Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1986. JANUAR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lakásépítésre, vásárlásra, cserére Előnyösebb kölcsönök, lehetőségek A tél nem annyira az építkezés, mint inkább az ezzel összefüggő előzetes tervezés, az anyagi erőforrások számbavételének időszaka. Ilyen szempontból is szerencsés időpontban került sor a lakásvásárlás és építés pénzügyi feltételeinek egyébként is örvendetes módosítására. Aligha akad ma Magyarországon olyan család, amelyet a Minisztertanács tavaly decemberben hozott rendélete ne érintene, hiszen ez oly mértékben bővíti a lakáshoz jutás anyagi lehetőségeinek körét, az eddig sokak számára elérhetetlennek számító cél — az önálló otthon megteremtése — mindinkább megvalósítható, reális tervvé válhat. A január elsején életbe lépett rendeletről, a változások eddigi tapasztalatairól, megyénkben várható hatásairól Tóth Sándorral, az OTP Megyei Igazgatósága igazgatóhelyettesével beszélgettünk. Az első út a bankba vezet — Az ország gazdasági helyzete, még inkább az ennek következtében hozott árintézkedések egy időben megnövelték az állampolgárok közgazdasági érdeklődését. Korábban csak szakmai körökben használatos fogalmak váltak közismertté. Most, úgy látszik, a pénzügyi szakkifejezések hasonló elterjedésével számolhatunk. — Azt hiszem, manapság a legtöbb ember első útja, ha otthont akar teremteni, a bankba vezet. Az új intézkedések egyik meghatározó jegye, hogy sokkal „személyesebb, egyénreszabottabb” lehetőségek közt válogathatnak ügyfeleink, mint ezt megelőzően. Saját érdekében fontos mindenkinek, hogy világosan el tudjon igazodni, hogy adott esetben milyen támogatást, milyen hitelfajtát igényelhet. Az OTP-fió- kok ügyintézői részletesen tájékoztatják a lakosságot, szakmai tanácsot adnak minden konkrét eset optimális, előnyös megoldására. Ügy gondolom, hogy az új hitelformák elterjedésével a pénzügyi kifejezések is mindinkább a mindennapi élet használatos fogalmai lesznek. — Az építési költségek évi tizszázatékos emelkedése nyilvánvalóan egyik motiváló tényezője volt a változtatásoknak. Mi játszott ebben még szerepet, mi a célja a rendeletnek? — A lakásépítésre fordított állami kiadások csökkenése megnövelte a magánerős építkezések népgazdasági jelentőségét. A megyei adatok is ezt igazolják: 1983- ban 417 állami és 2610 magánlakás épült fel Szolnok megyében; 1984-ben az állami lakások száma 360, a magánlakásoké 2713 volt; tavaly pedig 231 állami lakást adtak át, miközben 3021 magánlakás készült el az év végéig. A lakosság jövedelmének emelkedési üteme azonban nem követte az említett építkezési költségnövekedést, s ennek megfelelően érezhetően alábbhagyott az építkezési kedv. Családi házból például 1985-ben nyolcvannyolccal kevesebb épült, mint az azt megelőző évben. A rendelet célja többek közt épp az, hogy a különféle támogatások és hitelformák révén ez a kedv fennmaradjon, és fokozódjon a lakásmobilitás, s az esély- egyenlőség növelésével a lehetőségekhez képest a fiatal házasok és a többgyermekes családok is egyre nagyobb számban bekapcsolódhassanak ebbe a folyamatba. A család létszámától függően — A rendelet legfontosabb változásai talán már szélesebb körben is ismertek, m!égsem érdektelen — ha csak röviden is — újból szólunk ezekről. — Mindenekelőtt a differenciált szociálpolitikai kedvezményt említeném, mint a fiatal házasokat és a nagy- családosokat érintő leglényegesebb változást. Ennek összege egy gyermek után változatlanul 40 ezer forint, a második gyermek után a korábbi 40 ezerről 65 ezerre emelkedett, a harmadik után 125 ezer forintra ugrott az eddigi 80 ezerről. A lakáscserét előmozdítandó új lakás építésekor vagy vásárlásakor igényelhető a korábbi és a jelenlegi kedvezmény közti különbség is. Ugyancsak a fiatalokat érinti az ifjúsági betét utáni kölcsön, valamint az, hogy a munkáltatói támogatás ma már a magánforgalomban is felhasználható. Szintén differenciáltan, a család létszámától függően emelkedett a kedvezményes kamatú hitel felső határa. Hattagú vagy ennél nagyobb család esetében ez 60 ezer forintos növekedést jelent. A lakásépítésre, -vásárlásra adható hitel mértékét egységesítették, a bekerülési költség 70 százaléka hitelezhető meg, A családi ház építésénél ez korábban a bankkölcsönnel együtt csak 60 százalék lehetett. Űj hitelformát is bevezettek: az úgynevezett áthidaló hitelt. Az új lakást vásárlók, vagy építők a meglevő lakásuk terhére vehetnek fel bankkölcsönt. A lakásépítés munkáltatói támogatását is kiterjesztet ték. Ezentúl magánforgalmú lakásvásárláshoz, felújításhoz és korszerűsítéshez is igénybe vehető. Mindemellett a helyi tanácsok az arra rászoruló családokat további vissza nem térítendő támogatásban, illetve kamatmentes kölcsönben részesíthetik. — Az év első két munkanapja után milyen tapasztalatokról lehet beszámolni? — Puhatolódzó óvatos ismerkedés jellemzi ügyfeleinket. A rendelet annyira szerteágazóban, részletesen kidolgozott, hogy idő kell, amíg mindenki kiválaszthatja a számára legjobb variációt. Néhány szerződést már előkészítettünk. Már az elmúlt év végén is megkerestek bennünket. Volt, aki igénybe vehette volna a szociálpolitikai kedvezményeket, de úgy döntött, hogy marad a réginél. Ezt a kedvezményt ugyanis — ameny- nyiben nem teljesül a vállalás — bankkölcsön formájában kell kilenc év alatt törleszteni a megadott idő leteltével. Két gyermeknél a 7. évben ez havi 2632 forintos törlesztésnövekedést jelent. A döntés felelőssége De mondhatok egy másik esetet is. Tavaly egy fiatal házaspár Rákóczifalván 300 ezer forintos bankkölcsönt akart felvenni évi 12 százalékos kamatra. Nekik egyértelműen megérte kivárni ezt a kis időt, mert idén már a munkáltatói kölcsön nekik is jár. iKaptak is 100 ezer forintot, a fennmaradó 200 ezer forintra viszont — az új intézkedések után — csak 10 százalékos kamatot kell fizetniük. — Minden jel arra mutat, hogy egyre többen fognak élni az új lehetőségekkel. Nem kell tartanunk egyfajta eladósodási tendenciától? — Számolni kell a hitelösszeg emelkedésével. 1984- ben például 6 milliárd 702 millió forint volt a Szolnok megyei hosszú lejáratú hitelállomány. Ez az összeg már tavaly 7 milliárd 842 millió forintra módosult. A megye ossz hitelállományának egy lakosra jutó átlaga 1984-ben 16 430 forint volt, az elmúlt évben pedig 19 490. A hitelpolitikai intézkedések növelhetik ezt az összeget. Éppen ezért hangsúlyozni szeretném, hogy amikor a kedvezőbb feltételek adta gazdagabb hitelforrások igénybevételéről döntünk, ennek megfelelően megnő a személyes felelősségünk is. Sz. Gy. Jászberényi városszépitök Fát, bokrot minden utcába Az akác még tartja magét Szolnok, téli Tisza Fotó: Tabák Lajos Ma már fában szegény vidékek közé tartozik a hajdan fás, ligetes Jászság. Alig rosszabb a helyzet itt mint a megyében máshol, hiszen az erdőterületek nagyságával Szolnok megye az utolsó előtti helyen áll a megyék közötti sorrendben. Éghajlati, termőhelyi adottságai azonban kedvezőek, szinte valamennyi hazánkban ismert fafajta ültetésére alkalmas a talaj. Ezeket a Szolnok megye településeinek belterületi fásításához öt éve készült útmutató állapítja meg. Továbbá hasznos tanácsokkal szolgál a falvak, városok növénytelepítési próbálkozásaihoz, kitér az esztétikai, biológiai környezetvédelmi hatásokra is. Megállapítja, hogy az utcák egyharmadá- ban nincs fa, a többi is leg- naavobb részben az Alföld jellegzetes fája, az akác. Jegenyesor és ecetfák A zöldterületek növelésére és a fásításra pedig már régóta gondot fordít Jászberény is. A Promenád, a Lehel Vezér tér és más központi utcákban a fafajta helyes megválasztására is gondoltak az elődök. Legtöbb helyen azonban csak a lakó jó szándékán múlott, hogy zöldell-e egyáltalán valami a háza előtt, annak ellenére, hogy a madarak és fák napját rendszeresen megünnepelték a háború előtt. Érdemes felidézni a város régi képét, mit mutattak az utcák akkoriban. Az akác mellett gyakori volt az ugyancsak igénytelen, de alig hasznosítható ecetfa, és nagy tiszteletnek örvendett a városszéli egyenes széles utcák hangsúlyozására a jegenye nyár. A húszas, harmincas években szegélyezték végig az országutakat eoerfá- val, jutott belőlük a városba is. Kedvelték a herényiek még a fenyőt, cserjeféléket azonban alig ismerték. Jelentősebb telepítés az intézményekhez, iskoláikhoz és egy-egy lelkes tanító nevéhez fűződik. Így őrizte meg munkájuk eredményét évtizedekre néhány jellegzetes hangulatú utca, tér. Ötletszerűség helyett program A tanács később ugyan több tízezer forintot áldozott facsemetékre, sorban állt az erdőgazdaságok ingyenes akcióinál, de válogatási lehetősége nemigen volt. Már csak azért sem, mert hiányzott a város fásítását egységesen kezelő koncepció, ami megkönnyítette volna az ügyintézők dolgát. Az egyik évben nyárt, másikban diót, később vadgesztenyét, kőrist osztottak szét a lakók között. Hogy mi lett a sorsuk, arra azonban már keveset gondoltak. A jegenyék közben égbe nőttek, más fák kiöregedtek, a gömbakácok pedig éppenséggel a változatlan, egyhangú formájukkal kívántak megújulást. Az elmúlt két évben balesetveszély miatt 250 „túlkoros” fát döntöttek ki a város főutcáin. Ezzel egyidőben azonban az illetékesek megkezdték a hosszú távú fásítási program kidolgozását is. A munkát a városi tanács városgazdálkodási osztálya fogta össze. A tizenhárom tagú csoportban erdészek, kertészmérnökök és más, a növényeket ismerő, kedvelő emberek vállaltak munkát. Körzetekre osztották a várost, és minden utcára, térre a meglévő növényzet figyelembevételével telepítési javaslatot készítettek. Meghatározták, hogy mit kell védeni, hol maradhatnak a fák. fokozatos csere vagy azonnali kivágás melyik utcában szükséges. Tekintettel voltak a beépítési módra, a közművekre, légvezetékekre, a fellelhető jellegzetességekre, hagyományokra. Az új csemetéket már ezek ismeretében vásároltuk, és az ültetés is a múlt év őszétől a program szerint történik — mondta Nagygyörgy János a városi tanács osztályvezető-helyettese. Tavaly 300, idén 5500 facsemetét ültettek. Ügy gondolták nem bízzák az ültetést a lakosságra, hanem gépekkel, hozzáértő emberekkel végeztették el. A Kossuth és a Zagyvamenti Tsz lyukfúrógépeket adott, az erdészeti brigádjai telepítettek, de azért segítettek a tanácsok is. A szakszerű ültetés után megszervezték a fák gondozását, hiszen azok védelme okozza a legnagyobb eondot. Dz ezredfordulóra megtízszereződik A következő nyolc évben ezt a gyakorlatot folytatják Jászberényben, miközben évenként 150 ezer forintot költenek facsemeték vásárlására, és még ugyanennyi társadalmi munkára számítanak az ültetésben, gondozásban. Az elképzelések szerint, ha 80 százalékos „megmaradást” feltételeznek, az ezredfordulóra megtízszereződik Jászberény növényállománya és átformálódik a város képe. Tizenöt fajta lombhullató, vagy örökzöld fa és tízfajta cserje ad oxigént és árnyat a városiaknak, tompítja a zajt, nyeli a port. közömbösíti a légszennyeződést. A Nádor utcában a tavaszi fakivágások után ültetett ezüsthársak majd mindegyike megeredt. Az elmúlt napokban azonban valaki, aki nem hisz a fák csodatevő erejének, sorba tördelte koronájukat. Intő példa. Lukácsi Pál Üj jogszabály a személyi igazolványokról A személyi igazolványról szóló új belügyminiszteri rendelet lépett hatályba január 1-én. A korábbi rendelkezések többségét meghagyó rendelet egyszerűsíti, gyorsítja a személyi igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést, csökkenti a személyes megjelenési kötelezettséget. A rendelet a többi között újraszabályozza a személyi igazolvány érvényességi idejét. Ennek megfelelően az állampolgároknak 14 és 50 éves koruk között a korábbi hat helyett csak négy alkalommal — 14, 20, 35 és 50 éves korukban — kell megjelenniük a rendőrségen személyi igazolványuk kiváltása, érvényesítése vagy kicserélése végett. A személyi igazolvány kiállitásának díja az eddigi 20 forintról 30-ra emelkedett. Ha az új személyi igazolvány kiállítását a tulajdonos gondatlansága teszi szükségessé — megrongálja, illetve elveszti igazolványát —‘, a 30 forinton felül 50 forint különdíjat is kell fizetnie. Ugyanakkor július 1-től díjmentesen válthatják ki első személyi igazolványukat a 14. életévüket betöltő fiatalok. Az új szabályok előírják a munkáltatónak, hogy értesítsék a rendőrkapitányságot, ha a dolgozó munkahelyéről kilép és munkaviszonyának megszűnését nem jegyezteti be személyi igazolványába. Városavató Budaörsön és Szécsényben Tegnap ünnepi tanácsülést rendeztek Budaörsön, abból az alkalomból, hogy az Elnöki Tanács várossá nyilvánította a települést. A társadalmi összefogással épített Jókai Mór Művelődési Házban megtartott avatóünnep- séget Fehérváry János tanácselnök nyitotta meg, majd Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Alkotmány- jogi Tanács elnöke mondott beszédet. Köszöntötte az új város polgárait, további sikereket kívánt mindazoknak, akik munkájukkal segítettek megteremteni a gyarapodás feltételeit, majd átadta a várossá nyilvánítást tanúsító okmányt. A rnai Budaörs területén — a régészeti emlékek tanúsága szerint — már négyezer évvel ezelőtt éltek emberek. A település létezéséről az első írásos dokumentum egy oklevél, amely szerint az akkor még ifjú IV. Béla 1234-ben elhatározta, hogy Örs és Sasad egyház- községeket Szent Gellért egyházközséggel együtt a ciszterciták bélakúti apátságának adományozza. Budaörs lakossága a XIX. század végéig kizárólag földműveléssel foglalkozott. Az ipar- telepítés 1949-ben kezdődött, az itt működő ipari üzemek ma több, mint tízezer embernek adnak munkát. Ünnepi tanácsülést tartottak tegnap Szécsényben is a település várossá nyilvánítása alkalmából. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulájában rendezett avatóünnepségen Zagyvái Sándor tanácselnök mondott beszédet, majd Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke köszöntötte a száz év után ismét várossá lett Szécsény polgárait és átadta várossá nyilvánításáról szóló díszoklevelet. Szécsény Nógrád megye egyik legrégibb és legjelentősebb történelmi múlttal rendelkező települése. ősidőktől fogva lakott hely. A honfoglalás utáni első írott emlék 1219-ből származik. Az Árpád-ház kihalása után a Folkus nemzetség tagja, Tamás, aki magát szécsényi- nek nevezi, a rendteremtő Károly Róbert mellé áll, ezért a király 1334-ben Szé- csényt városi rangra emeli. A város történelmének leg- fénvesebb napjait 1705-ben írták, amikor is Szécsény volt a Rákőczi-szabadság- harc országgyűlésének színhelye. A felszabadulás után Szécsény új életre kelt. A környező telfeoül45ek vitathatatlan politikai, gazdasági, kereskedelmi és kultuitáilis központja. Hat ipari üzeme, építőipari vállalata, szövetkezetei a helyi lakosságon kívül mintegy másfélezer bejáró dolgozónak adnak munkalehetőséget. Szécsényben van a megye és az ország egyik legismertebb mezőgazdasági szövetkezete: a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz.
