Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

1986. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sokrétű, színes kínálat (Folytatás az 1. oldalról) minősítő fesztiváljának. A kórus- és néptáncmozgalom több nagy országos esemé­nyének is a művelődési köz­pont lesz a házigazdája. Má­jusban az Alföldi Pedagógus Kórustalálkozó, októberben pedig az észak-alföldi kó­rustalálkozó résztvevői lép- nek Szolnokon a közönség elé. Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megye legjobb néptáncegyüttesei júniusban mutatkoznak be néptánc-találkozó keretében, s itt rendezik az amatőr pon- rock-jazz együttesek területi válogató versenyét. Nagy ha­gyományokra tekint vissza, s természetesen az idén sem szakad meg az Országos Fil­harmónia bérletes előadásai­nak sorozata; a belvárosi nagytemolomban ebben az esztendőben is négy hang­versenyt rendeznek. Az említett rendezvények mellett több vidám mű­sornak, s egyéb eseménynek is otthona lesz a művelődé­si központ. Mindezt — a művészetek majd mindegyik ágában — kiegészítik a mű­velődési központ saját fenn­tartásában működő együtte­sek, csoportok, szakkörök saját rendezvényei. Kiemelkedően fontos he­lyet foglalnak el az intéz­mény idei tervében a „legki­sebbeknek” és a tinédzser­korosztály tagjainak szánt programok. Á jól bevált napközis foglalkozások nemcsak a pedagógusok munkáját segítik, hanem kapcsolódnak időszerű ese­ményekhez (családi, társa­dalmi, politikai) is. Az évi tíz alkalommal „jelentkező” játszóházban — a spontanei­tást sem kizárva — gyerme­keket és szüleiket várják, míg az „Ismerkedés” cím­mel, a nyári hónapokban in­dítandó sorozat foglalkozá­sain az általános iskola fel­ső tagozatosai a számítógé­pekkel ismerkedhetnek, to­vábbá a szabás-varrás, a szövés, a főzés, a fotózás­filmezés alapjait sajátíthat­ják el. A nyári hónapokban, külön terv alapján, nyelvi táborokat működtet a mű­velődési központ, s az esz­tendő minden hónapjában rendemek gyermekműsort (báb, zenei, színházi elő­adást) — az érdeklődésre való tekintettel, minden mű­sort két előadásban. A szakmunkástanulók kö­rében végzett kulturális igényszint-felmérés tapasz­talatai teszik szükségessé, hogy ezzel az ifjúsági réteg­gel, a korábbinál intenzí­vebben foglalkozzanak. En­nek érdekében — külső tá­mogatás igénybevételével —. a megyeszékhelyen működő szakmunkásképző intézetek­kel együttműködve olyan programokat szeretnének megvalósítani, amelyek hasz­nosan segíthetik e réteg tagjainak társadalmi beil­leszkedését. A „külső” se­gítség mértékétől függően, néhány rendszeresen műkö­dő új forma megvalósítását tervezi k. egyebek között klubközösségek létrehozását is. S végül egy mondatban a gazdag program „áráról”. A Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ az idén 22 millió 560 ezer forinttal gazdálkodik, ezt az összeget az állami támogatás és a tervezett saját bevételek al­kotják. V. J. Ma este a Szobaszinházban Szophoklész: Oidipusz Szophoklész Oidipusz című drámájának bemutató elő­adása lesz ma este — fél nyolc órai kezdettel — a Szigligeti Színház Szo- baszínházában. A gö­rög drámairodalom remek­művét Vörös Róbert rende­zésében, Antal Csaba díszle­teivel. Nagy Andrea jelme­zeivel mutatja be a társulat. Az előadás zeneszerzője, zenei rendezője Kamondv Ágnes. A főbb szerepekben Nagy Sándor Tamást Oi­dipusz), Győry Franciskát (Iokasté), Somodv Kálmánt (Kreon), Koós Olgát (Trie- siás) láthatják a nézők. Születésnapi gálaműsor Füreden Immár öt éve él és műkö­dik a tiszafüredi néptánc- együttes, a környező tsz-ek, és az áfész. valamint a Mé­szöv és a Teszöv anyagi tá­mogatásával. Az ezüst 1-es minősítéssel rendelkező együttes, melynek művészeti vezetője Bakonyi István, szombat este nagy sikerű gá­laműsort tartott a helyi mű­velődési házban, fennállása ötödik évfordulója alkalmá­ból. A műsorban a tavaszi országos minősítő találkozó­ra elkészült koreográfiákat is bemutatták. A telt házas gálaest bevé­telét .csaknem hétezer forin­tot, a Martin György alapít­ványra fizették be. amelyből a néptánc-mozgalom tehetsé­ges művelőit támogatják. Kis forgalomirányítók Huszonöt éves az úttörő közlekedési mozgalom megállítva átengedjenek a zebrán egy-egy gyerekcso­portot. Járőrszolgálatot tel­jesítenek az iskolába vezető forgalmas utakon, ahol ügyelnek, hogy társaik ne szaladgáljanak ki az úttest­re, a szabályokat betartva, biztonságosan közlekedje­nek. A közlekedési úttörők munkájukkal tehermente­sítik a pedagógusokat. Hi­szen régebben is volt rá pél­da, hogy az iskola közelé­ben lévő forgalmas út ki­jelölt gyalogátkelőhelyénél ott állt az ügyeletes tanár. Ma már a feladat az úttö­rőké. Veszélyes helyeken rendőr is segíti munkáju­kat. A gyerekek persze, alapos felkészítés után állnak a közlekedés „sűrűjébe”. Tan­folyamon vesznek részt, amelyet rendőr vagy peda­gógus tart. Itt elsajátítják az alapvető közlekedési is­mereteket, magatartáso­kat. Megtanulják a közle­kedés irányítását — termé­szetesen a számukra fon­tos részt! A tanfolyam vé­gén vizsgáznak. Ezzel még nincs vége, tudásukat min­dig gyarapítják, továbbkép­zéseken vesznek részt. Má­sok az igények az ötödikes közlekedési úttörővel, mint a nyolcadikossal szemben. Hiszen, aki kiáll a zebra mellé, hogy autókat állítson meg, hogy társai biztonsá­gát biztosítsa, magának is helyesen kell közlekednie, ismerni, betartani a szabá­lyokat. Szolgálat — balesetmentesen Hogy úttörőink évről év­re jól felkészülnek a fel­adatra, mi se bizonyítja jobban, minthogy komolyan veszik őket, vagyis a jár­művezetők úgy engedel­meskednek, mintha egyen­ruhás rendőr jelezné az állj-t. A huszonöt év alatt szolgálat közben egyetlen pajtást sem ért baleset. OJykor szinte mellékesnek tűnő munkával vigyáznak társaik épségére. Ellenőrzik például a kerékpárral járó gyerekek biciklijének felsze­reltségét, műszaki állapotát. Nemcsak a hétköznapok adnak feladatot számukra, hanem az ünnepnapok is. Ünnepélyeken díszőrséget állnak, segítenek a felvonu­lások rendjének biztosítá­sában. Munkájuk feltételeit az iskola, a felszerelést a köz­lekedésbiztonsági tanácsok biztosítják. A megyében évente átlagosan 250 felszí relési tárgy utánpótlásán kell gondoskodni. Leggyal rabban a gyerekek számár oly vonzó sapkát cserélik. Az úttörő közlekedési a egységek pajtásai versenyt ken mérik össze tudásuka Eddig kétszer nyert Szolno megyei pajtás országos vei senyt, képviselte hazánkí Portugáliában és Csehszlc vákiában nemzetközi vetél kedőn. Több iskola van megyében, ahol kiemelkedc en jól végzik munkájuka Az Öcsödi Általános Iskol tanulói például két ízben i nyertek megyei döntőt versenyeken. Időnként a nyári szünei ben is kapnak feladatot közlekedési úttörők. Elé gyakran . halad át megyén területén gyermek kerékpá ros vándortábor. Ilyenko ők biztosítják, vagyis veze tik és zárják a menetet. KI lesz kiváló 7 Huszonöt évvel ezelőtt, 1961-ben a Budapesti Rend­őr-főkapitányság közleke­désrendészete és az Üttörő- szövetség együttműködésé­nek gyümölcseként új moz­galom született; Közlekedési úttörők néven. Célja, hogy az általános iskolák diák­jait tanítsa a közlekedésre, segítse biztonságos közleke­désüket az iskolák környé­kén gyakori balesetek meg­előzése érdekében. Több, mint kétezer Nem sokkal később me­gyénk is csatlakozott a mozgalomhoz, Szolnokon, a Beloiannisz Üti Általános Iskolában, Kunszentmár- tonban pedig két iskola ösz- szefogásával megalakultak az útitörő közlekedési őr­sök. A kunszentmártoni őrs megalakításában részt vett Kádár János százados, aki jelenleg a megyei rendőr­főkapitányság közlekedési alosztályának megyei meg­előzési előadója. Elmondása szerint az őrsök rendőri kezdeményezésre, az iskolák és az úttörőelnökségek köz­reműködésével alakultak. A közlekedési őrsök hasznos­ságát a következő 2—3 év igazolta. Induláskor a megyében ötven-hatvan úttörő vett részt a mozgalomban, ma több, mint kétezer. Ma már az iskolák 95 százalé­kában van úttörő közleke­dési alegység — ahogy hi­vatalosan nevezik. Ki ne látott volna már úttörő-egyenruhába öltö­zött, karszalagos, járőrtás­kával rendelkező, egyen- sapkát viselő, tárcsával, forgalomirányító bottal köz­úti forgalmat irányító paj­tásokat? Feladatuk, hogy gondos­kodjanak társaik biztonsá­gos közlekedéséről az isko­la környékén. A kijelölt gyalogátkelőhelynél áll­nak, hogy a járműveket A 25. évforduló alkalmá­ból a megyei közlekedésbiz­tonsági tanács javasolta, hogy alapítsák meg a Kiváló Űttörő Közlekedési Alegy­ség címet, amelyet minden évben egy alegység kap. Az elismerő plakettet először az idén, a 25 éves munkáról tartandó ünnepélyes meg­emlékezésen adják át. P. E. Gazdaság és kultúra Ezt a szót: válság, évtizedeken át csak a polgári kultúrával és a tő­kés gazdasággal kapcsolat­ban írtuk le. Varga Jenőt, minden idők legnagyobb ma­gyar közgazdászának egyikét a sztálini időkben keményen megbírálták, mert túlságo­san kedvezően (vagy realisz­tikusan?) ítélte meg a kapi­talizmus közeljövőjét. így aztán a tőkés világ perma­nens válságáról kötetek je­lentek meg, közben a kapi­talizmus halálos ítéletét a valóság mintha életfogytig­lanira változtatta volna. Mi­kor az olajár-robbanás be­következett, föllélegeztünk: itt a tőkés gazdaság rég várt válsága. Csakugyan volt válság, de hallani sem akartunk arról, hogy az hozzánk is „begyű­rűzhetik”. A mi gazdasá­gunk „válságáról” most sem szívesen szólunk, de a nehéz­ségeket senki sem tagadja. S érdekes jelenséget figyelhe­tünk meg: gazdaságunk mai korlátozottsága mintha a nemzeti, sőt kulturális ki­sebbrendűség új hullámát zúdítaná ránk. mintha a cse­rearányok romlása olyan csapás lenne, amely minden tekintetben megbénít, és csak a közvetlen gazdasági érdekek érvényesülését en­gedélyezi. A gazdasági problémák hullámai már-már elmossák a kultúra értékvédő gátjait. Az árak emelkedésének szö­kőárja lehetetlen helyzetbe hozza a kultúra hordozóinak előállítását: ami — csekélyke — dotációt például a könyv­kiadás kap, azzal a művelő­désügy a más tárcához tarto­zó nyomdaipart dotálja. Drá­gul a lap, drágul a könyv, s hogy eladható legyen, netán még hasznot is hozzon, ah­hoz nemcsak színesebbé, ha­nem felszínesebbé, ta.feáb- bá és alantasabbá is kell lennie. Alantas alatt értve az öncélú szenzációhajhászást, izgalmasságot, erotikát. így képeslapban, filmen, színpa­don, szórakozóhelyeken a női test olyan mutogatását. amely a nőt s a nézőt egy­aránt lealacsonyítja. De nem ez a legsúlyosabb, hanem hogy a sajtóban rég lejárt­nak hitt idealisztikus, sőt misztikus ostobaságok és fi­lozófiai-politikai téveszmék kapnak nyilvánosságot, azon az alapon, hogy „ez kell a népnek”: az asztrológiától a kuruzsláson. magnetizmuson át a világteremtési vagy vi­lágvége koncepciókig, sőt a zsarnokságok (hol fasisztoid, hol „balos”) kultuszáig —. hogy csak ábécé rendben említsek egy-két címszót. Csillagjóslás? „Azért csak lehet benne valami” — mondhatja a megzavart kis­ember, akire hivatkozva megjelentetik a szemetet. Kétségtelen, hogy a prob­lémák kiútja: a gazdasági hatékonyság, s a demokratiz­mus összekapcsolása. És a demokratizmusnak éppúgy érvényesülnie kell a kultúra területén is, mint a gazda­ságosságnak. Csakhogy az a jelszó, miszerint „azt kell ad­ni, ami eladható, amit a tö­meg (az olvasó, az ifjúság, a nép stb.) kíván” — végzetes lehet, ha a szükségképpen még mindig elmaradott és évezredek maradi hagyomá­nyát, babonáit, tévhiteit is hordozó tudati szférára meg­gondolás nélkül alkalmaz­zuk. Nem is szólva arról, hogy ki mondja meg: mit kívánnak a „tömegek”? Azok, akik ebben gazdasági­lag is érdekelve vannak el­sősorban a szórakoztatás kis és nagyoolgárai „nagymenői” haszonélvezői, üzletelő főnö­kei, akik olykor szemtelenül lebecsülik a munkásosztályt, és egy nyugatimádó sznob réteg meg a csak krimit, kalandregényt, pornót, best­sellert óhajtó „átlagember” (azaz a kispolgár) igényeihez igazítanák a tömegkommuni­kációt. a mulattatást, a fo­lyóiratkultúrát. a könyvki­adást. és nem utolsósorban a könyvtárak és művelődési otthonok minden szolgálta­tását. A demokratizmus nem je­lentheti a hangoskodó fél­műveltek kulturális rémural­mát, de a kultúra gazdaság­nak való szolgai alávetettsé­gét sem. Az értékek védel­méről, sőt terjesztéséről nem mondhatunk le. Egyetlen példa: ha az állami kiadók kénytelenek is kisebb érté­kű (de nem ártalmas) műve­ket megjelentetni, hogy szó­hoz juttassák az olvasót, sőt eltartsák a kortársi magyar irodalom javát (amely a je­lenben mindig ráfizetéses) — ne súlyosbítsák helyzetü­ket az igénytelenség kiszol­gálásában való fölösleges versennyel olyan magán-, gmk-, testületi, sport- vagy akár tömegszervezeti kiadá­sok, amelyek nem vállalják az érték közvetítését is, hanem csak nyereségre törnek. De nemcsak erről van szó. Arról is, hogy a hatékonyság és demokratizmus mellett, a kultúra létkérdés is: az előb­bi kettő sincs meg nélküle. És nemcsak a szakmai mű­veltségre gondolok, hanem arra az általános műveltség­re. humánumra, szocialista erkölcsre is, amely nélkül egyszerűen nincs korszerű magatartás, munkamorál és termelés. Vagy hogy valami egészen más példával éljek: kellő vizuális iskolázottság nélkül egy műszaki rajzot sem lehet leolvasni, termé­keink eladhatóságának pe­dig mind fontosabb föltétele a korszerű. ízléses és célsze­rű ipari formatervezés, amely már nemcsak szakmai biztonságot hanem művészi készséget is kíván. Vizuális műveltség nélkül azonban még a tévéműsort sem lehet megfelelően szelektálni és élvezni. És így tovább éle­tünk minden területén. A kulturális értékek védelme és közvetí­tése épp oly létkérdés, mint a gazdaság. A gazdaságosság viszont megkívánja a kultu­rális értékek szükségszerű állami és tanácsi támogatá­sának felülvizsgálatát. át­rendezését. beleértve a szak­mai bürokrácia leépítését is. iKristó Nagy István A tanítvány Gyurkó Rita, a tanárnő Tímárné Molnár Mária, a színhely a Jászberényi Palotássy János Zene­iskola Fotó: TKL Hegedűóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents