Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1986. JANUAR 29. Kommentár Kilencedik forduló Az újságolvasók hozzászoktak már a maratoni hosszúságú nemzetközi találkozókhoz, a tengerikígyóként elnyúló konferenciákhoz, legyen szó akár a bécsi fegyverzetcsökkentési eszmecserékről, akár a genfi leszerelési tárgyalásokról. Első pillantásra hasonló a helyzet a svéd fővárosban folyó meg- beszéléssorozattal is, hiszen már több mint két éve ültek először asztalhoz 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada diplomatái. hogy a katonai bizalomerősítő intézkedésekről határozzanak. A helyzet mégis eltérő: Stockholmban az előrekije- lölt menetrend szerint valamilyen eredményre mindenképp el kell jutni ez év őszéig. Ekkor tartják ugyanis a helsinki folyamatba illeszkedő bécsi utókonferenciát, ahol a stockholmi előrehaladásról — avagy holtpontról — be kell számolni. Ennyiben tehát az idő jobban szorítja a tárgyalóküldöttségeket, s remélhető, hogy ez a „behatároltság” ösztönző hatást is tud gyakorolni. Az előjelek mindenesetre nem reménytelenek. A keleti és nyugati résztvevők egyaránt viszonylag derűlátón nyilatkoztak a konferencia tegnap kezdődött, kilencedik fordulója előtt. Jó esély van egy végleges megállapodás elérésére — jelentette ki például az amerikai küldöttség irányítója. Megvan az esély arra, hogy az értekezlet sikerrel záruljon — mondta a szovjet delegáció vezetője is, igaz hozzátéve: még mindig sok a meg nem oldott probléma. (Ilyen mindenekelőtt a hadgyakorlatok szintjével és bejelentési kötelezettségével kapcsolatos ellentét, s az, hogy az amerikai vélemény szerint e tájékoztatás a légi és tengeri manőverekre ne terjedjen ki.) Kérdés teh£t. hogy a hátralévő hónapokban a megoldáshoz vezető politikai szándék vagy a véleményeltérések merev fenntartása érvényesül-e. A szovjet magatartást jól jellemzi az a Gorbacsov főtitkár javaslatai közt is szereplő indítvány, hogy törekedjenek (persze nem csupán Stockholmban) a fokozatokban történő, szakaszos megegyezésre. Vagyis állapodjanak meg a mostani forduló során azokról az ügyekről, amelyekben már összhang van, s vizsgálják meg a további vitás problémákat a későbbiek folyamán. Ez a hozzáállás kétségtelenül alkalmas lenne a fenyegető diplomáciai patthelyzet feloldására, s egyben a nemzetközi légkör javítására. India - kémügy Miniszterek lemondása Lemondott az indiai kormány két tagja, mert „hivatali beosztásuktól függetlenül kívánják tisztázni magukat egy kémügyben felmerült gyanú árnyéka alól — közölték illetékes források tegnap a PTI indiai hírügynökséggel. Csandulal Csand- rakar vidékfejlesztési állam- miniszter és Deo Szingh élelmezési és közellátási államminiszter hétfőn este nyújtotta be a lemondását. Radzsiv Gandhi kormányfő javaslata alapján ezt az államelnök elfogadta. Hasonló ok miatt lemondott a kormány elektronikai bizottságának elnöke is. A közlések szerint mindhármuk neve szerepelt az államtitkok megsértésével gyanúsított Rama Szvarup vallomásában. Felrobbant a Challenger Senki nem élte túl a katasztrófát Felszállás közben felrobbant a Challenger amerikai űrrepülőgép. A repülőgép tegnap közép-európai idő szerint röviddel fél hat után emelkedett fel a floridai Cape Canaveral űrrepülő- térről — többszöri halasztás után. Negyvenöt másodperccel a rajtot követően az űrrepülőgép felrobbant mintegy kilenc mérföldre a rajt helyéről. A helyszíni közvetítés képei alapján arra lehet következtetni, hogy a külső hajtóanyagtartályok egyikében következett be a robbanás. A személyzetből a robbar nást feltehetően senki sem élte túl. A Challenger héttagú személyzettel indult a világűrbe. A gép parancsnoka Francis Scobee, a személyzet tagjai: Michael Smith repülőgépvezető, Judy Resnik, Ellison Onikuza és Ronald McNair, valamennyien kipróbált űrhajósok, akik már jártak az űrben, és Gregory Jarvis fedélzeti mérnök. A személyzet tagja volt egy 37 éves tanárnő, Christa McAuliffe. Ö volt az első teljesen „civil” utas az amerikai űrrepülőgépeken. Korábban egy szenátor és egy képviselő is járt hivatásos űrhajósokkal a vL lágűrben, azonban mindkettejüknek hivatalból felügyeleti joguk volt az űrkutatási program felett. McAuliffe útját az tette lehetővé, hogy Reagan kijelentette: az első nem hivatásos utasnak feltétlenül a pedagógusok közül kell kikerülnie. A Challenger rajtját eredetileg azért kellett elhalasztani, mivel az előző űrrepülőgép, a Discovery indítása rendkívül elhúzódott, s meg kellett várni annak visszatérését. Két ízben — szombaton és hétfőn — kedvezőtlen időjárási viszonyok gátolták meg az indítást. Vasárnap is a kedvezőtlen időjárási előrejelzés miatt állították le a rajtot, de utólag kiderült, hogy az előrejelzés rossz volt, az űrrepülő nyugodtan indulhatott volna. Tegnap a hirtelen jött és Floridában teljesen szokatlan hideg és fagy veszélyeztette az indítást: a rendkívül hideg jégcsapokkal aggatta tele az indítóberendezést és az űrrepülőgépet is, a jeget azonban állítólag sikerült eltávolítani. Veszélyes flottatiintetés (Folytatás az 1. oldalról) és 13 egyéb hadihajó vesz részt. A flottaegység repülőgépei rendszeres repüléseket hajtanak végre a líbiai partoktól északra eső - térségben. Ugyancsak az NBC jelentése szerint az amerikai pilóták eddig 14 alkalommal találkoztak líbiai harci repülőkkel, de összecsapásra nem került sor. Egy másik jelentés az amerikai gyakorlat irányítóira hivatkozva azt mondotta, hogy a líbiai repülők nem kísérelték meg az amerikai gépek megközelítését, az amerikai gépek viszont rendszeresen igyekeztek megközelíteni a líbiai vadászgépeket. Moamer el-Kadhafi az állami politika szintjére emelt terrorizmusnak minősítette és elítélte az amerikai 6. flottának a líbiai partok közelében kezdett hadgyakorlatát. A líbiai forradalom vezetője a francia Antenne—2 tv-hálózatnak nyilatkozott. Kadhafi kijelentette: az Egyesült Államok katonai és gazdasági nyomást akar-gyakorolni az észak-afrikai országra, de — hangsúlyozta —, a líbiai nép kész visz- szaverni az amerikai próbálkozásokat. Figyelmeztetett: háborúval járhat, ha az amerikai légierő és haditengerészet egységei behatolnak a Szidra-öbölbe. Kadhafi tegnap az algériai határ közelében találkozott Sadli Bendzsedid algériai államfővel. A hírek szerint a térségben kialakult helyzetet, a kétoldalú kapcsolatokat, a Maghreb-országok- kal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A Líbia körül kilakult helyzetről tart rendkívüli üélst az Arab Liga Tanácsa január 30-án. Abdesszalam Triki levelet intézett Sedli Klibihez, az Arab Liga főtitkárához s ebben sürgette az egész arab világ mozgósítását az amerikai agresszióval szemben. Edward Kennedy Moszkvába utazik Vegyi fegyverek Szovjet—amerikai konzultáció Centben Háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazik a hét végén Edward Kennedy szenátor. Kennedyt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa hívta meg. A Washingtonban hétfőn kiadott közlés szerint a demokrata párti szenátort várhatóan fogadja majd Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára is. Edward Kennedy korábban már két alkalommal járt a Szovjetunióban hivatalos látogatáson. Mostani megbeszéléseinek középpontjában — a szenátor irodájának közlése szerint — egyebek között a szovjet—amerikai kapcsolatok, a nukleáris leszerelés, a genfi leszerelési tárgyalások támaköre áll majd. Mijamoto Kendzsi, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke tegnap levélben szólította fel Ronald Reagan amerikai elnököt Mihail Gorbacsov január 115-i nukleáris leszerelési javaslatának elfogadására. A JKP vezetője egyidejűleg ismételten üdvözölte az SZKP KB főtitkárának javaslatát, amely — mint Mijamoto Kendzsi hangsúlyozta — kifejezte a Szovjetunió szilárd eltökéltségét az atomfegyverek teljes megsemmisítésére és arra. hogy ezt az Fokozatosan helyreáll az összeköttetés a Jemeni NDK fővárosa és a külvilág között. Hétfőn már járatot indított a nemzeti légitársaság és tegnap több repülőgép érkezett az adeni repülőtérre Ismét működnek a nemzetközi telefonvonalak, s megnyitotta kapuit az adeni kereskedelmi kikötő is. Az adeni rádióban közzétett közleményben a kikötői hatóságok felszólították a Vörös-tengeren veszteglő hajókat, hogy induljanak a kikötőbe és kezdjék meg a rakodást. Diplomáciai források szeTegnap Genfben szovjet— amerikai konzultációk kezdődtek a vegyi fegyverek egész témakörét érintő nemzetközi egyezmény kimunkálásáról. A konzultációkra, mint ismeretes, annak a megegyezésnek az értelmében került sor, amelyre Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke jutott a genfi csúcstalálkozón. A cél az. hogy aktivizálják az erőfeszítéseket egy olyan hatékony és ellenőrizhető nemzetközi egyezmény megkötése érdekében, amely teljes egészében betiltaná a vegyi fegyvereket, kimondaná a meglévő készletek megsemmisítését és intenzivebbé tenné a kétoldalú szakértői szintű tárgyalásokat a vegyi egész emberiség közös óhajának megfelelő célt meg Is valósítsák az ezredfordulóig. Mihail Gorbacsov nyilatkozatában részletesen és konkrétan meghatározta a nukleáris leszerelés programját — emlékeztetett a japán kommunista politikus. Az Egyesült Államok tokiói nagykövetségén átnyújtott levelében Mijamoto felszólította az amerikai elnököt, hogy mielőbb adjon kedvező választ az SZKP KB főtitkárának javaslatára, és kössön megállapodást a Szovjetunióval az atomfegyverek teljes megsemmisítéséről. rint a JNDK a közeljövőben képviselőket meneszt az arab országokba az új adeni vezetés politikájának ismertetésére. E források ugyanakkor rámutatnak, hogy a környező államokban nem mindenütt ismerik el a változást. Az Egyesült Államok kormányának nincs szándékában elismerni az új adeni vezetést — jelentette ki Bernard Kalb külügyi szóvivő. Hírügynökségek megjegyzik, hogy Washington az előző kormánnyal sem volt jó viszonyban, és 1969 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot az országgal. fegyverek ilyen értelmű betiltásának minden szempontja tekintetében, beleértve az ellenőrzés kérdését is. A konzultációkon a szovjet küldöttséget Viktor Iszraeljan nagykövet, az amerikait pedig Donald Lowitz nagykövet vezeti. Viktor Iszraeljan a tárgyalások előtt újságíróknak kijelentette: a Szovjetunió, amint ezt Mihail Gorbacsov január 15-én közzétett nyilatkozata is hangoztatja, teljesen reálisnak tartja, hogy még ebben az évszázadban teljesen megsemmisítsék a vegyi fegyvereket, amellett van, hogy a készletek maradéktalan felszámolásán túlmenően magát a vegyi fegyvereket előállító inari bázist is mielőbb megszüntessék. GENF A nukleáris és űrfegyverekről folytatott genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon tegnap ülést tartott az űr- fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. ÜJ DELHI Az elülíső csomagtérben felrobbant pokolgép okozta az Air India légitársaság repülőgépének tavaly június 23-i katasztrófáját, amelyben a gépen tartózkodó mind a 329 személy életét vesztette. Erre a megállapításra jutott az a kanadai bizottság, amely a baleset okait kutatta. BRÜSSZEL A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei brüsz- szeli tanácskozásukon hosz- szú vita után megállapodtak: a közösség decemberi csúcs- értekezletén elfogadott reformok okmányait — amelyet mostani ülésükön a dán parlamenti szembehelyez kedések miatt nem írhattak alá — soron következő ülésükön februárban akkor is aláírják, ha Dánia egyelőre Mijamoto levele Reagannek Washington nem ismeri ei az új vezetést Megnyílt az ádeni repülütér Új remények jegyében Folytatódnak a bécsi haderő- csökkentési tárgyalások Csütörtökön Bécsben ismét összeülnek a Varsói Szerződés, hét, a NATO 12 tagállamának képviselői, hogy a közép-európai csapatok és fegyverzetek csökkentéséről tárgyaljanak. Ez lesz az 1973 októbere óta folyó tárgyalásoknak immár 38. fordulója — egyúttal olyan forduló, amely bizonyos várakozások jegyében kezdődik, némi reményekkel, hogy a 13 éve tartó tanácskozások végre valami eredményt hoznak. Az álláspontok, egészen 1985 februárjáig végletesen messze estek egymástól. A NATO mindvégig abból, a máig nem bizonyított állításából indul ki. hogy a VSZ vagy 150 000 fővel több csapatot állomásoztat a térségben, mint amennyit megad, tehát „arányos” csökkentésre volna szükség. A nyugati szövetség egyúttal kezdettől nem akar hallani arról, hogy a csapatok mellett azok fegyverzetét is csökkentsék — holott a bécsi tárgyalásokat e közösen megfogalmazott céllal is indították. A VSZ legutóbb tavaly februárban tett újabb kísérletet arra, hogy kikerüljenek a zsákutcából: konkrét egyezmény- tervezetet tett az asztalra, amelynek javasolta, hogy — a meddő létszám-vitát félretéve — kezdjék a lényeggel, a csapatcsökkentéssel. Példaként 20 000 szovjet és 13 000 amerikai katona kivonását javasolták, teljes fegyverzetükkel. Az egyezmény — a NATO régi igényeit figyelembe véve — a kivonás kölcsönös, helyszíni ellenőrzését is előírja, s azt, hogy ezután kölcsönösen fagyasszák be a haderők létszámát s tárgyaljanak a további csökkentésről. Erre a jelentős kompromisszum-készséget is tükröző javaslatra a NATO csak decemberben válaszolt. A Nyugat az amúgyis jelképes létszámcsökkentést még alacsonyabbra szabná 11 500 szovjet és 5000 amerikai katonát vonva ki, ám fegyverzetüket érintetlenül hagyná, sőt: az erőknek az első kivonást követő (a NATO szerint 3 évre korlátozott) befagyasztása a fegyverzetekre nem is vonatkozna. Ezt követően egyébként a két fél tovább tárgyalna arról, hogyan csökkentsék haderőiket a már korábban elfogadott létszámra , 900 000— 900 000 főre mindkét oldalon. A NATO az első, minimális csökkentéseknél is széles körű, részben helyszíni ellenőrzést igényel. A röviddel a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó után beterjesztett NATO-ellenjavaslat legfigyelemreméltóbb vonása valószínűleg az volt, hogy a Nyugat először fogadta el tárgyalási alapként a Varsói Szerződés egy javaslatát. A legutóbbi forduló utolsó ülésén, december elején adott válasz időzítése módot adott arra, hogy a most kezdődő új forduló előtt mindkét fél tanulmányozza a helyzetet és további, nem hivatalos tanácskozások révén is felkészüljön az újabb, ezúttal talán ár érdemi tárgyalásokra. Valerijan Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője decemberben a javaslatok gondos tanulmányozását ígérte, de elsősorban fenntartásait hangoztatta. A vezető szovjet diplomata azután később moszkvai sajtóértekezletén rámutatott; a NATO-ja- vaslat megfelel a genfi csúcstalálkozó szellemének s a politikai párbeszéd jeleként értékelhető. Szovjet részről ugyanakkor továbbra is bírálták a szélsőségesnek ítélt nyugati ellenőrzési elképzeléseket s a tényt, hogy a NATO a fegyverzetek mérsékléséről tárgyalni sem akar. Az ellenőrzés kérdésében Mihail Gorbacsov nagy világvisszhangot keltő, legutóbbi javaslataiban a bécsi tárgyalásokra is kitért s kijelentette: a Szovjetunió kész arra, hogy a nemzeti műszaki ellenőrzés mellett folyamatosan működő ellenőrző pontokat lehessen felállítani. Ez újabb szovjet gesztus a NATO kívánságaival szemben ezen a téren. A 38. bécsi forduló előtt további, nemhivatalos tanácskozásokra került sor a szovjet és az amerikai fél között, amelyek hír szerint ezen a héten is folynak. A genfi fegyverzetkorlátozási tárgyalásoknak a minap kezdődött új fordulója előtt is mindkét nagyhatalom jószándékát, komoly tárgyalási és megegyezési készségét hangoztatta. Ennek ellenére általános vélemény, hogy az első idei genfi fordulótól, márcsak a kérdések bonyolultsága miatt is, aligha lehet nagyobb haladást várni. Bécsben ugyanakkor lényegében kialakultak egy, katonai tartalmát tekintve ugyan inkább jelképes, politikai szempontból viszont rendkívül nagy :elen- tőségű részmegállapodás körvonalai. A két fél politikai döntésére van szükség ahhoz, hogy megszülethessen az első egyezmény, amely — egyéb jótékony kihatásai mellett — jelentősen hozzájárulhatna az év folyamán tervezett újabb csúcstalálkozó eredményességéhez. nem változtat is elutasító álláspontján. KAMPALA Az ugandai Nemzeti Ellenállási Hadsereg (NRA) az ország kétharmad részét ellenőrzése alatt tartja — jelentették kedden a hírügynökségek. Uganda keleti és északi részéből jelentettek még összecsapásokat a menekülő kormányerők és az előrenyomuló NRA egységek között. VARSÓ Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke — aki 1981-től 1985 novemberéig betöltötte a miniszterelnöki tisztséget is — a reformbizottság ülésén átadta a bizottság vezetését Zbigniew Messnernek, a Minisztertanács elnökének. A szabályok szerint a bizottság élén a mindenkori kormányfő áll. KAIRO Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap nyugat-európai körutat kezdett. Első mesállója a franciaországi Strassbourg. Itt még a nap folyamán felszólal az Európa Tanács közgyűlésén.
