Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1086. JANUÁR 29. Természetvédelem Múlt és jelen Holt-Tisza-parti erdő A rettegett „vásárlók könyve” Természeti értékeink védelmére már a múlt század második felében történtek szórványos próbálkozások. Ezek között említésre méltó Illés Sándor erdőmérnöknek az Erdészeti Lapok 1879-í évfolyamában megjelent cikke, melyben a történelmi vagy más módon nevezetes fák összeírását szór • galmazta. A cikk nem maradt hatástalan. Még abban az évben megszületett az első erdőtörvény, mely a véderdők és táj képileg is szép erdőrészletek megtartásáról rendelkezett. E témakörben a fölművelési miniszter 1908-ban és 1909-ben még további két rendeletet hozott. Az 1908-as a természeti értékek védelmének szükségességéről rendelkezett, míg a másodikban ugyanezen értékek összeírásáról. Mindkét rendelet az akkori közvélemény körében nagy visszhangra talált. Az előkészítő munkákban legfőbb érdem Kaán Károly erdőmérnököt illeti, aki nemcsak tevékeny szervező munkával. de irodalmi tevékenységével is felhívta a figyelmet a természetvédelem fontosságára. Az első igazi természetvédelmi törvény előkészítését 1914-re tervezték, melyet azonban sajnos az első világháború elsodort. Kaán Károly a háború után folytatta az elkezdett munkát. 1931-ben jelent meg a Természetvédelem és természeti emlékek című összefoglaló jellegű könyve, melyben ismét javaslatot tett egy korszerű természetvédelmi törvény megalkotására. E műve eredménye lett az 1935-ben megjelent második erdőtörvény, melynek egy külön fejezete foglalkozott a természetvédelemmel. A rövidesen kirobbanó második világháború újra akadálya lett a törvény teljes körű végrehajtásának. Ettől függetlenül a háború végéig a védett területek száma százra, területük pedig 2000 hektárra növekedett. Ezek közül kiemelkedő az 1939-ben elsőként védetté nyilvánított debreceni Nagyerdő. melv azóta változatlanul élvezi a védelmet. A második világháború azonban nemcsak az új erdőtörvényt, de a frissen védetté nyilvánított területek zömét is elsöpörte. A háború végére a 2000 hektárból 500 hektár maradt, de az is húsz helyen megosztva. A háború ütötte sebek gyógyítása során, sem pénze sem energiája nem volt az Annyit — többek között — már tudunk az ember egyik leghűségesebb barátjáról, az ebről, hogy négylábú, s hogy kifinomult szaglóérzékkel rendelkezik. Van közöttük házőrző, nyomkereső, védő, vadász, sőt dísz- és egyéb célokra tenyésztett kutyus is. Egy felfedezéssel szeretném bővíteni a kutyáról szerzett eddigi ismereteinket. Megszületett a gyógy- kutya, illetve tudományos nevén a terápiakutya. Barátom mesélte, hogy Hektor, a dán dog két év alatt úgy hozzá nőtt, mint az a caber- nettel telt boros pohár, amelyből szokásos erdei túráik közben, illetve után el szokta fogyasztani a gyöngyöző-vörös nedűt az Aranyfácánhoz címzett vendégfogadóban. Hektort betegsége után kapta ajándékba nejétől. Gondjaira bízta azért, mert regenerálódásra van szüksége. Edzenie kell magát, növelni állóképességét. Hektor igen szorgalmas, teggel, • este alig várja, országnak a természetvédelmi munka folytatására. E téren a hatékonyabb munka 1950-ben indult meg, s nehézkes kezdet után lassan új lendületre kapott. 1961 - ben megjelent a harmadik, természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet. 1970- ig a védett területek száma megháromszorozódott, területük pedig 15 ezer hektárra növekedett. Az új törvény létrehozta az első önálló természetvédelmi főhatóságot az Országos Természetvédelmi Hivatalt. A törvényerejű rendelet végrehajtását szabályozó kormányrendeletet 1971-ben korszerűsítették. Megnyílt a lehetőség nemzeti parkok létesítésére, és a megyei tanácsok védetté nyilvánítási jogkört kaptak. Az események innentől felgyorsultak. 1973-ban megalakult a Hortobágyi Nemzeti Park, melyet 1975-ben a Kiskunsági, majd 1976-ban a Bükki Nemzeti Park követte. A megyei tanácsok, élve új jogkörükkel, 1976-ig 217 helyi jelentőségű értéket nyilvánítottak védetté. 1977-ben újabb fordulat következett be a természet- védelem szervezetében. Megszűnt az Országos Természetvédelmi Hivatal, és helyébe kibővített jogkörrel létrejött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, amely közvetlenül a Minisztertanács hatáskörébe tartozik. A következő években a védetté nyilvánítások mértékét már alig lehet követni. 1983-ig 29 tájvédelmi körzet és 98 országos jelentőségű természethogy alaposan megfuttassa gazdáját. Az első hetekben az erdőt még csak egyszer kocogták körül. Előtte természetesen vérnyomást mértek, pulzust számoltak. Ügy, ahogy az ilyenkor illik. Jól bírta az iramot Hektor mellett. Később emelték a tréningadagot. Egy hónap elteltével a kocogásról köny- nyed futásra váltottak. Barátom izzadt, kapkodta a levegőt, de hősiesen kitartott. Szaporodnak a különböző gyógykutyák. Az erdei tornapályán mind több terápiakutyát és gazdiját látni. Pórázuknál vonszolják a pocakos tulajokat. Kocognak futnak, ficánkolnak. Amikor aztán kimerítették a gyógykutyák a betegeiket, a gazdák betérnek egy italra az erdei Aranyfácánba. Hektor az este már háromszor futtatta meg barátommal az erdőt. Lógott a nyelve, gyöngyözött a hóm-. loka, remegtek az inai. Mindenáron be akart térni a csárdába. A dog azonban megmakacsolta magát. Húzvédelmi terület alakult. A megyei tanácsok által védetté nyilvánított területek száma ezer körül mozog. Időközben 1982-ben a 4. számú törvényerejű rendelet újraszabályozta és a legkorszerűbb alapokra' helyezte a természetvédelmet. Olyan jogi alapot teremtett, mely összhangban van jelenlegi társadalmi-gazdasági fejlettségünkkel. Az új jogszabály lehetővé teszi a hatósági intézkedések színvonalának emelését, a természetvédelem sérelmére elkövetett cselekmények szankcionálásét. Az addig védett élőlények körét kiterjeszti 348 növény- és 154 gerinctelen álattfaj- ra. Az elmúlt év legjelentősebb eseménye az Aggteleki Nemzeti Park megalakulása volt, mellyel nemzeti parkjaink száma négyre emelkedett, valamint a Minisztertanácsnak az 1985. szeptember 25-én megjelent határozata, mellyel jelentősen bővítette az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének hatáskörét. Az elmúlt években megjelent jogszabályaink és -kormányszintű intézkedések azt bizonyítják, hogy a környezet- és természetvédelem az állami politika rangjára emelkedett. Lőrincz István (Következik: A Hortobágyi Nemzeti Park) ta, vonszolta, míg a negyedik kört is megtették. A végén már valósággal bebuktak a fogadóba. Egy uszkár és gazdája állta útjukat. A kutya ugatva üdvözölte őket, miközben gazdája egyszuszra felhajtott egy pohár domoszlóit. Barátomék türelmesen vártak. Mellettük egy cérnahangú pincsi gazdija egy stampedli rizspálinkát kért. Ezután ugrott a pulthoz egy fekete szőrű puli és alaposan megviselt betege. Ó egy fél szatmárit kortyolt. És jött, csaholt a többi gyógykutya is. Cseresznyét ivott a komondoros, száraz vörösborral koccintott az agár gazdája, az ír szetteré dzsint kért, a németjuhászé konyakot, a foxié barackot, a lajkáé vodkát. Két esztendeje kúrálja Hektor a barátomat. Láthatóan használ a kutyaterápia. Tíz kilót hajtott le róla. Friss és mozgékony lett. Olyan, mint egy agár. Igaz, hogy Hektor sem panaszkodik. Mindene megvan, s olyan csinos kutyus lett, hogy az ebek megfordulnak utána minden villanypóznánál. Farkas Kálmán Nyáron a por, télen a sár miatt Hiánycikk a fagyasztott baromfi (Tudósítónktól) A Kunszentmártoni Népi Ellenőrzési Bizottság évek óta folyamatosan figyelemmel kíséri a külterületen élő lakosság áruellátásának helyzetét, hasonlóképpen a vonzáskörzet településein is. Megállapította, hogy alapvető élelmiszerekből kellően biztosítva van az ellátás a kistelepüléseken is. Téli időszakban adódnak gondok, amikor az utak járhatatlanok. Régóta visszatérő probléma a fagyasztott baromfi hiánya ezekben a boltokban. Az áfész az áru fogadásához szükséges mélyhűtő ládákat biztosítaná, de a Baromfi- ipari Vállalat nem viszi ki a vásárlók által keresett termékeit, nyáron a por, télen a sár miatt. A NEB javasolta az áfész igazgatóságának, hogy az időskorú lakosság ellátása érdekében, ha kisebb meny- nyiségben is tartsanak készletet a szóban forgó üzletek különböző ruházati cikkeiből. Javasolta továbbá a kiszolgálás színvonalának emelését. Adókedvezmény Enyhítik a fagykárokat A tavalyi szőlőfagykárok következményeinek enyhítésére a Pénzügyiminisztérium — a már korábban kiadott veszteségmérséklő intézkedések kiegészítéseként — normatív kereseti adókedvezményt állapított meg. Az intézkedés szerint azok az állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek és boripari vállalatok kaphatják meg a kedvezményt, amelyeknél a szőlő árbevétele jelentős arányt képvisel a termelésben, és a hozam tavaly az előző évekhez képest 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. Az elemi kárból adódó kiesés miatt egyébként fizetendő kereseti adókat a Pénzügyminisztérium felfüggeszti. Amennyiben a gazdálkodó szervezetek a következő két esztendőben az 1985. évi elemi károk miatti kieséseket — meghatározott feltételek mellett a keresetek szigorú keretek között tartásával — pótolják, a Pénzügyminisztérium a felfüggesztett kereseti adókat végérvényesen törli. A részletes intézkedésekről az érdekeltek a megyei tanácsok pénzügyi osztályain, illetve a területi szövetségeknél érdeklődhetnek. könyvétől a kereskedelem, a vendéglátás emberei. Van erről három történetem. Jócskán éjfél után lépett a bárba egy enyhén kapatos férfiember. Megállt normálisan, majd táncolni kezdett, s egyszer azért a földre szédült. Kinevették, restelkedett, s fizetett. De — a józanod ás nemes szándékával — kért még egy erős duplát. Nem adtak. Kérte a vásárlók könyvét. Kapta erre az irodából előhívott főnököt, továbbá két pofont, egy kemény rúgást, amitől a lépcsőn leesve arcát és szemüvegét törte. Az ügy orvosi látlelettel került bíróság elé. Tizenhat éves kislány fagyizni szeretett volna a meleg nyárban, de nyeglén beszéltek vele, s feleannyit eresztettek a fagyitölcsérbe, mint amennyi járt volna. Kérte a vásárlók könyvét — kapott egy pofont, továbbá még taknyosnak is nevezték. A büntető eljárás ott is megkezdődött. A harmadik történet sajátos história, és az esetet jó tízzel kell megszorozni, any- nyiszor előfordult már velem. Kakaót ittam volna egv pályaudvari utasellátó büfében, de nem volt. Sem meleg tej, sem meleg tejeskávé. Csak tasakos hideg tej. Merthogy: „Nincs hol megmelegíteni!” A kijelentés mögött egy felszolgáló állt, amögött pedig egy hatalmas melegkonyha. tele sütő-főző-mele- gítő alkalmatossággal. Keményen bevéstem a vásárlók könyvébe, hogy mi a véleményem az effajta vendéglátásról. De mielőtt megkaptam volna a könyvet, rohant hozzám az üzletvezető, és szép szóval kérlelt: beszéljük meg talán előtte, hátha lehetne segíteni a dolgon ir- kálás nélkül is, és hogy rögvest melegítenek egv kis tejet a nejlonzacskóból. De ha nem kérem a könyvet, maradok alig észrevett vendé- gecske. Ez a panaszkönyvi előjáték szinte minden alkalommal eljátszódik: „Tessék csak elmondani, mi a panasz, és majd mindjárt megoldjuk, nem kell azért beírogatni!” Szóval rezeg a nadrág, ha kérik a könyvet. Az ősi és modern csalások olykor bi- zonyíthatóak, és ez mindig kellemetlen volt, mióta forog a föld. De nem olyan egyszó- lamú ez a dolog. Elemezve, általában három részre választható a panaszok tömege: egyik a vevő, a vendég megkárosítása. Másik a modor. Harmadik az áruhiány. Utóbbi bejegyzés a legkevésbé izgalmas, mert a pincér, a kereskedő, üzletvezető és alkalmazott egyaránt tudja: az áruhiányról nem ő tehet — legalábbis nem mindig ő. Ezúttal vegyük csekélyszámú esetnek a ritka cikk pult alá dugdosását. jó pénzért vagy barátságért. A hiány általában mégsem a boltban születik, hanem valahol a gazdasági élet folyamatában. A megkárosítás? — Azt mondják a gazdaságtörténészek: ősi dolog ez, sőt, állítólag volt olyan korszak, amikor a kereskedelmi jog elsősorban a kereskedőt védte a vevőtől, nehogy éppen a vevő csapja be őt, például túlzott, erőszakos alku esetében. Dehát a kicsi vagy nagyobb csalás a modern korba is átjött — korszerűsítette magát. Mióta villanyárammal világítanak, a fizetőpultnál gyakran „véletlenül” igen gyenge égő világít. Ha pedig a pénzérmek olyan hasonló fogásúak, tapintásúak, mint mostanság a tíz- és a húszforintos, hát néha vigyáznunk kell. De ezerféle a „dörzsölt” módszer, amivel az észrevétlenségre törekszenek. Ha pedig egy csalás írásba kerül, az már nem észrevétlen. A pult előtt kevesebb a kereskedelmi ellenőr, mint a vevő, a csalás leleplezése többnyire nem valószínű, de ha beírják ... A harmadik eset nem függ össze pénzzel, áruval, legalábbis nem szorosan. Csak a modorral, külsőséggel. A nyegleséggel, a vendég semmibevételével, amikor néha csak úgy odalökik az olcsó üdítőt, mivel abból kevés borravaló ígérkezik. A kosz az abroszon, a fekete pincérköröm, rúzsos pohárszél, az ötperces trécselés a pult előtt várakozó vevők szemelát- tára... — régi nevén : panaszkönyv — a néha áruhiányos, nemegyszer versenytárs nélküli bolt, vendéglő kiszolgáltatott vevőjének, vendégének egyetlen fegyvere. Használni kell. becsületesen, indokoltan, pontosan és főképp bátran. Mert bátorság is kell hozzá. Hiszen ahol csak egy bolt van egy faluban ott a vásárlók könyvébe bejegyző lesheti, hogy mikor kap hiánycikket! Talán ez az egyetlen helyzet, amikor nem bátoríthatjuk a vevőközönséget, hogy panaszát írja be ebbe a könyvbe, hanem inkább arra, hogy felsőbb helyre írjon panaszlevelet. A vásárlók könyvének elkérésekor keletkező pánik igazolja: ez hatásos fegyver, ha a vevő, a vendég kiszolgáltatott. Földessy Dénes Hamarosan új termékkel lép a piacra I'OTK Jászberényi Kisállatfeldolgozó üzeme. Az eddig forgalmazott tégelyes libamáj és libazsír mellett Jászsági libatoros néven libakolbászt és nyakbőrbe töltött hurkát szállítanak a kereskedelemnek TKL Gyógykutya Rettegnek a vásárlók n vásárlók könyve
