Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 4. I Heti világhíredé I Mihail Gorbacsov az amerikai, Ronald Reagan pedig a szov­jet televízióban mondott újévi köszöntőt. A képen: Reagan a kaliforniai Palm Springsben nézi az SZKP KB főtitkárá­nak filmre vett beszédét HÉTFŐ: Ziaul Hakk bejelen­tette, hogy megszüntetik Pa­kisztánban a nyolc éve ki­hirdetett hadiállapotot — Tűzszünet Mali és Burkina karácsonyi háborújában — A perui miniszterelnök Kubá­ban tárgyal. KEDD: Mitterrand elnök ha­zaérkezett egyhetes egyipto­mi magánlátogatásáról, amelynek során azonban megbeszélést folytatott Mu­barak elnökkel is — Asszad szír elnök és Husszein Jor­dán király Damaszkuszban a két ország viszonyának meg­javításáról tárgyalt — Me­rényletet kíséreltek meg Dzsemajei libanoni elnök el­len. SZERDA: Gorbacsov főtitkár az amerikai néphez, Reagan elnök a Szovjetunió népeihez intézett televíziós üzenetet — Az USA vezető köreiben Líbia elleni megtorló akció­kat fontolgatnak. CSÜTÖRTÖK: Üj állam a világ térképén: a korábban a Holland Antillákhoz tartozott Aruba — 38 millió spanyol és 10 millió portugál fogyasztó­val bővült a Közös Piac — Tűzharcok, merényletek ve­szélyeztetik a libanoni „há­romoldalú megegyezés” ér­vénybe lépését. PÉNTEK; Lord Carrington, a NATO-főtitkár Madridban tár­gyal — Dzsemajei libanoni elnök Damaszkuszban járt — Líbia a Biztonsági Tanácshoz fordult az amerikai fenyege­tőzések miatt — Több nyu­gat-európai országra is ki­terjedt a terroristák utáni nyomozás. Hogyan alakul a kelet- nyugati viszony az év nap­jaiban? A Moszkva és Washington közötti újévi televíziós „üze­netváltós” kétségtelenül új elemet jelentett a két nagy­hatalom közötti viszonv eny­hülési folyamatában. Minden hírmagyarázó kiemelte: 1972 óta nem történt meg, hogy a vezetők a másik or­szág tévéjében a néphez szólhattak volna. Természetesen azonban az amerikai nézők Gorbalcsov szavaiból, a szovjet nézők pedig Reagan beszédéből azt is láthattók-hallhatták. hogy a két nagyhatalom nézőpont­jai, szándékai mennyire kü­lönböznek. Kitűnt, hogy az Egyesült Államok ragaszko­vagy Berlintől Helsinkiig ál­talában rendkívüli jelentősé­get tulajdonítottak az állam­férfiak a kelet—nyugati vi­szonyban mutatkozó enyhü­lési jeleknek, a két nagyha­talom párbeszéde folytatásá­nak. Visszatérő az a megál­lapítás isi, hogy egyfelől Moszkva és Washington kap­csolatainak normalizálása jót tesz a kisebb és közepes országok együttműködésé­nek, másfelől pedig épp a „kicsik” jó kapcsolatai hat­nak ki a „nagyok” tárgya­lási készségére. Jelent-e új helyzetet a Közel-Keleten a szír—jordán csúcstalálkozó? Az arab világban tagad­hatatlanul nagy szerepük van az államok vezetőinek: egy-egy személyiség rányom­ja bélyegét hazájának, né­pének tevékenységére. Gon­doljunk Nasszerre vagy utá­na (és vele szembeni Sza- datra. a marokkói Hasszán­ra, vagy a palesztin Arafat- ra... A szír elnök, Háfez Ast- szad az úgynevezett szilárd­ság frontjának vezéralakja, országát a Szovjetunióval való együttműködés útjára vezette, az utóbbi években a libanoni válság alakulására, a megoldás keresésére nagy befolyással van. Ugyanakkor köztudomású, hogy jelenleg a palesztinok egv része Szí­riától vár segítséget, miköz­ben Arafat, a PFSZ vezető­ben, s azért is, hogy Wa­shington késztesse engedmé­nyekre Izraelt. A közös jor­dán—palesztin tárgyalókül­döttségeket azonban nem tudták létrehozni, márcsak az egymást követő véres túszdrámák és egyéb terror- cselekmények miatt sem. Husszein király — látha­tóan szaúd-arábiai közvetí­tésre — most hajlandónak mutatkozott arra, hogy hat évi szünet után elmenjen Damaszkuszba. Ez az út nemcsak a két szomszéd or­szág viszonyának normalizá­lását hozhatja meg. hanem az arab világban is változá­sokat idézhet elő. Mindenek­előtt Szíria súlyát, tekinté­lyét növeli, ha az ammani uralkodó a jövőben kevésbé keresi az USA-val és Izrael­lel való együttműködés le­hetőségeit. A damaszkuszi diplomácia mozgásterének bővülése Asszad elnök li­banoni döntőbírói szerepé­nek növekedésével járhat, (ott ugyanis csak keserve­sen tudnak megegyezni a különböző politikai erők, s valahányszor mégis sikerül megállapodniuk, mindig szír tanácsra teszik.) Mi áll a pakisztáni politi­kai ígéretek mögött? Még az óév utolsó napiá­nak kisebbfajta szenzációja volt, hogy Pakisztánban be­jelentették: véget vetuk a nyolc éve bevezetett katonai törvénykezésnek, visszaállít­ják a demokráciái, tisztelet­ben tartják az emberi jogo- gat. Az újév első napján az­tán már közzé is tették Isz­lámábádban az ..iszlám de­mokrácia” ötpontos kor­mányprogramját. Hangzatos ígéretekben nincs hiány. Az életszínvo­nal emelésére, a munkanél­küliség megszüntetésére át­fogó gazdasági programot akarnak 'végrehajtani. fel szeretnék számolni az írás- tudatlanságot, amelynek ijesztő a mértéke: 73 száza­lék! „Szent háborút” hir­detnek a korrupció ellen. Az orsziág védelmi képességé­nek fokozását is szükséges­nek tartják. (Emlékezetes, hogy időről időre az a hír járja: Pakisztánnak van. vagy lesz atombombája . . .1 A december végi római és bécsi véres merényletek után szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek érvénybe a re­pülőtereken, A képen: géppisztolyos őrök az olasz főváros repülőterén dik űrprogramjához, amely­nek veszélyes voltára ped:g a Szovjetunió szüntelen fi­gyelmeztet. Az úgynevezett regionális konfliktusok dol­gában kialakított amerikai álláspontot csakúgy meg­pendítette üzenetében Rea­gan, mint az emberi jogok kérdéskörében sokszor han­goztatott nézeteit. Az üzenetváltás előtt a Pravda egy igen fontos szer­kesztőségi cikkben ítélte el az amerikai politika külön­böző negatív elemeit a Kö­zel-Kelettől Közéo-Ameri- káig, a fegyverkezési hajszá­tól „a sajátos amerikai ön­zésig”. Ugyanakkor a kommentá­torok már az 1986-os eszten­dő várható nagy eseményei­re gondolnak, azok kimene­telét latolgatják. Az ameri­kai sajtóban hírek jelentek meg arról, hogy míg Wa­shingtonban a Gorbacsov- látogatás időpontjául júniust javasolják. Moszkvában in­kább egv szeptemberi dátu­mot látnának szívesen a jobb előkészítés érdekében. A szokásos újévi nyilatko­zatokban Tokiótól Bonnig Pakisztánban megszüntették a nyolv éve érvényben lévő hadiállapotot. A képen: Ziaul Hak elnök (jobbról) mutat­ja meg Han Dzsunedzso kor­mányfőnek, hogy hol írja alá a dokumentumot je damaszkuszi megítélés szerint „kapituláns” maga­tartást tanúsít. Arafat tavaly látszólag sike­res tárgyalásokat folytatott Ammanban, hogy Jordániá­val szövetségben tevékeny­kedjen a rendezés érdeké­ugyanakkor az el nem köte­lezett külpolitikai irányvo­nalat tiszteletben tartandó­nak mondják. A pakisztáni ellenzéket kevéssé hatotta meg a sok ígéret, amelynek fejében Ziaul Hakk azt várja el. hogy Bhutto hívei adják be derekukat. (1977 után Ziaul Hakk véresen, kíméletlenül leszámolt ellenfeleivel, ki­végeztette a törvényesen megválasztott Bhutto elnö­köt. a maga politikájával egyet nem értőket pedig be- börtönöztette.) Az ellenzék szerint a katonai törvényke­zés megszüntetése kényszer- intézkedés. és csak olyan politikai színjáték, nmelv a rendszert demokratikus szlínben akarja feltüntetni. S miért van erre szükség? Nos. a háttérben valószínű­leg az Egyesült Államok áll, amelynek rendkívül fontos Pakisztán: mind Indiával szemben mind pedig Afga­nisztánnal szemben. S most, amikor az afgán kérdés elő­térbe kerülhet a világpoliti­kában. Washington Iszlám­ábádban a demokratikus lát­szatot fontosabbnak ítéli, mint bármikor eddig. A tárgyalások új lehetőségeiről Fiilfip-szlgetek Ellenzéki program Megválasztásuk esetén a fülöp-szigeteki ellenzék ve­zetői azért harcolnának, hogy Délkelet-Ázsia a sem­legesség, a szabadság és a béke térségévé váljon. A most közzétett program sze­rint az ellenzék elsődleges célja az lenne, hogy ér­vénytelenítse azokat a szer­ződéseket, amelyeket a 20 dve hatalmon levő Ferdi­nand Marcos elnök kötött, s amelyek — mint hangoztat­ják, — sértik az ország ér­dekeit. Érintetlenül hagy­nák emellett azt a megálla­podást. amelynek értelmében az Egyesült Államok 1991-ig légi és haditengerészeti bá­zisokat tart fenn a Fülöp- szigeteken. A programot ismertető nyilatkozatot a februári vá­lasztásokon Marcos elnökkel szemben induló két ellenzéki vezető írta alá. Salvador Laurel — Benigno Aquino meggyilkolt ellenzéki párt­vezér özvegye —, az Egye­sült Demokratikus Ellenzék elnöke és Jovito Salonga, a Marcos-ellenes Mozgalom a Néphatalomért-Harc elneve­zésű párt elnöke síkraszáll a kormány tevékenységét el­lenőrző demokratikus intéz­kedések bevezetése, a sajtó- szabadság biztosítása, a kor­rupció felszámolása és a po­litikai foglyok szabadonbo- csátása mellett. Bécsi kórházi jelentés Szegedi Molnár Géza állapota változatlan A bécsben tegnap kiadott orvosi jelentés szerint a leg­utóbbi röntgenfelvétel nem mutat rosszabbodást Szegedi Molnár Géza állapotában. A mesterséges táplálás mellett megkezdett természetes táp­lálás egyelőre nem okozott komplikációt. A súlyosan se­besült művész örömmel fo­gadja és köszöni a hazulról érkező és a nagykövetség ál­tal hozzá továbbított jókí­vánságokat. Amerikai— mexikói csúcs Az Egyesült Államok és Mexikó határán egy kisvá­rosban megkezdődött Rea­gan amerikai és De La Mad­rid mexikói elnök találkozó­ja. A négyórásra tervezett találkozó napirendjén fő­ként gazdasági kérdések sze­repeltek, de a két államfő tárgyalt a közép-amerikai helyzetről és egyéb témákról is. így a kábítószerkereske­delem és az Egyesült Álla­mokba irányuló illegális mexikói bevándorlás témá­járól. (Folytatás az 1. oldalról.) hogy csökkentsék felére az egymás területének elérésé­re alkalmas szovjet és ame­rikai atomfegyverzetet. Nagyon széles a skálája azoknak a kérdéseknek, amelyek megoldásától az Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok katonai előkészületeket hajt végre Líbia közelében. . A CBS televízió szerint jelentő­sebb számú amerikai katonai repülőgépet vontak össze a földközÍ7tengeri térségben, az ABC televízió pedig arról számolt be, hogy amerikai részről mérlegelik egy olyan légitámadás lehetőségét Is, amelyet az Egyesült Államok területéről kiinduló hadá­szati bombázókkal hajtaná­nak végre. Hasonló manővert már kipróbáltak; akkor a B—52 gépek Egyiptom terü­letén hajtottak végre bombá­zási gyakorlatot. A katonai akciók célja a római és a bécsi repülőtéren elkövetett merényletek meg­torlása lenne. Washington főként Líbiát teszi felelőssé a merényletet állítólag vég­rehajtó csoport támogatásá­ért. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője csak „egybehangolt politikai és gazdasági intézkedésekről” beszélt, amelyeket Washing­ton szerint a nyugati álla­moknak kellene végrehajta- niok Kadhafi kormányának A Portugáliában tartandó elnökválasztás öt jelöltje tegnap hivatalosan bejegyez­tette nevét az alkotmányjo­gi bíróságon. A választások első fordulóját január 26-án tartják. Eszerint a következő öt politikus indul elnökjelölt­ként a választásokon: Diego Freitas do Amaral (a Szo­ciáldemokrata Központ a CDS egykori elnöke). Mario Soares (a Szocialista Párt vezetője), Francisco Salga­egész emberiség jövője függ. Most arra van szükség, hogy a Nyugat realitásérzékről és előrelátásról tegyen tanúbi­zonyságot, s a kölcsönösen elfogadható döntések megho zatala érdekében kész le­gyen megtenni az út reá ju­tó részét. „elszigetelésére” és „meg­büntetésére”. Washington ki­fogásolja, hogy számos nyu­gati partnere változatlanul kiterjedt gazdasági kapcso­latot tart fenn Tripolival. A szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni katonai tervek­ről. A tripoli rádió jelentése szerint tegnap számos líbiai városban Amerika-ellenes megmozdulások voltak vá­laszul azokra a washingtoni jelzésekre, amelyek ameri­kai megtorló akciót helyez­nek kilátásba Líbia ellen a bécsi és fiumicinói merény­letek kapcsán. A tüntetések résztvevői jelszavakban han­goztatták: készek megvédeni országukat bármiféle ameri­kai vagy izraeli támadás el­len. Irán korlátlan támogatá­sáról biztosította Líbiát arra az esetre, ha bármilyen ag­resszió éri. Az ÍRNA iráni hírügynökség Hasemi Raf- szandzsanit, a parlament el­nökét idézte, aki Líbia te- heráni nagykvetét fogadva kijelentette: ha Líbiát az imperialisták részéről táma­dás éri, az Irán részéről nem marad válasz nélkül. do Zenha (a Szocialista Párt egykori második számú veze­tője). Angelo Geloso (a Kommunista Párt jelöltje és Maria de Lurdes Pintasilgo asszony (volt miniszterelnök, baloldali keresztény politi­kus). Az alkotmányjogi bíróság nem fogadta el egy jobbol­dali független és két szél­sőbaloldali politikus jelölt­ségét, mivel nem tudták megszerezni a törvény által előírt 7500 aláírást. Washingtoni katonai előkészületek Líbia közelében Választások január 26-án Öt elnökjelölt Portugáliában MOSZKVA Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága és meg­vitatta, hogyan zajlik az SZKP februári XXVII. kongresszusát előkészítő ter­vezetek (irányelvek, prog­ram, szervezeti szabályzat) országos vitája. A testület megállapította, hogy a párt­tagok és a pártonkívüliek körében kiterjedt, demokra­tikus, jobbító szándékú vita kezdődött ezekről. A vitában milliók vesznek részt, javas­lataikat az illetékesek gon­dosan összegzik és elemzik. * * • Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügy­miniszter a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága és a KNDK kormányának meg­hívására január közepén hi­vatalos baráti látogatásra a KNDK-ba utazik — közölték tegnap hivatalosan Moszkvá­ban. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban fe­jezte ki jókívánságait U San Yu elnöknek, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság nem­zeti ünnepén. Lázár György, a Minisztertanács elnöke U Maung Maung Kha minisz­terelnöknek küldött üdvözlő táviratot. LOS ANGELES Közép-amerikai „jelenlété­nek” leépítésére szólította fel Ronald Reagan amerikai el­nök a Szovjetuniót. Az ame­rikai elnök a Noticias de Mexico hírügynökségnek nyi­latkozott abból az alkalom­ból, hogy pénteken a Mexi­cali határ menti városban több órás megbeszélést tart Miguel de la Madrid mexikói elnökkel. VARSÓ Novemberben és decem­berben 218 olyan személyt bocsátottak szabadon Len­gyelországban, akiket politi­kai okokból tartottak fogva; ezzel lényegében befejeződött a Hazafias Nenzeti Űjjászü- letési Mozgalom (PRON) ál­tal kezdeményezett humani­tárius intézkedés — jelentet­te tegnap a Zyce Warszawy című napilap. PÁRIZS Thomas Sankara százados, Burkina Köztársaság elnöke a francia Liberation című lapnak nyilatkozva kijelen­tette, hogy országa tartja magát a Malival létrejött tűzszünethez, de egyelőre még mali csapatok állnak burkinai területen. Az elnök úgy nyilatkozott, hogy a ma­li csapatok maguk is tá­vozni fognak, nem lesz szük­ség harci cselekményekre. RÖMA Az Olaszországba beutazó és ott tartózkodó külföldiek fokozottabb ellenőrzéséről, a rájuk vonatkozó szabályok szigorításáról tárgyalt az olasz kormány tegnap, mi­közben a múlt heti repülőté­ri merénylet kapcsán nem szűnnek a viták Itália föld­közi-tengeri politikájáról.

Next

/
Thumbnails
Contents