Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 20. KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1986. március 18-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) pünk azt kívánja, hogy a Szovjetunió népei eredmé­nyesen oldják meg a XXVII. kongresszuson kitűzött nagy­szabású feladatokat, érjenek el további nagy sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében. a A Magyar Népköztár- saság, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt az el­múlt időszakban is a szocia­lista országokkal folytatott együttműködés elmélyítésére törekedett. A Központi Bizottság nagyra értékelte a KGST- tagállamok tudományos és műszaki haladásának a múlt év decemberében elfogadott 2000-ig szóló komplex prog­ramját. Meggyőződése, hogy a program következetes vég­rehajtása meggyorsítja or­szágaink, köztük hazánk tu­dományos-műszaki haladá­sát, elősegíti a gazdaság in­tenzív fejlesztését. Hazáink és Jugoszlávia sokoldalúan fejlődő, jó­szomszédi kapcsolatainak bővítését szolgálta Lázár György elvtársnak a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivata­los baráti látogatása és meg­beszélése Milka Planinccal, a JSZSZK Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának elnöké­vel. 3. A hagyományosan jó és példásan fejlődő magyar—osztrák kapcsola­tok kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs és Rudolf Kirchschläger osztárk köztársasági elnök munka­találkozója. Megbeszéléseik újabb lendületet adtak az országaink közötti rendezett, az élet számos területére ki­terjedő kapcsolatok fejlő­désének. A békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére irányuló szán­dék jegyében került sor George Shultznak, az Ame­rikai Egyesült Államok kül­ügyminiszterének magyaror­szági látogatására. A tár­gyalások hozzájárultak az országaink közötti párbe­széd folytatásához, a kétol­dalú kapcsolatfejlesztés to­vábbi lehetőségeinek feltá­rásához. 4. A Központi Bizottság hasznosnak ítélte azo­kat a véleménycseréket, amelyeket az elmúlt időszak­ban pártunk képviselői — az internacionalista szolida­ritás szellemében — a tőkés és a fejlődő világ országai­ban tevékenykedő kommu­nista pártok vezetőivel foly­tattak. Jól szolgálta a test­vérpártokkal fenntartott kapcsolataink szorosabbra fűzését, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek részvétele több testvérpárt kongresszu­sán. A nemzetközi béke, biz­tonság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a meg­beszélések, amelyeket pár­tunk képviselői a szocialista, szociáldemokrata pártok ve­zetőivel folytattak. II. A Központi Bizottság át­tekintette a párt kádermiun- káját, és meghatározta az időszerű káderpolitikai fel­adatokat. I I A Központi Bizottság ■* megállapította, hogy az utóbbi években tervsze­rűbbé vált a vezetők kivá­lasztása, felkészítése és funkcióba állítása, javult po­litikai és szakmai felkészült­ségük. A vezetők nagy több­sége a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, eredményesen és felelősség­gel látja el feladatát, képes a magasabb követelmények szerint dolgozni. Kedvezően hatott a kádermunkára, erő­sítette annak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a vá­lasztott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében, szélesedett a pályázati rend­szer, a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlata. A dolgozó kollektívák, a tö- megszervezetek és -mozgal­mak nagyobb beleszólási le­hetőséget kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, kiválasztásába, munkájának, magatartásának megítélésé­be. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitikai elvek nem valósulnak meg követ­kezetesen, a gyakorlat kése­delmesen igazodik a társa­dalmi, a gazdasági és a kul­turális élet változásaihoz. A káderpolitikai elvek érvé­nyesítését leggyakrabban a szubjektivizmus, a szemé­lyi összefonódás nehezíti. A fiataloknak a vezetésbe való bevonása lassúbb az indo­koltnál. Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lépnek fel a vezetők egy ré­szénél tapasztalható sze­rénytelenséggel, túlzott ön­bizalommal, kritikátlanság­gal és más negatív jelensé­gekkel szemben. 2. Előrehaladásunknak döntő feltétele, hogy kibontakoztassuk az embe­rek alkotóképességét, kezde­ményezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Eb­ben minden korábbinál na­gyobb felelősség hárul a ve­zetőkre. Az egész társada­lom érdeke, hogy a káder- politikai elvek érvényre jus­sanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a ká­dermunka gyakorlata iga­zodjon a társadalmi, gazda­sági fejlődés, a tudományos­műszaki haladás és a szocia­lista demokrácia növekvő kö­vetelményéhez. a/ A vezetők kiválasztásá­ban és megítélésében fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szak­mai hozzáértés, a vezetői rá­termettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életútját, ta­pasztalatait, korábbi munka­helyein nyújtott teljesítmé­nyét, az új beosztással járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felké­szültségű kollektívába kerül­nek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkal­mazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik ha­tásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kell követelni a szocializmus iránti elkötelezettséget, tör­vényeink és erkölcsi nor­máink megtartását, a hatá­rozott és nyílt kiállást a párt politikája és saját mun­katerületére vonatkozó ha­tározatok mellett. A vezetői megbízatással összeférhe­tetlen a dolgozók lebecsülé­se. a kritika elfojtása, a ha­talommal, a beosztással va­ló visszaélés. A párt testületéi a sze­mélyi ügyekben elsősorban a politikai és erkölcsi alkal­masságot, valamint a vezetői rátermettséget mérlegeljék. A szakmai hozzáértés elbí­rálását az arra illetékes szervektől igényeljék. Fej­lődésünk mai szakasza meg­kívánja, hogy nagy figyelmet fordítsunk a káderek hozzá­értésére és vezetői képessé­geire. A szakmai tudásnak minden korábbinál nagyobb a jelentősége. Felelős politikai és társa­dalmi tisztségekre olyan személyeket kell javasolni, akik munkájukkal és maga­tartásukkal kivívták a dol­gozók bizalmát, az embere­ket meg tudják nyerni or­szágépítő céljainknak. Bevált szövetségi politikánknak megfelelően pártfunkció ki­vételével minden más tisztséget pártonkívüli is betölthet. Minden eset­ben azt a jelöltet kell támogatni, aki az adott munkakörije alkalmasabb, függetlenül attól, hogy tag­ja-e a pártnak vagy sem. b/ Következetesebben kell érvényesíteni a vezetés sta­bilitásának és a káderek ésszerű, folyamatos cserélő­désének elvét. A megérett cseréket halogatás nélkül, idejében kell lebonyolítani. Minden vezető addig marad­jon beosztásában, amíg feL adatát megfelelően ellátja, és élvezi választóinak, illetve az irányításával dolgozó kol­lektívának a bizalmát. Társadalmi szükséglet, hogy a vezetés az élet minden te­rületén új erőkkel frissüljön fel. A különböző korosztá­lyok képviselői együtt legye­nek jelen a vezetésben, öt­vöződjön az idősebbek élet- tapasztalata a fiatalok új iránti fogékonyságával, len­dületével. Fontos, hogy a te­hetséges fiatalok feladatot kapjanak, érezzék, hogy bíz­nak bennük. El kell érni, hogy a jelenleginél több te­hetséges fiatal és nő töltsön be vezető tisztséget. Meg kell becsülni azokat az idős ká­dereket, akik mögött áldo­zatos munkában eltöltött évek állnak, sokat fáradoz­tak népünkért, a szocializ­musért, és hasznosítanunk kell tapasztalataikat. c/ A vezetői tevékenység hatékonyságának fokozása, a sokrétű tapasztalatok meg­szerzése és a rutinszerűség elkerülése érdekében terv­szerűbbé kell tenni a káder­cserét, a párt-, az állami, a gazdasági és a tömegszerve­zeti munka területei között. A Központi Bizottság helyes­nek tartja annak a gyakor­latnak a bevezetését, hogy a politikai és közéleti vezetők meghatározott köre korláto­zott ideig tölthesse be ugyan­azt a tisztséget, munkakört. Ettől eltérni a Központi Bi­zottság döntése alapján lehet. d/ Nagy figyelmet kell for­dítani a káderutánpótlásra. Ennek fő forrása a gyakor­lati életben megfelelő ta­pasztalatokat szerzett, egye­temet, főiskolát végzettek széles köre. Gondoskodni kell arról, hogy a tehetséges és alkalmas munkások és szövetkezeti parasztok ké­pességüknek és rátermettsé­güknek megfelelő vezetői munkakörbe kerüljenek. Szorgalmazni kell a jó adott­ságú fiatal szakmunkások továbbtanulását, vezetővé nevelését. e/Módosítani kell a veze­tők minősítésének rendjét. Munkájukat, magatartásu­kat folyamatosan kell érté­kelni, s tevékenységük ösz- szegző megítélését a válasz­tási ciklusokhoz illetve a meg­határozott időre szóló kine­vezés lejártához kell kötni. A megítélés alapja a vezető irányításával működő válla­lat, szövetkezet, intézmény teljesítménye, a végzett munka és a személyes ma­gatartás legyen. Kapjon el­ismerést a jó munka, és ide­jében történjen meg a hi­bák feltárása, kijavítása. ti A növekvő politikai, társadalmi feladatokhoz kell igazítani a párt- és társadal­mi szervek káderképző in­tézményeiben folyó nevelő-, oktatómunkát, a politikai, szakmai és vezetési ismere­tek folyamatos megújítását. Minden vezető olyan ismere­tekből részesüljön képzésben, illetve továbbképzésben, amelyek munkakörének szín­vonalas ellátásához szüksé­gesek. g/ Erősíteni kell a káder- münka demokratizmusát, nyilvánosságát. A személyi ügyek megítélésében és el­döntésében növekedjen a vá­lasztott testületek szerepe'. Az állami, gazdasági és kulturális életben a vezetői munkakörök többségét pá- lvázat. illetve választás út- ián kell betölteni. Biztosítani kell. hogy a legalkalmasabb jelöltek kerüljenek funkció­ba. A pályázati rendszer te­gye lehetővé, hogy a megfe­lelő felkészültségű és tapasz­talt fizikai munkások és al­sóbb szintű vezetők is esély- lyel pályázhassanak. Széle­sedjen a meghatározóit idő­re szóló kinevezések és meg­bízatások gyakorlata. A Központi Bizottság he­lyesli a tömegszervezeti és a szövetkezeti vezetők tiszt­ségviselők megválasztásának a gyakorlatát. Ajánlja, hogy erősítsék tovább a tagság, a testületek szerepét, alkal­mazzák bátrabban a többes jelölést. Ahol ez ésszerű, választott testületeikbe az alsóbb szervek közvetlenül is delegáljanak tagokat. h/ A Központi Bizottság a saját soraiból káderpolitikai bizottságot hoz létre. Felada­ta: a káderpolitikái elvek gyakorlati érvényesülésének, a párt-, az állami és a tár­sadalmi élet különböző terü­letein folyó kádermunkának az áttekintése, elemzése; a tapasztalatok összegzése; el­vi állásfoglalások és javasla­tok kidolgozása a vezető pártszervek számára. A párt szervei és szerve­zetei szerezzenek érvényt a jelen határozatban foglal­taknak. Őrködjenek a káder­politikai elvek megtartásán, határozottan lépjenek fel a szubjektivizmussal, a szocia­lista erkölcsöt sértő jelensé­gekkel szemben. Támogassák a kezdeményező, az újat fel­karoló, a rendet, a fegyelme­zett munkált megkövetelő ve­zetőket. A Központi Bizottság fel­kérte a kormányt, a társa­dalmi szerveket, hogy a ha­tározattal összhangban dol­gozzák ki saját feladataikat. Külügyminiszterek tanácskozása A lengyel fővárosban megkezdte ülését a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügyminiszteri ‘bizottsága. A tanácsko­záson Magyarországot Várkonyi Péter külügyminiszter kép­viseli. {Képünkön a magyar delegáció. Befejeződött a szocialista országok nőszervezet! vezetőinek tanácskozása A szocialista országok nő­szervezeti vezetőinek kon­zultatív tanácskozása teg­nap befejeződött a Budapest Kongresszusi Központban. A záróülésen részt vett és fel­szólalt Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese. A küldöttségek a tegnapi tanácskozáson tájékoztatták egymást országaik szociálpo­litikai intézkedéseinek ered­ményeiről. Ezek — mint a vitában felszólalók hangsú­lyozták — jelentősen hozzá­járulnak a női egyenjogúság mind teljesebb megvalósu­lásához. Kölcsönösen hasz - nosítható tapasztalataik elő­segítik a család, a társada­lom anyagi, szellemi gyara­podását, jobb életfeltételei­nek kialakítását. A háromnapos megbeszélé­sen megtárgyalták á haladó, demokratikus nőmozgalmak­nak a nemzetközi békeharc­ban betöltött szerepét. A szovjet parlament felhívása az amerikai kongresszashoz A TASZSZ tegnap nyilvá­nosságra hozta annak a fel­hívásnak a teljes szövegét, amelyet a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge intézett az Egyesült Álla­mok kongresszusának tag­jaihoz. A felhívás többek kö­zött hangsúlyozza: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetet kapott Argentína, India, Mexikó, Tanzánia, Svédország és Gö­rögország vezetőitől, akik em­lékeztetnek arra, hogy a genfi szovjiet—amerikai; csúcstalálkozón eltökéltségü­ket fejezték ki: mielőbb eredményeket kívánnak elér­ni az atom- és űrfegyverek­kel kapcsolatos tárgyaláso­kon. Az üzenet azt az ész­szerű javaslatot is tartal­mazza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a következő csúcstalálkozóig tartózkodjon minden nukleá­ris kísérlettől. Mihail Gorbacsov vála­szában kifejtette, hogy a Szovjetunió nem hajt végre atomrobbantásokat március 31-e után sem, egészen az első amerikai atomrobbantá­sig. Ezzel a Szovjetunió csat­lakozott a hat ország véle­ményéhez. Ez azt jelenti, hogy most hét állam fordul az Egyesült Államok veze­tőihez azzal a sürgető felhí­vással, hogy szüntessék be az atomfegyver-kísérleteket. A felhívás felszólítja a kongresszust, tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy a népek akaratával, a tartós béke biztosítását sürgető óhajával összhangban az Egyesült Államok álláspont­ja is feleljen meg a nukleá­ris kísérletek beszüntetése feladatának. Annak a két államnak kell elsőnek lennie a kísérletek beszüntetésében, amelyéknek a legnagyobbak az atomfegy­verkészletei. Mind a két or­szág beválthatja, és be is kell váltania a világ népei­nek a békéhez fűzött remé­nyeit. A Szovjetunió ellenzi az atomrobbantásokat. A Szovjetunió egyáltalán ellene van az atomfegyver­nek. Most azonban az az elha­tározás legyen az első lépés, hogy sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem újítja fel az atomrobbantá­sokat — fejeződik be a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének felhívása. Iraki légitámadás az iszfaháni köolajfinomító ellen Iráni részről megerősítet­ték azt a bagdadi jelentést, amely az iszfahán elleni ira­ki légitámadásról számolt be. A teheráni rádió adásában azt említette, hogy az iraki légitámadás az iszfaháni olajfinomító ellen irányult. Bagdad korábban az iszfahá­ni kőolajfinomító bombázá­sát jelentette. A teheráni híradás szerint az. iraki támadás a határtól 400 kilométerrel keletre lé­vő Iszfahán város peremét érintette. A bombázások kö­vetkeztében — hangzik az iráni jelentés — sokan meg­sebesültek. Öbölbeli forrásokból vált ismeretessé, hogy az iszfa­hán' olajfinomítóban a bom­bázás hatalmas tűzvészt oko­zott, amelyet csak több órás küzdelemmel sikerült megfé­kezni. E források szerint az áldozatok száma és az anya­gi kár jelentős. BUDAPEST Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban fejezte ki részvétét a Szenegáli Füg­getlenségi és Munkapárt Központi Bizottságának Sey- dou Sissoko, a párt főtitká­rának elhunyta alkalmából. STOCKHOLM Szabadon engedték tegnap azt a 32 éves svéd férfit, akit a Falme-gyilkosságban való részesség gyanújával tartóztattak le néhány nap­ja. Hans Holmer stockholmi rendőrfőnök — néhány órá­val a szabadon engedés előtt — sajtóértekezleten közölte; Lennart Viktor Gunnarsson ügyében a bizonyítási lánco­lat egyik fontos eleme meg­dőlt. BONN Kohl nyugatnémet kancel­lár és Weinberger amerikai hadügyminiszter tegnap meg­állapodott a nyugatnémet- amerikai közös SDI kutatási program és a technológiaát­adás keretszerződés lényeges pontjairól. BELGRAD Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke egynapos hivata­los baráti látogatásának be­fejeztével tegnap délután el­utazott Jugoszláviából. A dubrovniki repülőtéren ven­déglátója, Radovan Vlajko- vics, az Államelnökség elnö­ke búcsúztatta őt. MANILA A Marcos-dokumemtumok tanúsága szerint a volt fü- löp-szigeteki elnök az 1980- as amerikai elnökválasztás mindkét jelöltjének kampá­nyát anyagilag támogatta. Ronald Reagan jelenlegi és Jimmy Carter volt amerikai elnöknek állítólag mintegy ötvenezer dollárt utalt át. Washingtoni kongresszusi források szerint egyebek kö­zött erre lehet következtetni a Marcos-dokumentumokból.

Next

/
Thumbnails
Contents