Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

1985. DECEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kőolajtermelők munkasikere Az év vége előtt 12 nappal teljesítette a VI. ötéves terv termelési és értékesítési elő­irányzatát a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat. Ezzel egyidejűleg ele­get tett a felszabadulási és a kongresszusi rrtunkaverseny tiszteletére tett eredménvtúl- teljesítési vállalásának is. Az ország szénhidrogén kincsé­nek a döntő hányadát szol­gáltató nagy iparválllalat munkáskollektívájá — élén a szocialista brigádokkal — az öt évre esedékes kőolajter­melési tervét ötvenezer ton­nával teljesítette túl. föld­gázból az esedékes mennyi­ségen felül több mint más­fél milliárd köbmétert hozott a felszínre, gáztermékekből pedig 340 ezer (háromszáz- negyvenezer) tonnával tetéz­te meg a tervét. Január 1-től városi rangot kap Vasvár. A te lepfilés három évszázadon keresztül Vas me­gye székhelye volt, először 1269-ben kapott városi rangot. 1969-ig járási székhely, azóta városi jogú nagyközség. Ma az öt társközséggel együtt 7802 lakója van. A most befejező­dő VI. ötéves tervben 280 lakás épült, ebből 169 magánerőből. A képen: a városközpont (MTI fotó: Czika László felvétele — KS) Még egyszer Szórópusztáról (Folytatás az 1. oldalról) Két évvel ezelőtt — egy panaszoslevél nyomán — szóvá tettük, hogy a Beseny- szöghöz tartozó Szórópusz­tán nemcsak fedetlen, ha­nem életveszélyt hordozva beomlott falú csordakútból isznak a helybeliek. A kút száját ölelő sár tenger a kút­ba folyt. A besenyszögi ter­melőszövetkezet elnöke segí- tőkészségről adott tanúbi­zonyságot. Hangsúlyozta ugyan, hogy bár a csordakút az övéké, az ívóvíz biztosí­tása viszont — tekintve, hogy a szórópusztaiak között alig- aliig akad tsz-tag — nem az ő kötelességük, mégis rend­be tetetik a csordakutat. ígéretét valóra is váltotta. Ezt egy közreműködésünket köszönő, Szórópusztáról ér­kező levél is tanúsította. kaptunk törmelék téglát, a rossz út gödreibe társadal­mi munkában betömörítet- tük. Rögtön írtam egy leve­let a Besenyszögi Községi Tanács elnökének — ha már a tsz nem segít, hogy a be­hordott téglatörmelékre küldjön ki 2—3 kocsi sódert vagy homokot és ezzel az út egy darabig még bírja. Még csak válaszra sem méltat­tak, pedig itt is lakik néhány (19) adófizető csalód”. Kivezető utat keresve Nos, ha ez a helyzet, néz­zünk szét mégegyszer Szóró­pusztán. Panaszosunkat hiá­ba keressük a megadott cí­men, Szolnokon van. Ko­csink időközben a sártenger fogja lett, az idevezető út­ról semmi jót sem momdiha­* mx Eszmecsere a csordakútnál Biztos, ami biztos alapon mi is meggyőződtünk arról, hogy a kút falát rendbe tették, kávát, és fedelet húztak rá, környékét pedig lebetonoz­ták. Válaszra sem méltattak Ilyen előzmények után kaptunk a közelmúltban egy indulattól fűtött levelet a Szórópusztán lakó Balogh Máriától. Többek között ezt írja: „A Néplapban 1984- ben megjelent egy cikk „Szó­rópusztán süvölt a szél” címmel. Én akkortájt kerül­tem a pusztára, de az azóta eltelt idő sem hozott semmi változást... „Szörnyed jenek el — megvizsgáltattam a csordakút vizét — a Köjál­nál még komolyan veszik az emberi élet óvását — és az eredmény borzasztó! Sem­milyen körülmények között nem szabadna belőle inni, még mosogatni sem, és mi­ből iszunk, abból, mert más nincs. Mellékelem a vizsgá­lati lapot. Az út ennél sok­kal rosszabb „elintézést” nyert. Rögtön akkor jöttek a felmérők és megígérték az új utat, azóta is rajtunk ne­vetnek a tsz-nél. Bolond, aki hisz jelszóval. A mostani nyár folyamán az erdésztől tunk. A csordakútnál a szomszédban lakó Lados Im- réné beszélget egyik isme­rősével. A víz minőségét tu­dakoló kérdésünkre csak annyit mond: — 1963 óta isszuk ennek a csordakútnak a vizét. Az udvarunkban lévő kút vize rossz, megtúrósodik, még a tehén sem szereti. Ettől vi­szont senki sem betegedett meg, amióta itt lakunk. Pedig megbetegedhetett volna, vélem a Köjál víz­vizsgálati ered,menyére gon­dolva, miszerint: „...ivóvízül nem fogadható el. Kékbeteg­ség veszélye miatt csecsemők részére ivóvíz tea, tápszer, ételkészítés és edényzet mo­sogatása céljára felhasznál­ni tilos”. A helyzet tehát egyértel­mű. Nincs más hátra, mint a kivezető út keresése. Egy­értelmű a megyei tanács il­letékes osztályának állásfog­lalása is: „Az ivóvíz bizto­sítása mindenhol helyi fel­adat. Fedezetet ilyen célra nem tudunk biztosítani. Me­gyénkben egyébként néhány tucat szórványtelepülés küzd olyan gonddal, mint Szóró­puszta”. A Köjál egyik szakembe­rétől arra a kérdésünkre, hogy a vízvizsgálati eied- mény alapján egyáltalán iha- tóvá tehető-e a szórópusztai csordakút vize, azt a választ kapjuk, hogy az általános talajszennyezettség miatt az lehetetlen. Ivóvizet csak mé­lyebb rétegekből nyerhet­nek. Utunk következő állomása a Besenyszögi Községi Ta­nács. A tanácselnöknek Bo­ros Emilnek a szórópusztai helyzet ismertetésével nem mondunk újat: — Szórópuszta mellett a szintén hozzánk tartozó Fo- korun és Dohán sincs meg­oldva az ivóvízellátás. A szórópusztaiak annyiban elő­nyös helyzetben vannak, hogy a csordakúttól három­száz méterre lévő gátőrház­ból vihetnének ivóvizet, a vízügyi igazgatóság megen­gedte ezt, de ők a csordakút- hoz ragaszkodnak. Néhány ottani ember azzal vádol bennünket, hogy mindent a faluban építünk, külterüle­ten meg semmit. Arról vi­szont hallgatnak, hogy a fa­luban lakók a vízműépítés­hez családonként négyezer forinttal és társadalmi mun­kával járultak hozzá. A bel­ső utak építéséhez meg 4—5 ezer forinttal járultak és ugyancsak társadalmi mun­kával. Az adót természete­sen ők is fizetik. Ilyen össze­fogást ajánlok én a szóró­pusztai útépítéshez is, hiszen két-három kocsi sóder, vagy homok nem teszi járhatóvá az ottani utat. A helyzet megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha nemcsak kö­vetelnek, hanem áldozatot is hoznak. Szórópusztán egyébként van a tsz-nek egy elromlott fúrott kútja. A mi­nap mondtam a tsz-elnök- nek, hogy ha rendbe hoznák, üzemeltetéséhez a tanács is hozzájárulna. Igaz. sok pén­zünk nincs, emiatt maradt feltöltetlenül az óvoda udva­ra is. Ilyen gondok miatt ja­vasoljuk a szórópusztaiak­nak azt, hogy fogjanak ösz- szé és fúraSiSanak egy 30—40 méter mély kutat. Néhány ezer forintból megoldható lenne. Csak így remélhetnek őszinte és világos beszéd ez is. Igaz, hogy csak kör­vonalazza a íteórópu&ztaink gondjának megoldását. És nemcsak az övékét, hanem a többi hasonló település fejlődését is. Eszembe jutott egy régi közmondás, misze­rint: ..Segíts magadon, s az isten is megsegít”. Ha tel­jes mértékben nem is vonat­kozik ez a kisebb települé­sek lakóira, mert nem hagy­hatok magukra, mégis sok igazságot rejt magában. Annyit feltétlenül1, hogy, ösz- szefogásiban. saját helyzetü­ket jobbító anyagi áldozat- vállalásban nem adhatják alább a nagyobb települések lakóinál. És csak ezen az alapon remélhetnek érdemi támogatást, a pusztán élők a községi tanácstól. Illetve ak­kor már nemcsak remélhet­nek... S. B. Garancia 30 évre Felépült a dunakeszi betoncserépgyár Befejeződött a próbater­melés. a műszaki átadás és megkezdte az üzemszerű munkát a dunakeszi beton­cserépgyár, amelynek létre­hozására, a gépek szállítá­sára és felszerelésére a 43-as Számú Állami Építőipari Vállalat a Nikex közremű­ködésével egy évvel ezelőtt kötött szerződést az olasz Vortex-Hydra céggel. A ki­vitelező vállalat dunakeszi házgyárának egyik üzem­csarnokában kapott helyet a betoncserépgyár, amelyet az olasz cég a vállalt határidő­re, tehát a tervezéssel, szál­lítással, szereléssel együtt egy év alatt rendezett be korszerű automata gépsorok­kal. A tervek szerint az új gyár a jövő évben mintegy 15 mil­lió betoncserepet és kiegészí­tő idomot állít elő, s foko­zatosan éri el teljes kapa­citását, az évi 20 millió da­rabos termelést. Januártól kezdi meg termékeik szállí­tását, a forgalmazás pedig a Tüzép, az Éptek és az áfész építőanyagtelepein történik, de a gyár a hozzáforduló vá­sárlókat közvetlenül is ki­szolgálja. Ezért a tető elkészítéséhez — bár másféle méretbeosz­tásban — nincs szükség több faanyagra, lécre vagy szaru­fára. A római-tetőcserép ára is magasabb a szokványos égetett cserépénél, de ez a többletköltség lényegéiben megtérül azzal, hogy a tető­rendszer kiegészítő elemeivel meg lehet takarítani a tető- széldeszkázás és bádogozás költségeit. Kedvező az is. hogy a pontos illeszkedés következtében a betoncserép garantáltan használható be­ázástól és hóbefúvástól men­tes tetőtér beépítésére, s me­redek, alpesi tető kialakításá­ra. A termék teherbírásáért és fagvállóságáért 30 éves garanciát vállal a gyártó. Végletek nélkül H állottám a rádióból, hogy az egyik köz­lekedési vállalat bi­zonyos körzetekben ritkítja a járatait, mert a környéken levő nagy­üzemek jó előre „ledolgoz­ták” a karácsony és az újév közötti munkaidőt. Akkor meg minek fönntartani a szokásos tömegközlekedési járatokat? Hallottam a rádió egv másik műsorában, hogy más iparvállalatoknál talán min­den korábbinál nagyobb év végi rohammunkára kell szá­mítani. mert a termelés év közbeni ütemtelensége, a ta­vaszi, a nyári és a kora őszi kooperációs bajok, az anyag- beszerzési gondok és az im- portproblélmák miatt most aztán „mindent bele” ... Olvasom a lapokban — többek között a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusáról szóló tudósí­tásokban —, hogy a bányá­szok most már valóban em­berfeletti erőfeszítéseket tesznek, hogy legalább né­mileg enyhüljön a hosszú idő óta tartó szénhiány. S a tempó visszafogása az év utolsó napjaiban sem vár­ható, sőt a bányászoknak ió ideje nincs hétvégi pihenő­napjuk. S jártam olyan — ország­szerte híres — gyárban, ahol bár nem türelmetlenkednek a megrendelők, nincsenek év végi idegrohamok ^sem, de nincs a két ünnep közötti általános munkaszünet sem. Az ünnepeket ugyanis nem toldották meg — jó elő­re ledolgozva az esedékes munkanapokat, — hanem dolgoznak szépen, tempósan, miközben már szinte moz­dulni sem tudnak a raktá­rakban és a műhelvekben felhalmozott terméktömeg­től. A gvár ugvanis iórészt az építőipar megrendelésére szállít, s tudnivaló, hogy az év utolsó hónapjai nem szá­mítanak kifejezetten a kon­junkturális időszaknak az építőknél. Böngészem a megint ese­dékes munkanap-átrendezé­seket. Biztos, hogy logikus és racionális a megoldás. dp kétlem, hogy nem lehetne racionálisabb. Gazdaságpoli­tikai hetilapunk, a Figyelő, az év eleién bizonyította — naptárvázlatot is mellékelve. — hogy az ünnepek előtti és utáni munkananbeosztások le­hetnének egyértelműbbek is. hogy ne mondjam: egysze­rűbbek. Nem kellene feltét­lenül tört heteket kialakíta­ni következéskéonen nem kellene a munkavállalók nagy többségét ily módon is arra csábítani, hogv külön­böző ügyeskedésekkel tol- dozzák-foltozzák az ünnepek miatti munkaszüneteket. Mert — és ne tagadjuk — végletes munkaidőbeesztások iellemzik a nagvobb ünne­pek körnvékét. Van ahol a minden erőt kiszívó hairá. van ahol a csendes cemmit- tevés. s van ahol a hivatalo­san is szentesített plusz sza- tyaricAe dívik. Emlékszem a televízió Hírháttér című műsorának egyik kora nyári adására, amikor a műsor készítőinek kedvéért, egy közönséges péntek délben — 12 és 13 óra között — forgalomszám­lálást végeztek a Balaton felé vezető Duna-hídon. Ki­derült, hogy a péntek déli, tehát a hivatalos munkaidő­ben számlált gépkocsiforga­lom nagyobb volt, mint amit szombatonként, tehát a ko­rábban klasszikusnak minő­síthető balatoni forgalom re­gisztrálói rögzítettek. S e vizsgálat azt is jelezte, hogy nálunk az ünnepek vagy akárcsak a szokványos hét­vége közeledtével sok he­lyütt semmi becsülete nincs a munkaidőnek. Az ugye elképzelhetetlen, hogy százezrével, sőt millió­nyian játsszák ki — amúgy magánkezdeményezésként — a törvényes munkaidőt. Vi­szont százezreket, sőt mil­liós tömegeket lehet rászok­tatni — akaratlanul is — arra, hogy igenis kijátsszák a törvényes munkaidővel kapcsolatos rendelkezéseket. Ez a jelenség nemcsak álta­lánosítható, — bizonyos munkahelyeken és bizonyos körökben — hanem feltűnő is. És persze okkal-joggal ir­ritálja mindazokat, akik pél­dául folyamatos munkarend­ben dolgoznak. Vagy akiknek — az ellátási gondok miatt — a heti pihenőnapokon is dolgozniuk kell. Vagy azo­kat, akik — például ilyen­kor. év végén, a vállalat ko­rábbi gazdálkodási gondjai miatt — most éjt nappallá té­ve dolgoznak, s jó esetben maradt számukra a kétna­pos karácsony, és a másfél­napos szilveszteri-újévi ün­nep. Vajon lehetne-e ilyesfajta végletek nélkül dolgozni és ünnepelni? Vajon megold­ható-e, hogy nagyjából egy­séges terheléssel dolgozzék valamennyi munkahely, füs- getlenül attól, hogv péntek dél van-e vagy éppenség­gel szilveszteri ünneD .köze­ledik. iztosan megoldha­tó. Csak ehhez va­lóban olvan telje­sítménykövetelmé­nyek kellenek — amihez persze olyan anyagi ösztönzési rendszert is kell rendelni ami manap­ság, és már hosszú szú ideje ismeret a hazai munkahelyeken. No és per­sze, olyan termelési rend kel­lene, amely nem tűrné az év közbeni lazításokat, és'az év végi — gyakorta embert nyomorító — hajrákat. de nem tűmé azt sem. hogv lassú-laza tempóban dolgoz­gatunk. objektív és minden­féle egvéb akadályokra hi­vatkozva. s az általános szervezetlenség közepette önhatalmúlag — és minden következmény nélkül — meg­valósítjuk a négv. jó esetben is a négy és félnapos mun­kahetet. Miközben má­sutt mások nem négynapos, de a teljes hetet kitöltő mun­kaidőben dolgoznak. Vaavis: a végletek nélküli munkavégzés módszerét és lehetőségét kellene megta­nulni és megszokni. Segítség lenne ez sokaknak, átkozóri- nának emiatt sokan, d» vé­gül is mindenki iól járna. Nem mellékesen a nemzet- gazdaság is. B A GITR SZÁMADÁSA (Folyiaiás az 1. oldalról) alapot tud felosztani oart- nergazdaságainak a GITR. A rendszer sokrétű tevé­kenységének idei mérlegét megvonó értékelés után kör­vonalazták az igazgatótanács előtt a GITR vezetői a leg­jelentősebb 1986. évi elkép­zeléseket is. A gépforgalma- zást például Ifa tehergép­kocsik megvásárlásával és műszaki vizsgáztatás utáni átadásával bővítik. Intenzív repcetermesztési technológiát dolgoznak ki a rendszer szakemberei, és megteremtik e«y, a partnerüzemek köré­ben hasznosítható számítógé­pes együttműködés felté­telrendszerét. A jövő évi fej­lesztési tervekben szerepel többek között egy szabadtéri munkagéptároló, a Fortschritt gépek alkatrészeinek tárolá­sára szolgáló raktár, és a Kleine cukorrépa betakarító gépek alkatrészellátását biz­tosító konszignációs raktár létesítése. A tanácskozáson hozzászóló igazgatótanácsi tagok elismerték az eddigi munkát, örömmel üdvözölték a taggazdaságok tevékenysé­gét segítő elképzeléseket, de jobbító szándékkal kritiká­val is illették a termelési rendszert, többek között az információs rendszerükben taoasztalható hiányosságo­kért. Az utóbbiak mielőbbi meg­szüntetésére hívta fel a ®ITR szakvezetőinek figyelmét Si­mon József is. A partner- gazdaságok — hangsúlyozta hozzászólásában a megyei pártbizottság titkára — jog­gal várják el a termelési rendszertől, hogy ideiében jussanak a szervezeten ke­resztül megbízható, a mun­kájukat segítő információ­hoz. Nem kevés a GITR fel­adata a megyei gabonater­mesztési program teljesíté­sében, a VII. ötéves terv végére az évi 1.4 millió ton­na gabonatermés elérésében, a VII. ötéves terv végére az évi 1.4 millió tonna gabona- termés elérésében. Ebben a munkában azonban — mondotta Simon József — a mennyiségi tervek teljesíté­sét segítő törekvéseknek a minőségi jegyek erősödésével kell párosulniuk. Végezetül a tíz megyét átfogó termelési rendszernek, a tevékenységét irányító igazgatótanácsnak a felelősségét hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára a taggazdaságok vállalkozó­készségének és megújuló ké­pességének fokozásában. T. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents