Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
1986. JANUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Ganz-Danublus tiszafüredi darn gyárában számtalan, bonyolult alakzata alkatrész előállítására van szükség. A munkák nagy részét 2 Boc Condor típusú négyfejes pb-gázzal működő, optikai lángvágó végzi Vámosok a megyében Ki itt belépsz Egy szajoli raktár is lehet Vélemények a VII- ötéves tervről A helyzet reális elemzése a mozgósítás része Nemrég külföldön jártam. anélkül, hogy elhagytam volna az országhatárt. Mindössze Szajolba kellett csak kiruccanni. Mielőtt azonban az iménti ellentmondásnak tűnő mondatra magyarázatot adnék, be kell vallanom, az ügynek Voltak előzményei. Napokkal korábban a szolnoki vasútállomáson pénzügyőr)ö- ket láttam dolgozni. Mint később kiderült, csak a vámügyekben járatlan ember számára szokatlan a látvány. Az állampolgárok jószerével csak a határokon kerülnek kapcsolatba a vám- és pénzügyőrség beosztottjaival. A megyeszékhely nem határállomás, vajon milyen feladatokat lát el itt a Szolnoki Vámhivatal? Házhoz megyünk A kérdés így hangzott el, melyre dr. Tolnai Lajos őrnagy, a Szolnoki Vámhivatal parancsnoka válaszolt: — A vám- és pénzügyőrség tevékenységéből valóban a nemzetközi utas- és ajándékforgalom vámellenőrzése a legismertebb, de munkánk zömét mégsem ez adja. A külkereskedelmi áruforgalom ellenőrzése jóval több feladatot jelent. Nos, ami a szolnoki állomást érinti: itt is a külföldről érkező vagy oda szállítandó áruk vámellenőrzését végezzük. De ha már itt tartunk, meg kell mondanom, erre csak akkor kerül sor, ha az exportáló vagy importáló vállalat saját területén nem biztosít erre a célra helyet. Egyébként házhoz megyünk. Menjünk hát házhoz mi is, a beszélgetés felelevenítését későbbre hagyva. Másnap — mivel a gyakorlat a legjobb tanítómester — Lengyel Árpád főhadnagy mellé szegődtem. Utunk Szajolba vezetett. Előbb a GITR konszignációs raktárát tekintettük meg. A Gabona- és Iparinövény Termelési Rendszer műszaki bázistelepén létesített raktárban mindennapos vendégek a pénzügyőrök. Szinte naponta érkezik ide külföldi áru, a termelési rendszerhez tartozó 230 partnergazdaság gépeit látják el alkatrészekkel. A raktárban Törőcsik Lajos anyaggazdálkodási mérnök fogad. Mint a bizományi áruház Még idefelé jövet faggattam útitársamat, mit is jelent a konszignációs raktár, a vámos szakember számára? — Előjegyzési raktárnak is nevezzük — mondta. — A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ideérkező termékeket nyilvántartásba vesszük, de a gazdaságnak csak akkor kell a vámot kifizetni, ha már értékesítette az alkatrészt, addig a raktárban marad. A konszignációs raktár — fordítom le a szakmai elnevezést hétköznapi nyelvre — olyan, mint egy „bizományi áruház”. Később azt is megtudom, hogy a vámhivatal területén 18 ilyen raktár található, de a gépalkatrészek tekintetében a GITR-é a legnagyobb. Miközben az új szállítmány vámellenőrzését végzik, Törőcsik Lajos kalauzol végig a raktáron. Egyebek közt elmondja, hogy körülbelül ötezer alkatrészt tárolnak itt, de engem a raktár létesítőkének gazdasági előnyei ennél is jobban foglalkoztatnak. — Mi a haszna a konszignációs raktárnak? — kérdezem. — A közvetlenül mérhető haszna az. hogy a korábbiaktól eltérően csak a tényleges felhasznált áruk után fizetünk vámot. Ha például egy termékre nincs szükség, két év után visszaküldhet- jük a feladónak vámmentesen. Ezen túl azonban van egy közvetett haszna is, nem kell a gépeknek napokig, esetleg hetekig állni, nem esnek ki a termelésből, s mindezért még túlbiztosítanunk sem kell. A John Deere-alkatrészek vámellenőrzés után a polcokra kerültek. Lezárják a raktárát, hiszen ez vámterület. Az irodán cseng a telefon, Lengyel Árpád főhadnagyot keresik. Még idejében, indulás előtt. — Módosul a program — szól a telefon után. — Ma még egy helyre ki ke l mennünk. A szokás, illetve az előírás persze az. hogy a vállalatok egy nappal korábban jelentik be vámellenőrzési igényüket, de gyakran előfordul, hogy erre nincs idő, s ha segíthetünk, nem ragaszkodunk a formaságokhoz. Ma még kiugrunk az olajosokhoz is. Punto franco, Szajol De előbb még megtekintjük a szajoli vámszabadterületet. Ismét egy olyan szakkifejezés, amit tisztázni kell. A csepeli szabadkikötőre gondolok. Válóban sokáig ez volt az egyetlen ilyen terület, de a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának engedélyével újabban az ország több pontján alakítottak ki vámszabadterületet. Már a helv- színen olvasom a raktár feliratát: Punto franco Szajol, alább: Engedély nélkül belépni tilos! Ki itt belépsz, olyan, mintha kilépnél — játkilépsz külföld” szom a szavakkal. Lengyel Árpád igenlően bólint. — Valóban ez a terület vámszempontból külföldnek minősül. S hogy mitől az? Az ide érkező árukat vámmentesen lehet itt tárolni. De a vámra itt is szükség van. A be- illetve kirakott árukat szintén nyilvántartásba vesszük. Az előírások — a felirat is jelzi — itt még szigorúbbak. Még a rakodómunkások is csak fényképes igazolvánnyal léphetnek be a területre. A vámellenőrzés után indulunk a Kőolajkutató Vállalathoz. Útközben afelől érdeklődöm Lengyel Árpádtól, hogy kit tekintenek a szakmán belül jó szakembernek. — Mindenekelőtt azt, aki gyorsan és magabiztosan igazodik el a vámjogszabályban, és a kereskedelmi vámtarifában. A válasz rövid, de később kiderül, állandó önképzéssel lehet csak napra készen dolgozni. Tehát itt is felejteni és tanulni kell. A vámos segítő* társunk A Kőolajkutató Vállalatnál Vass Gyula anyaggazdálkodási főosztályvezető megkönnyebbülten fogad. A tuniszi vízkútfúráshoz küldenek berendezéseket. Sikerült kamiont is szerezni, s most itt a vámos is, még ma késedelem nélkül útnak indulhat az áru. Amíg a vám- ellenőrzést végzik, az együttműködésről beszélgetünk. — Nekünk a vámos barátunk, segítőtársunk — mondja. — Csak a tőkés importunk 10 millió forint. S amíg az áru nincs vámkezelve, nem kezdhetünk vele semmit. Huszonhét éve dolgozom velük, mondhatni szigorú elvekre épülő hivatalos, de egyben baráti kapcsolatban. A hatékonyabb együttműködés érdekében vámügyi szakvizsgát tett ügyintézőt foglalkoztatunk, a rendelet szerint ugyanis jövőre már más nem láthat el ilyen feladatot. Kőrútunk a Szolnoki Vámhivatalnál ér véget. Egy nap tapasztalata csak betekintésre elég, a sokrétű, ösz- szetett feladatokat jelentő hivatás megismerésére aligha elegendő. De az éves eredményekhez ez a nap is hozzájárult. Tavaly például — mint azfdr. Tolnai Lajos őrnaev korábbi tájékoztatásából megtudtam — a Szolnoki Vámhivatal 9320 vasúti kocsi, 4054 kamion rakományát és 5555 darabáru vámellenőrzését végezte el. S ez a munka várhatóan idén sem lesz kevesebb. Szőke György Sándor László, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának titkára: — Mozgalmunk a párt XIII. kongresszusának határozatát nemzeti programjának vallja, s ennek szellemében dolgozik. Ez már a népfront VIII. kongresszusán is kiviláglott, amikor állás- foglalásban rögzítettük a következő évek fontos feladatait. A VII. ötéves terv a mi munkánkban mindennek szellemében politikai-cselekvési irányt jelent, ismeretében meggyőződéssel azon kell munkálkodnunk, hogy az emberek széles tömegeinek céljai, törekvései találkozzanak a tervben meghatározottakkal, hogy egységes cselekvéssel dolgozzunk a társadalom boldugulásáért. — A feladatok teljesítése érdekében a népfront magyaráz, mozgósít. — Igen, de tegyem hozzá, hogy a gazdasági, politikai célok eléréséért reális helyzetelemzéssel tudjuk a lakosság szélet; rétegeit mozgósítani. Része ennek a munkának a településfejlesztési célok, tervek megvalósításáért végzett szervező, irányító tevékenység is, hiszen a népfront a közhasznú társadalmi munkák szervezésében eddig is sikerrel munkálkodott. — A helyzetelemzésben a Gulyás István a 8400 hektáron 627 dolgozó taggal gazdálkodó Kisújszállási Tisza II. Tsz szarvasmarha-tenyésztési ágazatvezetője. Elsősorban természetesen saját ágazatáról beszél, amikor a VII. ötóves terv feladatairól kérdezem, ám óhatatlanul szóba kerülnek a külkereskedelem és a bérszabályozás „idevágó” kérdései is. — Ügy gondolom, hogy a VII. ötéves tervnek az állattenyésztésre vonatkozó előirányzatai megvalósíthatók. Annál is inkább, mert — hogy „magunkból” induljak ki — jelentősek a tartalékaink. Elég jó alapról indulhatunk, hiszen a nyolcvanas évek elején igen jelentős beruházást hajtottunk végre a termelőszövetkezetben a s zarvasmarha- tenyésztésben. Megépítettünk egy tejházzal közös fejőházat, egy szociális épületet, egy elletőistállót, szabadtar- tásosra alakítottunk két régi istállót, elkészült a 440 va- gonos silóterünk. A szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók munkakörülményei lényegesen javultak, ami magával hozta a munkafegyelem javulását is. Igaz, éppen az új beruházás némi törést jelentett a tejtermelésben. Áttértünk a modem, fejőházi fejesre, csakhogy a fejőgépek nem váltak be. 1984-ben mintegy 10 százalékát elveszítettük a tejmennyiségnek. Kicseréltük a gépeket, úgyhogy tavaly megállítottuk a Megújul, és ez évtől már csak cserepet gyárt az Észak-Dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat tatai üzeme. A cserépgyártási technológiát több mint 60 millió forintos költséggel korszerűsítik. NSZK gyártmányú gépekkel a jelenlegi 16 millióval szemben 21 millió cserepet állítanak elő majd évente. A gyárban meghonosítják az úgynevezett kazettás égetési technológiát, ami azt megyei célok, tervek irányadók. — A megyei pártbizottság idevonatkozó határozataival nyilvánvalóan egyeztetjük programunkat. Egész munkánkra, fejlődésünkre el kell fogadnunk és fogadtatnunk, hogy gazdasági stabilitást, eredményeket csak elkötelezett emberek sokasága képes elérni, szorgos. hatékony munkával. Az a legfontosabb, hogy kinek-kinek munkája teljes értékű, hatékony legyen. Nem tartom jónak a sok panaszkodást, egymásra- mutogatást, a cselekvő részvételt, a reális helyzetfelmérést és tenniakarást a javításért, jobbításért annál inkább. — Ebben sok igazság van, de az emberek többsége manapság leginkább a saját helyzete szempontjából mérlegeli dolgait. — S közben mintha nem mindig reálisan mérlegelnének: az életszínvonal fejlődését a gazdasági egyensúly biztosítása, a hatékony munka, a termelés eredményezheti. A műszaki fejlesztés az egész népgazdaság szempontjából egyik legfontosabb feladatunk!. A mozgalom erkölcsi, politikai kötelességének tartja az agitációt. a teljes egység, az egyetértő cselekvő egység kibontakoztatását. És ez nem esetenkénti, hanem szorgos mindennapos visszaesést. Az egy tehénre jutó évi 4326 liter tej körülbelül megfelel az országos átlagnak. Reméljük, most már elindul némi fejlődés, hiszen a tejtermelés nagyon érzékeny terület, egy-egy elhatározás évekre meghatározza a termelést. Az ötéves terv végére mindenesetre megcéloztuk az öt—öt és fél ezer litert. Persze, nem vagyunk egyedül! A jövedelmezőségbe és a tej mennyiségének növelésébe erősen beleszól a növénytermesztés. Nem mindegy, milyen takarmányt etetünk, mennyit, és főleg mennyiért, hiszen a jobb, az olcsóbb takarmány nagyban hozzájárul ágazatunk eredményességéhez. — Hogyan vehetik ki részüket az eredményesség növeléséből az állattenyésztésben, a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók? Kapnak-e egyáltalán elég embert, meg tudják-e fizetni őket? — Azzal együtt, hogy a munkakörülmények sokat javultak, továbbra is érvényes az az állítás, amely szerint a szarvasmarha-tenyésztés az állattenyésztés nehézipara. Igaz, az új és az átalakított istállókban jóval kevesebb fizikai munkát kell végezniük a dolgozóknak, mint korábban, de megmaradt a hajnali-esti osztott munkaidő, a mindennapos hajnali kelés, a munka ünnepnap és vasárnap. De nem panaszkodhatunk; a kényelmetlen időbeosztás ellenére jelenti, hogy a cserepet az égetés előtt samott kazettákba teszik, amelyek megóvják a termékeket a töréstől, a sérüléstől. így a fejlesztés eredményeként nemcsak a termelés mennyisége növekszik, hanem a gyártmányok minősége javul, a selejt csökken. Emellett megoldják a nehéz fizikai munka gépesítését a kemencekocsik rakásánál, ürítésénél. feladat, hiszen nem biztos, hogy a ma egysége holnap is az lesz. Ezt különben igazolta a mi küldöttértekezletünk és a kongresszus állásfoglalása is. — Melyek a mozgalom módszerei a felvilágosításban, a meggyőzésben? — Nem mások, mint eddig. Megtanultuk, mennyire fontos például a lakóterületi népfrontmunka. Igaz, egy gyárban egyszerűbbnek tűnhet szót érteni a műszaki értelmiséggel, iskolában, egyetemen a fiatalokkal, de •mindenki tartozik egy lakóközösséghez. ahol megtalálható, ahol az emberek egyre szívesebben politizálnak, vitatkoznak, cserélnek véleményt. A népfront munkájában több figyelmet kell fordítani az ifjúságra. Azt kell tudnunk hogy az ember élete egy időszakában fiatal, de élete végéig állampolgár. A jövő érdekében a mozgalomnak törődni kell a fiatalokkal. s megnyerni őket közös céljainknak. Ugyanígy az értelmiség különböző csoportjaiban is van teendőnk Munkánk eddigi eredményei azt igazolják, a nemzeti egység kialakításában az egv nyelven beszélés, a vélemények cseréje, az értő. felvilágosító szó. a szervezés a ló cél érdekében sikeres lehet. — sj — van elég jelentkező, a jászapáti szakmunkáspző intézetet végzett fiatalok is szívesen jönnek. Szükség is van rájuk, hiszen a állattenyésztés is ,.szakmásodon”, elsősorban a fejőknek jó szakembereknek kell lenniük. A gárdánk mindenesetre igyekvő, törekvő emberekből áll. Sajnos, nem beszélhetek ilyen kedvezően az anyagi érdekeltség növelésének lehetőségéről. Mindenki tudja, hogy a bérszínvonal- gazdálkodás nem felel meg annak a sokat hangoztatott követelménynek, hogy aki többet dolgozik, többet is kapjon. Merem állítani, ha a keresetszabályozás szabadabb kezet engedne a vezetőknek, kevesebb emberrel is meg tudnánk oldani a feladatokat, legalább ezen a színvonalon. — És ez nem is akármilyen színvonal! Említette például, hogy a tejtermelésben mekkora fejlődést terveznek. — A hízómarhák súlygyarapodását tekintve már most elég szépek az eredményeink. Csakhogy a piac változásai meg-megnehezítik akiegyensúlyozott termelést Komoly gondot okoz például a hízóbikák eladása. Csökken az export, ezt mi azonnal megérezzük. A külkereskedőknek fel kell kutatniuk a fizetőképes keresletet, hogy a magyar mező- gazdaság továbbra is hozhassa úgyszólván már természetesnek tartott eredményeit. — E — Ásvány - mesterséges úton A Veszprémi Vegyipari Egyetem Szilikátkémiai Intézetében — laboratóriumi méretekben — sikerült előállítani a wollasztonitot, amely természetes szilikát- ásványként nagyrészt Finnországban és Amerikában található meg. A rendkívül drága anyag kiválóan hasznosítható a cserép- és porcelángyártásban, növeli annak hőszigetelő hatását, megakadályozza duzzadását. Hz állattenyésztés „nehéziparában” Tégla helyett Is cserepet gyártanak
