Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

MEGKEZDŐDÖTT A SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSA

(Folytatás a 3. oldalról)

zedtek a lakáshoz jutás feltételed, ami főleg a család- alapító fiatatokat sújtja. Ez ma az egyik legégetőbb gondunk, amire megfelelő megoldást keil találnunk, csakúgy mint más feszültségek feloldására.

Az ágazati szakszervezeti kongresszusokon is megfogalmazott gondokat, problémáikat a párt és a kormány ismeri, számon tartja. Ezek között azonban több olyan is van, amelynek megoldása mindenekelőtt helyi intézkedéseket igényel. A társadalom közÖ6 erőfeszítésével kell viszont biztosítanunk, hogy növekedjen az állami hozzájárulás a gyermeknevelés költségeihez, javuljanak a fiatalok első, önálló lakáshoz jutásának feltételei, erősödjön az idős emberek létbiztonsága. Hangsúlyozom, hogy ehhez a jó szándék egymagában nem elég. A társadalmilag jogosnak elismert igények kielégítésében is csak fokozatosan és akkor léphetünk előre, ha ennek alapjait megteremtjük.

Bizonyos, hogy közös akarattal leküzdjük a nehézségeket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez jól megalapozott programot fogadott el. A magunk elé tűzött célok világosak. Van jóváhagyott ötéves tervünk. A gazdaság egyensúlyának további javítása, a gazdasági növekedés élénkítése, az életszínvonal éralékelhető emelése, az irányítási rendszer fejlesztése, a műszaki haladás oly szükséges gyorsí tása külön- külön, de együttesen is nagy feladatot jelent, nagy erőfeszítéseket igényel egész társadalmunktól. Az eredményes munkának a legfontosabb feltétele megvan: népünk az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások során ismételten hitet tett politikánk, a szocializmus ügye mellett. A Hazafias Népfront múlt évi, decemberi kongresszusa megerősítette egyetértését az országépítő nemzeti programmal, s úgy érzem, hogy a kitűzött célokkal való egyetértés nyilvánul meg a magyar szakszervezetek

mostani kongresszusán is.

Nyílt politikai légkör, egészséges közszellem

Közvéleményünket élénken foglalkoztatja, hogy el tudjuk-e érni a magunk elé tűzött célokat olyan viszonyok között, amikor a múlt évi népgazdasági terv előirányzatai fontos területeken nem teljesültek, s az előttünk álló esztendőkben a gazdaságfejlesztés külső feltételed sem lesznek kedvezőbbek. Erre felelősen igennel válaszolhatunk, de tudatában vagyunk, hogy teljesítéséhez az eddiginél többre, jobb, színvonalasabb munkára van szükség.

Elengedhetetlen feltétel, hogy az országban továbbra is őszinte, nyílt politikai légkör, egészséges közszellem legyen, olyan, amely népünket még szorosabb egységbe fogja, cselekvésre ösztönöz. Meggyőződésünk, hogy a politikánk iránt megnyilvánuló bizalom és tettrekész- ség átsegíti az országot a gondokon.

Miután a külpiaci feltételek számunkra kedvező megváltoztatására a következő években sincs kilátás, terveink teljesítését a saját erőforrásokkal való jobb gazdálkodással szükséges megalapoznunk. A legfontosabb tehát rajtunk múlik, azon, hogy képesek leszünk-e megfelelni a magasabb követelményeknek.

A gazdaság intenzív fejlesztésének gyorsítása, jövedelmezőségének lényeges javítása az egész társadalom közős erőfeszítését igényli. Jobban ki kell használnunk • szocialista tulajdon előnyeit, feltárnunk és hasznosítanunk tartalékainkat. Terveink megvalósításának fontos kulcsa, hogy a szocialista nagyüzemekben jól szervezett munka folyjon. Ezt, ahol indokolt, hasznosan kiegészítheti a különböző munkaközösségek, kisvállalkozások tevékenysége.

Ha előbbre akarunk jutni, akkor az irányítás és a végrehajtás minden szintjén — úgy, ahogy az egyik hozzászóló itt mondotta — a tettek felé kell fordulnunk, Mindenütt szigorú önvizsgálatot kell tartani, hogy kihasználják-e lehetőségeiket, számba veszik-e tartalékaikat. Mindent meg kell tennünk, hogy munkánk színvonala és termékeink minőségié lényegesen javuljon. Ez úgy válhat általánossá, ha az emberi értékek sorában vitathatatlanul első helyre kerül, nagyobb rangot és megbecsülést kap a fegyelmezett jó munka. A társadalomnak is érdeke, hogy a teljesítmény, a hasznos, értékes tevékenység kifejeződjön a javakból való részesedésben. A munkában a teljesítmény szerinti bérezés a szociálpolitikában a rászorultság elvének, a társadalmi életben az igazságosabb közteherviselésnek az érvényesítése legyen az irányadó.

Mindennél fontosabb,

hogy azt a legnagyobb nemzeti értékünket, amit népünk tehetsége, szorgalma, találékonysága jelent, jól hasznosítsuk szocialista hazánk javára. Olyan viszonyok között élünk, dolgozunk, amikor mindenkinek fokozottan éreznie kell felelősségét munkájáért. Mondhatjuk, — hiszen ez felel meg a valóságnak, — hegy hazánkban az emberek nagy többsége igyekezettel, fe' gyelmezetten dolgozik, eleget tesz kötelességeinek. Tudjuk azonban azt is, hogy a munkamorál, az állampolgári fegyelem ég magatartás körül nincs minden rendiben. A különböző, de főleg szubjektív eredetű okok, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség és egyebek következtében a munkaidő jelentős része kihasználatlan, s emiatt veszteségek érik népgazdaságunkat, társadalmunkat. Az természetes, hogy aki beteg, ne dolgozzon, hanem gyógyíttassa magát, de aki egészséges, az ne lehessen betegállományban. Hétfőn is idejében kell elkezdeni a munkát, és pénteken is illik ledolgozni a munkaidőt Terveink teljesítésének egyik nagy tartaléka rejlik a munkaidőalap jobb kihasználásában, A lazaságokat meg kell szüntetni. Mindenkitől elvárható, hogy a törvényes munkaidőben azt nyújtsa, ami képességeiből telik.

Határozottabb kiállás erkölcsi értékeink védelmében

A magunk elé tűzött célok elérése megköveteli tehát hogy mindenütt erősödjön a rend, a szervezettség, a munka- és az állampolgári fegyelem. Társadalmunkban jó és rossz dolgok egyaránt megtalálhatók. Nagy számban vannak olyan emberek, akik odaadással, önzetlenül szolgálják a közérdeket. Ök a közélet áldozatkész katonái, akik igazi közösségi magatartást tanúsítanak, minden elismerést megérdemelnek. Ennek ellenkezője is megtalálható. Vannak a társadalom iránt

közömbös, a szerzést egyedüli életcélnak tekintő, önző emberek. Előfordulnak a közerkölcsöt, a állampolgári fegyelmet sértő megnyilvánulások. Elég gyakori a tragédiákhoz vezető gondatlanság a munkahelyeken és a közutakon. A mértéktelen italozás, az alkoholizmus sok fegyelmezetlenségnek, családok széthullásának, mostoha gyermeksorsoknak, garázdaságnak és a bűnözés növekedésének is okozója. Egyesek, a törvényeket kijátszva, dologtalanul élősködnek a közösség kárára.

Ezekkel a jelenségekkel az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk. Kevés csak felháborodni a visszásságok láttán. Arra van szükség, hogy mindenki tegyen is ellenük a maga területén. A társadalom erkölcsi erejére, a becsületes többség támogatására építve, s ha indokolt, a törvény szigorával is lépjünk fel a negatív jelenségek, a korrupció, a hatalommal való visszaélés ellen, a tisztességtelen jövedelmek visszaszorításáért.

Határozottabb kiállásra van szükség a közösen alakított politika, a szocialista rendszer és erkölcsi értékeink védelmében. Fontos, hogy erősödjenek a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló emberi kapcsolatok, a közösségi magatartás. A szakszervezeteknek is többet kell 'tenniük, hogy az olyan közösségi értékek, mint amilyeneket a szocialista brigádmozgalom is megtestesít, ne szoruljanak háttérbe. Itt jegyzem meg, hogy csakis értelmes célokért szabad és kell mozgósítani, versenyre hívni, társadalmi munkára szervezni az embereket.

Előrehaladásunkhoz az ország anyagi erejét növelő, a szocialista közszellemet erősítő, az állampolgári közérzetet javító tettekre egyaránt szükség van. Aki tehát a termelésben dolgozik, ügyeljen a minőségre, takarékoskodjon az anyaggal és az energiával. Fegyelmezett munkát és magatartást követel a helyzet azoktól is, akik nem a termelésben dolgoznak. Nem szorul magyarázatra, hogy a nevelő-oktató munka, a szakemberképzés, a kulturális és a tömegtájékoztató tevékenység, az egészségügyi ellátás színvonala, az ügyintézés, az áruellátás és a szolgáltatások minősége, a szocialista törvényesség és a közrend biztosítása befolyásolja a társadalom közérzetét, hatással van a teljesítményekre.

Munkálkodjunk közösen annak érdekében is, hogy még jobban érvényre jusson a szocialista demokráciának a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyainkat formáló hatása. Fontos, hogy színvonalasan működjenek a demokratikus fórumok a munkahjeljyeken lés közéletünk más területein. Mindenkinek éreznie kell, hogy beleszólása van az ország ügyeibe, munka- és Lakóhelyének dolgaiba. Feladatainkat akkor leszünk képesek jól megoldani, ha a dolgozó emberek széles körűen élnek demokratikus jogaikkal, aktívan vesznek részt a döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében.

Tisztelt Kongresszus!

Sok gonddal és nehézséggel kell szembenéznünk. Mégis bizakodhatunk, mert a jövőt szilárd gazdasági és politikai alapokra, széles körű társadalmi, nemzeti összefogásra építhetjük. Ebben a szakszervezetek munkája is testet ölt, és bizonyosak vagyunk benne, hogy a jövőben is aktív részesei lesznek a haza és a nép érdekeit szolgáló közös erőfeszítéseknek, A Központi Bizottság nevében ebben a meggyőződésben kívánok sikeres munkát kongresszusunknak, és kérem a magyar szakszervezetek támogatását politikánk megvalósításához — mondotta végezetül az MSZMP főtitkárhelyettese.

További felszólalások

Németh Károly nagy tapssal fogadott beszéde után Fekete Sándor, a MÁV Bu- dapest-Keleti Körzeti Üzemfőnökség villamosmozdonyvezetője lépett a mikrofonhoz. Elmondta: nagyobb az igény, hogy a szakszervezet az eddiginél erélyesebben álljon ki a dolgozók mellett munkavédelmi kérdésekben, s szálljon síkra a biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása és a munkafegyelem szigorítása érdekében.

Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hozzászólásában javasolta, hogy a SZOT az egész tagságot vagy annak jelentős részét érintő kérdések eldöntésénél éljen a társadalmi vita lehetőségével, nem csupán testületi ülések keretében, hanem a tagság széles körű bevonásával.

Tamók Gyula, a Borsodi Vegyikombinát szakszervezeti bizottságának titkára egyebek között az új vállalkozási formák — s ezen belül ás elsősorban a vállalati gazdasági munkaközösiségek — létrejöttével és működésük tapasztalataival foglalkozott.

Ibrahim, Zakaria, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára tolmácsolta az SZVSZ üdvözletét a kongresszusnak, majd arról szólt, hogy a tagszervezetek nagy figyelemmel kísérik a magyar szakszervezetek munkáját. A kongresszuson kialakult vita hasznos hozzájárulás a szeptemberben Berlinben sorra kerülő XI. szakszervezeti világkongresszus előkészítéséhez is.

— A magyar szakszervezetek szerepe a dolgozók közös harcában nem korlátozódik csak a magyarországi feladatokra. Ezt az SZVSZ is tanúsíthatja.

A Szakszervezeti Világszövetség előtt álló legfőbb tennivalókról és gondokról szólva elmondotta: valamennyi tagszervezetet olyan alapivető problémák foglalkoztatnak, mint a gazdasági válságnak a kapitalista és a fejlődő országokra gyakorolt drámai következményei, a nukleáris háború veszélyei, a szakszervezeti szabadságjogok, a dolgozók kivívott jogai elleni támadások.

flz eredményesebb nevelés közérdek

Zámbó Arpádné, a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok Megyei Bizottságának titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy az iskola része akar lenni a társadalom mindenkori létének, tovább szeretnék oldani zártságát, hogy ismeretközvetítő „hivatalból” embernevelő intézménnyé váljon.

— Azért is ki kell lépnie saját falai közül — mondotta —, mert szocialista embert a közösségben a közösség által lehet és kell nevelni; mert élettapasztalatra csak az életben lehet szert tenni, s csak a munkában lehet munkatapasztalatokat szerezni.

Majd arról szólt, hogy az oktatásügy jellegénél fogva mindig is össznemzeti ügy volt.

— Az, ha felismerjük, ha nem. S az akkor is, ha nem a vele szemben támasztott társadalmi elvárások arányában részesedik az elosztandó anyagi javakból, a

nemzeti jövedelemből. Ha nem kap az iskola súlyának megfelelő prioritást az anyagi elismerésben, annak az egész nemzet látja kárát. Napjainkban ennek külön jelentőséget ad néhány körülmény. Nemzetközi méretekben felismert, hogy növekszik az emberi tényezők szerepe az értékrendben, a termelésben. Ez a tény a gazdaságfejlesztés intenzívvé válása szakaszában lett döntő kérdés. Ezért a már dolgozó és a majd dolgozó embert egyaránt aktívabb, nagyobb teljesítményre képes, politizáló erővé kell tenni.

Meg kell tehát növelni a nevelés, az oktatás, a szakképzés jelentőségét, hatékonyságát. S ebben a folyamatban az egész emberi minőségre kell figyelni, mert nem lehet közömbös számunkra, hogy a dolgozó embert milyen indulatok, érzelmek fűtik, milyen felelősséggel, elkötelezettséggel vesz részt a munkában és a közZámbó Árpádné, a pedagógus-szakszervezet Szolnok megyei bizottságának titkára felszólal

életben, és milyen érdekstruktúrák. mozgatják. A nevelés, oktatás tehát nem öncélú, összefüggései a gazdasági gyarapodással egyre vitathatatlanabbak.

Ezután arról beszélt, hogy az iskola szocialista jellegének erősítése elképzelhetetlen anélkül, hogy ne erősítsük társadalmi intézményként való működését.

Ezért fontos, hogy az oktatási intézmények a társadalom gyakorlatának részesei legyenek, hogy a termelő- munka a nevelés integráns

Ezt követően a tanácskozás elnöke bejelentette, hogy számos üdvözlő távirat érkezett a kongresszushoz; dolgozó kollektívák, munkások, intézményekben és hivatalokban dolgozók, szak- szervezeti tisztségviselők fejezték ki jókívánságaikat. Ugyancsak sok üzemből, vállalattól érkezett munkaver- seny-felajánlás a kongresz- szus tiszteletére.

A vitában ezután Somogyi Gyula, az építők szakszervezetének titkára a munkaverseny létjogosultságát meg- kérdőjelezőkkel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy a dolgozók aktivitásának e sajátos formájára továbbra is szükség van.

Vass Tiborné, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondotta, hogy a jelenlegi, feszültségekkel terhes nemzetközi viszonyok között a szakszervezeti munkában is előtérbe került a béke megőrzésének, az emberi jogok közül a legalapvetőbbnek, az élethez való jognak a védelme.

E küzdelemre mozgósít az

békefelhívás, amelyet Vass Tiborné olvasott fel. Ebben a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa felhívja a szervezett dolgozókat, hogy jobb, felelősségteljesebb munkával, tettekkel bizonyítsák békeakaratukat.

A mai és a jövő nemzedékek, az egész emberiség sorsáért felelősséget érző szervezett dolgozók támogatják az évezred végéig szóló nagyszabású szovjet leszerelési programot. E program megvalósulása a feltétele annak, hogy az emberiség úgy léphessen a harmadik évezredbe: egyszer s mindenkorra leszámolt a nukleáris katasztrófa veszélyével. Valljuk és hisszük, hogy az emberek az életre, és nem az értelmetlen pusztulásra születtek. Azért élnek, hogy dolgozzanak, alkossanak, tudásukkal, két kezük erejével építsék a jelent és a jövőt — mutat rá a felhívás, felszólítva a magyar dolgozókat, hogy működjenek együtt a világ békeszerető népeivel, bizonyítsák felelősségüket a szocializmus építéséért, a béke védelméért; legyenek cselekvő részesei a nemzetközi békeév hazai programja megvalósítás ánaik.

A küldöttek a felhívás szövegét egyhangúlag elfogadták.

Pablo Checa, a latin-amerikai dolgozók állandó egységkongresszusának képviselője arról szólt, hogy Latin- Ameri kában is figyelemmel kísérik a magyar gazdasági és politikai életet, a magyar nép béketörekvéseit. Akongeleme legyen, Adyval szólva: hogy „élet zengje be az iskolát”.

— A szocialista oktatási intézmények nyitottak, az oktatási törvény is ezt inspirálja. Számos iskola már lakótelepi szolgáltatásokat lát el, közművelődési, szociálpolitikai célokat szolgál. Szorosabb a kapcsolata az üzemekkel, kulturális intézményekkel. Az iskolatanácsok létrehozásával pedig egyre több nem pedagógus képesítésű ember jelenik meg a hivatásos nevelők mellett.

— Az eddig elmondottak megvalósításához keresünk szövetségeseket, partnereket itt a kongresszusi teremben, az önök sorai között is — mondotta. — E feladatokból elsőként kért részt eddig is a pedagógus társadalom, és teszi ezt ezután is. Mert a pedagógus volt és marad a hivatásos emberformáló, a kultúra népet összetartó értékeinek átadója.

A meghirdetett program azonban csak széles körű társadalmi összefogással valósítható meg, csakis ettől lesz valóságos a tartalma.

Végezetül kiemelte, hogy a jövőben az egész társadalom érdekében növelni kell a nevelés, az oktatás és a szakképzés eredményességét; javítani a pedagógusok helyzetét, az iskola és a család együttműködését.

resszus — mondotta — lehetővé teszi a vitát egy sor, az ország előrehaladását szolgáló fontos kérdésben.

Krieg Csabáné, a Bács- Kiskun Megyei Műanyag-és Gumifeldolgozó Vállalat szb- titkára rámutatott, hogy a szakszervezeteknek az eddiginél többet kellene tenniük a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáért.

Harangozó István, a postások szakszervezete debreceni területi bizottságának titkára a fiatalok, a pályat- kezdők lakáshoz jutásának lehetőségeivel foglalkozott.

Ganem Ganem, az arab szakszervezetek nemzetközi szövetségének küldötte átadta a titkárság és az arab dolgozó osztály üdvözletét. Elmondta, hogy a mostani alkalom jó lehetőséget teremt a Magyarországon eltért eredmények és vívmányok megismerésére. A továbbiakban korunk jelentős problémáiról szólt, kiemelve, hogy különösen a fejlődő országok küzdenek a gazdát- sági élet állandó nehézségeivel, a munkanélküliséggel.

Ágoston József, a szak- szervezetek Csongrád mör gyeá Tanácsa vezető titkára egyebek mellett arról beszélt, hogy a szakszervezetek megyei tanácsainak az eddiginél nagyobb részt kell vállalniuk a területpolitikai célok kialakításában, mert az emberek a lakóhelyükön is többet várnak a szakszervezetektől érdekeik védelmében.

Braxátor Margit, a Vörös Október Férfiruhagyár szabásza elmondotta, hogy az iparágban dolgozóknak több mint a fele 30 év alatti fiaital, közülük azonban mind kevesebben maradnak a szakmában. Jobban fizető munkahelyre van szükségük ahhoz, hogy lakásgondjaikat megoldhassák.

Kristóf Ferencné, a Rép- celaki Szénsavtermelő Vállalat csoportvezetője a bát nyászaí több mint 25 ezer nődolgozójának helyzetéről szólva elmondta, hogy bár nem a föld alatt, de mégis gyakran igen mostoha körülmények között végzik munkájukat, annak ellenére, hogy az elmúlt években — a szakszervezet közreműködésének köszönhetően is — több intézkedés történt a nők munkakörülményeinek javításáért. Gondot jelent az is, hogy helyenként nem ösztönzik eléggé a nőket a tanulásra, a szakma megszerzésére.

Ezzel a tanácskozás első napja véget ért.

A kongresszus szombat reggel folytatja munkáját

Felhívás a békéért