Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 28. Természetvédelem Q Miért érték? Miért védjük? Alföldi táj Kétpő határában A környezetvédelem fon­tosságát ma már aligha kell bizonygatnunk. Igaz, hogy még nem állunk azon a szin­ten, hogy mindannyian sze­mélyes felelősséget érezzünk környezetünk iránt, de azt már nyugodtan kijelenthet­jük, hogy szinte mindenki belátja: a víz. a levegő és a talaj további szennyezése létünket veszélyeztetheti. örvendetes jelenség, hogy a lakosság is egyre élénkeb­ben reagál a környezetkáro­sításokra. Tudatunkban azonban még mindig nincs teljesen a helyén a környe­zetvédelem teljes fogalomkö­re. Legtöbben úgy vélik, hogy a környezetvédelem csak a levegőre, a vízre és a talaj­ra korlátozódik, pedig az emberi környezetnek hason­lóan fontos részét alkotja az élővilág. Ennek megóvása legalább olyan fontos fel­adat, mint éltető élettelen környezetünk védelme. Míg azonban a levegő és a víz «szennyeződését érzékszer­veinkéi — ha úgy tetszik sa­ját bőrünkön — tapasztal­hatjuk, addig az élővilág károsodásának hatását ilyen könnyen nem érzékelhetjük. Igaz, hogy ez ellen nem is érzékszerveinknek, hanem tudatunknak kellene tilta­koznia. A belátáshoz azon­ban nem mindig és nem mindenki számára áll ren­delkezésre a szükséges isme­retanyag. A belátást ezen túl még nehezíti a bekövet­kező kedvezőtlen hatások időbeli eltolódása. Például a szennyezett víztől azonnal undorral fordulunk el, de ha egy ritka növény társul ású ősgyepet felszántanak, leg­többször nem is gondolunk arra, hogy micsoda értéket pusztítottak el. Sokkal in­kább azon jár az eszünk, hogy ebből mennyi közvet­len gazdasági hasznunk szár­mazik. De hát miért számít érték­nek egy ősgyep? Legfeljebb legeltetésre alkalmas, míg ha feltörik, és nagy hozamú ga­bonaféléket termesztenek rajta, az addigi haszon több­szöröséhez lehet jutni. Ez tán nem érték? Sajnos, ezt az érvelést ma még igen sokat lehet hallani, ugyanis sokunk számára csak az számít értéknek, amit meg lehet enni vagy gyorsan forintra, devizára átváltani. Ezt a rövid távú haszoncentrikus gondolko­dást még erősíti a kár belát­hatatlan következménye. Az Csgyeo feltörésével látszólag nem változott semmi — sót vastagabb lesz tőle a buk­szánk. Nem történt halálos mérgezés, meg sem betege­dett senki. Hát akkor? — kérdezhetik tőlünk. Nosl, való igaz. egyetlen látványos, közhangulatot megmozgató tragédia nem történt, csupán megfeledkez­tünk arról a felismerésről, melyet Engels még a múlt században megfogalmazott „A természet törvényei alól az emberiség sohasem fogla tudni magát függetleníteni” Gondolkozzunk csak! Mit Is jelent ez az igen sommás megállapítás? Az ember nem természet fölötti lénv hanem része a természet­nek. A természetben pedig mi az egyetlen abszolút ér­ték? Az élet fennmaradása. Mivel az ember része a ter­mészetnek!, fennmaradhat-e az emberiség a rajta kívüli élővilág nélkül? Nem. Az élet fennmaradása tehát nemcsak a minket körülve­vő élővilág, hanem az embe­riség szempontjából is ab­szolút érték. Amikor az egyes növény- és állatfajok védelméről beszélünk vagy intézkedünk, nem arra kell gondolni, hogy a természet- védők valami extra növény- és állatszeretettel megáldott hóbortos lények, hanem akik a természeti törvények is­meretében, mindannyiunk Javára megpróbálják meg­tartani mindazt, ami hosszú távú létezésünkhöz épp olv fontos, mint a tiszta víz, a jó levegő és a termő talaj. Természetesen túlzás len­ne állítani, hogy a természe­ti törvények minden össze­függését ismerjük. Ebbe a hatalmas törvénykönyvbe még épp csak belelapoztunk. Minden egyes növény- vagy állatfaj kipusztításával, élet- közösségek felszámolásával lapokat, fejezeteket tépünk ki a még kiolvasatlan rész­ből. Létünket pedig ezek a törvények határozzák meg. Jól megfontolt érdekünk te­hát, hogy azt n törvényköny­vet minél alaposabban is­merjük meg. hisz’ tévedés esetén nincs hová felleb­bezni. Lőrincz István (Következik: Múlt és jelen) Nem véletlenül nevezték kis Pestnek A jákóhalmi iparosság évszázados hagyományai (Tudósítónktól) Jászjákóhalmán évszáza­dos hagyományai vannak az iparosságnak. Már a múlt századiban is híresek voltak az asztalosok, a csizmadiák, majd a cipészek. Az 1940-es évek elején csaknem 200 ön­álló kisiparos dolgozott a községben, és a vezető ipar­ág akkor is, akár most, a fa- és a bőripar volt. Jelenleg az önálló kisiparosok száma megközelíti, a százat, akik 70 százaléka főfoglalkozású. Már 19444>en 16, ma több, mint 30 szakmában dolgoz­nak. Kihaltak ugyan egyes ipar­ágak — a kerékgyártó, a ko­vács, — de vannak újak is. mint a kozmetikus, a kukori- capehely-készítő. Ha mind­ezek mellé még hozzászámít­juk azokat, akik szövetke­zetbe tömörültek, alkalma­zottként dolgoznak, vagy nem eredeti szakmájukat gyakorolják, akkor látható, hogy a környező települések­hez viszonyítva milyen nagy arányú az iparosság száma, miért nevezték a múltban Jákóhalmát kis Pestnek. Az iparosok részben új ter­mékeket állítanak elő a helyi és más megyék piacaira, részben szolgáltatást végez­nek. Érdekképviseletük már az első világháború után megalakult Iparos Testület néven, olvasókörük volt. A ’40-es évek végén a KIOSZ helyi szervezete jött létre, ma a jászberényi alapszer­vezetnek van helyi intézőbi­zottsága, melynek tagjai több szakmát képviselnek. Az első világháború utáni időszaktól kezdve — néhány év kivételével. - — rendsze­resen megrendezték az ipa­rosbált. mely a község sajá­tosságai miatt hagyományos­sá vált, a környező települé­seken is számon tartott, va­csorával, tombolával egybe­kötött rangos rendezvénnyé alakult. Ebben az évben is. február első szombatján tart­ják a művelődési ház összes termében. Fodor István A Balaton védelmében Melioráció a Zala völgyében Zala megye 18 termelőszö­vetkezetében kezdődik ebben az évben általános talajvéde­lem és vízrendezés. A Zala folyó vízgyűjtő területére ki­terjedő munka fő célja an­nak megakadályozása, hogy a domboldalakról tápanya­gok mosódjanak az élővizek­be. Több évig tart, s nemcsak a Zala folyó, hanem főként a Balaton vízvédelmét szol­gálja. A jelentőségét jól ér­zékelteti az, hogy a Balaton a Zalából kapja vízutánpót­lásának a felét. A környezet- és vízvédel­mi melioráció során a mező- gazdasági területeken műve- lésiág-változásokat hajtanak végre. A meredek dombolda­lakat füvesítik vagy erdősí­tik, a völgyekben levő réte­ket, legelőket pedig szántó­földi művelésbe vonják. Az előzetes számítások szerint nem változik lényegesen a vidék termőterülete, a hoza­mok viszont mintegy 20—25 százalékkal növekszenek. A gépekkel nehezen járható domboldalak egy részén a száintás-vetés megszűnése után erdőt telepítenek. Nincsenek minták J6I vizsgázik a Családsegíti Központ Jászberényben Az iparosodott alföldi város modellje A múlt év márciusában alakult meg Jászberényben a Gsaládsegítő Központ. Egy országos kísérlet részeként, három megyében (Szolnok, Szabölcs-Szatmár, Bács-Kis- kun) és a fővárosban 12 ilyen önálló intézményt hoz­tak létre a tanácsok kebelé­iben. Megalakításukra a fel­ismert társadalmi kény­szer (életmódváltoztatások, demográfiai hullámok, gene­rációs problémák, alkoholiz­mus) hatására három mi­nisztérium (egészségügyi, művelődési, igazságügyi), a HN.F és az MTA Szociológiai Kutató Intézete fogott össze. A kísérlet alapján az ered- tményektől, tapasztallaitoktól függően más településekre is kiterjesztik a családsegítő központok működését. A jászberényi intézmény az iparosodott alföldi kisváro­si modell alapjául szolgál. A márciusban megalakult Családsegítő Központban a tényleges munka májusban kezdődhetett, mert addig tulajdonképpen önmaguk megteremtésén, a személyi és tárgyi feltételek biztosítá­sán. a szervezeti keretek ki­alakításán fáradoztak. A vá­ros vezetői az országos kí­sérlet jelentőségének megfe­lelőén kezelték az új intéz­ményt. A központ munkáját, kezdeményezései ír figyelem­mel kísérték szakmai körök­ben is, több konzultációs megbeszélést tartottak a kí­sérlet más résztvevőivel. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága is napirendjére tűz­te a Családsegítő Központ tevékenységének megtárgya­lását. A vb a legutóbbi, csütör­töki ülésén megvitatta az elmúlt 10 hónap munkájáról szóló tájékoztatót, és megál­lapította, hogy a kísérleti intézmény a megalakulása­kor meghatározott feladatok­nak megfelelően, eredmé­nyesen dolgozott. Ezzel hoz­zásegítve a koordináló szer­veket a tapasztalatok össze­gezéséhez, és egy széles kör­ben bevezethető intézmény- rendszer létrehozásához. Az úttörő szerepből adó­dóan még számos kérdés vá­laszra vár, az eltelt időszak csak a megfogalmazásukat tette lehetővé. Ilyen a segé­lyezés szabályozása, a csa­ládok segítésének módja, a társszervekkel való együtt­működés. A kezdetben és még munka közben is soká­ig tisztázatlan feladatok, ha­táskörök már kevésbé okoz­nak zavart. A családgondo­zásra ugyanis nincs egységes szervezet, mert míg egyes feladatok egymással párhu­zamosan, több területen is futnak. addig másoknak nincs gazdája. A társadalom egyszerűen nem készült fel bizonyos problémák orvoslá­sára, vagy intézésük nehéz­kes, bürokratikus, tehát eredménytelen. A jászberényi Családsegí­tő Központ arra vállalkozott, hogy a csecsemőkortól az öregkorig jelentkező egész­ségügyi, szociális, jogi, anya­gi, lelki és bárminemű sze­mélyes konfliktus megoldá­sában segítséget nyújtson. Nincs két egyforma ügy, nem is könnyű statisztikába sorolni az intézkedések jelle­gét, a szolgáltatások számát, de álljon itt mégis néhány adat tevékenységükről: 217 családot patronálnak, 135 al­kalommal kértek tőlük jogi vagy egyéb tanácsot, 117-szer anyagi gondok, hat- vanháromszor helytelen élet­mód miatt, negyvenszer pe­dig a családon belüli konf­liktusok elsimítása érdeké­ben avatkoztak a családok életébe. Természetesen csak ott, ahol kérték, vagy leg­alábbis nem ellenezték a közreműködésüket. Mit ta­karnak ezek a számok? Csa­ládi tragédiák megelőzését, gyermekelhelyezést, elvonó­kúrát, munkába állítást, ser­dülőkori panaszokat, válás teremtette konfliktusokat, örökségi vitákat, több mint félmillió forint értékű támo­gatást... Ennyiből is látható, hogy a Családsegítő Központ te­vékenységi körére nem húz­hatók rá a korábbi sablonok. Az öt főállású (szociális szer­vező, pedagógus, védőnő, ad­minisztrátor) és a négy rész­munkaidős munkatárs (pszi­chológus, jogász, gyógype­dagógus, ideg- elmeápoló) mellett alkalmanként pszi­chiáter is bekapcsolódik a munkába. Feladataikat az élet diktálja. Nem hiábava­ló a munkájuk, ha a hozzá­juk fordulók érzik, hogy nincsenek magukra hagyva gondjaikkal. Fáradozásuk társadalmi haszna pénzzel nem mérhető, de már az elmúlt 10 hónap tanúsága is igazolta, hogy tevékenysé­gükre szükség van. A további feladatok kö­zött egy csoportterápiás fog­lalkozásra alkalmas helyiség kialakítása szerepel. Bár a kísérlet vezetői, az Egész­ségügyi Minisztérium kép­viselői is elismerően szóltak a jászberényiek családsegítő tevékenységéről, a folyama­tos továbblépés feltételeit meg kell teremteni. A vb javasolta, hogy a konfliktu­sok megelőzése érdekében növeljék a helyszíni felderí­tések arányát, és fokozot­tabban használják ki a társszervekkel (HNF, Vörös- kereszt) való együttműkö­désben rejlő lehetőségeket. — Ip — Szölövesszök laboratóriumban A balatoni történelmi bor­vidéken megtörtént a szőlő­vesszők tél végi laboratóriu­mi vizsgálata. A nagyító alá került rügyek, illetve a ben­nük rejtőző fürtkezdemények azt mutatják, hogy a múlt évi kemény fagyok még az idei termésre is hatással lesznek. A gazdáknak azt ajánlják, hogy ezt figyelem­be véve megkülönböztetett gondossággal végezzék a metszést. A vizsgálatok hasznos tanáccsal szolgálnak a kártevők elleni védelem­hez is. A klímakamrába — mesterséges tavaszba — he­lyezett szőlővesszők kihajta­nak. s az aDró levélkékkel együtt előbújnak a szőlő ve­szedelmes kártevőjének szá­mitó atkák is. Számukból nagy pontossággal lehet kö­vetkeztetni arra, hogy milyen arányú lesz az ültetvények atkafertőzöttsége, s ennek alapján előre fel lehet ké­szülni a védekezésre. Ha­sonlóképpen megbízható el­igazítással szolgálnak a la­boratóriumi vizsgálatok a várható lisztharmatfertőzés- ről és más betegségekről. Konténermosó és fertéllenftö A köztisztaság fenntartá­sában előbbre lép Török- szentmiklós, azzal, hogy a városi tanács szeméttelepén megteremti a konténer- és kukafertőtlenítés feltételeit. A fertőtlenítő állomás kiala­kítására a Városgazdálkodá­si Vállalattal kötött szerző­dés tavaly novemberben. Erre az évre az állomás épü­letének befejezése és az elektromos kábelhálózat épí­tése húzódott át. Január elején víz alá került a Dorogi Szénbányák Vállalat XXI-es bányaüzemének egyik szénmezője. A termelés kiesésére a vízbetörés után 2 nappal új munkahelyeket alakítottak ki a bányaüzem vezetői. A fejtések nem a legkorszerűbbek, de a 3 méter vastag, 5 ezer kalóriás szénréteg kitermelése igen fontos (MTI fotó: Jusztin Tibor — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents