Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

1986. JANUAR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászszentandrási Haladás Tsz húsüzemében ebben az évben 10 ezer sertés vágását tervezik. Szolnok és a környék ellátását biztosítják friss áruval. Hetente három alka- lommal vágnak, és két napon dolgozzák fel az árut. Képünk a csontozóban készült „Érdekháromszög1’ Tiszagyendán Jól jár a lakosság, a szövetkezet és a népgazdaság Mindegy, hol hízik a sertés, csak legyen több és jó minőségű Nemcsak megyénknek, az országnak is azon kevés te­lepülései közé tartozik Ti- szagyenda, ahol a kisüzemi sertéstartás fejlődésének di­namikáját megingató „front­átvonulás” ellenére az utób­bi két évben nem csökkent, sőt valamelyest növekedett az udvarokban tartott te­nyészkocák száma. A helyi Lenin Tsz párttitkára, Zsig- ri Gyula szerint, a közös gazdaság felelősséget érzett azért, hogy a kenyerüket nagyobbrészt a téeszben ke­reső községbeliek körében ne csökkenjen a sertéstar­tási kedv. Olcsóbb alapanyaggal — Nincs ©yendán hagyo­mánya a fóliás kertészke­désnek, a zöldség-gyümölcs­termesztésnek. Tagjainknak és az itt élő téeszen kívüli­eknek is jószerivel csak a jószág-, pontosabban a ser­téstartás jelenti a háttérgaz­daságot, a jövedelemkiegé­szítést. Gazdaságvezetősé­günk és állattenyésztő szak­gárdánk azon munkáikon dott az utóbbi két évben, hogy megelőzze a háztáji hizlalás jövedelmezőségé­vel kapcsolatos problémák úgymond begyűrűzését a községbe. A megoldás kere­sése során egyfajta, „érdek­háromszög” adta a főbb szempontokat: legyen a te­vékenység hasznos a terme­lőszövetkezetnek, a lakos­ságnak és az országnak is. A párttitkár emlegette há­romszög egyik sarkát a kis­üzemi jószágtartást felelősen koordináló Lenin Tsz kép­viseli. Szombati István el­nöktől érdeklődtem az utóbbi két évben bekövet­kezett változásokról. — Nem választható el az üzemi és a tagsági-lakossá­gi érdek: növelni kell a szö­vetkezet vágósertés-kibo­csátását, nem szabad, hogy kiürüljenek a háztájiban az ólak. Ebből a meggondolás­ból határoztuk el, hogy ser­téstelepünk 1983. évi re­konstrukciója után kisüze­mi alapanyag-ellátásra ala­pozzuk vágósertés-termelé­sünket. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal közösen 230 kocát helyeztünk ki 1983-ban és 1984-ben a kistermelőkhöz. A kistermelői hízóalap­anyag-ellátás üzemi hasznát így summázza a téesz fő­állattenyésztője Szabó Ist­ván: — A tenyészkoca-férőhe- lyek drága bővítése nélkül, a hizlalda és a malac-utó- nevelők korszerűsítésével, meg tudtuk oldani a ser­téstelepi rekonstrukciót. Tizenkét és huszonöt kilo­gramm közötti súlyban, a szabadpiaci áraknál éves szinten mintegy 20 száza­lékkal többért vásároljuk vissza a kistermelőktől a kihelyezett kocák szaporu­latát. Megóvjuk így a ser­téstartókat a piaci, vásári áringadozásoktól, és az év minden szakában biztos ve­vők vagyunk a malacaikra, amelyeket jóval drágábban állítanánk elő nagyüzemi tenyésztésben. Egy-egy hiz­lalásra fogott malac 1981- ben 72, 1983-ban már csak­nem 100 forintjába került a szövetkezetnek. A háztáji­ból átlagosan 60 forintért fel tudjuk vásárolni a fiatal jószágokat. gyedévben. Most ráér a termelő megkötni a szerző­dést év közben, a szállítás előtt, bármikor. Félő, hogy ez kedvezőtlenül hat majd a feldolgozóiparhoz történő szájlítás folyamatosságára. A végeredmény számít A háromszögnek három sarka van. A végeredmény, a téeszelnök elmondása sze­rint azt bizonyítja: a nép­gazdaság érdekeit is jól szolgálják a tiszagyendaiak. — A helyben, olcsóbban felvásárolt alapanyaggal jö­vedelmezőbbé vált nagyüze­mi sertéstartásunk. A szer­ződéses '. malacér tőkésítéssel biztos és rendszeres jövede­lemkiegészítéshez jutnak tagjaink is. A hízóalap­anyagért és az ÁHV-nak to­vábbadott sertéseikért 1985- ben 7 millió forintot fizet­tünk ki a háztáji sertéstar­tóknak. A népgazdaság szempontjából úgy gondol­juk, mindegy, hogy hol híz­nak a malacok, csak legyen belőlük több, és jobb legyen a minőség. Az 1984-ben a kisüzemből vásárolt, vala­mint a nagyüzemi sertéste­lepünkön meghizlalt 3600- zal szemben az elmúlt év­ben 4500 hízó került Tisza- gyendáról a feldolgozóipar­hoz, illetve exportra. T. F. Párbeszéd a párttagsággal I tagdíjfizetés új rendje Az elmúlt év novemberé­ben pártunk Központi Bi­zottsága — a kongresszus állásfoglalásának megfele­lően — határozatot hozott a tagdíjfizetés rendjének módosítására. Tapasztalaí- taink szerint párttagságunk e dokumentumot egyetértőén és megelégedéssel fogadta, mivel az megerősítette a pártunkban kialakult tagdí j­fizetési alapelveket ugyan­akkor messzemenően figye­lembe vette a kongresszusi előkészítés időszakában a kommunisták ezzel kapcsola­tos reális észrevételeit, konstruktív javaslatait. Igazságosabb tagdíjfizetés A tagdíjfizetésre vonatko­zó új határozat — minde­nekelőtt az alacsony jövede­lemmel rendelkező párttagok esetében — csökkenti a tag­díjak mértékét. A túlmun­kából származó keresetek figyelmen kívül hagyása a tagdíj megállapításánál, va­lamint a keresetarányos szá­zalékos tagdíj megállapítás a párttagok számára igazsá­gosabbá teszi a tagdíjfizetést. Mindezek következtében megítélésünk szerint — mind a korábban kialakult tagdíj­fizetési fegyelem, mind a je­lenlegi tagdíjfizetés mérté­kének csökkentése és egysze­rűsítése — elősegíti a hatá­rozat kedvező fogadtatását és eredményes végrehajtását. Ennek alapján reálisnak te­kinthető az az igény hoav megfelelő politikai előkészí­tő munka után. és a párttag­sággal való személyes beszél­getést követően, ez év ápri­lisától minden oártalaoszer- vezetben bevezethető, érvé­nyesíthető lesz a tagdíjfizetés módosított új rendje. A jelenlegi időszakban a pártalapszervezetek egyik legfontosabb tennivalója a tagdíjfizetésre vonatkozó ha­tározat ismertetésének, egy­séges értelmezésének biztosí­tása .Ennek érdekében az alapszervezetek vezetőségei remélhetően gondoskodnak arról, hogy a kommunisták pártfórumokon, lehetőleg taggyűléseken megismerjék a Központi Bizottságnak e té­mával összefüggő határoza­tát. A határozat ismertetése és értelmezése alkalmával célszerű kitérni a KB do­kumentum elfogadását in­dokló előadói beszédre, vala­mint a végrehajtást szolgáló útmutató főbb megállapítá­saira is. Egyúttal helyes tá­jékoztatást adni a vezető­ségnek arról a tervéről, hogy az új tagdíj besorolásáról előreláthatóan kivel, mikor, milyen módon kerül sor a személyes beszélgetésre. A taggyűlésen — a tájé­koztatást követően — a párt­tagoknak legyen alkalmuk, lehetőségük a határozat terv­be vett helyi végrehajtásáról kérdezni, véleményt nyilvá­nítani. A vezetőség — amennyiben erre ismeretei elegendőek — helyes, ha rögtön választ ad a kérdésre. Abban az esetben, ha az adott problémakörről infor­mációik nem teljesek, in­kább a taggyűlést követő személyes beszélgetéseken térjenek vissza a kérdések megválaszolására, az irányító pártszervükkel történt kon­zultációkat követően. Ott, ahol a helyi körülmények miatt a közeljövőben tag­gyűlés nem hívható össze, a vezetőség erre felkészült tagjai pártcsoport-megbeszé- lésen oldják meg a határozat ismertetésével, végrehajtásá­nak egységes értelmezésével kapcsolatos teendőket. Személyes beszélgetés a párttagokkal A határozat ismertetését követően az alapszervezet vezetőségének egv tagja az 'adott pártcsoportbizalmival együttesen minden párttag­gal január-február hónap­ban személyesen beszélges­sen el. Ez alkalommal is vegyék figyelembe a kom­munisták minden egyéb kér­déssel összefüggő észrevéte­leit. javaslatait. A beszélge­tés befejeztével — a vonat­kozó határozat alapján — a párttaggal egyetértésben ál­lapodjanak meg az 1986. áp­rilis 1-től fizetendő tagsági díj új összegében. Természetes igényként kell kezelni azt is, hogy ameny'- nyiben a párttag kéri, az alapszervezet vezetősége ad­jon segítséget az 1985. évi jö­vedelem figyelembevételével a tagdíjalap kiszámításához. A beszélgetéssel megbízott vezetőségi tagok, pártcso- portbizalmiak legyenek kö­rültekintően tájékozottak az egyes párttagok családi, il­letve magánéletének problé­máiról. Minden indokolt esetben — a párttag szociális körülményeinek jelentős rosszabbodása, vagy tartós betegsége esetén — humánu­Kell a jó koca A kistermelők legtöbbje — ők jelentik a gyendai „érdekháromszög” másik sarkát — kétféle kocát tart a portáján: olyat, amelyik­nek a malacait a téesznek adja el, és olyat, amelyik­nek az utódait hizlalásra fogja. Az előbbi „fajtából” kettőről, a másikból há­romról kell naponta gon­doskodnia a termelőszövet­kezet könyvelésén dolgozó Magyar Lászlónénak. — így találjuk meg leg­jobban a számításunkat. Mielőbb a kétféle sertés- tartásra berendezkedtünk, számoltunk a férjemmel. A hízó amolyan spórkassza: a vágósertésekre januártól szeptemberig csak kiadás van, az értük járó pénzt vi­szont egy összegben meg­kapjuk. Dehát ahogy a kö­zösnek is szüksége van év közben üzemviteli források­ra, nekünk is jól jön hét­kilenchetenként a téesznek tenyésztett malacok ára. Többen, gyendaiak pedig úgy vannak vele, — ezt már Cice Sándortól, a téesz ház­táji agronómusától hallom — hogy ha nem tartják ki­fizetődőnek a hizlalást, ak­kor csak tenyészanyag-elő- állítással foglalkoznak a té­esz részére. — Az idén még nem tar­tok ott a szerződéskötések­kel, ahol tavaly ilyenkor. A legutóbb hozott központi in­tézkedések valóban ösztön­zőbbek a háztáji sertéstar­tásra, de azt nem tartjuk szerencsésnek, hogy a több éves szerződéses felárat be­építették az alapárba. Ko­rábban a gazdasági évet megelőzően nyilatkozniuk kellett — ez volt az érde­kük — a termelőknek, hogy milyen szállítási ütemezés­ben, mennyi hízót értékesí­tenek a következő négy ne­Új köntösben a Társadalmi Szemle Új köntösben jelent meg a Társadalmi Szemle janu­ári száma. A folyóirat köz­li Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesé­nek A pártdemokrácia hely­zete és fejlesztésének fel­adatai című vitaindító elő­adását, amely az 1985. no­vember 21—22-én tartott or­szágos elméleti tanácskozá­son hangzott el. Németh Ká­roly egyebek között rámuta­tott: a Központi Bizottság­nak és a területi irányító szerveknek a jövőben sok­kal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy dön­téseik meghozatalában job­ban hasznosuljanak a párt­tagság észrevételei, javasla­tai, az alapszervezetek ta­pasztalatai. Ballai László áttekinti gazdaságpolitikánk fő vo­násait 1986-ban. Rámutat: a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésével folytatni kell a külgazdasági egyen­súly korábbi években meg­kezdett javítását, és az egyensúlyi követelmények­kel összhangban élénkíteni szükséges a gazdasági növe­kedés ütemét. Emellett foly­tatni kívánjuk az életszínvo­nal és az életkörülmények javítását, szükség van arra, hogy megteremtsük a reál­bérek és a beruházások szin- tentartásának, illetve eme­lésének feltételeit. Pach Zsi gmond Pál ta­nulmánya magyarázatot ke­res arra, mi az oka annak, hogy a nemzeti eszme (nem­zettudat), amely sajátságo­sán az antifeudális-polgári átalakulás óta, azzal szoros összefüggésben vált az euró­pai történelem egyik „ural­kodó eszméjévé”, ilyen rop­pant erejűnek bizonyul a történelem egy minőségileg új fejlődési szakaszában, az antikapitalista-szocialista átalakulás, a szocialista tár­sadalom építése időszaká­ban is? A mienknél sokkal fejlet­tebb tőkés országokat is megrázó világgazdasági vál­ság Magyarországot sajátos gazdasági adottságai miatt különösen kedvezőtlenül érintette. Csehák Judit elem­zi a hazai szociálpolitikában kialakult helyzetet, adottsá­gainkat, a megoldásra váró feladatokat és a lehetősége­ket. Bős—Nagymaros térségé­ben közös magyar—csehszlo­vák beruházásban vízlépcső- rendszer épül. Breinich Mik­lós cikkében arra ad vá­laszt: tulajdonképpen mi, és milyen cél érdekében épül; hogyan ítélhető meg gazdaságossága, milyen hasz­not hoz az országnak; mi az álláspont a környezetvéde­lemmel kapcsolatban felme­rült kérdéseket és aggályo­kat illetően? A Szovjetunió és az Egye­sült Államok Genfben új párbeszédet kezdett, fontos terveket fogalmazott meg, megtette az első lépést egy olyan világ felé, amelyben kevesebb a fegyver, több a bizalom, erősebb a béke. Elek János a genfi csúcsta­lálkozót elemzi. L. Nagy Zsuzsa az 1920. évi úgynevezett trianoni bé­keszerződéssel foglalkozik. Mint hangsúlyozza, a Tria­nonnal összefüggő széleskö­rű problematika azt a tanul­ságot kínálja a Duna-meden- ce kormányai és népei szá­mára, hogy nacionalista ala­pon a nemzeti ellentéteket sem lehet felszámolni, el­lenkezőleg: inkább elmélyí­teni lehet. (KS). san és felelősségteljesen él­jenek a tagdíj csökkentésére vonatkozó javaslattétellel, vagy a saját kezdeményezé­sükre, vagy a párttag kéré­sét figyelembe véve. A be­szélgetést végzők rögzítsék a párttagokkal folytatott be­szélgetés főbb tapaszalatait, és azt juttassák el a vezető­ségnek, amely majd összesí­ti és értékeli azokat. Mérlegeljen, értékellen a pártvezetésig Rögzítsék az egyes párt­tag tagdíjának 1986. áprili­sától fizetendő új összegét. Foglaljanak állást — az okok. indokok, körültekintő mérlegelésével — a tagdíjak csökkentésére vonatkozó ja­vaslatokban. Mindezek együttesen képezzék a már­ciusban tartandó, e témával foglalkozó taggyűlési napi­rend mondanivalójának lé­nyegét. E pártfórumon fel­tétlen térjenek ki a kommu­nisták másirányú észrevéte­leire. minősítsék azt. és je­lezzék azok további sorsára vonatkozó elképzeléseiket, őszintén tájékoztassák a taggyűlést a határozat fo­gadtatásáról. Helyes, ha mi­nősítik a kommunisták tag- díjfizetési készségét. A tagdíjak mérséklése az éves besoroláskor kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tar­tozik. Év közben felmerü­lő egyedi tagdíjcsökkentési igényekről a vezetőség saját hatáskörében dönt, amelyről helyes ha a párttagságot so­ros taggyűlésen tájékoztatja. Természetesen e pártfóru­mon kell azt is ismertetni, ha netán akad olyan párttag, aki indokolatlanul — a ha­tározattól eltérően — mél­tánytalanul kevesebb párt­tagsági díjat kíván fizetni. Mindezeket a taggyűléssel megvitatva, ezt követően az alapszervezet határozattal erősítse meg 1986.évi tagdíj­besorolását. Az esetleg fenn­maradó vitás kérdések lezá­rásához a vezetőség feltétlen igényelje az irányító oárt- szerv segítségét, amelyről helyénvaló a legközelebbi taggyűlést tájékoztatni. R pártbizalmiak növekvő szerepe Mivel a jövőben a pártta­gok keresetük arányában százalékosan, tagbélyeg nél­kül tesznek eleget tagdíjfi­zetési kötelezettségüknek, a pártcsoportbizalmiak fel­adata, az eddig alkalmazott módszere, egyben felelőssége is megváltozik megnövek­szik. A megállapított tagsági díj befizetését a pártcsoport- bizalmi minden hónapban a párttag által bemutatott tag­sági könyvbe személyesen, számmal jegyzi be. és azt aláírásával is bizonyítja. A párttag a befizetést a tagdíj- fizetési íven szintén aláírásá­val igazolja. Ez a helyzet sok helyen megköveteli a hosszú évek óta kialakult tagdíjfizetési gyakorlat lényeges megvál­toztatását. A pártcsoportbi- zalmiak csak akkor tudnak hiánytalanul eleget tenni fel­adatkörükből adódó követel­ményeknek. ha a párttagok többsége ehhez minden se­gítséget megad: mindenütt, ahol lehetséges, a tagdíjfi­zetéskor a kommunisták taff- könyvükkel egvütt keressék fel bizalmijukat. Mindenütt a helyi körülmények és le­hetőségek gondos számbavé­telével ériük el azt. hogv a kommunisták havonta lelki- ismeretesen tegyenek és te­hessenek eleget a párttagság­gal járó egyik elengedhetetlen kötelezettségüknek. —. a tag- díjfizetésnek. Kovács Péter az MSZMP KB alosztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents