Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

1986. JANUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A jó hír festészete Cxóbel-kiállftás a megyei művelődési központban Vas István szerint Czóbel Béla művészete a jó hír fes­tészete. Találóbban ez előtt sem, azóta sem fogalmazta meg senki az életmű lénye­gét. Czóbel „arról adott hírt. hogy a világ gyönyörűséges, hogy kívánatos az asszonyi test, — írja a költő ióbarát, — hogy szép a kert és kert­ben az asztal, és a kenvér meg a bor az asztalon. Ezt mondta konokul, és minél közelebb a halálhoz, annál konokabb és ragyogóbb hit­tel és erővel”. Az idézet, nem elvont szellemesség, ha­nem lényeglátó megállapí­tás. Abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy a köl­tő gondolatait szembesíthet­jük Czóbel harmincegyné- hány. Szolnokon, a megyei művelődési központ galériá­jában kiállított festményével. A szentendrei Czóbel í Mú­zeum itt bemutatott gyűjte­ményét akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk: a jó hír festője már élete delén, vagy talán még előbb a nagyvilá­gé lett! Jól szemlélteti ezt Genthon István nagyszerű könyvének függeléke. A szer­ző 43 Czóbel-képet szerepel­tet az 1961-ben megjelent kötetben, s ezek közül 16 festmény — tehát a jelzet­teknek több mint egyharma- da — „Ismeretlen helyen” van. Czóbel Béla először 1902- ben utazott Nagybányára, az akkor már hírneves Erdély- széli művésztelepre. ahol Iványi Grünwald Béla volt a mestere. S már a legko­rábbi nagybányai festmé­nyét (1902-ben datált) is csak fénykénről ismerhetjük. „Eltűnt” valahol Európában. Czóbel 19031-ban már Münchenben tanul, s még ugyanazon évben Párizsban is kiállított. De a nyarak néhány évig még visszahív­ták Nagybányára. Közben egyre inkább a Les Fauves- csoport („Vadak”) hatása alá kerül, együtt szerepel a különböző rangos kiállításo­kon Matisse-szal, Derain-nel. Marquet-val, Dufy-vel éq más akkori és ké­sőbbi világhírességekkel. Itthon a ..Nyolcak” tag­ja 1912-ben művei a nagy­bányai jubiláris kiállításon még ott vannak. — ahonnan az első világháború kitöré­sekor távoznia kell! Hollan­diában fest. maid Berlinben. 1923—1939 között pedig új­ra Franeiaowszágban. Köz­ben két New York-i kiállí­tás. majd Párizsból Szent­endrére költözött. A háború után vissza-visszajárt a Szaj­na partjára, de végleges ott­honának már Szentendrét tartotta. Azért is fontos mindezt tudni Czóbelről, mert művé­szetében a táj. a környezet, ahol élt, meghatározó. Mi­iven kifejező; amikor 1975- ben megnyílt Szentendrén a Czóbel Múzeum, életében az utolsó kiállítást a genfi Petit Palais-ben rendezték meg. 1976. január 29-én — szomo­rú dátum — Budapesten a Tétényi úti kórházban halt meg. Szép kort megélt, hi­szen 1883-ban született Bu­dapesten, és gyönyörű örök­séget hagyott ránk. a nagy­világra. A Szolnokon látható kiál­lítás 1928-tól mutatja be Czóbel művészetének egy- egy remekét. A Zöldruhás nő, a Párizsi háztetők, a Sárga ház, az Ülő akt kor­szakos képek Czóbel festé­szetében. Korai időszakában a síkszerű erős kontúros ki­fejezésmódját figyelhetjük meg művein, későbbiekben inkább a tér problémáit ku­tatta képfelületein. A színek­kel való képépítés egész éle­tén át elkísérte. Talán csak a ’30-as években festett alko­tásain uralkodott a feketés- be hajló barna szín és erős kontúrvonal. A ’70-es évek­ben érte el kivilágosodásá- nak. színei tobzódásának a Fauves-korszakától már el­térő megfogalmazását. Ko­rábban viharos ecsetkezelé- sűek képei, a későbbiek vat­taszerű puhaságúak” — írja kitűnő ismerője Kratochwill Mimi, s a folyamat tükröző­dését jól nyomonkövethetjük a szolnoki tárlaton, amely különösen gazdagon tárja elénk a mester utolsó évti­zedének nagyszerű alkotásait. Ezek közül is kiemelkedik a Szentendrei Vénusz, (1968). az Erdélyi blúzos lány (1974), Legyezős lány (1975), ön­arckép. Varázslatos, az élet szépsé­gét hirdető festészetéről ön­maga így vallott: „A termé­szet látványára szükségem van. Ez egy kiindulási pont. mire támaszkodhatok. Ami előttem van, az csak egy lát­szat. Minél tovább nézem, annál gazdagabb lesz a látá­som és olyan dolgokat veszek észre, amit mikor kezdtem, nem láttam. Nem a látszat érdekel, hanem ami körülöt­te, mögötte van. A látszatot lefordítom a festés nyelvé­re. A festő akkor is fest, mikor nincs előtte vászon, állvány, ecset, festék. A meg­figyelések adják az inspirá­ciót és a későbbi megvaló­sítást”. Nagyon fontosnak tartjuk Czóbel e megállapítását a magunk számára is: minél tovább csodáljuk a remek­műveket. annál gazdagabbak leszünk asszociációkban is, minél többször látjuk képeit, mindannyiszor újabb és újabb költői csodákat fede­zünk fel színzuhatagaiban. Tiszai Lajos Mezőtúri hagyomány Petfifi­szavalóverseny „Király vagyok mo3t minden alkonyon: A nap pirosló fényt lövell reám, A nap DÍrosló búosúsugara Bíborra festi egyszerű ruhám...” Régóta hagyomány a me­zőtúri. Újvárosi Általános Iskolában, hogy januárban Petőfi Sándor emlékére és tiszteletére a felsőtagozatos tanulók szavalóversenyen mérik összg képességeiket versmondásban, s a költő verseit szólaltatják meg. Az iskolai döntő előtt a Petőfi Sándor Úttörőcsapat felsőta­gozatos rajaiban már lezaj­lottak az elődöntők, és a legkiválóbb 31 versmondót delegálták a könyvtárban megrendezett versenyre. A szoros mezőnyben az 5—6. osztályosok kategóriá­jában Pusztai Laura ötödi­kes, a 7—8. osztályosok kate­góriájában Kovács Éva hete­dikes tanuló lett az I. helye­zett. A legjobbak könyvjuta­lomban és dicsérő oklevél­ben részesültek, illetve a zsűri nevében Veres Gvuláné tanárnő által tolmácsolt szakmai tanácsokat helyez­hették kis tarsolyukba. Irodalomtörténeti szabadegyetem Rzonos hullámhosszon Tévesen jelent meg a Szol­noki Műsorkalauz januári számában a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és a TIT által szervezett irodalomtör­téneti szabadegyetem szoká­sos, hétfői dátuma. A foglal­kozás helyes időpontja a könyvtár olvasótermében: január 20-án este 6 óra. A szabadegyetem hétfői té­mája: Azonos hullámhoszt- szon — a modern vers elem­zése. Előadója Kecskés And­rás irodalomtörténész a Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtudományi In­tézetéből. Báli Józser karnagy Mendelssohn Hebridák-nyitányát vezényli Petrovics Emil a karmesteri emelvényen. A zeneszerző III. kantáta című művét a szolnoki zenekar játszotta először — ennek tiszteletére vett részt a hangversenyen a szerző, és akinek művét ajánlotta: Kincses Veronika Kovács Dénes Kossuth-dí­jas hegedűművész a zene­kar kíséretében Brahms Hegedűversenyét szólaltatta meg TZ — Bjn ubileumi koncert — képekber Szolnok zenei életének kiemelkedő eseménye volt az a jubileumi koncert, melyet a 20. születésnapját ünneplő Szolnoki szimfonikus zenekar adott a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. A megye zeneszerető kö­zönsége nevében Lengyel Boldizsár, a városi tanács elnök- helyettese köszöntötte az együttest és vezetőjét, Báli Józse­fet. A hangversenyen, melyen vendégművészként fellépett Kovács Dénes, Kincses Veronika és Petrovics Emil, a mint­egy kétszáz repertoár-darabból négy művet mutattak be. A koncertet követő kis ünnepségen a KÓTA díszoklevelét és a megyei tanács Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetését vette át Báli József karnagy. Szünetben Petrovics Emil a koncert hallgatóinak társaságában és Kovács Dénes Az oktatási törvény korszerűsítése Alapelv a szakmai önállóság hogy az ország- gyűlés ta­vaszi ülésszakán új oktatási törvényt fogadott el, amely az idei tanév kezdetén lép majd életbe. A törvény elő­készítésének időszakában a Művelődési Minisztérium ki­kérte a pedagógustársada­lom véleményét a készülő javaslatról, és a szakmai vi­ták alapján átdolgozott ter­vezet került január végén a Minisztertanács, illetve áp­rilisban a parlament elé. Mint minden csoda, vagy minden nagy újdonság ez is csak három napig tartott; néhány alkalommal cikkez­tek róla az újságok, aztán gyorsan lekerült a napirend­ről, mielőtt a közvélemény megtudhatta volna, hogy az 1985. évi I. törvénynek mi a lényege, jelentősége. Mindenekelőtt a lendületes társadalmi fejlődés. A leg­utóbbi magas szintű szabá­lyozás, az 1961-es III. tör­vény óta negyedszázad telt el, ezalatt sok-sok kiegészí­tő-módosító rendelkezés lá­tott napvilágot. — nem mindig a törvény rendszeré­be foglaltan —, ám ezek nem határozták meg a pedagógu­sok, a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit, sem az oktatási intézmények irányításának elveit. A mos­tani jogi rendelkezés egyik gyakorlati feltétele a közok­tatás és a felsőoktatás ta­valy elfogadott programjá­nak, amely a következő két évtizedre szabta meg a fejlődés irányát. Az új tör­vény a maga sajátos eszkö­zeivel számottevően hozzá­járul a fejlesztés útjában ál­ló akadályok elhárításához. A 166 paragrafusból álló jogszabály tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára, és annak irá­nyítására vonatkozó legfon­tosabb szabályokat, ezenkí­vül szól a tanítás demokra­tizálásáról, a tanulók, a ne­velők, a szülők jogairól, kö­telességeiről, az iskola és a társadalom közötti kapcsola­tok alakításáról. Mindezt a jog eddig nem szabályozta. Arra persze nem vállal­kozhatunk, hogy részletesen ismertessük a törvény elő­írásait, csupán a korábbi szabályokhoz képest újdon­ságnak számító rendelkezé­sek közül utalunk a fonto­sabbakra. A fogyatékos ta­nulókat nevelő intézmények — amelyeket a jelenlegi szabályozás „gyógypedagó­giai intézmények” megjelö­léssel foglal össze — ezentúl szervesen beépülnek az alap-, illetőleg a középfokú iskolák rendszerébe; azt re­mélve ettől az intézkedés­től, hogy általa is csökken a fogyatékos gyerekek hát­rányos társadalmi megkü­lönböztetése. A továbbképző iskolára ma már nincs szükség, mi­vel a középfokú továbbta­nulásra jelentkezők száma nagyjából megegyezik az ál­talános iskolát végzetteké­vel. Megszűnik az állami zeneiskolák bizonytalan jogi helyzete, mert ez az alap­fokú művészetoktatási in­tézmény ezentúl az alapfokú oktatás rendszerébe illesz­kedik be. A közoktatás fejlesztésé­nek tavaly elfogadott prog­ramja a pedagógiai tevé­kenység javításának egyik lényeges biztosítékát az in­tézmények szakmai önálló­ságának növelésében látja. A törvény most a szakmai önállóságot nemcsak alap­elvként deklarálja, hanem annak tartalmát és megva­lósításának feltételeit is meghatározza. Fontosnak tartja az új törvény az iskolai diákön­kormányzat kiépítését. Ál­talában újdonságnak számít az a tizennégy paragrafus, amely a tanulók jogait és kötelességeit veszi számba. Erre korábban nem volt pél­da. Ugyanakkor nyomaték­kai szól a törvény a család, a szülők jogairól és köteles­ségeiről, és kitér a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek fe­lelősségére is az ifjúságne­velésben. A szakemberek tapaszta­latai és vizsgálatai alapján a tankötelezettség — hattól tizenhat éves korig — kez­detének időpontját nem naptári naphoz, hanem a gyerek fejlettségéhez kötik, vagyis tekintetbe veszik az eltérően fejlett gyerekek ta­nításának gondjait, és a tankötelezettség végső idő­pontját is rugalmasabban ál­lapítják meg, mint a ko­rábbi előírás. Régóta ismert a magyar jogban a külföldön szerzett bizonyítvány vagy oklevél honosítása. Ennek, valamint a külföldön folytatott rész- tanulmányok beszámításá­nak átfogó szabályozására most első ízben kerül sor. Tavasszal a parlamentben a beterjesztett törvényja­vaslathoz tizenkét képviselő szólt hozzá. A disputa szer­teágazó volt; közoktatásunk eredményein kívül szinte minden neuralgikus pontra rátapintottak a felszólalók, magáról a törvényjavaslat­ról pedig azt állapították meg, hogy a továbblépés, a korszerűsítés záloga rejlik benne. persze csak jo­gi keret a magyar oktatásügy tovább­fejlesztéséhez, a paragrafu­sok előírásaiba a közoktatás katonáinak kell életet vin­niük — a szülők, a társa­dalom hathatós közremű­ködésével. Tehát végül is mindannyiunkon múlik, hogy iskolaügyünk helyzete miként alakul az ezredfor­duló felé siető években. — P. K. I.— Ismeretes fl törvény Jászszentandráson Tanítójelöltek tábora A Jászberényi Tanítókép­ző Főiskola közművelődési tanszéke öt évvel ezelőtt szervezett először Jászszent­andráson szociográfiai tá­bort. Az érdeklődő tanítóje­löltek Pethő László adjunk­tus irányításával megismer­kedtek a község lakóinak életével, majd a későbbi tá­borozások során alaposabban kezdték tanulmányozni a családok élet- és munkakö­rülményeit. Feldolgozták, s kötetben adták közre a fia­tal házasok, illetve a közép­korúak életmódjáról szerzett tapasztalataikat, elemzései­ket. Az idén január 23—29-ig ismét Jászszentandráson „vendégeskednek” a hallga­tók. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is csalá­doknál szállnak meg, s fel­jegyzéseket készítenek a nyugdíjazás felé közeledő korosztály kapcsolatairól, élet- és munkakörülményei­ről. Ezzel gyakorlatilag vé­get érnek a jászszentandrási családvizsgálatok, amelyek­nek tapasztalatai sok segít­séget adnak majd a leendő tanítóknak munkájukhoz, a neveléshez, de jól haszno­sítják a hallgatók megala­pozott elemzéseit a község vezetői az ott dolgozó pe­dagógusok, népművelők is.

Next

/
Thumbnails
Contents