Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
1986. MÁRCIUS 20. r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A forradalmi Ifjúsági napok alkalmából Kitüntetéseket adtak át kiváló ifjúsági és úttsrövezetékaek Fási Ibolya, a Tiszamenti Regionális .Vízművek helyettes főkönyvelője, az Értelmiségi Fiatalok Megyei Tanácsának tagja, átveszi az Aranykoszorús KISZ-jelvényt, Iváncsik Imrétől miklósi tanár és Szécsényi Az ifjúsági szövetség hagyománya, hogy a forradalmi ifjúságii napok idején kitüntetésekben, elismerésekben részesítik a mozgalom legjobbjait. A KISZ megyei bizottságának székházában tegnap délután tartották meg a megyei kitüntetési ünnepséget, amelyen részt vett Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára is. Vas Valéria, a KISZ. megyei bizottságának titkára ünnepi beszédében megemlékezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásáról. A KISZ KB Intéző Bizottsága az ifjúság szocialista nevelésében' hosszú időn keresztül végzett kimagasló tevékenységéért Ifjúságért Érdemérmet adományozott Nagy Istvánnak, a Ganz- Danubius tiszafüredi gyáregysége pártvezetőségi titkárának; Velkei Istvánnak, a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottsága titkárának és Za- gyi Jánosnak, a karcagi városi pártbizottság első titkárának. Az ifjúsági szövetségben végzett többéves kiemelkedő munkájukért nyolcán kaptak KISZ Érdemérmet. A kitüntetéseket Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára adta át. A kitüntetettek közül néhányan városi, illetve munkahelyi ünnepségeken veszik át kitüntetésüket. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége az úttörőmozgalomban több évtizeden keresztül végzett kiemelkedő munkájáért Gyermekekért Érdemérem kitüntetésben részesítette Mihályi Istvánt, a megyei tanács főelőadóját, a megyei úttörő- elnökség tagját, aki központi ünnepségen veszi át kitüntetését. Űttörővezető Érdemérmet kapott Fabó Erika, a mezőtúri városi úttörőelnökség elnöke; Gyéressi Szabolcsúé, karcagi csapatvezető; Kőszegi János, a tiszaigari Általános Művelődési Központ igazgatóhelyettese; Kövér József né jászberényi tanítónő; Szakái Károlyné törökszentJanosné, a homoki általános iskola csapatvezetője. A kitüntetettek közül néhányan központi ünnepségen veszik át kitüntetéseiket, a megyei ünnepségen Szabó Eszter megyei úttörőelnök adta át a kitüntetéseket. A KISZ megyei bizottsága kiemelkedő KlSZ-mun- káért tizennyolc aktivistának adományozott Kiváló Ifjúsági Vezető Érmet; Aranykoszorús KISZ-jel- vényt kilencen kaptak. A megyei úttörőelnökség az úttörőmozgalom huszonöt aktivistájának adományozott Kiváló Űttörővezető kitüntetést. A terméshozamok növelésére Napirenden az adalékos műtrágyázás Agrokémiai tanácskozás Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, a Technika Házában országos agrokémiai tanácskozást rendezett a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége, a Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok Megyei Szervezete és az Agroinnová- ciós Közös Vállalat. A rendezvényen — amelynek elnökségében ott volt Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese is — az Agroinnova partnereinek, köztük francia és csehszlovák cégeknek országos mezőgazdasági irányító szerveknek és tudományos intézményeknek a szakemberei vettek részt. A tanácskozás első előadását Stefanovics Pál akadémikus tartotta a talaj úgynevezett agyagágyas-összetétele és az Agroinnovánál kidolgozott adalékos műtrágyázási módszer kölcsönhatásának kérdéseiről. Elmondta, hogy az irányításával folytatott — — még korántsem befejezett — vizsgálatok tanulságai szerint az új módszer és az új műtrágyák alkalmazásának hatékonysága nagy mértékben függ a termőtalajban lévő agyagásványok összetételétől. A tapasztalatok szerint a szikes vagy karbonátos, illetve a nagy vastartal- niú földeken az új eljárás kedvező tulajdonságai oly kevéssé érvényesülnek, hogy alkalmazni nem is érdemes. Más adottságú területeken viszont a talajban levő, valamint a trágyázás során kiszórt káliumból és foszforból a növények sokkal többet hasznosítanak, mint a hagyományos vetés előtti talaj előkészítés esetén. Az ilyen táblákon tehát feltétlenül érdemes az új eljárás előnyeit kamatoztatni. A következő előadáson Dorogi Imre egyetemi tanár a napjainkban sűrűn emlegetett „biológiai növénytermesztés” kérdéseit elemezte. Elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben alkalmazott növénytermesztési módszerek mára a talaj természetes ökológiai egyensúlyának elvesztésére vezettek. Az egyensúly helyreállítására alkalmas, korszerű agronómiái módszerek iránti érdeklődés már csak azért sem véletlen, mert a természetes ökológiai rendszer felborulása éppen a gazdaságosság javítását akadályozza meg; ma már a hozamok megtartása is mind több ráfordításba kerül. Az adalékos műtrágyázási módszer az új célok elérését szolgáló sokfajta törekvés közé igen jól illeszkedik, hiszen végeredményben a talajerő utánpótlásához használt vegyszerek mennyiségének csökkentését teszi lehetővé. Ezután az adalékos műtrágyázási eljárás kidolgozója foglalta össze a TAM néven közismertté vált módszer alkalmazása során elért eredményeket. A szántóföldre hagyományos módon kijuttatott foszfor és kálium 40— 60 százaléka elvész a talajban — mondta el. A TAM — ma már ezt több mint kétszáz ha?ai mezőgazdasági nagyüzem példája bizonyítja — ezeknek az óriási veszteségeknek az igen jelentős mérséklését teszi lehetővé. Az eljárás hatékonyságának egyik „jelzőszáma’,, hogy például a tavalyi 55 ezer 250 hektár helyett az idén 105 ezer hektáron alkalmazzák a TAM-ot. A tanácskozás utolsó előadását Kurhik Ernő akadémikus tartotta a napraforgó- fajták tápanyagigényei és a műtrágyázás kapcsolatának kérdéseiről, majd a tanácskozás résztvevői számoltak be a TAM alkalmazása során szerzett tapasztalataikról. Elmondták például, hogy a módszer alkalmazásával 8 —10 százalékos termelésnövekedést értek el, és ez a hektáronkénti árbevételt ezer forinttal növelte. Tanácskozások, kulturális és sportrendezvények Mától megyei főiskolai találkozó Jászberényben A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága kezdeményezésére az idén immár az ötödik alkalommal rendezik meg a megyében működő főiskolák hallgatóinak találkozóját. A háromnapos találkozó házigazdája ezúttal a Jászberényi Tanítóképző Főiskola. A programban — a hagyományokhoz híven — egyaránt lesznek közérdekű, szociálpolitikai fogantatású, a fiatalok, a pályakezdő értelmiségiek problémáit elemző események s természetesen nem maradnak el a kötetlenebb sport, kulturális és szórakoztató rendezvények sem. A ma délután 14 órakor kezdődő találkozó résztvevőit Fábián Zoltán, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola főigazgatója köszönti, majd a több egészségügyi és kulturális szerv által meghirdetett és támogatott „Neked is fontos az egészséged? És a másoké...?” címmel meghirdetett pályázatra összeállított műsorok bemutatóival folytatódik a program. Este a résztvevők válogathatnak a programok között; vidám vetélkedő, filmvetítés, teaház, video-disco, break-bemutató várja őket. Holnap reggel kilenc órakor kezdődik Széchenyi Ágnes, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa előadása, amelynek témája: az értelmiség szerepe társadalmunkban, a fiatal értelmiség helyzete. A folytatásban — 11 órától — a szolnoki, jászberényi és mezőtúri főiskolák állami, párt- és KISZ- vezetői Nagy Imrével, a KISZ KB titkárával találkoznak. Délután a találkozó közönsége részt vesz a március 21-i városi ünnepségen. Nemcsak szellemi izgalmakat kínál, hanem hasznosnak is ígérkezik a szombat délelőtti —a találkozót záró- program; fórumot rendeznek — a főiskola elvégzése utáni lehetőségekről. Rassz földön jé gazdálkodás Egy kis téesz nagy változásai Szolnok megye — természetföldrajzi adottságainál fogva — az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági vidéke. A megye agrárgazdaságára általában a nagy méretek és a kedvező termelési feltételek jellemzőek. Talán ezért is vagyunk hajlamosak időnkint, hogy megfeledkezzünk, vagy kevesebb figyelmet szenteljünk a kedvezőtlen adottságú, kisebb termelőszövetkezeteinknek, amelyek gazdálkodása, minden megtermelt forintja mögött igen fegyelmezett, céltudatos munka húzódik meg. Ebbe a kategóriába tartozik a 6900 hektár termőterületen gazdálkodó Besenyszö- gi Kossuth Termelőszövetkezet is. E földek átlagos aranykorona értéke mindössze 13,6 igen alacsony. A szövetkezet eredményei mégis példát adó- ak: a 178 millió forinthoz közelítő termelési értékből kevés híján 17 milliós nyereséget értek el 1985-ben. Ez csaknem tíz százalékos nyereséghányadot jelent; s a VII. ötéves tervidőszakban 46 százalékkal, 72 ezer forintra emelkedett a tagok évi jövedelme. A termelőszövetkezet vezetőitől azt kérdeztük: hogyan csinálják? Nagy László elnök először a múlt évi, viszonylag kedvező időjárást említette, melynek jótékony segítségéAz ipari kiegészítő tevékenység nyereségszintje már tartósan a tízmilliós nagyságrendnél mozog. Jelentőségét akkor érzékelhetjük igazán, ha elmondjuk: a szövetkezet 1983-at, tehát a nagy aszály esztendejét is 3 milliós nyereséggel zárta, a következő, szintén aszályos évet pedig közel 10 millióval. Iparszervezési elveikről ezt mondta Nagy László: — Az új, ipari jellegű tevékenységek keresése számunkra kettős kényszer volt. Az egyik nyilvánvalóan az általa biztosítható állandó jövedelem fontossága. Emellett azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy az új adózási forma, s ennek függvényeként az új ösztönzési módok, munkaerőt szabadítanak fel az alaptevékenységben. amelyet ilyen módon tudtunk lekötni. Rájöttünk egyébként arra a nyilvánvaló igazságra, hogy előre léo- ni csak ésszerű kockázat- vállalással lehet. Mertünk lépni! így most a textilvarró, a takarító-szolgáltató és a lakatosipari tevékenységben összesen már mintegy száz tagunkat foglalkoztatjuk, eredménnyel. Fontosnak tartom, hogy nem törekedtünk feltétlenül saját nevünket viselő termékek gyártására. Arról, hogy az új ösztönző módszerek a gyakorlatban hogy váltak be, két ágazatban érdeklődtünk; a szarvas- marha-, valamint a juhtenyésztésben. Ecseki András, a szarvasmarha-tenyésztési ágazat vezetője pontos adatokkal szolgált a pluszként, differenciáltan kifizetett összegekről. — Múlt év március 1-től vezettük be ezt a visszatérítével a növénytermesztési főágazat minden árunövénye nyereséges lett. Ez ebben a szövetkezetben, ezen a földön már eredményként nyugtázható! A terméshozamok, az előző éviekhez, s a természeti adottságokhoz képest jól alakultak. Ez a kedvező időjárás természetesen, a takarmányozáson keresztül, éreztette hatását az állattenyésztésben is. • Még két nagyon fontos tényezőt említett az elnök, amelyeknek, megítélése szerint, a szövetkezet a talpon- maradását, stabilitását köszönheti: az ipari kiegészítő tevékenység szervezése során megnyilvánult vállalkozó készséget, s az új ösztönzési rendszer által felszínre hozott belső tartalékokat és szellemi energiákat. Nem csináltunk ebből presztízskérdést. A bérmunkák, amit ide hoztunk, talán kevesebb, de biztos eredményt hoznak, s nem kell üzleti kockázatot viselnünk! Az elmúlt esztendő gyökeres változásokat hozott a belső érdekeltségi rendszerben, jó kezdeményezéseket az egyéni — vagy kiscsoportos — ösztönzésre. A korábban is honos teljesítménybérezési formák mellett nagy hangsúlyt kapott a költségtakarékosság ösztönzése. A termelésben dolgozók két módon is érdekeltté váltak a költségtakorékos munkában. A havi munkadíjakban általában tíz százalékát, egyes ágazatokban annál kevesebbet, év végéig visszatartották, s azt csak akkor fizették ki, ha az adott munka- terület önköltségszintje nem haladta meg a tervezettet. A másik ösztönzési mód lényege az, hogy ha egy adott munkaszervezeti egység költséget takarít meg, abból — meghatározott kulcs szerint — az ott dolgozók is részesülnek. 1985-ben már mintegy 5—6 millió forintnyi anyagköltséget takarítottak meg a szövetkezetben, s ez 75 milliós szinten már jelentős tétel. si rendszert. A mi ágazatunkban a havi munkadíjak 7 százalékát tartottuk vissza ösztönzésre. Ágazatunk három egységből áll, s közülük kettő „hozta” a költségtervet. Ök meg is kapták a pénzüket, de az itatós borjúk mellett dolgozók nem. — Hogyan alakult a költségmegtakarításból járó visz- szatérítés? — Az értékelés alapja az a négy fő költségném, amelyeknek alakulása a dolgozóktól is függ. A költséggazdálkodást az előbbiekhez hasonlóan, részegységenként mértük, és a megtakarítás nagyságától függően, egy sávos táblázat alapján fizettünk. A sávok és a százalékok úgy vannak megállapítva. hogy a megtakarított ösz- szegnek 20 százalék körüli része legyen a dolgozóé. Ágazati szinten az elmúlt évben végül 2,33 millió forintot gazdálkodtunk ki, s ebből több mint 407 ezer forintot osztottak ki. Az egy dolgozónak kifizetett legnagyobb összeg elérte a 11 ezer forintot. — A vezetőktől mennyiben kíván ez az új rendszer más munkastílust, mely területen követel többet? — A takarékos, ésszerű gazdálkodás követelménye természetesen ránk fokozottan igaz. Emellett nagyobb szerepet kap a reális, megalapozott tervezés. Egy túlfeszített költségterv ugyanis agyonvághatja az ágazat egész évi eredményességét, s a dolgozók jövedelmét. A juhászaiban, a bevezetett takarékosságot elismerő formákon túl, külön ágazati eszközöket is alkalmaznak a termelés ösztönzésére. Az alapmunkabér egy részét „áttették” a végtermékre, tehát azt csak produkált eredmények alapján használják fel, a gyapjúhozam és a leválasztott bárányok száma alapján. 1985-ben mintegy 10—15 ezer forinttal emelkedett a juhászok évi jövedelme, a végzett munkától függő differenciáltsággal. Ennek feltételeként persze, hasonló módon javultak az ágazat termelési és gazdálkodási eredményei is. Az új módszerek bevezetésekor azonban, mindez még korántsem látszott ilyen egyszerűnek. Faragó János ágazatvezető az eredmények mellett erről is beszélt: A kérdőjelek eltűntök — A dolgozók nehezen fogadták el az újat, idegenkedtek tőle. Nem látták át a változások közgazdasági hatásait. Nem hitték, hogy ebből nekik is több pénzük lesz. csak annyit érzékeltek, hogy most majd sokkal gondosabban, fegyelmezettebben kell dolgozniuk. Év közben azonban, amikor ők is számolgatni kezdtek, egyre inkább világossá vált, hogy ök is iól járnak. Persze ehhez az kellett, hogy a feltételeket a szövetkezet és a dolgozók számára kölcsönösen előnyös módon állapítsuk meg. Amit a juhászati ágazatvezető az utolsó mondatában megfogalmazott, tulajdonképpen ott rejtőzik e teljes változássor egészében is: a kölcsönös előnyök követelménye. Mert a továbblépés csak így biztosítható! L. SM. L. Ésszerű kockázatvállalás Érdemes takarékosan A Martfűi Tisza Cipőgyár biztosit munkát a Kőtelki Ady Tsz nagykörűi felsőrész műhelyében dolgozóknak. Jelenleg tornacipő, kismama- és szabadidő cipőfelsőrészeket varrnak a gyár részére. (TKL)
