Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-28 / 23. szám
1986. JANUAR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászszentandrási Haladás Tsz húsüzemében ebben az évben 10 ezer sertés vágását tervezik. Szolnok és a környék ellátását biztosítják friss áruval. Hetente három alka- lommal vágnak, és két napon dolgozzák fel az árut. Képünk a csontozóban készült „Érdekháromszög1’ Tiszagyendán Jól jár a lakosság, a szövetkezet és a népgazdaság Mindegy, hol hízik a sertés, csak legyen több és jó minőségű Nemcsak megyénknek, az országnak is azon kevés települései közé tartozik Ti- szagyenda, ahol a kisüzemi sertéstartás fejlődésének dinamikáját megingató „frontátvonulás” ellenére az utóbbi két évben nem csökkent, sőt valamelyest növekedett az udvarokban tartott tenyészkocák száma. A helyi Lenin Tsz párttitkára, Zsig- ri Gyula szerint, a közös gazdaság felelősséget érzett azért, hogy a kenyerüket nagyobbrészt a téeszben kereső községbeliek körében ne csökkenjen a sertéstartási kedv. Olcsóbb alapanyaggal — Nincs ©yendán hagyománya a fóliás kertészkedésnek, a zöldség-gyümölcstermesztésnek. Tagjainknak és az itt élő téeszen kívülieknek is jószerivel csak a jószág-, pontosabban a sertéstartás jelenti a háttérgazdaságot, a jövedelemkiegészítést. Gazdaságvezetőségünk és állattenyésztő szakgárdánk azon munkáikon dott az utóbbi két évben, hogy megelőzze a háztáji hizlalás jövedelmezőségével kapcsolatos problémák úgymond begyűrűzését a községbe. A megoldás keresése során egyfajta, „érdekháromszög” adta a főbb szempontokat: legyen a tevékenység hasznos a termelőszövetkezetnek, a lakosságnak és az országnak is. A párttitkár emlegette háromszög egyik sarkát a kisüzemi jószágtartást felelősen koordináló Lenin Tsz képviseli. Szombati István elnöktől érdeklődtem az utóbbi két évben bekövetkezett változásokról. — Nem választható el az üzemi és a tagsági-lakossági érdek: növelni kell a szövetkezet vágósertés-kibocsátását, nem szabad, hogy kiürüljenek a háztájiban az ólak. Ebből a meggondolásból határoztuk el, hogy sertéstelepünk 1983. évi rekonstrukciója után kisüzemi alapanyag-ellátásra alapozzuk vágósertés-termelésünket. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal közösen 230 kocát helyeztünk ki 1983-ban és 1984-ben a kistermelőkhöz. A kistermelői hízóalapanyag-ellátás üzemi hasznát így summázza a téesz főállattenyésztője Szabó István: — A tenyészkoca-férőhe- lyek drága bővítése nélkül, a hizlalda és a malac-utó- nevelők korszerűsítésével, meg tudtuk oldani a sertéstelepi rekonstrukciót. Tizenkét és huszonöt kilogramm közötti súlyban, a szabadpiaci áraknál éves szinten mintegy 20 százalékkal többért vásároljuk vissza a kistermelőktől a kihelyezett kocák szaporulatát. Megóvjuk így a sertéstartókat a piaci, vásári áringadozásoktól, és az év minden szakában biztos vevők vagyunk a malacaikra, amelyeket jóval drágábban állítanánk elő nagyüzemi tenyésztésben. Egy-egy hizlalásra fogott malac 1981- ben 72, 1983-ban már csaknem 100 forintjába került a szövetkezetnek. A háztájiból átlagosan 60 forintért fel tudjuk vásárolni a fiatal jószágokat. gyedévben. Most ráér a termelő megkötni a szerződést év közben, a szállítás előtt, bármikor. Félő, hogy ez kedvezőtlenül hat majd a feldolgozóiparhoz történő szájlítás folyamatosságára. A végeredmény számít A háromszögnek három sarka van. A végeredmény, a téeszelnök elmondása szerint azt bizonyítja: a népgazdaság érdekeit is jól szolgálják a tiszagyendaiak. — A helyben, olcsóbban felvásárolt alapanyaggal jövedelmezőbbé vált nagyüzemi sertéstartásunk. A szerződéses '. malacér tőkésítéssel biztos és rendszeres jövedelemkiegészítéshez jutnak tagjaink is. A hízóalapanyagért és az ÁHV-nak továbbadott sertéseikért 1985- ben 7 millió forintot fizettünk ki a háztáji sertéstartóknak. A népgazdaság szempontjából úgy gondoljuk, mindegy, hogy hol híznak a malacok, csak legyen belőlük több, és jobb legyen a minőség. Az 1984-ben a kisüzemből vásárolt, valamint a nagyüzemi sertéstelepünkön meghizlalt 3600- zal szemben az elmúlt évben 4500 hízó került Tisza- gyendáról a feldolgozóiparhoz, illetve exportra. T. F. Párbeszéd a párttagsággal I tagdíjfizetés új rendje Az elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága — a kongresszus állásfoglalásának megfelelően — határozatot hozott a tagdíjfizetés rendjének módosítására. Tapasztalaí- taink szerint párttagságunk e dokumentumot egyetértőén és megelégedéssel fogadta, mivel az megerősítette a pártunkban kialakult tagdí jfizetési alapelveket ugyanakkor messzemenően figyelembe vette a kongresszusi előkészítés időszakában a kommunisták ezzel kapcsolatos reális észrevételeit, konstruktív javaslatait. Igazságosabb tagdíjfizetés A tagdíjfizetésre vonatkozó új határozat — mindenekelőtt az alacsony jövedelemmel rendelkező párttagok esetében — csökkenti a tagdíjak mértékét. A túlmunkából származó keresetek figyelmen kívül hagyása a tagdíj megállapításánál, valamint a keresetarányos százalékos tagdíj megállapítás a párttagok számára igazságosabbá teszi a tagdíjfizetést. Mindezek következtében megítélésünk szerint — mind a korábban kialakult tagdíjfizetési fegyelem, mind a jelenlegi tagdíjfizetés mértékének csökkentése és egyszerűsítése — elősegíti a határozat kedvező fogadtatását és eredményes végrehajtását. Ennek alapján reálisnak tekinthető az az igény hoav megfelelő politikai előkészítő munka után. és a párttagsággal való személyes beszélgetést követően, ez év áprilisától minden oártalaoszer- vezetben bevezethető, érvényesíthető lesz a tagdíjfizetés módosított új rendje. A jelenlegi időszakban a pártalapszervezetek egyik legfontosabb tennivalója a tagdíjfizetésre vonatkozó határozat ismertetésének, egységes értelmezésének biztosítása .Ennek érdekében az alapszervezetek vezetőségei remélhetően gondoskodnak arról, hogy a kommunisták pártfórumokon, lehetőleg taggyűléseken megismerjék a Központi Bizottságnak e témával összefüggő határozatát. A határozat ismertetése és értelmezése alkalmával célszerű kitérni a KB dokumentum elfogadását indokló előadói beszédre, valamint a végrehajtást szolgáló útmutató főbb megállapításaira is. Egyúttal helyes tájékoztatást adni a vezetőségnek arról a tervéről, hogy az új tagdíj besorolásáról előreláthatóan kivel, mikor, milyen módon kerül sor a személyes beszélgetésre. A taggyűlésen — a tájékoztatást követően — a párttagoknak legyen alkalmuk, lehetőségük a határozat tervbe vett helyi végrehajtásáról kérdezni, véleményt nyilvánítani. A vezetőség — amennyiben erre ismeretei elegendőek — helyes, ha rögtön választ ad a kérdésre. Abban az esetben, ha az adott problémakörről információik nem teljesek, inkább a taggyűlést követő személyes beszélgetéseken térjenek vissza a kérdések megválaszolására, az irányító pártszervükkel történt konzultációkat követően. Ott, ahol a helyi körülmények miatt a közeljövőben taggyűlés nem hívható össze, a vezetőség erre felkészült tagjai pártcsoport-megbeszé- lésen oldják meg a határozat ismertetésével, végrehajtásának egységes értelmezésével kapcsolatos teendőket. Személyes beszélgetés a párttagokkal A határozat ismertetését követően az alapszervezet vezetőségének egv tagja az 'adott pártcsoportbizalmival együttesen minden párttaggal január-február hónapban személyesen beszélgessen el. Ez alkalommal is vegyék figyelembe a kommunisták minden egyéb kérdéssel összefüggő észrevételeit. javaslatait. A beszélgetés befejeztével — a vonatkozó határozat alapján — a párttaggal egyetértésben állapodjanak meg az 1986. április 1-től fizetendő tagsági díj új összegében. Természetes igényként kell kezelni azt is, hogy ameny'- nyiben a párttag kéri, az alapszervezet vezetősége adjon segítséget az 1985. évi jövedelem figyelembevételével a tagdíjalap kiszámításához. A beszélgetéssel megbízott vezetőségi tagok, pártcso- portbizalmiak legyenek körültekintően tájékozottak az egyes párttagok családi, illetve magánéletének problémáiról. Minden indokolt esetben — a párttag szociális körülményeinek jelentős rosszabbodása, vagy tartós betegsége esetén — humánuKell a jó koca A kistermelők legtöbbje — ők jelentik a gyendai „érdekháromszög” másik sarkát — kétféle kocát tart a portáján: olyat, amelyiknek a malacait a téesznek adja el, és olyat, amelyiknek az utódait hizlalásra fogja. Az előbbi „fajtából” kettőről, a másikból háromról kell naponta gondoskodnia a termelőszövetkezet könyvelésén dolgozó Magyar Lászlónénak. — így találjuk meg legjobban a számításunkat. Mielőbb a kétféle sertés- tartásra berendezkedtünk, számoltunk a férjemmel. A hízó amolyan spórkassza: a vágósertésekre januártól szeptemberig csak kiadás van, az értük járó pénzt viszont egy összegben megkapjuk. Dehát ahogy a közösnek is szüksége van év közben üzemviteli forrásokra, nekünk is jól jön hétkilenchetenként a téesznek tenyésztett malacok ára. Többen, gyendaiak pedig úgy vannak vele, — ezt már Cice Sándortól, a téesz háztáji agronómusától hallom — hogy ha nem tartják kifizetődőnek a hizlalást, akkor csak tenyészanyag-elő- állítással foglalkoznak a téesz részére. — Az idén még nem tartok ott a szerződéskötésekkel, ahol tavaly ilyenkor. A legutóbb hozott központi intézkedések valóban ösztönzőbbek a háztáji sertéstartásra, de azt nem tartjuk szerencsésnek, hogy a több éves szerződéses felárat beépítették az alapárba. Korábban a gazdasági évet megelőzően nyilatkozniuk kellett — ez volt az érdekük — a termelőknek, hogy milyen szállítási ütemezésben, mennyi hízót értékesítenek a következő négy neÚj köntösben a Társadalmi Szemle Új köntösben jelent meg a Társadalmi Szemle januári száma. A folyóirat közli Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének A pártdemokrácia helyzete és fejlesztésének feladatai című vitaindító előadását, amely az 1985. november 21—22-én tartott országos elméleti tanácskozáson hangzott el. Németh Károly egyebek között rámutatott: a Központi Bizottságnak és a területi irányító szerveknek a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy döntéseik meghozatalában jobban hasznosuljanak a párttagság észrevételei, javaslatai, az alapszervezetek tapasztalatai. Ballai László áttekinti gazdaságpolitikánk fő vonásait 1986-ban. Rámutat: a gazdálkodás hatékonyságának növelésével folytatni kell a külgazdasági egyensúly korábbi években megkezdett javítását, és az egyensúlyi követelményekkel összhangban élénkíteni szükséges a gazdasági növekedés ütemét. Emellett folytatni kívánjuk az életszínvonal és az életkörülmények javítását, szükség van arra, hogy megteremtsük a reálbérek és a beruházások szin- tentartásának, illetve emelésének feltételeit. Pach Zsi gmond Pál tanulmánya magyarázatot keres arra, mi az oka annak, hogy a nemzeti eszme (nemzettudat), amely sajátságosán az antifeudális-polgári átalakulás óta, azzal szoros összefüggésben vált az európai történelem egyik „uralkodó eszméjévé”, ilyen roppant erejűnek bizonyul a történelem egy minőségileg új fejlődési szakaszában, az antikapitalista-szocialista átalakulás, a szocialista társadalom építése időszakában is? A mienknél sokkal fejlettebb tőkés országokat is megrázó világgazdasági válság Magyarországot sajátos gazdasági adottságai miatt különösen kedvezőtlenül érintette. Csehák Judit elemzi a hazai szociálpolitikában kialakult helyzetet, adottságainkat, a megoldásra váró feladatokat és a lehetőségeket. Bős—Nagymaros térségében közös magyar—csehszlovák beruházásban vízlépcső- rendszer épül. Breinich Miklós cikkében arra ad választ: tulajdonképpen mi, és milyen cél érdekében épül; hogyan ítélhető meg gazdaságossága, milyen hasznot hoz az országnak; mi az álláspont a környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült kérdéseket és aggályokat illetően? A Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben új párbeszédet kezdett, fontos terveket fogalmazott meg, megtette az első lépést egy olyan világ felé, amelyben kevesebb a fegyver, több a bizalom, erősebb a béke. Elek János a genfi csúcstalálkozót elemzi. L. Nagy Zsuzsa az 1920. évi úgynevezett trianoni békeszerződéssel foglalkozik. Mint hangsúlyozza, a Trianonnal összefüggő széleskörű problematika azt a tanulságot kínálja a Duna-meden- ce kormányai és népei számára, hogy nacionalista alapon a nemzeti ellentéteket sem lehet felszámolni, ellenkezőleg: inkább elmélyíteni lehet. (KS). san és felelősségteljesen éljenek a tagdíj csökkentésére vonatkozó javaslattétellel, vagy a saját kezdeményezésükre, vagy a párttag kérését figyelembe véve. A beszélgetést végzők rögzítsék a párttagokkal folytatott beszélgetés főbb tapaszalatait, és azt juttassák el a vezetőségnek, amely majd összesíti és értékeli azokat. Mérlegeljen, értékellen a pártvezetésig Rögzítsék az egyes párttag tagdíjának 1986. áprilisától fizetendő új összegét. Foglaljanak állást — az okok. indokok, körültekintő mérlegelésével — a tagdíjak csökkentésére vonatkozó javaslatokban. Mindezek együttesen képezzék a márciusban tartandó, e témával foglalkozó taggyűlési napirend mondanivalójának lényegét. E pártfórumon feltétlen térjenek ki a kommunisták másirányú észrevételeire. minősítsék azt. és jelezzék azok további sorsára vonatkozó elképzeléseiket, őszintén tájékoztassák a taggyűlést a határozat fogadtatásáról. Helyes, ha minősítik a kommunisták tag- díjfizetési készségét. A tagdíjak mérséklése az éves besoroláskor kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Év közben felmerülő egyedi tagdíjcsökkentési igényekről a vezetőség saját hatáskörében dönt, amelyről helyes ha a párttagságot soros taggyűlésen tájékoztatja. Természetesen e pártfórumon kell azt is ismertetni, ha netán akad olyan párttag, aki indokolatlanul — a határozattól eltérően — méltánytalanul kevesebb párttagsági díjat kíván fizetni. Mindezeket a taggyűléssel megvitatva, ezt követően az alapszervezet határozattal erősítse meg 1986.évi tagdíjbesorolását. Az esetleg fennmaradó vitás kérdések lezárásához a vezetőség feltétlen igényelje az irányító oárt- szerv segítségét, amelyről helyénvaló a legközelebbi taggyűlést tájékoztatni. R pártbizalmiak növekvő szerepe Mivel a jövőben a párttagok keresetük arányában százalékosan, tagbélyeg nélkül tesznek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek, a pártcsoportbizalmiak feladata, az eddig alkalmazott módszere, egyben felelőssége is megváltozik megnövekszik. A megállapított tagsági díj befizetését a pártcsoport- bizalmi minden hónapban a párttag által bemutatott tagsági könyvbe személyesen, számmal jegyzi be. és azt aláírásával is bizonyítja. A párttag a befizetést a tagdíj- fizetési íven szintén aláírásával igazolja. Ez a helyzet sok helyen megköveteli a hosszú évek óta kialakult tagdíjfizetési gyakorlat lényeges megváltoztatását. A pártcsoportbi- zalmiak csak akkor tudnak hiánytalanul eleget tenni feladatkörükből adódó követelményeknek. ha a párttagok többsége ehhez minden segítséget megad: mindenütt, ahol lehetséges, a tagdíjfizetéskor a kommunisták taff- könyvükkel egvütt keressék fel bizalmijukat. Mindenütt a helyi körülmények és lehetőségek gondos számbavételével ériük el azt. hogv a kommunisták havonta lelki- ismeretesen tegyenek és tehessenek eleget a párttagsággal járó egyik elengedhetetlen kötelezettségüknek. —. a tag- díjfizetésnek. Kovács Péter az MSZMP KB alosztályvezetője
