Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-11 / 35. szám
I 1986. FEBRUAR 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bicikliről helikopterre Tlxedlk „axületósnapját" ünnepli ex Épmxöv Nézem a születésnap alkalmából készült videofilmét. Rácsodálkozom az egymást váltó képsorokon elém táruló, impozáns lakóépületekre: a Gerle úti, a Mikszáth Kálmán úti, a Szántó körúti házakra, a Csanádi körűt látványos épületsorá- ra — és eszembe jutnak a kétkedők. Tíz esztendővel ezelőtt, az V. ötéves tervidőszak küszöbén három jogelőd, az akkor 25 éves Szolnoki Építő és Szakipari, valamint a tószegi és a nagykörű Vegyesipari Szövetkezet egyesüléséből jött létre az 510 dolgozót foglalkoztató Szolnoki Építőipari Szövetkezet. Ki hitte volna akkor. hogy erre képes lesz?! Akadtak a tagok között is kételkedők. A közös út első állomásán. 1976 végén még csak 12, az első öt évben összesen 161 átadott lakásról adhatott számot az Épszöv. Fejlődésének jelentős állomása, volt 1979. akkor vásárolta meg. és Szolnokon elsőként alkalmazta a PEVA öntött alagútzsalus építési technológiát. — Mit akar ez a szövetkezet? Bicikliről egyből helikopterre ül? — méltatlankodtak, akik nem bíztak sikerében. Az első 40 „pevás” lakást 1981-ben adták át, attól kezdve erőteljesen fejlődött alaptevékenységük; 1984-ben már 114, ’85-ben 157 lakás- szerkezetet építettek 40, illetve 42 millió forintos árbevétellel. A kép tovább pereg: méltóságteljesen emeli magasba a daru az épülő garzonház elemeit a Tófenék úton. Azóta már jóval előrehaladottabb állapotban van a nyugdíjasok első, lifttel felszerelt háza, amelynek hőszigetelésénél is a legújabb technológiai szabványt alkalmazták. Bebizonyította az élet, hogy a szövetkezet jól irányította azt a bizonyos helikoptert. Ha csak az első közös év 73 millió forintos teljes termelési értékét vetjük össze a tizedik esztendő 137 milliójával, ha csupán az induló 26 milliós közös vagyont nézzük, ami egv évtized alatt, a VI. ötéves tervciklus végére mintegy 70 millióra nőtt, ez már egyértelmű. De nézzük csak közelebbről a sikeres 1985-ös évet' Nyereségét az előző esztendő 7 milliójáról több, mint kétszeresére növelte. Feladatait jóval az induló létszámnál kevesebb dolgozóval tudta eredményesen végrehajtani, s az 1985-ben kifizetett munkabér minden forintja mögött csaknem 26 százalékkal több termelés áll, mint egy évvel korábban. A 120 milliós tavalyi építő-szerelőipari tevékenység mellett egyéb ipari termelése révén akkor tört be az Épszöv a tőkés piacokra, amikor másoknak régi partnereik megtartása is egyre nehezebb. Asztalosai Hollandiában szállodasor belső- építészeti munkáit végzik a megrendelő megelégedettségére, műanyaggyártó üzeme tavaly szállított először kenukat az NSZK-ba. A napokban a szövetkezet tószegi részlegénél, a vadászházban megtartott középvezetői tanácskozáson mindezt részleteiben értékelték. az új esztendő feladatainak, alaptevékenységekre bontott terveinek megtárgyalása mellett. A ma Épszövét bemutató videofilm képernyőre viszi mindazt, amit adatokkal bizonyítani lehet," de láttatni kevésbé. Igyekszik visszaadni mindazt, amire a szövetkezet törekszik: olyan érdekeltségi alap megteremtését kívánja idei terveivel biztosítani, amely lehetővé teszi fejlődését, műszaki fejlesztését úgy, hogy a dolgozók bérszintje 6—8 százalékkal növekedhessen, nyeresége 20 millió fölé emelkedjék. R. E. / Pulykatápon, káposztán, kukoricán Telelnek a fácánok Halladékbil tüzelő ős takarmány Étkezési zselatin Import helyett hazai gyártás Étkezési zselatin gyártásának előkészületeit kezdték meg a Budapesti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál. A csirkecsont és -hulladék fel- használására épülő üzemben a technológia kifejlesztését és alkalmazását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 20 millió forinttal támogatja. Hazánkban jelenleg sehol sem gyártanak étkezési zselatint, ezért az élelmiszer- ipari vállalatok teljes szükségletüket importból szerzik be. A laboratóriumi kísérleteket követően a Baromfifeldolgozó Vállalatnál a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek bevonásával február végén megkezdik az úgynevezett félüzemi kísérleteket. Két fontos feladatra alkalmas gépsort állítottak üzembe a Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben. Különféle mezőgazdasági melléktermékekből — szalmából, kukoricaszárból stb. — jó tüzelőértékű brikettet lehet belőlük készíteni: lucernából, füvekből, zöldborsószárból és más növényi részekből pedig állatok etetésére alkalmas lisztet, granulátumot és dzsúszt (sejtnedveket) állít elő. Ez az első ilyen berendezés hazánkban. Hat „rokona” ugyan már van az erdőgazdaságokban, de takarmánylisztet, granulátumot és zöldtakarmány-sejtnedveket, azokkal nem lehet készíteni. A békéscsabai üzemben felszerelt gépsorral évente 4000 topna. tüzelésre alkalma« brikettet és 1000 tonna takarmányozásra használható anyagot állítanak elő. A brikett fűtőértéke 3800—4200 kalória, vagyis a jó minőségű barnaszénnel azonos lesz. A svájci Elükön Rendszer és Technológiai Tanácsadó Részvénytársaságtól lízingszerződés alapján bérelt gép végül is a termelőszövetkezet, illetve a működtetésére alakult társulás tulajdonába megy át. Mintegy 34 miüió forintra itehető teljes költsége 2.5 év alatt megtérül. Huszonhét éve foglalkoznak az Abádszalóki Lenin Tsz-ben fácánok tenyésztésével, nevelésével. A vadásztársaság fácántelepének öt hektárnyi területén pillanatnyilag tizenhatezer fácánkakas és tyúk él. Mindennapi eledelük a pülykatáp, a kukorica, a fejes káposzta. Február és március a tojatás időszaka. Ilyenkor a tyúkok tojatóboxokba kerülnek. Egy-egy madár 40—50 darab tojásából 32—35 csibénél ki. A tojásokból az idén körülbelül tizenháromezerre számítanak. A tenyésztéssel, teleltetéssel mesterségesen dúsítják az állományt. Emberi beavatkozás nélkül ugyanis, a szabadban élve át a telet, sokkal kevesebb maradna meg belőlük, és kisebb lenne -a szaporulatuk is. Képünkön; zárt területen, ám a természeti adottságokat megőrző telepen telelnek a fácánok, T. Z. Eredményes zárszámadás Kunhegyesen A zárszámadó küldött gyűlésen felszólalt Majoros Károly, a megyei Dártbtaottaág (M titkára (Folytatás az 1. oldalról) kenésekor keresték a módját, hogyan járhatnak jobban, a téesz és a baromfigondozók. A nagyüzemi ólak egy részét bérbe adták olyan érdekeltségi rendszerben, amelynek alapján a többlet- jövedelmet megfelezik a vállalkozókkal. Kilenvenezer baromfi és kilencezer sertés felvásárlásával nem kevesebb mint 135 millió forint árbevétel elérésével javította tavaly a szövetkezet gazdálkodását a háztáji ágazat. Az idei feladatokról szólva a szövetkezet elnöke hangsúlyozta: jóüehet az utóbbi öt évben elért eredményeivel elégedett lehet a kollektíva, azok még mindig nincsenek összhangban a lehetőségekkel. A növény- termesztés gazdaságosságának javításában jelentős tartalék a hozamok növelése és a ráfordítások további csökkentése, főleg a takarmánv- növényeklet termelő ágazatokban. A melioráció révén megteremtett kedvezőbb termőhelyi feltételek jobb kihasználása érdekében fokozzák az idén — nem a száradó növények mentésére, hanem a termelés biztonságának növelésére — az idényen kívüli öntözést. KomD- lex módon javítják a szarvasmarha-ágazat termelési feltételeit, az 1986-ban megkezdődő teleprekonstrukeióval párhuzamosan ugyanis gépesítik a tömegtakarmányok termesztését, betakarítását és kezelését. A zárszámadási és tervismertető beszámoló vitájában tizenhármán szólaltak föl a küldöttek közül. Pásztor Zsigmond magtáros például arra hívta fel tagtársai figyelmét, hogy a folyékony és szilárd energiahordozókkal való fokozott takarékossággal, a termények szállítási és raktározási veszteségeinek csökkentésével, a szállítóiá r- művek üresjáratainak megszüntetésével, és általában a gépek kapacitásának jobb kihasználásával lényegesen javíthatók még az ágazatok jövedelmezősége. Vigh L,a- josné, a szövetkezeti nőbi- zottság elnöke szót emelt a téesz varrodájában dolgozó lányok, asszonyok bérezésének javításáért, dicsérte az ügyviteli munka könnyítését eredményező gépesítést, és az idei ^rnunkaversenyben részt vevők részére, konkrét feladatok meghatározását kérte. Lőrincz István, a lakatosüzem vezetője azoknak á téesztagoknak a munkáját köszönte, akik a lakóhelyüktől távol — Űjszászon, Cegléden, Aszódon — vállalt bérmunkákat határidőre és jó minőségben elvégezve növelték a szövetkezet. évközi árbevételeit, öregbítették a kunhegyesi téesz melléküzemágainak jó hírét. Előtérben a népgazdasági érdek Szót kért Majoros Károly is, aki elöljáróban a megyei párt és állami szervek nevében köszönte meg á Kunság Népe Tsz kollektívájának azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a kedvezőtlen külső hatások ellenére sem tört meg a fejlődés szocialista nagyüzemünkben. Külön is hangsúlyozta a közös gazdaság szocialista és nagyüzemi voltát, mondván, hogy a Kunságban élőknek tudni kell, minden bizonnyal tudják is, csak ilyen gazdálkodási szervezetben maradhattak ’ talpon az előző tervidőszak több esztendejében is jelentő^ veszteségeket okozó kedvezőtlen időjárási feltételek közepette. Középtávú tervük túlteljesítése azért is jelentős eredmény, mert általa jó alapokat tudtak teremteni az új, a VII. ötéves népgazdasági terv sikeres indításához. Az elnök által ismertetett beszámolóra és a már elhangzott hozzászólásokra utalva elismerően szólt Majoros Károly á küldöttgyűlés őszinte légköréről. Természetes dolog — mondotta — hogy a szövetkezeti kollektíva büszke elért eredményeire, és örvendetes, hogy azokat sorolva a szóra emelkedő küldöttek mindegyike kitért a további fejlődést gátló hiányosságokra is. őszinte véleményük, kritikájuk, a megoldást segítő sok javaslat jó útravaló a téesz vezetőségének a további munkához. Az is természetes, hogy az eredmények, a tervek megvitatása közben felszínre kerülnek például az egyes ágazati, vagy a gazdasági és az egyéni, vagy a nagyüzemi és a népgazdasági célok közötti érdekkülönbségek. A feladatok meghatározásakor azonban mindig a legfontosabbat kell szem előtt tartani; a népgazdaság érdekeit. A népgazdaságnak pedig tovább nőnek az igényei. Az ebből adódó feladataink megkövetelik, hogy a mező- gazdaságban dolgozók továbbra is szorgalmazzák a termelés mennyiségi növelését, az ország fizetőképességének, külgazdasági egyensúlyának javítása érdekében. A mennyiségi követelmények mellett azonban mind jobban előtérbe kerül a minőség, méghozzá a hazai ellátási igények, valamint a szocialista és a tőkés piacok által diktált színvonalnak egyaránt megfelelő minőség. A népgazdasági elvárásoknak megfelelően annak jelentősége is növekszik, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a több és jobb terméket mennyiért állítják elő. Az itt elhangzottak — utalt ismét a felszólaló küldöttek javaslataira Majoros Károly — azt bizonyítják, hogy a kunhegyesi téeszta- gok jó gazda módjára igyekeznek gazdaságossá tenni sokrétű tevékenységüket. I párttagok felelássége A megyei pártbizottság első titkára ezután arról szólt, hogy nem elég a célok meghatározása, a feladatok vállalása. El is kell azokat végezni; akér jó vagy rosz- szabb, akár könnyebb vagy nehezeb feltételek körülmények között. A mezőgazdaságban dolgozók helyett sem végzi el senki a munkát, nekik kell megművelni a földet, megtermelni a belföldi ellátásra és exportra szánt gabonát, húst, méghozzá a lehető leggazdaságosabban. A munkához persze biztosítani kell a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket. Ami az utóbbit illeti, minden posztra az arra legrátermettebb, az újszerű feladatok iránt legfogékonyabb, a legkorszerűbb technikát elsajátítani tudó vezetőt, dolgozót kell állítani. Olyan embeRrtcet, akik ha munkájuk nehézségbe ütközik, nem a problémás ágazatok, tevékenységi körök megszüntetésének lehetőségét keresik, hanem a megoldást a gazdaságosabb termelésre. Felszólalásának végén Majoros Károly a termelő- szövetkezetben dolgozó kommunisták felelősségéről szólt. A párttagoknak — mondotta — élharcosoknak kell lenniük a haladás, a fejlődés gátját jelentő tényezők elhárításában. Semmilyen munkaterületen nem tűrhetik a „helybenjá- rást”, állandóan bírálniuk kell a kellő cselekvő- és kezdeményezőkészség híján régimódi szemléletet képviselő, fejlődést akadályozó vezetőiket, munkatársaikat. Végezetül az idősebb korosztály érett tapasztalataira és a szövetkezeti fiatalság lendületére alapozott 1986. évi és VII. ötéves tervi elképzelések megvalósításához kívánt sok sikert a kunhegyesi szövetkezeti gazdáknak. A Kunság Népe Tsz küldöttgyűlése ^ munkában élen járó szövetkezetiek elismerésével ért véget: öten vették át Lengyel Zoltán elnöktől a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. T. F.
