Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

12 Házunk tája 1986. FEBRUAR 22, fl metéUbagyma bajtatása Az utóbbi években egyre több kertbarát próbálkozik — elsősorban családi fel- használásra, de piaci értéke­sítésre is — a metélöhagyma termesztésével, illetve hajta­tásával. A metélőhagymával tehát változatossá tehető a téli vi- taminszegóny időszakban a zöldségellátás, hiszen finom lombozata, kellemes pikáns íze, nyers fogyasztásra, kö­rözöttnek, hideg készítmé­nyek, levesek, mártások íze­sítésére kiválóan alkalmas. A metélőhagyma évelő nö­vény, gyökérzete vékonyabb mint a többi hagymáé, s a hagymája is rendkívül apró, a száránál parányival vasta­gabb. Tapasztalt kertészek megfigyelései szerint talaj­ban nem válogat, szépen te­nyészik a kötöttebb talajo­kon is. Ha huzamosabb ideig kí­vánunk termesztésével fog­lalkozni, úgy kellően trágyá­zott talajba vessük. Magvetéssel szinte az év bármely időszakában foglal­kozhatunk, de a tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a március elejéin, közepén ve­tett növényanyagból jó mi­nőségű termés nyerhető! S az sem elhanyagolható dolog, hogy a mátciusi ve­tésből nyert metélőhagyma a következő télen már bizton­sággal hajtatható. Ha a vetésnél 20 cm-es sortávolságot alkalmazunk, úgy négyzetméterenként csak 2—3 gramm magra van szükségünk! Ha szakaszos vetést alkal­mazunk, akár még augusz­tus hónapban is vethetünk, de ekkor csak a következő év őszére nyerhetünk szed­hető illetve hajtatható nö­vényeket. A hajitatásra szánt töveket még a kemény fa­gyok beállta előtt fel kell szedni, s nagy földlabdával hűvös helyen, például pin­cében lehet tárolni. A hajtatás a tél folya­mán bármikor megkezdhet­jük cserepekben, vagy gon­dosan kiürített és kimosott tejfeles poharakban is. De ekkor nem szabad megfeled­keznünk a műanyagpoharak aljának ki lyukasztásáról, merit a pangó víz, a túl ned­ves föld esetleg a hagymák pusztulását okozhatja. A te- nyészedónyeket úgy kell megtölteni tápdús melegágy! földdel, hogy a hagymák be­helyezése Után az edény fel­ső szintjével azonos magas­ságban legyen a föld. EZt követően a hagymákat mérsékelten beöntözzük, s meleg, kellő fénnyel éllátott helyiségben neveljük. Szük­ség szerint megöntözzük. Helyesen járunk el akkor, ha az öntözővízbe egy-két alkalommal lombtrágyát, például WUXÁLT teszünk, mert így rövidebb idő alatt nyerhetünk 15 cm hosszúsá­gú, dús lombú növényeket. Dr. Széles Csaba Onzeállltotta: Hónai Erzsébet Időnként tárjuk ki ax ablakotI Fűtés és egészség A fűtés — bár már szerencsére a szezon felén túl vagyunk — a sajtóban, a rádióban és a televízióban egyaránt gyakori téma. A kérdés — szezonális aktualitásán kívül — nyilván a közismert energiagondok miatt kerül a szokásosnál is job­ban előtérbe. Bár ez a probléma főleg gazdasági jellegű, megnyugtató megoldása aligha képzelhető el az egészségi szempontok mérlegelése nélkül. A lakások és munkahelyek fűtésekor mindig olyan mik­roklíma megteremtésére törekszünk, ami az embernek jó közérzetet, úgynevezett komfortérzést biztosít. Ehhez szük­ség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére, és a levegő rendszeres cserélő­désére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget mi­lyen hőmérsékletre célszerű felfűteni, az elsősorban ren­deltetésétől függ. A szokvá­nyosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 Celsius-fok között ér­zi jól magát. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékletnél már kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis az intenzitástól függő mérték­ben — fokozza az anyag­cseréi, növeli a szervezet hő­termelését. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és ha­sonló munkahelyeken ezért 12—18 Celsius-fok közötti hőmérséklet látszik ideális­nak. A fürdőszbákban és g zuhanyzókban 24 Celsius- foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szere­pe a különböző hűléses be­tegségek kialakulásában ^ál­talában ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal keve­sebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észre­veszünk, hogy nagy meleg­ben könnyen elbágyadunk, elálmosodunk, csökken a fi­gyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevé­kenységét, sőt bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig káme- legedve, megizzadva kilé­pünk a szabadba, vagy hű­vösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkal­mazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyen­letes hőelosztás. A lakószoba fűtése például akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több, mint 2—4 Celsius-fok, a hőmér­séklet napi ingadozása pedig nem haladja meg á 3—6 Celsius-fokot. Az említett követelményeknek az etázs-, a központi- és a távfűtés fe­lel meg legjobban. A gáz­konvektorok is jól szabá­lyozhatók, helyes üzemelte­téssel ezek is eléggé egyen­letes hőelosztást biztosíta­nak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a me­teorológiai tényezőktől füg­getlenül — folyamatosan megfeleljen a komfortklíma követelményeinek. A térbeli hőelosztás is kevésbé egyen­letes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van, mint a szoba távolabbi sar­kában. A cserépkályha vi­szont hosszú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cse­répkályhával ezért a hőmér­séklet nagyobb napi ingado­zásai elkerülhetők. A vas­kályha igen gyorsan felme­legszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tar­tózkodásra szolgáló helyisé­gek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább hát­térbe szorul. A jó' közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsék­lete 80 Celsius-fok fölé emelkedik, a légtérben ál­landóan jelenlévő por pörkö- lődik, ezért a levegő kiszá­rad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhö­gési inger és a szomjúságér- zós. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi-, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készü­lékkel, vagy egyszerűen ke­vés víz folyamatos párolog­tatásával lehet rajta segíte­ni. Etázs-, központi- és távfű­tésnél káros égéstermékek­kel gyakorlatilag nem kell latakor viszont nagyon lé- számolni. A kályhák haszná- nyeges, hogy megfelelő hu­zatuk legyen, ami biztosítja az égéstermékek maradékta­lan elvezetését. Ennek érde­kében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelő­anyagtól függően — mega­dott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak megfelelő keze­lés, a helyes tüzelési techni­ka. Az olajkályháikat és a gázkonvektorokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltat­ni. A zárt, fűtött helyiségek­ben előbb-utóbb kedvezőt­lenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxi­gén- és emelkedik a széndi­oxid-tartalom. A levegő kel­lő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodjunk. Dr. Katona Edit Reggeli kimonó A reggeli kapkodásban a háziasszony dolga egyebek mellett a reggelikészítés. Vajon mi jobb: ha fürdés után felöltözik, és menetké­szen áll neki a reggeli ké­szítésének, vagy ha mindent az utolsó percre hagy, és még fürdőköpenyben tevé­kenykedik a konyhában. Ezt a dilemmát megszünteti egy plyan ruhadarab, amelyik kényelmes, már nem emlé­keztet a fürdőszobára, de még a nap hátralevő részé­re sem utal. Nem új talál­mány: a kimonó. A rajz sze­rinti igen egyszerű szabás­mintával, combközépig érő hosszúságban kiszabható, az oldalán szalaggal csukódik, szegő díszíti. Még az is el­képzelhető, hogy kötény he­lyett — a ruha fölé hordjuk. Vegyünk hozzá könnyen ke­zelhető kelmét, mert ez a kimonó akkor szép, ha friss, üde. Szöveg és rajz: Pálffy Judit VÍZSZINTES : 1. Az ál­mosság Jele. 6. Farsangi népszo­kás: folytatás a függőleges 1. és a viszszintes 29. számú sorokban (Zárt betűk: O, É, F. R, K.) 12. Latinovics Zoltán. 13. Fafúvós hangszer. 14. Szobrász (Miklós (1831—75.) 15. Sári egynemű be­tűi. 16. Kacat. 18. Vallás rövidí­tése. 20. Zoli egynemű betűi. 21. Háromszor: délamerikai eredetű társasági tánc« 22. Ritka női név. 24. A beszéd eleme. 26. össze­csukható rugós cilinder. 28. Pest megyei község. 2fl. A vízszintes 1. második folytatása (Zárt be­tű: A.) 30. Északi férfinév. 31. Bál betűi keverve. 32. Gyümölcs­nektár neve. 33. Lamartine köl­teménye. 35. Vetített állókép. 36. Építési anyag. 37. Ész, értelem. 38. Nyílás. 40. ... mlssa est (a mise vége). 41. Női becenév. 42. Raszter részel 44. A bróm vegy- jele. 43. Végtelen stég! 46. Ha- sek derék katonája. 47. A rá­dium vegyjele. 48. Baszk szepa­ratista szervezet. 50. Erős kár­tyalap. 52. Rába . . . (győri sport­egyesület). 53. Osztrák folyó. 54. Afrikai folyam. 56. Talpon van. 58. Hangosan sir. 60. Tunéziai gépkocsijel. 61. Betakarító. 63. A múlt Idő ragja. 64. Német férfinév. 66. Sértetlen. 67. Fo­lyadék. 69. Régi űrmérték. 71. Magyar műszál. 74. Légköri je­lenség. 76. A hét vezér egyike. FÜGGŐLEGES: 1. A víz­szintes 1. első folytatása (Zárt betűk: ö, D, A, F.) 2. Beszél. 3. Állóvíz. 4. Rajz. 5. Számos. 6. Súlyarány rövidítése. 7. A szabadba. 8. Esőben álló. 9. Sáv. 10. Folyamszakasz { 11. Kódex­másoló apáca volt (Lea). 17. Itt divik a busójárás. 19. Kergeti. 21. Folyó Angliában. 23. Szemé­lyes névmás. 24. — -java. 25. A Volga mellékvize. 27. Dolgos állat. 29. Lovaglás. 32. Hitegetés. 34. Ken. 39. Ésszel felfogja. 41. Szemöldök jelzője lehet. 43. Olasz folyó. 49. ... foglyai (Sart­re regénye). 51. Biztonsági szer­kezet. 53. Hivatali részleg. 55. Megelégel. 57. Ojság. 59. Tervhi­vatalunk betűjele. 61. Színésznő (Noémi). 62. Olajzöld. 65. Szilaj (ford.) 66. Létezett. 68. Adám párja. 70. Apaállat. 72. Ullca rö­viden. 73. Asszonynév képző. 74. Az 51. számú sor része. 75. Rangjelző. F. I. Beküldendő: a vízszintes 6.. függőleges 1., a vízszintes 29. és a függőleges 17. számú sorok megfejtése március 1-lg. Göcsej című, február 8-i rejtvényünk helyes megfej­tébe: Domború a dombok hát­tá. / Domb a tájak tompora, / Dimbes-dombos szép Zalá­ban / Van a dombok otthoi- na. — Könyvutalványt nyer­tek: Farkas Mártonné Tisza- püspöki, Badár Gábor Kun­madaras és Lantos Istvánné Szolnak. (Az utalványokat postán küldjük el.) Sarokkerekítés Előfordul — főképpen gyermekbútorok készítésénél —, hogy egy-egy deszkalapot szeretnénk a sarkánál leke­rekíteni. Ezt a műveletet azonban kellő körültekintés­sel kell végezni. Különösen a furnírozott és rétegelt falemez lapoknál kell óvatosan eljárni, ügyel­ve arra, hogy a rétegezés ne patanjon le, s hogy a fa hosszanti rostszálait ne te­gyük tönkre. Ezért először vastagabb kartonból rajzoljuk meg a lekerekítéshez szükséges mé­ret szerinti sablont, s ezt körülvágva, helyezzük a deszkalap sarkára, majd egy hegyes vésővel (vagy véko­nyabb szög hegyével) a kör­vonalat rajzoljuk, illetve karcoljuk rá. Ezután a körfűrész élét — a megjelölt vonaltól kb. 2 mm-rel beljebb — ráhelyez­ve a fara, vágjuk ki a kör­vonalat. A lekerekített sarkot re­szelővei megdolgozzuk, vé­gül dörzspapírral egészen simára csiszoljuk. B. K. ÚJ! új: nyílik Szolnokon a moziüzemi vállalat vetítőtermében március havi műsor „A” bérlet 4-én ,3” bérlet 6-án ,á” bérlet 11-én ,3” bérlet 13-án „A” bérlet 18-án Egymillió évvel időszámításunk előtt angol katasztrófafilm Es hamarosan a sötétség NSZK krimi Drakula grófnő angol rémtörténet Segítség, felszarvaztak olasz filmvígjáték Istenek a fejükre estek botswanai filmvíg játék ,3” bérlet 20-án Sasszárny angol indiántörténet „A” bérlet 25-én Szökés a balál elől francia krimi • ,3” bérlet 27-én Konvoj USA kalandfilm HELYE: Megyei Moziüzemi Vállalat vetítőterme Szolnok, Május 1. út 19. Előadások kezdete: 17 óra. Jegyek, bérletek a Tisza, Tallinn és Vörös Csillag filmszín­házaknál, valamint az előadás előtt a helyszínen kaphatók. I Jegyek ára előadásonként: 20,— Ft. „A” bérlet ára: 80,— Ft. ,3” bérlet ára: 80,— Ft. Helyfoglalás: érkezési sorrendben.

Next

/
Thumbnails
Contents