Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 28. Természetvédelem Q Miért érték? Miért védjük? Alföldi táj Kétpő határában A környezetvédelem fontosságát ma már aligha kell bizonygatnunk. Igaz, hogy még nem állunk azon a szinten, hogy mindannyian személyes felelősséget érezzünk környezetünk iránt, de azt már nyugodtan kijelenthetjük, hogy szinte mindenki belátja: a víz. a levegő és a talaj további szennyezése létünket veszélyeztetheti. örvendetes jelenség, hogy a lakosság is egyre élénkebben reagál a környezetkárosításokra. Tudatunkban azonban még mindig nincs teljesen a helyén a környezetvédelem teljes fogalomköre. Legtöbben úgy vélik, hogy a környezetvédelem csak a levegőre, a vízre és a talajra korlátozódik, pedig az emberi környezetnek hasonlóan fontos részét alkotja az élővilág. Ennek megóvása legalább olyan fontos feladat, mint éltető élettelen környezetünk védelme. Míg azonban a levegő és a víz «szennyeződését érzékszerveinkéi — ha úgy tetszik saját bőrünkön — tapasztalhatjuk, addig az élővilág károsodásának hatását ilyen könnyen nem érzékelhetjük. Igaz, hogy ez ellen nem is érzékszerveinknek, hanem tudatunknak kellene tiltakoznia. A belátáshoz azonban nem mindig és nem mindenki számára áll rendelkezésre a szükséges ismeretanyag. A belátást ezen túl még nehezíti a bekövetkező kedvezőtlen hatások időbeli eltolódása. Például a szennyezett víztől azonnal undorral fordulunk el, de ha egy ritka növény társul ású ősgyepet felszántanak, legtöbbször nem is gondolunk arra, hogy micsoda értéket pusztítottak el. Sokkal inkább azon jár az eszünk, hogy ebből mennyi közvetlen gazdasági hasznunk származik. De hát miért számít értéknek egy ősgyep? Legfeljebb legeltetésre alkalmas, míg ha feltörik, és nagy hozamú gabonaféléket termesztenek rajta, az addigi haszon többszöröséhez lehet jutni. Ez tán nem érték? Sajnos, ezt az érvelést ma még igen sokat lehet hallani, ugyanis sokunk számára csak az számít értéknek, amit meg lehet enni vagy gyorsan forintra, devizára átváltani. Ezt a rövid távú haszoncentrikus gondolkodást még erősíti a kár beláthatatlan következménye. Az Csgyeo feltörésével látszólag nem változott semmi — sót vastagabb lesz tőle a bukszánk. Nem történt halálos mérgezés, meg sem betegedett senki. Hát akkor? — kérdezhetik tőlünk. Nosl, való igaz. egyetlen látványos, közhangulatot megmozgató tragédia nem történt, csupán megfeledkeztünk arról a felismerésről, melyet Engels még a múlt században megfogalmazott „A természet törvényei alól az emberiség sohasem fogla tudni magát függetleníteni” Gondolkozzunk csak! Mit Is jelent ez az igen sommás megállapítás? Az ember nem természet fölötti lénv hanem része a természetnek. A természetben pedig mi az egyetlen abszolút érték? Az élet fennmaradása. Mivel az ember része a természetnek!, fennmaradhat-e az emberiség a rajta kívüli élővilág nélkül? Nem. Az élet fennmaradása tehát nemcsak a minket körülvevő élővilág, hanem az emberiség szempontjából is abszolút érték. Amikor az egyes növény- és állatfajok védelméről beszélünk vagy intézkedünk, nem arra kell gondolni, hogy a természet- védők valami extra növény- és állatszeretettel megáldott hóbortos lények, hanem akik a természeti törvények ismeretében, mindannyiunk Javára megpróbálják megtartani mindazt, ami hosszú távú létezésünkhöz épp olv fontos, mint a tiszta víz, a jó levegő és a termő talaj. Természetesen túlzás lenne állítani, hogy a természeti törvények minden összefüggését ismerjük. Ebbe a hatalmas törvénykönyvbe még épp csak belelapoztunk. Minden egyes növény- vagy állatfaj kipusztításával, élet- közösségek felszámolásával lapokat, fejezeteket tépünk ki a még kiolvasatlan részből. Létünket pedig ezek a törvények határozzák meg. Jól megfontolt érdekünk tehát, hogy azt n törvénykönyvet minél alaposabban ismerjük meg. hisz’ tévedés esetén nincs hová fellebbezni. Lőrincz István (Következik: Múlt és jelen) Nem véletlenül nevezték kis Pestnek A jákóhalmi iparosság évszázados hagyományai (Tudósítónktól) Jászjákóhalmán évszázados hagyományai vannak az iparosságnak. Már a múlt századiban is híresek voltak az asztalosok, a csizmadiák, majd a cipészek. Az 1940-es évek elején csaknem 200 önálló kisiparos dolgozott a községben, és a vezető iparág akkor is, akár most, a fa- és a bőripar volt. Jelenleg az önálló kisiparosok száma megközelíti, a százat, akik 70 százaléka főfoglalkozású. Már 19444>en 16, ma több, mint 30 szakmában dolgoznak. Kihaltak ugyan egyes iparágak — a kerékgyártó, a kovács, — de vannak újak is. mint a kozmetikus, a kukori- capehely-készítő. Ha mindezek mellé még hozzászámítjuk azokat, akik szövetkezetbe tömörültek, alkalmazottként dolgoznak, vagy nem eredeti szakmájukat gyakorolják, akkor látható, hogy a környező településekhez viszonyítva milyen nagy arányú az iparosság száma, miért nevezték a múltban Jákóhalmát kis Pestnek. Az iparosok részben új termékeket állítanak elő a helyi és más megyék piacaira, részben szolgáltatást végeznek. Érdekképviseletük már az első világháború után megalakult Iparos Testület néven, olvasókörük volt. A ’40-es évek végén a KIOSZ helyi szervezete jött létre, ma a jászberényi alapszervezetnek van helyi intézőbizottsága, melynek tagjai több szakmát képviselnek. Az első világháború utáni időszaktól kezdve — néhány év kivételével. - — rendszeresen megrendezték az iparosbált. mely a község sajátosságai miatt hagyományossá vált, a környező településeken is számon tartott, vacsorával, tombolával egybekötött rangos rendezvénnyé alakult. Ebben az évben is. február első szombatján tartják a művelődési ház összes termében. Fodor István A Balaton védelmében Melioráció a Zala völgyében Zala megye 18 termelőszövetkezetében kezdődik ebben az évben általános talajvédelem és vízrendezés. A Zala folyó vízgyűjtő területére kiterjedő munka fő célja annak megakadályozása, hogy a domboldalakról tápanyagok mosódjanak az élővizekbe. Több évig tart, s nemcsak a Zala folyó, hanem főként a Balaton vízvédelmét szolgálja. A jelentőségét jól érzékelteti az, hogy a Balaton a Zalából kapja vízutánpótlásának a felét. A környezet- és vízvédelmi melioráció során a mező- gazdasági területeken műve- lésiág-változásokat hajtanak végre. A meredek domboldalakat füvesítik vagy erdősítik, a völgyekben levő réteket, legelőket pedig szántóföldi művelésbe vonják. Az előzetes számítások szerint nem változik lényegesen a vidék termőterülete, a hozamok viszont mintegy 20—25 százalékkal növekszenek. A gépekkel nehezen járható domboldalak egy részén a száintás-vetés megszűnése után erdőt telepítenek. Nincsenek minták J6I vizsgázik a Családsegíti Központ Jászberényben Az iparosodott alföldi város modellje A múlt év márciusában alakult meg Jászberényben a Gsaládsegítő Központ. Egy országos kísérlet részeként, három megyében (Szolnok, Szabölcs-Szatmár, Bács-Kis- kun) és a fővárosban 12 ilyen önálló intézményt hoztak létre a tanácsok kebeléiben. Megalakításukra a felismert társadalmi kényszer (életmódváltoztatások, demográfiai hullámok, generációs problémák, alkoholizmus) hatására három minisztérium (egészségügyi, művelődési, igazságügyi), a HN.F és az MTA Szociológiai Kutató Intézete fogott össze. A kísérlet alapján az ered- tményektől, tapasztallaitoktól függően más településekre is kiterjesztik a családsegítő központok működését. A jászberényi intézmény az iparosodott alföldi kisvárosi modell alapjául szolgál. A márciusban megalakult Családsegítő Központban a tényleges munka májusban kezdődhetett, mert addig tulajdonképpen önmaguk megteremtésén, a személyi és tárgyi feltételek biztosításán. a szervezeti keretek kialakításán fáradoztak. A város vezetői az országos kísérlet jelentőségének megfelelőén kezelték az új intézményt. A központ munkáját, kezdeményezései ír figyelemmel kísérték szakmai körökben is, több konzultációs megbeszélést tartottak a kísérlet más résztvevőivel. A városi tanács végrehajtó bizottsága is napirendjére tűzte a Családsegítő Központ tevékenységének megtárgyalását. A vb a legutóbbi, csütörtöki ülésén megvitatta az elmúlt 10 hónap munkájáról szóló tájékoztatót, és megállapította, hogy a kísérleti intézmény a megalakulásakor meghatározott feladatoknak megfelelően, eredményesen dolgozott. Ezzel hozzásegítve a koordináló szerveket a tapasztalatok összegezéséhez, és egy széles körben bevezethető intézmény- rendszer létrehozásához. Az úttörő szerepből adódóan még számos kérdés válaszra vár, az eltelt időszak csak a megfogalmazásukat tette lehetővé. Ilyen a segélyezés szabályozása, a családok segítésének módja, a társszervekkel való együttműködés. A kezdetben és még munka közben is sokáig tisztázatlan feladatok, hatáskörök már kevésbé okoznak zavart. A családgondozásra ugyanis nincs egységes szervezet, mert míg egyes feladatok egymással párhuzamosan, több területen is futnak. addig másoknak nincs gazdája. A társadalom egyszerűen nem készült fel bizonyos problémák orvoslására, vagy intézésük nehézkes, bürokratikus, tehát eredménytelen. A jászberényi Családsegítő Központ arra vállalkozott, hogy a csecsemőkortól az öregkorig jelentkező egészségügyi, szociális, jogi, anyagi, lelki és bárminemű személyes konfliktus megoldásában segítséget nyújtson. Nincs két egyforma ügy, nem is könnyű statisztikába sorolni az intézkedések jellegét, a szolgáltatások számát, de álljon itt mégis néhány adat tevékenységükről: 217 családot patronálnak, 135 alkalommal kértek tőlük jogi vagy egyéb tanácsot, 117-szer anyagi gondok, hat- vanháromszor helytelen életmód miatt, negyvenszer pedig a családon belüli konfliktusok elsimítása érdekében avatkoztak a családok életébe. Természetesen csak ott, ahol kérték, vagy legalábbis nem ellenezték a közreműködésüket. Mit takarnak ezek a számok? Családi tragédiák megelőzését, gyermekelhelyezést, elvonókúrát, munkába állítást, serdülőkori panaszokat, válás teremtette konfliktusokat, örökségi vitákat, több mint félmillió forint értékű támogatást... Ennyiből is látható, hogy a Családsegítő Központ tevékenységi körére nem húzhatók rá a korábbi sablonok. Az öt főállású (szociális szervező, pedagógus, védőnő, adminisztrátor) és a négy részmunkaidős munkatárs (pszichológus, jogász, gyógypedagógus, ideg- elmeápoló) mellett alkalmanként pszichiáter is bekapcsolódik a munkába. Feladataikat az élet diktálja. Nem hiábavaló a munkájuk, ha a hozzájuk fordulók érzik, hogy nincsenek magukra hagyva gondjaikkal. Fáradozásuk társadalmi haszna pénzzel nem mérhető, de már az elmúlt 10 hónap tanúsága is igazolta, hogy tevékenységükre szükség van. A további feladatok között egy csoportterápiás foglalkozásra alkalmas helyiség kialakítása szerepel. Bár a kísérlet vezetői, az Egészségügyi Minisztérium képviselői is elismerően szóltak a jászberényiek családsegítő tevékenységéről, a folyamatos továbblépés feltételeit meg kell teremteni. A vb javasolta, hogy a konfliktusok megelőzése érdekében növeljék a helyszíni felderítések arányát, és fokozottabban használják ki a társszervekkel (HNF, Vörös- kereszt) való együttműködésben rejlő lehetőségeket. — Ip — Szölövesszök laboratóriumban A balatoni történelmi borvidéken megtörtént a szőlővesszők tél végi laboratóriumi vizsgálata. A nagyító alá került rügyek, illetve a bennük rejtőző fürtkezdemények azt mutatják, hogy a múlt évi kemény fagyok még az idei termésre is hatással lesznek. A gazdáknak azt ajánlják, hogy ezt figyelembe véve megkülönböztetett gondossággal végezzék a metszést. A vizsgálatok hasznos tanáccsal szolgálnak a kártevők elleni védelemhez is. A klímakamrába — mesterséges tavaszba — helyezett szőlővesszők kihajtanak. s az aDró levélkékkel együtt előbújnak a szőlő veszedelmes kártevőjének számitó atkák is. Számukból nagy pontossággal lehet következtetni arra, hogy milyen arányú lesz az ültetvények atkafertőzöttsége, s ennek alapján előre fel lehet készülni a védekezésre. Hasonlóképpen megbízható eligazítással szolgálnak a laboratóriumi vizsgálatok a várható lisztharmatfertőzés- ről és más betegségekről. Konténermosó és fertéllenftö A köztisztaság fenntartásában előbbre lép Török- szentmiklós, azzal, hogy a városi tanács szeméttelepén megteremti a konténer- és kukafertőtlenítés feltételeit. A fertőtlenítő állomás kialakítására a Városgazdálkodási Vállalattal kötött szerződés tavaly novemberben. Erre az évre az állomás épületének befejezése és az elektromos kábelhálózat építése húzódott át. Január elején víz alá került a Dorogi Szénbányák Vállalat XXI-es bányaüzemének egyik szénmezője. A termelés kiesésére a vízbetörés után 2 nappal új munkahelyeket alakítottak ki a bányaüzem vezetői. A fejtések nem a legkorszerűbbek, de a 3 méter vastag, 5 ezer kalóriás szénréteg kitermelése igen fontos (MTI fotó: Jusztin Tibor — KS)
