Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
MEGKEZDŐDÖTT A SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSA A szakszervezetek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunkban Németh Károly beszéde — Tisztelettel köszöntőm a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának küldötteit, valamennyi résztvevőjét. Megtisztelő kötelességem, hogy átadjam a kongresszusnak és az önök által képviselt szervezett dolgozóknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi. Bizottsága szívélyes üdvözletét és jókívánságait; kifeje(Folytatás a 2. oldalról) állandóan erősítik a közös célok, a közös tapasztalatok, a testvéri összetartozás érzései. A szakszervezetek az egész világon bonyolult körülmények között dolgoznak. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a globális világproblémákra, a világbéke megőrzésére, a gazdasági fejlődésre, az új gazdasági világrendre, a környezetvédelemre. A szakszervezeti világ- szövetség legfőbb törekvése ma is — mint megalakulása óta mindenkor — a nemzetközi szakszervezeti mozgalom akcióegységének erősítése. A magyar szakszervezetek — amikor részt vesznek az SZVSZ munkájában — abból indulnak ki, hogy a hivatásukból adódó feladatokat osztálytestvéreikkel,' a haladó erőkkel szorosan ösz- szefogva, együttműködve oldhatják meg. Békében élünk, de nem felejthetjük el egy pillanatra sem, hogy ez a világ feszültségekkel, fenyegetésekkel terhes. A dolgozók alapvető joga az éléthez fűződő jog. A szakszervezetek számára nem lehet fontosabb feladat, mint harcolni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, egy biztonságosabb világért. Ezt az évet a világ békeévként tartja számon. Ezért megkülönGáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Biszku Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a Szakszervezetek Számviasgáló Bizottságának beszámolóját, szóbeli kiegészítést fűzve a küldöttekhez korábban eljuttatott írásos anyaghoz. A többi között elmondotta : — A szakszervezeti mozgalom az elmúlt öt évben mintegy tízmilliárd forinttal gazdálkodott. Ezen belül a SZOT és a szervei költségvetése — az üdültetés nélkül — több mint két és íélmilliárd forint volt. A SZOT anyagi helyzete az elmúlt öt évben az ország egészéhez hasonlóan nehezebbé vált. A romló körülmények ellenére a rendelkezésre álló pénzeszközök elégségesek voltak a feladatok ellátására, a gazdálkodásban nem keletkezett zavar. A felhasználás a tagság, a mozgalom érdekeinek megfelelően történt. — Az elmúlt öt évben arra törekedtünk, hogy a gazdálkodás megfeleljen a szervezett dolgozók érdekeinek, hogy a SZOT testületéivel együtt jól bánjunk a dolgozók forintjaival — fejezte be szóbeli kiegészítését a számvizsgáló bizottság elnöke. A küldöttek ezután megkezdték a vitát a SZOT és a számVizsgáló bizottság jelentése, a szóbeli kiegészítések, a határozattervezet, valamint a szakszervezetek a határozattervezet, valamint a szakszervezetek alapszabályának módosítására előterjesztett javaslat felett. böztetett örömmel fogadják a magyar szakszervezetek is a Szovjetunió új, átfogó bé- kekeszdeményezéseit. Alapvető érdekeink arra kell, hogy késztessenek bennünket, hogy fejlesszük kapcsolatainkat nemcsak a szocialista vagy szocialista orientáltságú országok szakszervezeteivel, nemcsak a kommunista befolyású, hanem a szociáldemokrata, a szocialista és a keresztény irányítású szak- szervezetekkel is. Különösen fontos számunkra, a szovjet szakszervezetek tapasztalata. A Szovjetunióban olyan nagy jelentőségű változások vannak folyamatban a társadalmi, gazdasági fejlődés gyorsítása érdekében, amelyek bizonyára a szakszervezeti munkamódszereket is érintik. Nagy érdeklődéssel figyeljük ezeket a törekvéseket és a szovjet szakszervezetek szerepét a fejlődés gyorsításában. A SZOT elnöke végül ösz- szefoglalta a szakszervezetek legfőbb tennivalóit, s beszédét e szavakkal fejezte be: — Az elmúlt öt év tapasztalatai hozzásegítenek bennünket ahhoz hogy minden erőt összefogva megvalósítsuk céljainkat, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa fogalmazott meg. Az első felszólaló, Bischof Antal, a Mecseki Szénbányák csoportvezető vájára kiemelte, hogy a dolgozók hiányolják a vezetőkkel való munkahelyi találkozásokat, s a gondok közé sorolta, hogy a szervezett, jó munkához sok esetben hiányoznak a feltételek. Petrikovics Istvánná, a Nyíregyházi Konzervgyár raktárvezetője szerint különösen fontos, hogy a szak- szervezetek az eddiginél szélesebb fórumot kapjanak munkájuk megismertetésére, a vitákban kialakuló vélemények, állásfoglalások hátterének bemutatására. Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára 3l- mondotta: a szakszervezetek a nagyipari dolgozók számára nem kérnek és nem is várnak indokolatlan előnyöket. Ugyanakkor vannak és lesznek is olyan helyzetek, amikor a népgazdaság számára fontos termelőegységek fenntartása csak központi segítséggel lehetséges. Gömöry Zsuzsa, a Fogtechnikái Vállalat fogtechnikusa az egészségügyben tevékenykedő százezer fizikai munkás nevében kérte, hogy a szakszervezet is támogassa a VII. ötéves terv időszakában az egészségügy fejlesztését, segítse az ott dolgozók munkáját. Szatmáry Zoltán, a KFKI Atomenergia-kutató Intézetének igazga tóhelyet te-e -á- mutatott. hogy az elmúlt időszak kedvezőtlen tendenciái miatt hazánkban csökkent a tudományos és a műszaki pályák presztízse. Erre utal, hogy a műszaki egyetemek egyes szakjaira mind nehezebb feladat megfelelő számú jelentkezőt találni, pedig az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy milyen gyorsan sikerül felzárkózni a technológiailag fejlett országokhoz. Medveczky Antal, az Építők Baranya megyei bizottságának titkára arról szólt, hogy a tagság jogos türelmetlenséggel bírálja a szak- szervezeti irányító munka hiányosságait. Arra kell törekedni, hogy a mozgalmi tevékenységet minél kevesebb felesleges elem formális vonás terhelje. Kun László né, a XVII. sz. Autójavító Vállalat szb-tit- kára egyebek mellett arról szólt, hogy a művelődési otthonok, klubok, munkahelyi könyvtárak fenntartási költségei egyre növekednek, ám az állami kulturális támogatás összege nem emelkedik, s a könyvek drágulása miatt a könyvtárak állományának megfelelő gyarapítására sincs lehetőség. Dr. Kovács Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem rektora rámutatott. hogy hazánkban az aktív keresőknek mintegy 4 százaléka csaknem 200 ezer felsőfokú végzettségű szakember hasznosítja tudását a termelés szolgálatában. Szakismereteik eredményesebb kamatoztatásához azonban arra van szükség, hogy a vezetők az eddiginél jobban gazdálkodjanak ezzel a szellemi tőkével. Puer Gézáné, a Centrum Áruházak szakszervezeti intéző bizottságának titkára arról szólt, hogy a tisztség- viselők egyre nehezebb körülmények között végzik a gazdálkodást segítő tevékenységüket. Ám nekik is köszönhető, hogy a lakosság ellátásának színvonalát az elmúlt öt évben sikerült szinten tartani, néhány területen javítani. Antal Géza, a Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottságának titkára szerint elsőként a munka értékmérő szerepét szükséges össztársadalmi szinten erősíteni az emberek megítélésének alapjává tenni. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Simó Tibor elnök terjesztette elő. Bejelentette, hogy a megválasztott küldöttből 774-en jelentek meg. 29-en betegség miatt maradtak távol. Mivel a küldöttek 96,4 százaléka jelen van, a kongresszus határozatképes. Varga Miklósné, a Kispesti Textilgyár szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta, hogy a textilipari ágazát vállalatai a verseny- képesség fokozására jelentős erőfeszítéseket tettek, csökkentve az anyag- és energiafelhasználást, gyorsítva a termékszerkezetváltást. E programok megvalósításában fontos szerepet vállaltak a szakszervezeti testületek. Zsurzs Éva, a Magyar Televízió Kossuth-díjas rendezője arról beszélt, hogy mindinkább nő a lakosság információigénye, amelynek kielégítésében ma már nélkülözhetetlen szerepet tölt be a tévé. Gondot okoz, hogy a műsorkészítés és -közlés technikai feltételei nem tartanak lépést a fejlődéssel. zem köszönetünket politikánk támogatásáért. Pártunk nagyra értékeli a szakszervezetek tevékenységét, a választott testületek, a tisztségviselők, a bizalmiak, az aktivisták sok százezres táborának odaadó munkáját, szocializmus iránti elkötelezettségét. A több mint egy évszázados múltra visszatekintő magyar szakszervezeti mozgalom mindig a társadalmi haladás ügyét szolgálta, azért küzdött. Tisztelettel és megbecsüléssel emlékezünk az elődökre, akik az elnyomatás, az üldöztetés nehéz évtizedeiben is bátran kiálltak a munkásosztály jogaiért, védték érdekeit, küzdöttek a kizsákmányolás felszámolásáért. A felszabadulást követően, amikor népünk elindulhatott a társadalmi felemelkedés útján, a szakszervezetek nagy részt vállaltak az elpusztított, kifosztott ország talpra állításából, az élet megindításából. A nemzeti haladást szolgálva a szocializmus építésének programja mellé álltak, jelentős mértékben hozzájárultak annak sikeres valóra váltásához. Az elmúlt öt esztendő nehezebb viszonyai között is sokat tettek az ország előrehaladásáért. Felelősséggel teljesítették a riép, a szervezett dolgozók iránti kötelességüket. — A szakszervezetek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunkban. A párt elvi-politikai irányításával önállóan, a politikai hatalom részeseihez illő felelősséggel látják el feladataikat. Nem kívülálló szemlélői, hanem tevékeny alakítói a társadalmi, gazdasági folyamatoknak. Közreműködnek a politika formálásában, aktívan segítik valóra válását. külpolitikai törekvéseinket is. A világ ismét meggyőződhetett arról, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai nem akarnak diktálni senkinek, együttműködésre törekszenek a békéért, az egyenlő biztonságért, a kölcsönös bizalom erősítéséért. Nem akarnak erőfölényre szert tenni, de azt másoknak sem engedik meg. Hazánk függetlenségének, népünk biztonságának legfőbb nemzetközi támasza, hogy a közös eszmék, célok és érdekek elszakíthatatlanul összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista Országokkal. A béke ügyének is szolgálatot teszünk, amikor nemzeti érdekeinkkel összhangban szorosabbra fűzzük szövetségesi kapcsolatainkat, és magasabb színvonalra emeljük a KGST keretében a gazdasági, műszaki, tudományos együttműködést. Hazánknak jó híre van a világban. A Magyar Népköz- társaság tekintélyét, szavának súlyát, mint eddig, úgy a jövőben is rendszerünk szilárdsága, népünk gazdasági, kulturális teljesítménye alapozhatja meg. — A mostani időszak, amely az előző ötéves terv zárása és az új ötéves terv kezdete, a visszapillantás mellett teendőink kijelölésének ideje is. Nagyon is fontos, hogy a végzett munkát reálisan értékeljük. Eredményeinket és gyengeségeinket — azt is, ami jó, és azt is, ami rossz — a maguk valóságában lássuk, s a valóságot ne tévesszük össze vágyainkkal. A felelős állampolgári gondolkodásnak és cselekvésnek csakis az eredmények és a problémák reális számbavétele lehet az alapja. Az önök számvetése — és a vita is — ilyen szemléletet tükröz. Ezen a fórumon is elismeréssel gondolhatunk arra, hogy a magyar nép bonyolult viszonyok között nagy politikai érettséget, áldozat- készséget és megértést tanúsított. Kifejezésre juttatta, hogy támogatja a párt politikáját, magáénak tekinti, félti eredményeinket, kész újabb erőfeszítésekre értelmes célok megvalósításáért; ugyanakkor igényli a határozott fellépést a visszásságok ellen. Megőriztük népgazdaságunk stabilitását Népünk helytállásának köszönhetően olyan világgazdasági helyzetben, amikor országok egész sorában visz- szaesett a termelés, mi — ha szerény mértékben is — előrehaladtunk. Anyagiakban és szellemiekben is gyarapodott az ország. Sikerült megőriznünk vívmányainkat, népgazdaságunk stabilitását, javítani külső és belső egyensúlyát. Hazánkban lét- biztonság van, az életszínvonal, a szociális ellátás, az árukínálat — a tapasztalható gondok ellenére — kibírja az egybevetést a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszonyaival. Az eredmények és a mögöttük álló erőfeszítések megérdemlik az elismerést. Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban gondok, feszültségek is vannak, ezeknek egy része saját hibáinkból, munkánk fogyatékos iá- gaiból ered. Jelentős rétegeknek romlottak a megélhetési lehetőségei. A fogyasztói árak az eredetileg tervezettnél gyorsabban emelkedtek. A nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértékét nem sikerült tel- jeskörűen megőrizni. Nehe(Folytatás a 4. oldalon) Kiaknázni a mozgalom minden lehetőséget A szocializmus építésének hazai tapasztalatai bizonyítják, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló kérdésekben, feladatokban sem országosan, sem a munkahelyeken nem lehet megalapozottan dönteni a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek véleménye nélkül. Ennek az elvnek gyakorlati érvényesítése politikai rendszerünk zavartalan működésének egyik alapfeltétele. Az egész társadalom számára fontos: hogyan fejlődik a magyar szak- szervezetek tevékenysége, érzékelhető-e társadalmi jelenlétük, van-e megfelelő tekintélyük a dolgozók előtt. A mögöttünk levő nehéz öt év bizonyítja, hogy a szak- szervezetek nagy és eredményes erőfeszítésekre képesek, de arra is figyelmeztet, hogy még nagyobb megújulási készségre, munkájuk továbbfejlesztésére van szükség, önelégültség lenne azt hinni, hogy a szakszervezeti mozgalom már minden lehetőségét kihasználta. Jogosnak kell tartanunk például azt a választások során is megfogalmazott igényt, hogy növekedjen a szakszervezetek szerepe a különböző érdekek feltárásában, képviseletében, egyeztetésében, és erősödjön munkájuk nyilvánossága, demokratizmusa, társadalmi, mozgalmi jellege. Hazánkban megvannak a társadalmi, politikai és törvényi feltételei annak, hogy a magyar szakszervezetek még magasabb színvonalon töltsék be hivatásukat: következetesen védjék, képviseljék tagságuk érdekeit; mozgósítsanak az építőmunSzoros szövetségben a Szovjetunióval Üdvözlünk minden olyan lépést, amely a tárgyalásokat előmozdítja, a fegyverkezési versenyt visszafogja. Meggyőződéssel támogatjuk a Gorbacsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főka soron levő feladataira, legyenek még aktívabb részesei a közéletnek. Nagy vívmányaink sorában tarthatjuk számon, hogy a szakszervezeti mozgalom társadalmunk elismert tényezője, s határainkon túl is tekintélynek örvend. Biztosíthatom önöket arról, hogy feladataik megoldásához a párt ezután is megadja a szükséges támogatást, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tisztességgel teljesítik megbízatásukat. Tisztelt Kongresszus! A világban zajló események és folyamatok hatással vannak a mi belső viszonyainkra, javítják vagy rontják az építőmunka feltételeit. A legfontosabb kérdés az, hogy meg tudjuk-e védeni a békét, országépítő terveink megvalósításának elengedhetetlen feltételét. Ami rajtunk múlik, megtesszük érte. Mindenkivel készek vagyunk együttműködni, összefogni, aki jó szándékkal azért dolgozik, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom a nemzetközi kapcsolatokban, útját állhassuk a szélsőséges imperialista körök által szított fegyverkezési versenynek, ami nagy terheket ró az emberiségre, pusztulással fenyegeti a világot. Szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés országaival együtt arra hívunk fel, azt javasoljuk, hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról, amely minden ország egyenlő biztonságát garantálja a fegyverzet minél alacsonyabb szintjén, és nem engedi meg a világűrnek beláthatatlan következményekkel járó militarizálását. titkára által legutóbb előterjesztett nagy jelentőségű leszerelési javaslatokat, amelyek éppen úgy, mint a genfi csúcstalálkozón képviselt szovjet álláspont, teljes mértékben egybeesnek nemzeti érdekeinkkel, kifejezik saját A számvizsgáló bizottság jelentése - vita Németb 'Károly felszólalását tartja Gáspár Sándor, Marosán György és Havasi Ferenc találkozása a szünetben
