Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

'1986. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tízezer lakóéra számítva Szolnok megyében történt a legkevesebb bűncselekmény lúllustil plusz egy kürzet Gyermekorvosi ellátás a Széchenyi lakótelepen Munkahely—otthon — közérzet Több figyelemmel jobb közösséget Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon Tegnap délelőtt Pacsek János rendőr ezredes, a Szol­nok Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetőhelyettese az 1965-ös rendőri munka érté­keléséről és a bűnözés ala­kulásáról sajtótájékoztatót tartott Pacsek János me­gyénk közrend jénék és köz­biztonságának elmúlt évi statisztikai adatairól és ta­pasztalatai tényétről adott tájékoztatást. Szolnok megyében — az országos tendenciához ha­sonlóan, ám annál kisebb mértékben — szaporodjak a bűncselekmények. K 4584 ismertté vált bűncselekmény a korábbi évhez viszonyítva 2,5 százalékos növekedést jelent. Az emelkedés ellené­ire a 10 ezer lakosra jutó bűncselekmények számát alapul; véve Szolnok megyé­ben a legkedvezőbb a hely­zet. Amíg az országos adat szerint minden 10 ezer la­kosra 155,6, addig Szolnok megyében csak 104,6 bűncse­lekmény jut. Ezzel a megyék rangsorában — beleértve a fővárost is — Szólnék megye a huszadik helyre került, azaz megyénkben a legkeve­sebb a 10 ezer lakosra szá­mított bűncselekmény. Az elkövetett bűncselek­mények összetétele nem vál­tozott számottevően. Az el­múlt évben is a vagyon el­leni bűncselekmények szá­ma volt a legmagasabb, a bűnözés 57,1 százalékát tet­te ki. s ez szintén kedvezőbb az országos átlagnál A közlekedési bűncselekmé­nyek megközelítették a hét­százat, az erőszakos, garáz­da jellegűeké pedig a hat­százötvenet. A megye több területén, Karcag, Kunszent- mérton, Szolnok, Tiszafüred, Tűirökszientmiklós és ezek vonzáslkölr zetében némi­képp növekedtek; Mezőtúron és Jászberényben viszont csökkentek a bűncselekmé­nyek. A bűnelkövetők száma ta­valy 3053 volt, a korábbi év­hez képest ez 4,1 százalékos csökkenésit mutat. Közülük 1100 büntetett előéletű, ez az elkövetőknek a 39,9 szá­zaléka. A bűnelkövetők kö­zött háromszázhuszonikilenc volt a fiatalkorú. Sokan al­kohol hatása alatt követték el tetteiket. Az alkohol min­den negyedik bűncselek­ményben szerepet játszott. Az elmúlt évben tovább szaporodtak a gazdasági bűncselekmények. A növe­kedés 6,9 százalékos. Miköz­ben a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények 8 százalékkal csökkentek. a személyi javak elleni bűn­cselekményeké 12,5 százalék­kal emelkedett. Ezek összes­ségében 26 millió forint kárt okoztak, a nyomozás során ebből 13 millió forintot si­került megtéríteni. Az erőszakos, garázdá jel­legű bűncselekményeken be­lül a rablások száma 33-ról 51-re emelkedett. A közle­kedési statisztika szerint ta­valy 44,9 százalékkal több halálos kimenetelű baleset volt, mint az ezt megelőző évbén. Nyolcvanketten hal­tak meg közúti baleset kö­vetkeztében; háromszázhet- venkettő a súlyos és négy­százhatvan a könnyen sé­rültek száma. Baleset és it­tas vezetés miatt tavaly 960 gépjárművezető engedélyét vonták be. Közútjainkon az elmúlt évben 36 ezer embert bírságoltak meg, döntően közlekedési szabálysértés miatt, és 6718 ember ellen indítottak hatósági eljárást. Az igazgatásrendészet is jelentős ügyfélforgalmat bo­nyolított az előző évben. A növekvő turizmus következ­tében például 14 százalék­kal emelkedett a bejelentke­ző külföldi állampolgárok száma. Közülük mindössze 14 ellen kellett kisebb sza­bálysértés miatt eljárást in­dítani. Az útlevélforgalom is növekedett. A sajtótájékoztató végén — tekintve, hogy a tulajdon elleni bűncselekmények szá­ma a legnagyobb — Pacsek János az állampolgári fele­lősségre hívta fel a figyel­met, kérve, hogy vagyontár­gyaik jobb megőrzésével, vé­delmével megyénk lakosai is járuljanak hozzá a bűn- megelőzéshez. Sz. Gy. Tét: az MHSZ kitüntetése Tíz címre huszonöt jelölt Megyénk kétszáz honvé­delmi és szakági klubja, gépjármű-kirendeltsége kö­zül 136 nevezett arra az. el­ső ízben kiírt, országos ver­senyre, amelyen a legjobb eredményt elért közösségek az „Élenjáró” kitüntető cím birtokosai lehetnék. Lezárult a verseny első szakasza, és a területi, városi titkárok mellett tevékenykedő érté­kelő bizottságok már össze­sítették a helyi tapasztala­tokat, és továbbították a me­gyei vezetőséghez a legjob­ban dolgozó közösségek lis­táját. íme néhány sajátos­ság, érdekesség a megye kü­lönböző területéről. Mezőtúron és környékén hat klub nevezett a verseny­re. A mesterszállásiak pél­dául társadalmi munkában lőteret építettek, a rádiósok felújították, bővítették az antennahálózatot. Karcag­ról és környékéről húsz klub versengett. Itt a közösségiek 6 ezer 49 óra társadalmi munkát teljesítettek, a tag­létszám pedig négyszázöt­venhéttel gyarapodott. Az sem mellékes, hogy hat klub lőteret épített. A helyi érté­kelések alapján négy klu­bot javasoltak a kitüntető címre. Kisújszálláson és kör­nyékén a klubok tagjai 345 ezer forint értékű munkát végeztek: többek között par­kírozókat, garázsokat, uta­kat építettek. A tömegsport- rendezvényeken huszonötez­ren indultak, és harminchét fiatalt irányítottak katonai pályára. Szolnokon az értékelés fő szempontjának a klubok szervezeti életének javítá­sát tartották, és a beneve­zett közösségek közül az ala­pos városi értékelésék után ötöt javasoltak a címre. Katonai pályára százhatvan­három tizen- és huszonévest irányítottak, és ebben a munkában különösen kitűnt a 605-ös és a 633-as ipari szakmunkásképző. Tiszafüredről és környé­kéről a meglévő tizenegy klubból három nevezett. Kö­zülük a városi vezetés egyet tartott munkája alapján méltónak a cím elérésére. Érdekes, hogy a nem neve­zett közösségek között akad olyan — mint az abádsza- lóki klub — amelyik verse­nyen kívül is szép eredmé­nyeket ért el az idén. Igaz, jövőre már megpróbálkozik a cím elérésével. Erről a te­rületről az idei újabb ver­senyre már nem három, ha­nem kilenc klub nevezett. Kunszentmárton térségéből mind a 13 klub indult. Itt a fejlesztések közül a tiszasasi fedett lőállású lőtér emelke­dik ki, amelyet három köz­ség fiataljai építettek. Jászberényben a közössé­gek tagjai 300 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, és ezért a vállalatok, munkahelyi vezetők több klubnak köszönőlevelet küld­tek. A közösségek közül a városi vezetés hármat java­solt a címre. Törökszentmik- lóson a vezetés a legsike­resebbnek a politikai jelle­gű feladatok lebonyolítását (vetélkedőket, versenyeket, seregszemléket, stb.) tartot­ta. A klubok közül hármat javasoltak kitüntetésre. Az országos kiírás értel­mében a benevezett klubok m nyolc százalékát illeti meg a cím. Ez a megyénkben azt jelenti, hogy a százharminc­hat próbálkozó közül tíz, legfeljebb tizenegy kaphatja meg az „Élenjáró” elneve­zést. A helyzetet bonyolítja, hogy a városi, területi szö­vetségek ennek a száminak majdnem a háromszorosát javasolták. Nem lesz köny- nyű dolga annak a megyei társadalmi testületnek, amelynek végül is dönte­nie kell a helyezésekről. A jövő hónapban mindenkép­pen elkészítik az értékelést, mivel április első napjaiban ünnepségen ismertetik a győztes, illetve a további helyezett klubok nevét. D. Sz. M. Jégtörök a Felsö-Tiszán Az elmúlt néhány napon , .megkoptak,-” o'lvasdásnak indultak az összefüggő jég­mezők a Felső-Tiszán, a Tiszacsermely, Zalkod kö­zötti szakaszokon. Ugyanak­kor árad a folyó, csütörtö­kön este Vásárosnamény- nál két métert, Zá­honynál egy métert emel­kedett a víz szintje, s az ár­hullám rövidesen eléri To­kaj körzetét. Az áradás vár­hatóan megemeli, megmoz­dítja majd a jégtakarót, Ezért pénteken Tokaj fölött két jégtörőhajót indítottak el. A hajók feladata, hogy az összefüggő jégmezőben fo­lyosót nyissanak, s ezzel elő­segítsék a jég könnyebb moz­gását, enyhítsék a partokra, gátakra nehezedő nyomást. Évek óta foglalkoztatja a közvéleményt, főképp az érintetteket (tudniillik a szolnoki Széchenyi lakótele­pen élő szülőket), hogy mi­ért nincs elég gyermekszak­orvos a lakótelepen? Az anyukák már nem lepődnek meg azon, hogy a rendelőben gyakran cserélődnek a dok­tornők. Dr. Pintér Sándor, a me­gyei kórház-rendelőintézet főigazgató helyettese, a gyer­mekosztály vezető főorvosa tájékoztatása szerint a lakó­telepen jelenleg öt gyermek- körzeti állás van. Két szak­orvos állandóan a körzeté­ben dolgozik, egy állás be­töltetlen — helyettesítéssel biztosították az ellátást —, két körzetben pedig féléves váltással szakvizsga előtt ál­ló orvosnők rendeltek. Hogyan alakult ki ez a helyzet? Amikor a gyermek­körzeti állásokat megkapták, nem tudták szakorvosokkal betölteni. A már dolgozó, körzetüket megszokott orvo­sok — érthetően — nem je­lentkeztek az üres állásokra, így a két állást fiatal, szak­vizsga előtt álló orvosokkal — féléves váltással — töltöt­ték be. A szakvizsga előtt ugyanis kötelező a 6 hóna­pos gyakorlat. Február elseje óta gyöke­resen megváltozott a hely­zet. A gyermekosztályról a közelmúltban ugyanis hat szakorvos került ki a körze­tekbe, közülük kettő a Szé- chenyin állt munkába. A fennmaradó betöltetlen la­kótelepi állásra is van je­lentkező — egy Szolnokra költöző doktornő. Az előrelátó olvasóban rögtön fölmerül a kérdés; ha fölépül a lakótelepi orvosi rendelő, több gyermekkör­zetre számíthatnak-e az itt élők? Az idén július elseje után még egy körzetet hoz­nak létre. Az állást pályázat útján fogják betölteni. A ha­todik körzet létesítése után a már meglévő öt is módo­sul némiképp, a zsúfolt ren­deléseket megpróbálják „te­hermentesíteni”, így előfor­dulhat, hogy egy-egy utca vagy utcarész új körzetbe kerül majd. A hatodik körzet létesítése után a lakótelepi gyerekor­vosok is ugyanolyan lélek­számú körzetet látnak el, mint a város más területén dolgozók, vagyis egy orvos körzetébe mintegy ezer gyer­mek tartozik majd. — pé — A múlt évben «lakait meg a Kunhegy esi Vízgazdálkodási Társulat, és hamarosan mintegy 20 millió forintos beruházás­hoz fogott. Az idén májusban helyezik üzembe a képen lát­ható 500 köbméteres víztornyot, s elkezdődik a víztisztító te­lep építése, valamint az ivóvízhálózat közel 5 kilométeres bővítése is T. K. L. Talán hihetetlennek tűnik, még­is gyakran előfordul, hogy az élet nehézségei, gondjai elől csak a betegség révén tucfunk — legalábbis egy időre — megszabadulni. Akik állandó testi-lelki megterhelés alatt élnek, sok­kal sűrűbben fordulnak meg a körzeti rendelőkben, ke­rülnek kórházba, mint a harmonikus életkörülmények között élők. Az üzemi pszi­chológusok körében jól is­mert az összefüggés a mun­kakörülmények és a táppén­zes állomány gyakorisága között. A rossz munkakörül­ményék, a kedvezőtlen lég­kör csökkenti a dolgozók el­lenállóképességét, hajlamo­sítja őket idegrendszeri és testi betegségekre egyaránt. Az együtt, egy csoportban * dolgozó emberek közölt gyakran előfordul, hogy ahe­lyett, hogy az együtt eltöl­tött napi 8 órai munka ösz- szekovácsolná őket, inkább féltékenységet, torzsaikon dást, ellenségeskedést érlel közöttük, feszültségeket tá­maszt bennük. A munkahe­lyi légkör szempontjából te­hát egyáltalán nem mind­egy, hogy milyen emberek kerülnek egymás mellé a műhelyekben, az irodákban, a munkapadoknál. K. Weiss, szociálpszichológus az egy csoportban dolgozóknak há­rom típusát 'különítette el. Az elsőbe tartozókat a mun­kához való viszonyuk alap­ján ítélhetjük meg. Hogyan viszonyulhat valaki elvég­zendő feladatához? Ismerjük a vakbuzgókat, a lelkiisme­reteseket, a lazsálókat, a kontárokat, stb. De minden­kinek más a munkatempója, az egyik ember megbízha­tóbb és pontosabb, mint a másik. A második típusba tartoz­nak azok, akik kötelezettsé­geik elvégzésén .túl tehetsé­gükkel, újítókészségükklél tűnnek ki. ök azok, akik forradalmasítják a technikát, akik feltalálják vagy felfede­zik azokat az esz­közöket, módszereket, amelyek révén a mun­kavégzés egyszerűbbé, köny- nyebbé, érdekfeszítőbbé vá­lik. Végül a harmadik típus tagjai, akiknek a munkahe­lyen elsősorban a társaikhoz fűződő kapcsolatuk fontos, az egyetértés, az ellenséges­kedés, az uralkodás vagy ép­pen az alávetettség érdekel leginkább. Az ő számukra az elvégzendő feladatnál lé­nyegesebb, hogy milyen az a közösség, amelyben a mun­kájukat végzik. Közülük ke­rülnek ki a vezetők, az örö­kös zsörtölődök, a segítőké­szek vagy a zsarnokok. Természetes, hogy egy munkacsoportban mindhá­rom típus képviselve van. Ám az már nem mindegy, hogy közülük hányán tartoz­nak egy közösségbe. Mert hogyan is alakulhat ki együttműködés olyan embe­rek között, akiknek java­része örökösen „újítani” akar? Hogyan érlelődhetnek baráti érzelmek azok között, akik a munkájuk mellett nem fordítanak figyelmet egymásra? És miként alakul a munkatevékenység olya­nok között, akik ahelyett, hogy dolgoznának, leginkább csak egymással foglalkoz­nak? De feszültséget támaszthat a közösség tagjaiban, ha két „vezéregyéniség” elszánt rivalizálójának a tanúi, ha túltengenék közöttük a la­zsálok, ha tíz ember közül hárman-négyen örökösen szöszmötölnek, vagy éppen ellenkezőleg, sokan vannak, akik túlságosan aggályos- kodók vagy ambiciózusak, és vakbuzgalmubkal olyan munkatempót diktálnak, amit hosszú távon a többiek képtelenek megtartani. Hgy (munkahelyi csoport megszervezésében — a ké­pességeken túl — fontos szempont tehát az emberek helyes összeválogatása. Egy jól kialakított közösség tag­jai egymást segítve, kiegé­szítve, minden bizonnyal ké­pesek a harmonikus együtt­működésre. Ügy véljük, érdemes né­hány mondatot szentelni a „munkától való elidegene­dés” neurotizáló hatásának is. Valamikor, réges-régeni amikor a cipész elkészített egy lábbelit, a szabó meg­varrt egy öltönyt, önmaga, egyedül alkotta meg művét, munkaeszközeinek mestere, művésze volt. Munkájának az eredményét összehasonlította másokéval, bárki könnyű­szerrel eldönthette, melyi­kük az ügyesebb, a gyorsabb, a pontosabb. Ma az ember és a munkatermék közé kü­lönféle gépek egész sora érdeklődik, A fokozott auto­matizálás következtében jó­szerivel sokan már csak gombokat nyomogatnak, ka­rokat húzogatnak a teljes munkafolyamatnak csak egy egységnyi részét végzik. Sokan tréfálkoznak: bemegy a disznó az egyik kapun — kijön a kolbász a másikon, de hogy közben mi történik, ki tudja. Évezredek óta tökéletesíti az ember a munkáját köny- nyítő eszközöket. Lassan ott tartunk, hogy képtelenek va­gyunk áttekinteni a ma­gunk előállította szerkeze­tek működését. így van ez azokkal a gépekkel is, ame­lyek nem fizikai fáradal­mainkon hivatottak könnyí­teni, hanem a szellemi mun­ka erőfeszítéseitől kímélnek meg bennünket. Végső so­ron a dolgozó, munkálkodó ember munkaeszközeinek a tartozékává válik, az alko­tás gyönyörűségét sok he­lyütt felváltja az irányítás egyhangúsága. A technika csodái azonban — nevezzék bár sokan a civilizáció át­kainak — a fejlődésnek szükséges velejárója. A mi dolgunk hogy a munkától való elide­genedés érzését a tőlünk tel­hető mértékben enyhítsük. Sok üzemben a szalagokon, gépsorokon, automatákon dolgozó embereket megis­mertetik a teljes munkafo­lyamattal, a bonyolult szer­kezetek működési elvével, így mindenki könnyebben meglelheti saját munkája célját, helyét, jelentőségét, a működő egészben. Ha vilá­gossá válik mindenki szá­mára, hogy egy szalagon gyártott „eszmei cipő”-be melyik szöget veri be, a mun­ka emberibbé válik, s máris sokat tettünk az emberek jobb közérzetéért. És ha jobb a közérzetünk a munkahelyen, jobb lesz otthon a családban is. Flamm Zsnzsa Újfajta rádiók televíziók a Videotonból Műszer jellegű, sokféle csillogó kézelőgombbal, vil­logó kijelzővel felszerelt rá­diók, a mostaninál szöglete­sebb formájú, barna, szürke, fekete műanyagkávájú tele­víziók készülnek — a már megszokott hagyományos formájúak mellett — a kö­vetkező években a Videoton Elektronikai Vállalat szé­kesfehérvári gyárában. A nagyüzem formatervezési csoportjánál már készen vannak az új készülékek küllemének a tervei. A leg­újabb divatirányzatok figye­lembevételével készítették el őket, minden típushoz hár­mat. A vállalati zsűri vá­lasztja majd ki közülük a legtetszetősebbeket és a leg­gazdaságosabban előállí/tha- tókat.

Next

/
Thumbnails
Contents