Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
XXXVII. évf. 68. sas., 1986. márc. El. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták az illetékekről és a sajtóról szóló törvényjavaslatot Tegnap, 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben 'helyet foglalt iLosonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; (Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Orstzággyűlés'elnöke nyitotta meg a tavaszi ülésszakot. Az országos választási listán — elhalálozás folytán — megüresedett két képviselői hely betöltésére az Országgyűlés Boldizsár Ivánt — két tartózkodással — és dr. Schöner Alf- rédot — egy tartózkodással — képviselővé választotta. Az Országgyűlés ^elnöke bejelentette, hogy a Miniszter- tanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta az illetékekről szóló törvényjavaslatot, dr. Markója Imre igazságügyminiszter a sajtóról szóló törvényjavaslatot, továbbá három képviselő interpellációt nyújtott be. A képviselők döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. Az illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. Az építésügyi és városfejlesztési nimiszter beszámolója az építő- és az építőanyagipar helyzetéről és feladatairól ; 4. Interpellációk A főiskola dísztermében az V. megyei főiskolai találkozó megnyitóját hallgatják a résztvevők (T. Z.) Főiskolai találkozó Jászberényben Korszerűsítik az illetékekei Hetónyl István beszéde Első nap az egészségvédelem jegyében Az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló törvénytervezetet. Utoljára 1966-ban alkotott jogszabályt e fontos témakörről a kormány. Ez sok módosítás után, mostanára elavult.. Az ár- és jövedelmi viszonyok változása következtében egyes illetékek túl alacsonynak, mások túlságosan magasnak bizonyultak. Módosítani kell néhány rendező elvet is. Másként vélekedik ma a társadalom például a személyi tulajdonról, mint húsz évvel ezelőtt. Változott a lakáspolitika is, s mindezeknek tükröződniük kell az illetékszabályokban. A VII. ötéves terv a közteherviselés elvét következetesebben kívánja érvényesíteni. Ezt — egyebek közt — a pénzügyi természetű jogszabályok is szolgálhatják. Most az egyik jól elkülöníthető részterület magas szintű szabályozását tűziték tó célul, a későbbiekben kerül sor — mint ismeretes — az adórendszer egészének reformjára. A pénzügyminiszter hangsúlyozta. hogy a törvényjavaslat elfogadásával nem emelkedik az állami illetékMarkója Imre bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit az Alkotmány tartalmazza. Most az egyik legfontosabb alkotmányos jogunknak, az állampolgárok alapvető politikai jogai közé tartozó szólás- és sajtószabadságnak az alapelveit és a legfontosabb jogi garanciát összefoglaló magas szintű jogszabály tervezete került az Országgyűlés elé. Ez az első szocialista magyar sajtótörvényünk. Megalkotásával ismét egy alkotmányos alapjogunk kap részletes törvényi szintű szabályozást. Történelmi visszapillantásként a miniszter felidézte: — Az első magyar sajtó- törvény — az 1848. évi XVIII. törvény — a polgári forradalom kiemelkedő vívmányaként jött létre. A törvény 1. paragrafusa így fogalmazta meg a sajtószabadságot: „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti”. Sajtószabadságon azonban a törvény nem azt értette, hogy sajtó útján bármit szabad büntetlenül írni bevétel, nem növekednek a lakosság anyagi terhei, de arányosabb lesz a teherviselés. Arra törekedtek, hogy érvényesüljön a méltányosság, s ez összehangban álljon az alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai célokkal. Szólt ezután az illetékek egyes fajtáiról: a vagyonátruházási, az eljárási és okirati illetékekről. A vagyonszerzés körében feloldottak egy rég vitatott ellentmondást; a tervezet úgy rendelkezik, hogy ha többen részesülnek egy vagyontárgy előnyeiből — például az örökös és a haszonélvező —, akkor az illetéket is megosztva fizessék. Az öröklés tárgykörében is egyeztetni kellett különféle érdekeket. Ha ugyanis erőteljesen megadóztatnák az ilyen jellegű vagyonfelhal- mozást, ez veszélyeztetné a családoknak azt a törekvését, hogy utódaikról is gondoskodjanak. Másrészt ügyelni kellett rá, hogy a nagy értékű örökségek ne torzítsák el a társadalmi esélyegyenlőségről vallott felfogást. Az öröklési és — az ingyenes vagyonszerzés csoportjába tartozó ajándékozási — illeték nagyságát az örökhaés terjeszteni, hanem csak — ahogyan egykor megfogal- galmazták — a tisztességes és a komoly sajtó szabadságát hirdette meg. Ez az ideiglenesnek készült törvény az akkori történelmi események miatt csak rövid ideig érvényesülhetett, a kiegyezés után azonban újból hatályba lépett. gyó, az ajándékozó, illetve a vagyonszerző közötti rokoni kapcsolat jellege és a vagyon értéke határozza meg. Az ilyen illetékek — a törvény- javaslat szerint — húsznegyven százalékkal alacsonyabbak lesznek a mostaninál. Az ingatlanok adás-vételekor fizetendő illeték összege is csökken. A különféle hatósági eljárások illetékét úgy kívánják meghatározni, hogy ne gátolja az állampolgárok jogainak érvényesítését, de serkentsen a kötelességek teljesítésére. Végezetül utalt arra, hogy a pénzügyi kormányzat megkezdte az illetékhivatalok felkészítését az új jogszabály megfelelő alkalmazására. A miniszter expozéját vita követte, majd határozat- hozatalra került sor: Az Országgyűlés általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is — egy tartózkodással — elfogadta a törvényjavaslatot. Szünet után a sajtóról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott az ülés. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. A magyar sajtójog fejlődésének igen fontos állomása volt a Tanácsköztársaság sajtójoga. A mai magyar szocialista sajtó közvetlen történelmi előzményét ebben a korszakban találjuk meg. A Tanácsköztársaság valósította meg történelmünk során először a munkásosztály sajtójának szabadságát. A felszabadulást követő éveknek a sajtóval kapcsolatos jogszabályai a demokratikus, majd a szocialista átalakulás igényeit szolgálták. A szocialista sajtószabadság elvét rögzítette az 1949-ben elfogadott alkotmány is. Ennek alapján történt meg 1959-ben a sajtójog alacsonyabb szintű szabályozása, amely jelenleg is gerincét adja a ma érvényes sajtójogi normáknak. Talán ez a rövid történeti . áttekintés is megfelelően illusztrálja azt a szoros ösz- szefüggést, amely az adott társadalmi és gazdasági viszonyok, a politika, a közéleti tevékenység, valamint a sajtó, a tájékoztatás között mindig is fennállt — mondta a miniszter, majd így folytatta: — Nem tagadjuk, hogy ez \ így van a szocializmus körülményei között is. A mi sajtónk is a társadalmi berendezkedésünknek megfelelő eszméket vall, s ezek gyakorlati érvényesítéséért dolgozik. Ennek során különösen kiemelkedő szerepet tölít be a szocialista demokrácia kiteljesítésében. Ehhez egyrészt az ismeretek közvetítésével teremti meg a feltételeket. Társadalmunkban ugyanis alapvető demokratikus követelmény, hogy az építőmun- kában, a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében való aktív részvételhez szükséges ismeretek eljussanak a lakosság széles rétegeihez. A párt, az állami és a társadalmi szervek mellett egyre növekvő feladatok hárulnak ebben a tömegtájékoztatási eszközökre, az írott és az elektronikus sajtóra. egyaránt, Ma, amikor az információrobbanás korát éljük, a tömegtájékoztatásnak ez nagyon is felelősségteljes tevékenysége. Hiszen a sajtónak a rendelkezésre álló óriási mennyiségű információból kell kiválasztania azokat, amelyek a társadalom érdeklődésére számot tarthatnak, és az álTegnap Jászberényben, a Tanítóképző Főiskolán megkezdődött a Szolnok megyei főiskolák immár ötödik alkalommal rendezett találkozója. A főiskola dísztermében tartott megnyitón Fábián Zoltán, a házigazda intézmény főigazgatója köszöntötte a vendégeket: diákokat, pedagógusokat, a Szolnok megyei felsőoktatási intézmények megjelent vezetőit. A megnyitón és a találkozó első napi programján részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Szabó István, a Jászberényi Városi Párt- bizottság első titkára. Fábián Zoltán az eseményt bevezető köszöntőjében kifejezte azt a reményét, hogy a korábbi találkozók jó hagyományai folytatódnak Jászberényben: ezúttal is lesz alkalom a nyílt eszmecserére, a szakmai problémák megvitatására; s nem maradnak el a találkozónak azok az eseményei sem, amelyek egyaránt érdekesek a szolnoki Killián György Repülő Műszaki, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Tanítóképző Főiskola és a DATE Mezőtúri Főiskolai Kara hallgatói számára. Mint a korábbi találkozókon mindig — most is a legfontosabb célok közé tartozik az értelmiségi feladatokra való felkészítés. A főigazgató megnyitója után Szabó Eszter, a tanítóképző KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg az egészséges életmódra nevelés tárgyában meghirdetett vetélkedőt, amelynek első bemutatója előtt dr. Ignácz István megyei főorvos, a Vöröskereszt megyei vezetőségének elnöke méltatta a „Neked is fontos az egészNégy nappal a nemzetgyűlési választások után megalakult az új francia kormány. Jacques Chirac, a választásokon győztes RPR— UDF pártszövetség vezére tegnap elfogadta Francois Mitterrand köztársasági elnöktől a kormányalakítási megbízást. Előzőleg a szocialista párti kormány megtartotta utolsó ülését, Laurent Fabius vezetésével és benyújtotta lemondását. Az elnöki palota közleményben ismertette az új kormány összetételét. Az szombaton tartja első ülését Mitterrand elnökletével. Az új kormánynak Chirackal együtt 23 teljes jogú tagja van. A kormány fontosabb tagjai : miniszterelnök Jacques Chirac; külügyminiszter Jean-Bemard Raimond; gazdasági, pénzügyi és magánséged ? És a másoké ... ? ” címmel meghirdetett pályázat jelentőségét. Kétségkívül szükség van az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekre, hiszen — sajnos nem eléggé közismert^ — adatok bizonyítják, hogy a káros szenvedélyek, az egészségtelen táplálkozás és életmód a tizen-, huszonéves generációkra is jellemzők. Az egészségügyi, művelődésügyi szakemberekből álló zsűri — melynek elnöke dr. Ürmössy Ildikó, á megyei tanács elnökhelyettese — előtt a négy főiskola csoportjai mutatták be programjaikat. (A látott műsorok és a pályázat értékelésére holnapi lapszámunkban visszatérünk, s ekkor tesz- szük közzé a zsűri döntésének eredményét is.) A bemutatók után a résztvevők a helyszínek és programok gazdag kínálatából választhattak: étel- és italbemutató nyílt (kapcsolódva az egészségnevelési vetélkedőhöz); az egyik előadóteremben hangulatos teaházat rendeztek be a háziga?dák; az esti órákban video-disco és filmvetítés várta a szórakozni vágyókat; éjfél után pedig bemutatkozott a főiskola diákszínpada, Mrozek A nyílt tengeren című remek egyfelvonásosával. Ma délelőtt a találkozó résztvevői Széchenyi Agnes, az MSZMP KB munkatársa előadását hallgathatják meg, majd a főiskolák párt-, állami és KISZ-vezetői Nagy Imrével, a KISZ KB titkárával találkoznak. Délután a főiskolások résztvesznek a március 21 -e alkalmából rendezendő városi ünnepi eseményeken. kézbeadási ügyek állammi - nisztere Edouard Balladur; hadügyminiszter André Gi- raud; belügyminiszter Charles Pasqua; igazságügymi- niszter Albin Chalandon. Chirac első miniszterelnöki nyilatkozatában közölte: az új kormány felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy a legfontosabbnak tartott gazdasági és szociális változtatásokat, valamint a régi választási rendszer visz- szaállítását rendeletekkel vezethesse be törvényhozás helyett. A kormányfő első nyilatkozatával egyidejűleg szinte kihívásként robbantásos merénylet történt Párizs szívében, a Champs Elysées sugárút egyik fedett üzleti passzázsában. Első jelentések szerint egy ember életét vesztette, 22 -en megsebesültek. A sajtótörvény gazdagítja jogrendszerünket Markója Imre expozéja — v. j. — Új kormány Franciaországban Merénylet Párizsban Az ülésteremben
