Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

1986. MÁRCIUS 20. r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A forradalmi Ifjúsági napok alkalmából Kitüntetéseket adtak át kiváló ifjúsági és úttsrövezetékaek Fási Ibolya, a Tiszamenti Regionális .Vízművek helyettes fő­könyvelője, az Értelmiségi Fiatalok Megyei Tanácsának tag­ja, átveszi az Aranykoszorús KISZ-jelvényt, Iváncsik Imrétől miklósi tanár és Szécsényi Az ifjúsági szövetség ha­gyománya, hogy a forradal­mi ifjúságii napok idején ki­tüntetésekben, elismerések­ben részesítik a mozgalom legjobbjait. A KISZ megyei bizottságának székházában tegnap délután tartották meg a megyei kitüntetési ün­nepséget, amelyen részt vett Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára is. Vas Valéria, a KISZ. me­gyei bizottságának titkára ünnepi beszédében megem­lékezett a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásáról. A KISZ KB Intéző Bizott­sága az ifjúság szocialista nevelésében' hosszú időn ke­resztül végzett kimagasló te­vékenységéért Ifjúságért Ér­demérmet adományozott Nagy Istvánnak, a Ganz- Danubius tiszafüredi gyár­egysége pártvezetőségi titká­rának; Velkei Istvánnak, a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottsága titkárának és Za- gyi Jánosnak, a karcagi vá­rosi pártbizottság első titká­rának. Az ifjúsági szövetségben végzett többéves kiemelkedő munkájukért nyolcán kap­tak KISZ Érdemérmet. A ki­tüntetéseket Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára adta át. A ki­tüntetettek közül néhányan városi, illetve munkahelyi ünnepségeken veszik át ki­tüntetésüket. A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Elnöksége az úttörőmozgalomban több év­tizeden keresztül végzett ki­emelkedő munkájáért Gyer­mekekért Érdemérem kitün­tetésben részesítette Mihályi Istvánt, a megyei tanács fő­előadóját, a megyei úttörő- elnökség tagját, aki közpon­ti ünnepségen veszi át ki­tüntetését. Űttörővezető Érdemérmet kapott Fabó Erika, a mező­túri városi úttörőelnökség elnöke; Gyéressi Szabolcsúé, karcagi csapatvezető; Kősze­gi János, a tiszaigari Általá­nos Művelődési Központ igazgatóhelyettese; Kövér Jó­zsef né jászberényi tanítónő; Szakái Károlyné törökszent­Janosné, a homoki általános iskola csapatvezetője. A ki­tüntetettek közül néhányan központi ünnepségen veszik át kitüntetéseiket, a megyei ünnepségen Szabó Eszter megyei úttörőelnök adta át a kitüntetéseket. A KISZ megyei bizottsá­ga kiemelkedő KlSZ-mun- káért tizennyolc aktivistá­nak adományozott Kiváló Ifjúsági Vezető Érmet; Aranykoszorús KISZ-jel- vényt kilencen kaptak. A megyei úttörőelnökség az úttörőmozgalom huszon­öt aktivistájának adományo­zott Kiváló Űttörővezető ki­tüntetést. A terméshozamok növelésére Napirenden az adalékos műtrágyázás Agrokémiai tanácskozás Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, a Technika Házában orszá­gos agrokémiai tanácskozást rendezett a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szol­nok Megyei Szövetsége, a Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok Megyei Szervezete és az Agroinnová- ciós Közös Vállalat. A ren­dezvényen — amelynek el­nökségében ott volt Bereczki Lajos, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese is — az Agroinnova partnereinek, köztük francia és csehszlo­vák cégeknek országos me­zőgazdasági irányító szervek­nek és tudományos intézmé­nyeknek a szakemberei vet­tek részt. A tanácskozás első előadá­sát Stefanovics Pál akadémi­kus tartotta a talaj úgyne­vezett agyagágyas-összetétele és az Agroinnovánál kidolgo­zott adalékos műtrágyázási módszer kölcsönhatásának kérdéseiről. Elmondta, hogy az irányításával folytatott — — még korántsem befejezett — vizsgálatok tanulságai sze­rint az új módszer és az új műtrágyák alkalmazásának hatékonysága nagy mérték­ben függ a termőtalajban lé­vő agyagásványok összetéte­létől. A tapasztalatok sze­rint a szikes vagy karboná­tos, illetve a nagy vastartal- niú földeken az új eljárás kedvező tulajdonságai oly kevéssé érvényesülnek, hogy alkalmazni nem is érdemes. Más adottságú területeken viszont a talajban levő, va­lamint a trágyázás során ki­szórt káliumból és foszfor­ból a növények sokkal töb­bet hasznosítanak, mint a hagyományos vetés előtti ta­laj előkészítés esetén. Az ilyen táblákon tehát feltétle­nül érdemes az új eljárás előnyeit kamatoztatni. A következő előadáson Do­rogi Imre egyetemi tanár a napjainkban sűrűn emlege­tett „biológiai növényter­mesztés” kérdéseit elemezte. Elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben alkalmazott nö­vénytermesztési módszerek mára a talaj természetes ökológiai egyensúlyának el­vesztésére vezettek. Az egyensúly helyreállítására al­kalmas, korszerű agronómiái módszerek iránti érdeklődés már csak azért sem véletlen, mert a természetes ökológiai rendszer felborulása éppen a gazdaságosság javítását aka­dályozza meg; ma már a ho­zamok megtartása is mind több ráfordításba kerül. Az adalékos műtrágyázási mód­szer az új célok elérését szol­gáló sokfajta törekvés közé igen jól illeszkedik, hiszen végeredményben a talajerő utánpótlásához használt vegyszerek mennyiségének csökkentését teszi lehetővé. Ezután az adalékos műtrá­gyázási eljárás kidolgozója foglalta össze a TAM néven közismertté vált módszer al­kalmazása során elért ered­ményeket. A szántóföldre hagyományos módon kijutta­tott foszfor és kálium 40— 60 százaléka elvész a talaj­ban — mondta el. A TAM — ma már ezt több mint két­száz ha?ai mezőgazdasági nagyüzem példája bizonyítja — ezeknek az óriási veszte­ségeknek az igen jelentős mérséklését teszi lehetővé. Az eljárás hatékonyságának egyik „jelzőszáma’,, hogy például a tavalyi 55 ezer 250 hektár helyett az idén 105 ezer hektáron alkalmazzák a TAM-ot. A tanácskozás utolsó elő­adását Kurhik Ernő akadé­mikus tartotta a napraforgó- fajták tápanyagigényei és a műtrágyázás kapcsolatának kérdéseiről, majd a tanács­kozás résztvevői számoltak be a TAM alkalmazása so­rán szerzett tapasztalataik­ról. Elmondták például, hogy a módszer alkalmazásával 8 —10 százalékos termelésnö­vekedést értek el, és ez a hektáronkénti árbevételt ezer forinttal növelte. Tanácskozások, kulturális és sport­rendezvények Mától megyei főiskolai találkozó Jászberényben A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága kezdeményezésére az idén immár az ötödik al­kalommal rendezik meg a megyében működő főiskolák hallgatóinak találkozóját. A háromnapos találkozó házi­gazdája ezúttal a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskola. A programban — a hagyomá­nyokhoz híven — egyaránt lesznek közérdekű, szociálpo­litikai fogantatású, a fiata­lok, a pályakezdő értelmisé­giek problémáit elemző ese­mények s természetesen nem maradnak el a kötetlenebb sport, kulturális és szórakoz­tató rendezvények sem. A ma délután 14 órakor kezdődő találkozó résztvevő­it Fábián Zoltán, a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskola főigazgatója köszönti, majd a több egészségügyi és kultu­rális szerv által meghirde­tett és támogatott „Neked is fontos az egészséged? És a másoké...?” címmel meghir­detett pályázatra összeállí­tott műsorok bemutatóival folytatódik a program. Este a résztvevők válogathatnak a programok között; vidám ve­télkedő, filmvetítés, teaház, video-disco, break-bemutató várja őket. Holnap reggel kilenc óra­kor kezdődik Széchenyi Ág­nes, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa elő­adása, amelynek témája: az értelmiség szerepe társadal­munkban, a fiatal értelmiség helyzete. A folytatásban — 11 órától — a szolnoki, jász­berényi és mezőtúri főisko­lák állami, párt- és KISZ- vezetői Nagy Imrével, a KISZ KB titkárával találkoz­nak. Délután a találkozó kö­zönsége részt vesz a márci­us 21-i városi ünnepségen. Nemcsak szellemi izgalma­kat kínál, hanem hasznosnak is ígérkezik a szombat dél­előtti —a találkozót záró- program; fórumot rendeznek — a főiskola elvégzése utáni lehetőségekről. Rassz földön jé gazdálkodás Egy kis téesz nagy változásai Szolnok megye — természetföldrajzi adottságainál fogva — az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vi­déke. A megye agrárgazdaságára általában a nagy mére­tek és a kedvező termelési feltételek jellemzőek. Talán ezért is vagyunk hajlamosak időnkint, hogy megfeledkez­zünk, vagy kevesebb figyelmet szenteljünk a kedvezőtlen adottságú, kisebb termelőszövetkezeteinknek, amelyek gaz­dálkodása, minden megtermelt forintja mögött igen fe­gyelmezett, céltudatos munka húzódik meg. Ebbe a kategóriába tarto­zik a 6900 hektár termőterü­leten gazdálkodó Besenyszö- gi Kossuth Termelőszövetke­zet is. E földek átlagos arany­korona értéke mindössze 13,6 igen alacsony. A szövetkezet eredményei mégis példát adó- ak: a 178 millió forinthoz kö­zelítő termelési értékből ke­vés híján 17 milliós nyere­séget értek el 1985-ben. Ez csaknem tíz százalékos nye­reséghányadot jelent; s a VII. ötéves tervidőszakban 46 százalékkal, 72 ezer forintra emelkedett a tagok évi jöve­delme. A termelőszövetkezet veze­tőitől azt kérdeztük: hogyan csinálják? Nagy László elnök először a múlt évi, viszonylag ked­vező időjárást említette, melynek jótékony segítségé­Az ipari kiegészítő tevé­kenység nyereségszintje már tartósan a tízmilliós nagy­ságrendnél mozog. Jelentősé­gét akkor érzékelhetjük iga­zán, ha elmondjuk: a szövet­kezet 1983-at, tehát a nagy aszály esztendejét is 3 milli­ós nyereséggel zárta, a kö­vetkező, szintén aszályos évet pedig közel 10 millióval. Iparszervezési elveikről ezt mondta Nagy László: — Az új, ipari jellegű te­vékenységek keresése szá­munkra kettős kényszer volt. Az egyik nyilvánvalóan az általa biztosítható állandó jö­vedelem fontossága. Emellett azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy az új adózási forma, s ennek függ­vényeként az új ösztönzési módok, munkaerőt szabadí­tanak fel az alaptevékeny­ségben. amelyet ilyen módon tudtunk lekötni. Rájöttünk egyébként arra a nyilvánva­ló igazságra, hogy előre léo- ni csak ésszerű kockázat- vállalással lehet. Mertünk lépni! így most a textilvarró, a takarító-szolgáltató és a lakatosipari tevékenységben összesen már mintegy száz tagunkat foglalkoztatjuk, eredménnyel. Fontosnak tar­tom, hogy nem törekedtünk feltétlenül saját nevünket viselő termékek gyártására. Arról, hogy az új ösztön­ző módszerek a gyakorlatban hogy váltak be, két ágazat­ban érdeklődtünk; a szarvas- marha-, valamint a juhte­nyésztésben. Ecseki András, a szarvas­marha-tenyésztési ágazat ve­zetője pontos adatokkal szol­gált a pluszként, differen­ciáltan kifizetett összegekről. — Múlt év március 1-től vezettük be ezt a visszatéríté­vel a növénytermesztési fő­ágazat minden árunövénye nyereséges lett. Ez ebben a szövetkezetben, ezen a föl­dön már eredményként nyug­tázható! A terméshozamok, az előző éviekhez, s a ter­mészeti adottságokhoz képest jól alakultak. Ez a kedvező időjárás természetesen, a ta­karmányozáson keresztül, éreztette hatását az állatte­nyésztésben is. • Még két nagyon fontos té­nyezőt említett az elnök, amelyeknek, megítélése sze­rint, a szövetkezet a talpon- maradását, stabilitását kö­szönheti: az ipari kiegészítő tevékenység szervezése során megnyilvánult vállalkozó készséget, s az új ösztönzési rendszer által felszínre ho­zott belső tartalékokat és szellemi energiákat. Nem csináltunk ebből presz­tízskérdést. A bérmunkák, amit ide hoztunk, talán ke­vesebb, de biztos eredményt hoznak, s nem kell üzleti kockázatot viselnünk! Az elmúlt esztendő gyöke­res változásokat hozott a belső érdekeltségi rendszer­ben, jó kezdeményezéseket az egyéni — vagy kiscsopor­tos — ösztönzésre. A koráb­ban is honos teljesítménybé­rezési formák mellett nagy hangsúlyt kapott a költség­takarékosság ösztönzése. A termelésben dolgozók két módon is érdekeltté váltak a költségtakorékos munkában. A havi munkadíjakban ál­talában tíz százalékát, egyes ágazatokban annál keveseb­bet, év végéig visszatartot­ták, s azt csak akkor fizet­ték ki, ha az adott munka- terület önköltségszintje nem haladta meg a tervezettet. A másik ösztönzési mód lénye­ge az, hogy ha egy adott munkaszervezeti egység költ­séget takarít meg, abból — meghatározott kulcs szerint — az ott dolgozók is része­sülnek. 1985-ben már mint­egy 5—6 millió forintnyi anyagköltséget takarítottak meg a szövetkezetben, s ez 75 milliós szinten már jelen­tős tétel. si rendszert. A mi ágaza­tunkban a havi munkadíjak 7 százalékát tartottuk vissza ösztönzésre. Ágazatunk há­rom egységből áll, s közülük kettő „hozta” a költségtervet. Ök meg is kapták a pénzü­ket, de az itatós borjúk mel­lett dolgozók nem. — Hogyan alakult a költ­ségmegtakarításból járó visz- szatérítés? — Az értékelés alapja az a négy fő költségném, ame­lyeknek alakulása a dolgo­zóktól is függ. A költséggaz­dálkodást az előbbiekhez ha­sonlóan, részegységenként mértük, és a megtakarítás nagyságától függően, egy sá­vos táblázat alapján fizet­tünk. A sávok és a százalé­kok úgy vannak megállapít­va. hogy a megtakarított ösz- szegnek 20 százalék körüli része legyen a dolgozóé. Ága­zati szinten az elmúlt évben végül 2,33 millió forintot gazdálkodtunk ki, s ebből több mint 407 ezer forintot osztottak ki. Az egy dolgozó­nak kifizetett legnagyobb összeg elérte a 11 ezer forin­tot. — A vezetőktől mennyiben kíván ez az új rendszer más munkastílust, mely területen követel többet? — A takarékos, ésszerű gazdálkodás követelménye természetesen ránk fokozot­tan igaz. Emellett nagyobb szerepet kap a reális, meg­alapozott tervezés. Egy túlfe­szített költségterv ugyanis agyonvághatja az ágazat egész évi eredményességét, s a dolgozók jövedelmét. A juhászaiban, a beveze­tett takarékosságot elismerő formákon túl, külön ágazati eszközöket is alkalmaznak a termelés ösztönzésére. Az alapmunkabér egy részét „áttették” a végtermékre, te­hát azt csak produkált ered­mények alapján használják fel, a gyapjúhozam és a le­választott bárányok száma alapján. 1985-ben mintegy 10—15 ezer forinttal emelke­dett a juhászok évi jövedel­me, a végzett munkától füg­gő differenciáltsággal. En­nek feltételeként persze, ha­sonló módon javultak az ágazat termelési és gazdál­kodási eredményei is. Az új módszerek bevezetésekor azonban, mindez még ko­rántsem látszott ilyen egy­szerűnek. Faragó János ága­zatvezető az eredmények mellett erről is beszélt: A kérdőjelek eltűntök — A dolgozók nehezen fo­gadták el az újat, idegenked­tek tőle. Nem látták át a változások közgazdasági ha­tásait. Nem hitték, hogy eb­ből nekik is több pénzük lesz. csak annyit érzékeltek, hogy most majd sokkal gon­dosabban, fegyelmezettebben kell dolgozniuk. Év közben azonban, amikor ők is szá­molgatni kezdtek, egyre in­kább világossá vált, hogy ök is iól járnak. Persze ehhez az kellett, hogy a feltételeket a szövetkezet és a dolgozók számára kölcsönösen előnyös módon állapítsuk meg. Amit a juhászati ágazatve­zető az utolsó mondatában megfogalmazott, tulajdon­képpen ott rejtőzik e teljes változássor egészében is: a kölcsönös előnyök követel­ménye. Mert a továbblépés csak így biztosítható! L. SM. L. Ésszerű kockázatvállalás Érdemes takarékosan A Martfűi Tisza Cipőgyár biztosit munkát a Kőtelki Ady Tsz nagykörűi felsőrész műhelyében dolgozóknak. Jelenleg tornacipő, kismama- és szabadidő cipőfelsőrésze­ket varrnak a gyár részére. (TKL)

Next

/
Thumbnails
Contents