Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

Réges-régi szokás szerint vízkereszttől hamvazószerdáig helye van mindenféle mulatságnak, mókának, bálnak, bolondozásnak, maskarának. .. Ezt a szokást elevenítette föl, az idén immár tizenhetedszer, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, amikor falun, varoson, kiskocsmákban és elegáns éttermekben, bárokban félszáz rendezvényen mulattatta Szolnok megye apraját-nagyját.

Es nemcsak bálák, ínyenceknek való mesés vacsorák, hazai cukrászok, külhoni szakácsok túlétkezésre hívogató programjait ajánlotta. Voltak szép versenyek, a szakma hírességeinek kiállításai, bemutatók, és voltak zenészek, színészek, híres nótások, hogy kivilágps-virradatig önfeledten teljék a szórakozás sok órája. Mezőtúron a Berettyó étteremben Solti Károlyt, a jászberényi Lehelben Bojtor Imrét és Madarász Katalint hallgathatták a farsangolók. A szolnokiak mindjárt a farsang első perceiben Doroty- tyát, minden magyar farsangok királynőjét láthatták, Sebestyén Éva megszemélyesítésében.

A főiskolások bárjában indiai vacsorán ismerkedtek a fiatalok a távoli nép konyhaművészetével, Jászberényben a kínai konyha étkeit kóstolgathatták a vacsorázok.

A Patkós csárdában ma utolsót visít egy erre a sorsra hizlalt disznó, hogy estére jó vacsorát kapjanak a vendégek. Hétfőn pedig — elvégre nekik is kijár — a vendéglátósok vidám bálja zárja a XVII. Jász-Nagykun Farsangot.

Akik ízelítőt kaptak belőle, vallják: jó mulatság volt.

Nagy Zsolt képriportja

fapsanqoltMnk