Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
1986. FEBRUÁR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 K Munkásmozgalmi Múzeumban Kun Béla-kiállitás Hatvanhat helységben megszavazták a településfejlesztési hozzájárulást A párbeszéd folytatódik A fölkészülés 1984 őszén felmérésekkel kezdődött Szolnok megyében, s 1985 első felében a különböző fórumokon is szóba került a településfejlesztési hozzájárulás. A munka gyakorlati része, a szervezés, a lakossági eszmecsere azonban — érthetően, hiszen 1985 első felében a tanácstagi és országgyűlési képviselői jelölő gyűlések, a választások, a tanácsok alakuló ülései voltak minden településen a legfontosabb események — tehát a szervezés emiatt csak tavaly ősszel kezdődött. Most a szervezőmunka lassan már befejezéséhez közeledik. Szolnok megyében eddig hatvanhat helység lakossága mondott igent, szavazott a hozzájárulás fizetésére. Kunszent- mártonban, Öcsödön és Cserkeszőlőn még tart a szervezés. Négy település — Szolnok, Karcag valamint Tisza- bura és Tiszavárkony fizetőképes lakói nemet mondtak, azaz erre az évre nem vállalták a pénzbeli hozzájárulást lakhelyük fejlesztéséhez. A hatvanhat, igennel szavazó településen előzetes becslések szerint évente 30—32 millió forint hozzájárulással számolhatnak a tanácsok. Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt tegnap a Munkásmozgalmi Múzeumban. A magyar és a nemzetközi forradalmi mozgalom kiemelkedő személyiségére emlékeztető tárlatot Berecz János, az MSZMP. KB titkára nyitotta meg. Az eseményen jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet számos vezető képviselője, valamint Kun Béla családjának tagjai is. Berecz János beszédében hangsúlyozta: az országos rendezvénysorozatba illeszkedő centenáriumi kiállítás azt a célt tűzte maga elé, hogy a történeti múzeoAz utóbbi évek zárszámadásainál jobb hangulatú küldöttgyűlésen értékelték tegnap délelőtt a Zagyvaré- kasi Béke Tsz-ben, a tavalyi gazdálkodást, és határozták meg az idei, és a középtávú tennivalókat. A csaknem kétezer tagot képviselő küldöttek tanácskozásán részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság titkára, jelen volt Benedek Fülöp, a Teszöv titkára is. A mostani számvetés — amely a 27. volt a Béke Tsz történetében — méltán adott okot a jó hangulatra, mert a körülményekhez képest sikeres esztendőt tudhat maga mögött a szövetkezeti kollektíva. Budai Kálmán elnök ágazatonként és tevékenységi körönként értékelte a tavalyi munkát. Elmondta, hogy a szolnoki, a szászberki és a rékasi határt művelő növénytermesztők teljesítménye, az időjárási gondok ellenére alig néhány százalékkal maradt el a tervezettől. Nagyban hozzájárult ehhez a sikeres kalászosgabona termesztés, ugyanis a tervezett 4,9 tonna helyett hat tonnánál is több búzát takarítottak be tavaly egy-egy hektárról. Az állattenyésztési főágazaton belül a sertés, a lúd és a tehenészeti ágazatban dolgozók az aszályos évek miatti rossz takarmányozási feltételek között is nyereséggel zárták az elmúlt évet. A gazdaság hasznára és a megrendelők megelégedésére jó minőségben és határidőkre elvégzett munkákkal az összes árbevétel és nyereség kétharmadát produkálták az alaptevékenységen Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságon tegnap sajtótájékoztatót tartottak a március 1- jével hatálybalépő gyermek- gondozási díj továbbfejlesztéséről. A mostani népesedéspolitikai intézkedéssel újabb segítséget kívánnak adni a gyermeket vállaló szülőknek. Március 1-jétől a gyermekgondozási díj időtartama félévvel meghosz- szabbodik, így a jelenlegi egy esztendő helyett a gyermek másfél éves koráig jár. Igénybevételére mindazok a szülők jogosultak, akiknek a gyermeke 1986. március 1- jén a másfél éves kort még nem töltötte be. A jogosultság független attól, hogy a GYED-et igénybe vették-e vagy nem, illetőleg az lejárt és ismét munkába álltak, vagy gyermekgondozási segélyben részesülnek. Az 1986. március 1-jét megelőző időre gyermekgondozási díj nem jár azon gyermekek után, akik az egy éves kort ezen időpont előtt töltötték be. A jogosultság időtartamának meghosszabbodásával lógia sajátos eszközeivel, tárgyi forrásokkal, fényképekkel, dokumentumokkal bővítse ismereteinket a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakító járói, az első magyarországi munkáshatalom vezető személyiségéről. A Munkásmozgalmi Múzeum, a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Intézet és a Levéltár gyűjteménye, valamint Kun Béla családjának értékes dokumentumai felhasználásával ösz- szeállított tárlaton több mint félezer fotó, írásos és tárgyi emlék idézi fel Kun Béla életútját és politikai munkásságát. kívüli ágazatokban dolgozók. Az elsősorban a megyeszékhelyen folytatott kereskedelmi tevékenység is eredményes volt: a Szövetség ABC 171,5 milliós forgalmával 4,3 millió forinttal növelte a szövetkezet nyereségét. A néhány évig alapanyag- hiánnyal, eladási nehézségekkel és személyi gondokkal küzdő baromfifeldolgozóban stabilizálódott a vezetői és munkáskollektíva, kialakult az alapanyagtermelők, a hazai és külföldi vevők köre. Tizennégyezer 600 tonna élőbaromfit dolgoztak fel 1985-ben, aminek kétharmadát tőkés piacokon értékesítették. A Béke Tsz-ben tavaly elért 1,2 milliárdos termelési érték és a csaknem kilenc- venmilliós nyereség a közös gazdaság hitel- és kamatterheinek csökkentésén túl jó feltételeket teremtett az idei és a középtávú elképzelések megalapozásához. A feladatok között első helyen említette a szövetkezet elnöke a még takarékosabb gazdálkodást, a téeszből kikerülő termékék piacképességének fokozását. A növénytermesztésben a kukorica és a cukorrépa hozamok növelése, az állattenyésztésben a fajlagos költségek csökkentése kfnál lehetőséget a jövedelmezőség további javítására. A tervek szerint az idén 16 ezer tonna élő árut dolgoznak fel, és kacsavágással bővítik a profilt a baromfifeldolgozó üzemben. A szövetkezet beruházási terveiben pedig többek között egy 500 vago- nos szemesterménytároló, valamint az évi 25—30 ezer tonnás termény-, kemikáegyidejűleg bővül a díjra jogosultak köre. Március 1-jétől — járulékfizetési kötelezettségüknek eleget téve — igénybe vehetik a GYED-et a kisiparosok, a magánkereskedők, az ügyvédek és a jogtanácsosi munkaközösségek tagjai, a gazdasági munkaközösségi és az ipari- szakcsoport-/tagok, továbbá a munkaviszonyban nem álló előadóművészek. A biztosítottak közül megilleti a díj a kisiparosok, magánkereskedők, gazdasági munka- közösségek segítő családtagjait, a szerződéses üzemeltetésű üzletek vezetőinek közeli hozzátartozóit. Az eddigiekhez képest új vonás, hogy járulékfizetés esetén a GYED-re a szellemi szabadfoglalkozásúak is igényt tarthatnak. Nekik ezzel a kérésükkel a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell fordulniuk. Március 1-jétől egyszerűbb lesz a gyermekgondozási díjra jogosultság jogi szabályozása. A GYED-et külö^i igényelbírálás nélkül mindazok az anyák megkapják, Magyar—szovjet pénzügyi megbeszélések Hazaérkezett Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese Moszkvából, ahol Jurij Iva- novnak, a Szovjetunió Külkereskedelmi Bankja igazgató tanácsa elnökének meghívására február 10. és 13. között hivatalos baráti látogatást tett. Fekete Jánost hivatalában fogadta Viktor Gyemencev, a Szovjetunió Állami Bankja igazgató tanácsának elnöke. A megbeszéléseken áttekintették az időszerű pénzl- ügyi és gazdasági kérdéseket valamint tájékoztatták egymást a két fél munkáját érintő és a kölcsönös érdeklődésre számottartó tapasztalatokról. lia- és más áruforgalom zökkenőmentesebb, gazdaságosabb bonyolításához egy, a gazdaságot Űjszássza! összekötő iparvágány megépítése szerepel. A tanácskozáson hozzászóló küldöttek is a jobb munkaszervezést, a fokozott takarékosságot és a mindezt elősegítő érdekeltségi rendszer kialakítását szorgalmazták. Szót kért Simon József is, aki mondandóját így kezdte: egy olyan erőforrásokkal rendelkező, és olyan termelési értéket produkáló nagyüzemben, mint a Béke Tsz a tagság joggal várja el olyan jövedelemszint elérését, mint amilyent 1985-ben elkönyvelhettek. Az eredmények azt bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló az a néhány év előtti kockázat és tehervállalás, amelyről most már bebizonyosodott, hogy egyaránt jól szolgálta a népgazdaság, a zagyvarékasi té- esz és a megye baromfitartó nagyüzemeinek érdekeit. A hogyan továbbról szólva a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: az eredmények növelésének alapja ezentúl is a tagság szorgalmas, fegyelmezett munkája. Az ennek feltételéit javító fejlesztési elképzelések, a növénytermesztési hozamok növelésére és az állattenyésztési ráfordítások csökkentésére tervezett intézkedések azt bizonyítják, hogy a Béke Tsz-beliek tisztában vannak azzal, mit vár tőlük a népgazdaság. A több búza. kukorica és hús előállítása érdekében még az eddigieknél is jobban ki kell használni a meglévő erőforrásokat, belső tartalékokat. akik teljes összegű terhességi — gyermekágyi segélyt kapnak. Az összegre vonatkozó rendelkezések nem változnak. Ebben az évben 7?) forintnál kevesebb és 158 forintnál több nem lehet az egy napra járó díj. A GYED- ét a gyermek egy éves koráig csak az anya vagy az egyedülálló apa ezt követően pedig bármelyik szülő "igény- beveheti. Lényegesen emelkedik a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után járó gyermekgondozási segély összege. A szülők anyagi terheinek enyhítése érdekében a gyermekgondozási segély összegét megkétszerezik. Március 1-jétől a gyermek hatéves koráig a segély havi összege az első gyermek után 1600 forint, a második után 1800 forint, a harmadik és minden további gyermek után 2000 forint. Ezek az összegek kiegészülnek a családi pótlékkal és havi 440 forint jövedelem- pótlékkal. A felemelt összegű GYES-t április első napjaiban kapják kézhez a szülők. — Hogyan értékelhető a kezdet, mit tartanak a szervező munka legfontosabb tapasztalatainak, s folytatódik-e a párbeszéd a lakosság és a helyi tanácsok között? Ezekről a kérdésekről kértünk nyilatkozatot Be- reczki Lajostól, a megyei tanács általános elnökhelyettesétől. — Szolnok megyében a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével intenzíven a múlt év augusztusában, szeptemberében kezdtek foglalkozni tanácsszerveink, jóllehet a falugyűlések előtt, egész évben a jelölő- gyűléseken is téma volt már a bevezetése. A falugyűléseken a lakosság többségével, nagy hányadával találkoztak a tanácsi szervek vezetői, s már azokon bizonyos tapasztalatokat szereztek. El kell mondani, hogy tanácsaink már sok. nehéz feladatot oldottak meg, talán ennél nehezebbeket is, de ez teljesen új volt. Egyes helyeken nagyon aktívan kapcsolódtak a Hazafias Népfront aktivistái a munkába, amiről csak elismeréssel szólhatunk, más társadalmi szervekről ezt nem mondhatjuk el. Ennek a feladatnak a végrehajtásában — úgy is fogalmazhatjuk, — a tanácsok eléggé magukra maradtak. A tapasztalatokat menetközben is értékeltük, s maguk a helyi tanácsok vezetői is elég sok korrekciót hajtottak végre az eredeti elgondolásokhoz viszonyítva Mi, a megyei tanács tisztség- viselői, apparátusa is segítettünk ebben a tanácsoknak, eredményesen tudtunk igazodni azokhoz a feltételekhez, amelyek helyenként jelentkeztek. A célok tekintetében helyenként végletekkel is találkoztunk. Volt, ahol 10—15 célt soroltak fel a falugyűlés előtt, s még ha tizenöt felszólaló mondott is véleményt, nehéz volt megtudni, mi az, amivel a leginkább egyetértenek, amire a nagy többség szívesen adná forintjait. Változtatni kellett az összegeken is. Sok helyen kicsit túlbecsülték a lakosság teherbíró képességét, nagy összegekkel győződhettek róla, hogy mértéktartóbb elgondolással egyetértettek az állampolgárok. Nincs település a megyében, ahol vízműtársulati, szennyvízelvezetési, tisztítási, gázbevezetési és egyéb célokra ne kötelezték volna el magukat az állampolgárok, jónéhány évre. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a hatodik ötéves terv időszakában a lakosság reáljövedelme, reálbére nem növekedett, esetenként visz- sza is esett, drágább a család nevelése, a gyerekek iskoláztatása, és a megélhetési költségek is növekedtek. Az emberek ennek tudatában nyilatkoztak a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről. A településfejlesztési hozzájárulást négy település lakossága nem szavazta meg, két város, Szolnok és Karcag, valamint két kisközség, Tiszabura és Tiszavárkony. Itt szeretném megemlíteni, hagy minél kisebb egy település — most egyértelműen beigazolódott — annál nagyobb az anyagi áldozat- vállalással is igazolt ragaszkodás a lakhelyhez. Ebben biztosan van egy objektív kényszer is, ott akar s jobban akar élni, — látja, hogy évek óta elég szűkös az állam pénze a fejlesztésekre. Még a nagyközségekben is jellemző ez, bár a nagyközségekben több vita volt mind az összeg nagyságát, mind a pénzből megvalósítandó célokat illetően. Megjegyzem, tapasztaltuk azt is, hogy fürdőhelyen, nyaralóhelyen víkendház-tulajdo- nosok, nyaralók „benyújtották a számlát a falugyűlésen” nagyobb vagyonbiztonságot adó közvilágításért például, aztán kérték a fejlesztésre tervezett összeg csökkentését. A városi tartózkodást nem úgy fogom föl, hogy olyan anya szülte volna a városlakó embereket, hogy eleve nem akarnak hozzájárulást fizetni. Ott nehezebb a célmeghatározás is. Nehezebb olyan célt kijelölni, amivel harminc- vagy negyvenezer ember egyetért, másrészt az emberekhez való eljutás is sokkal bonyolultabb, mint a falvakban, — bár több városunk példája bizonyítja, hogy nem is lehetetlen. A következtetés az, hogy a nagyobb településeken másképpen kell ezt a munkát végezni, mint eddig történt. A legjobb eredményeket ott érték el, ahol közvetlenül fölkeresték az állampolgárokat, s élőszóban vitatták meg a kérdést. Több tanácstag jelezte, hogy a párbeszéd, az ismerkedés, a találkozás további tanácstagi munkájában is hasznosítható lesz. Természetesen a párbeszéd folytatódik. Minden tekintetben rugalmasabban, — hiszen tapasztalatok és lehetőségek vannak rá. Kell is szót érteni, hiszen nem szeretnénk, ha a többség akaratából kirótt kötelezettséget az embereknek az a része, amelyik nemet mondott — gondoljunk bele, hogy ahol 80 százalék megszavazta, húsz nemmel válaszolt — tehát akik nemet mondtak, ne érezzék kényszerűségnek. Azt is feladatnak tartjuk, hogy azokon a településeken, ahol nem szavazták meg a hozzájárulást, jól átgondoltan, jó célok meghatározásával, folytassák ezt a munkát, győzzék meg a lakosságot helyességéről a következő évekre. Nem véletlenül javaslom, hiszen a gazdasáirányítás korszerűsítése a megváltozott tanácsi gazdálkodás mellett a jövőben a helyi tanácsok csak célfeladatokra kapnak felsőbb támogatást, amely nagyobb térséget érint — iskola, egészségügyi hálózat, szennyvízhálózat, stb. Amelyik településen a fejlesztési hozzájárulást nem szavazták meg, akárhogy is ve - szem, hátrányos helyzetbe kerül a lakosság, s ez a hátrány nehezen hozható be. Miközben a településfejlesztési hozzájárulásról beszélünk, ne feledjük, hogy Szolnok megyében nagy hagyományai vannak a településfejlesztésnek! Bizonyítja az a tény is, hogy a hatodik ötéves terv időszakában mintegy négymilliárd forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ez pedig mind a település fejlesztése érdekében, gazdagításáért történt. A társadalmi munkát a településfejlesztési hozzájárulás semmiképpen nem helyettesíti, nem ahelyett van. Azért született ez a döntés, hogy az eddigi községfejlesztési hozzájárulás megszüntetésével minden állampolgár — aki mentesítés alá nem esik — aki önálló lakással rendelkezik, fizesse. Egységesebb és igazságosabb teherviselés ez, hiszen a városlakókat eddig erre nem kötelezték. Szeretnénk, ha minden állampolgár így fogadná ezt s nem tévesztené öSsze avval az önfeláldozó társadalmi munkával, amely eddig is sokat javított településeink lakosságának életén. kezdték, noha utóbb megNyolctantermes iskola épfii Abádszalókon. Átadását a szeptemberi tanévnyitóra tervezik. A 64 millió forintos beruházási költségből később még egy tornaterem is elkészül TKL Zárszámadás Zagyvarékason Sikeresen gazdálkodott a Béke Tsz T. F. "Hosszabb időre jár a gyermekgondozási díj Március 1-től
