Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

1985. DECEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Karácsony. Érdekes, hogy ehhez a szóihoz mindig valami szépet, jót, valami nagyszerűt társít az ember. Nem is csoda, hiszen nincs még egy olyan ünnepünk, amelyen a szeretet, a béke, a megértés, az együvétartozás ennyire „beköltözne” fa­laink közé. Ilyenkor még a távolban élő gyermek is megtalálja a hazafelé vezető utat. Hiszen a karácsony „csak” úgy szép ha együtt van a család. Csakhogy hány meg hány lakásból — ha időlegesen is, de — hiányzik az édesapa, az édesanya vagy a gyermek, mivel munkájuk, a szolgálat elszólítja őket a fenyőfa alól. Nem­igen gondolunk rájuk. Pedig „ott vannak”, s munkájukkal így vagy úgy hozzájárul­nak, hogy mi nyugodtan ünnepelhessünk. Nekik szólt a kérdés tegnap: Hogyan töltötte a karácsonyt T •tünk megünnepelni a név­napomat. De csak módjával, mivel ma be kellett jönnöm. Persze, mi már jó élőre tud­juk, hogy mikor kerül ránk a sor, így nem okoz különö­sebb meglepetést a munka. Mi fiatalok — ha dönthetünk — többnyire a szilvesztert választjuk. Ügy néz ki. hogy akkor szabad leszek. Az állatgondozó Ott ahol már a szél is szabadon nyargalászhat, hi­szen nem állja útját semmi, ott található a Zagyvaréka- si Béke Tsz szakosított ser­téstelepe. Nem valami köny- nyű ide bejutni, zárt ajtók állják útját az embernek. Jó negyedórányá kiabálás után nyerünk csak bebocsátást. Kéz és lábfertőtlenítés, s ezután egy helyiségbe lé­pünk, ahol többen üldögél­nek. — Ma tizenketten va­gyunk bent — magyarázza Vincze István, a sertésgon­Az orvos Szolnokon, a Hetényi Gé­za Kórház sürgősségi beteg- felvételi osztályán — ünnep ide, ünnep oda — „nagy­üzem” van. A beteghordók ibostzorkányos ügyességgel egyensúlyoznak a folyosón. A padokon nagykabátba bújt megtört arcú emberek. A rendelőben folyik a vizs­gálat. — Az ünnep első napján bejöttem s csak pénteken es­te érek haza — kínál hely- lyel dr. Kovács Ottó sebész. — Igaz a karácsony estéjét még otthon töltöttem félesé­gemmel és két gyermekünk­kel. Eljöttek Szegedről a szüleim is, így teljes volt a boldogság. A feleségem is orvos. Szászberekén körzet­ben dolgozik, s ha az ott­honiak megkeresik úgysem mond nemet. így állandó a szolgálat. Szóval, ilyenkor sem nagyon lehet pihen­nünk. Befelé jövet biztos lát­ta a pádon várakozókat. Többnyire kötéscserére jöt­tek, mivel ilyenkor az SZTK- ban nem dolgoznak, így mi látjuk el őket.’Tegnap pél­dául 3 óra hosszat operál­tam. Volt egy vakbél és egy sérvműtétem, majd egy vas­tagbél műtétnél asszisztál­tam. Mindezt nem panasz­ként mondom. Tudja nekem valahogy mindig kell, hogy az emberekkel törődhessek. Másképp talán nem is erez­ném jól magam. A vasutas *5 I 1%. ji ** I (T í A vasútállomás váróter­mében feszesen áll a fenyő­fa — jelezve, hogy itt sem feledkeztek meg a kará­csonyról, A jegypénztárak­nál már hosszú sorok kí­gyóznak. Lassan vége az ün­nepnek, s ki-ki siet dolgára, utazik vissza haza vagy a munkahelyére. A központi épülettől kicsit távolabb az irányítótorony ablakai kém­lelik a pályaudvart. A ha­todik emeleten a kezelőpult előtt több társával együtt egy fiatalember ül. Előtte a pályaudvar vázlatos képe, melyet át meg átszabdalnak a különböző vonalak. — Én már hét éve itt va- , gyök a vasútnál, úgyhogy nem újdonság számomra z ünnepi munka — fogad He- czendorfer István forgalmi szolgálattevő. — Szóval nem jelent nagy gondot, hiszen nőtlen vagyok, s a szüleim­mel lakom együtt. Dolgoz­tam 24-én este is. Karácsony első napja viszont szabad volt s a barátaimmal elmen­dozók csoportvezetője. — De szükség is van ennyi ember­re, hiszen itt 6 ezer sertést gondozunk. Az állatok pe­dig megkívánják, hogy az ünnepen is ellássuk őket. Váltott műszakban dolgo­zunk, s így a háromnapos ünnepből két napot otthon töltöttünk. Bőven jutott idő a családra is. Ma reggel 7 órakor kezdtünk, s délután 4-ig leszünk bent. Nézze aki erre a munkára adja a fejét annak vállalni kell az ün­nepi műszakot is. Persze, nemcsak karácsonykor, az állat szombaton, vasárnap is eszik. Tudja, itt lelkiismere­tesnek és pontosnak kell lenni, ugyanis ha nem idő­ben etetünk az állat már jelzi, nem lehet becsapni. A tévészerelő Szabó Béla, a szolnoki Gelka vezetője azzal fogad, hogy ma eddig hat bejelen­tés érkezett mindegyik hely­re kimentek a szerelők: — nálunk karácsonykor és szil­veszterkor „önkéntes ala­pon” oldjuk meg az ügye­letet. Jelentkeznek fiata­labbak is, idősebbek is. A három nap alatt egyébként 42 alkalommal csörgött a te­lefonunk. Többnyire sikerült a hibákat kijavítani. Előfor­dult olyan is. hogy alkat­részhiány miatt nem tudtuk megrepa.rálni a készüléket, ilyenkor kölcsön televíziót A telefonkezelő Szolnokon az 1. sz. posta- hivatal 2. emeletén a távbe­szélő központban szőke hölgy ül a kezelőasztalnál. — Gyakorlatilag az idén nem volt karácsonyom. — Ezzel a mondattal áll fel a kezelőpulttól Varga István- né. — Mi folyamatos mű­szakban dolgozunk, ami azt jelenti, hogy például én 24- én reggel 7 órakor kezdtem és 12-ig dolgoztam. Utána még aznap este 9 órakor is­mét munkába álltam és más­nap reggel 7-ig itt voltam. Ma déltől este 9-ig tart az ügyeletem. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Tiszavár- konyban lakom, s ilyenkor ünnepen nincs annyi busz­járat. mint a hétköznapokon. Ma például már fél 10-kor el kellett jönnöm otthonról, hogy délre beérjek. Ennek ellenére szeretem csinálni. Felelősségteljes munka a mienk. Gondolja csak el, ide most 22 község és 126 vidéki előfizető van bekapcsolva. S ugyanakkor az ország más tájairól 16 vonalon hívhat­ják jelenleg Szolnokot, Úgyhogy nem unatkozom Mi minden évben feldí­szítünk itt a munkahelyen is egy fát, hogy mégis ünne­pi legyen a hangulat, — mutat az ablak mellett meg­húzódó apró kis fenyőre. Ám a posta is ad ajándékot — teszi hozzá — mivel kará­csonykor és újévkor a tele­fonálóknak nappal is az éj­szakai kedvezményes díjat számlázzuk. Végül az ügyeletes újság­író telefonja az ügyeletes mentőknek, a rendőrségnek. Elmondják semmi különö­sebb esemény nem történt, csupán Kisújszállásnál csú­szott az árokba egy Tra­bant. Szóval csendes, békés, nyugodt karácsonyunk volt. Nagy Tibor Fotó: Dede G. Az 1986-os állami költségvetés főbb jellemzői Az Országgyűlés a közel­múltban megtartott téli ülésszakán fogadta el a Ma­gyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A költ­ségvetési előirányzatok — a népgazdasági tervvel össz­hangban — azzal számolnak, hogy 1986-ban folyó áron számítva a népgazdaság ösz- szes jövedelme 7—8 száza­lékkal gyarapodik: a fo­gyasztás 6 százalékkal. a nettó felhalmozás 3 száza­lékkal növekszik: s az ösz- szes jövedelem 3 százaléká­nak megfelelő nagyságú ki­viteli többlet jön létre. A jövedelmek képződésé­nek és felhasználásának tervszerű alakulását a pénz­ügyi folyamatok olyan álla­mi irányítása segíti, ami arra törekszik, hogy a vállalatok jövedelme alapvetően gaz­dálkodásúik1 'hatékonysága szerint differenciálódjon; gyorsuljon az alacsony haté­konyságú tevékenységek el­hagyása; a felhalmozási célú vásárlóerő a hatékony, gyor­san megtérülő és gazdaságos exportot bővítő fejlesztések­re összpontosuljon; a bérek és a munkajövedelmek a tel­jesítményekkel arányosan emelkedjenek; s a társadal­mi közös kiadások a népgaz­daság jövedelméhez igazod­va növekedjenek. Az állami költségvetés 1986-tól — az állami pénz­ügyekről szóló törvény mó­dosított előírásainak megfe­lelően, a tanácsok önállósá­gának megnövekedése és ez­zel összefüggésben a gazdál­kodásuk rendjében bekövet­kező változások miatt — csak a központi döntések és szabályok által meghatáro­zott pénzfolyamatokat tükrö­zi; a központi költségvetés saját pénzügyi műveleteit, a tanácsok támogatását és az elkülönített állami pénzala­pokat érintő elvonásokat és támogatásokat foglalja ma­gában. Az állami költségve­tés bevételei 9 százalékkal. k;adásai 10 százalékkal nö­vekednek. A beterjesztett költségvetés 575,3 milliárd forint bevétel és 598,3 mil­liárd forint kiadás egyen­legeként 23 milliárd forint hiányt mutat, ami nem haladja meg a népgazdaság­ban létrehoziott hozzáadott érték (GDP) 2 százalékát. Az állami költségvetés be­vételednek döntő hányadát 1986:-ban is a vállalati gaz­dálkodó szervezetek befize­tései teszik ki: az e körből származó. támogatásokkal csökkentett bevételek elő­irányzata 324,1 milliárd fo­rint. (A bevételek várható­lag 10 százalékkal, a támo­gatások 8 százalékkal növe­kednek.) A vállalati támogatások egy jelentős része — mintegy 52 milliárd forint — a ter­melési költségek fogyasztói árakban tovább nem hárítható növekedése miatt, fogyasztói árkiegészítésként merül fel. Ez a támogatás 1986-ban több mint 10 százalékkal nö­vekszik, így a fogyasztói for­galomból származó nettó költségvetési bevétel (a fo­gyasztáshoz kapcsolt adók és támogatások egyenlege) — a korábbi éveket jellemző ten­denciával ellentétben — csökken. A lakosság összesen 49.6 milliárd forintot fizet be az állami költségvetésbe. Az adó- és illetékbefizetések előirányzata 13.4 milliárd fo­rint; ez az előző évinél csak­nem 20 százalékkal több. A befizetések között a társasá­gok adóbefizetése — a nye­reség alapján fizetendő tár­sasági adó. a tagok személyi jövedelmét terhelő általános jövedelemadó, valamint a te­vékenységük alapján fizeten­dő forgalmi adó — a meg­határozó. Az előirányzat fi­gyelembe veszi a jövedelem- adózás rendelkezéseinek 1986-ban érvénybe lépő vál­tozásait is. A lakosság tár­sadalombiztosítási és nyug- diiiáruléka a járulékköteles jövedelmek emelkedésével arányosan növekszik; a be­fizetés előirányzata 36.2 mil­liárd forint. Az állami kötlségvetés fel­halmozási kiadásainak terve­zett összege 38.7 milliárd fo­rint; ez mindössze 700 millió forinttal több az 1985-ben várhatónál. Az előirányzata beruházások közvetlen támo­gatásán felül fedezetet nyűit a magánerőből való lakásépí­tés növekvő támogatására és — az állami struktúrapoliti­kai célok érvényesítése érde­kében — egyes vállalatok fejlesztési forrásainak ki­egészítésére. A felhalmozási kiadásokon belül az előző évihez képest legnagyobb mértékben — 1.5 milliárd forinttal — a ma­gánerőből való lakásépítés támogatása növekszik; 1986- tól ugyanis — a gyermekek számától függően — na­gyobb lesz a szociálpolitikai kedvezmény, növekszik a bányászlakás-ém'tés támo­gatása, és a kölcsönök rend­kívüli törlesztését ösztönző kedvezmények is bővülnek. A társadalombiztosítási ki­adások előirányzata 141,1 milliárd forint. 7 százalék­kal több az 1985-ben várha­tónál. A növekmény 70 szá­zaléka a társadalombiztosí­tási rendszerben ható népe­sedési tényezőkből és az át­lagbérek növekedéséből ered. A költségvetés 1986-ban nyugdíjakra 98, az anyák és a gyermekes családok támo­gatására 28,3, táppénzre 10,4 milliárd forintot fordít. Az előirányzat számol azzal is, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételi lehetőségét ki­terjesztik, s meghatározott körben emelkednek a nyug­díjak és rendszeres szociális segélyek. Az állami költségvetés mérlege BEVÉTELEK 1986. évi előirányzat Változás milliárd Ft Váll. (szöv.) adóbefizetései 286,5 plusz 15 Társadalombizt. járulék 97,7 plusz 4 Fogy.-hoz kapcsolódó adók 94.5 plusz 4 összesen 478,7 plusz 10 Lakosság befizetései 49,6 plusz 13 Közp. költségv. szervek bef. 40,0 plusz 9 Bei. elk. áll. pénzal.-ból 0,2 mínusz 70 Nemzetk. és egyéb bevételek 6,8 mínusz 4Ö Bevételek főösszege 575,3 plusz 9 KIADÁSOK 1986. évi előirányzat Változás milliárd Ft Váll. (szöv.) támogatása 41,0 mínusz 5 Adóvisszatér, szoc. államközi élsz. 61,5 plusz 16 Fogyasztói árkiegészítés 52,1 plusz 10 összesen 154,6 plusz 8 Felhalmozási kiadások 38,7 plusz 2 Társadalombizt. kiadások 141,1 plusz 7 Közp. költségv. szervek kiadása 110,2 plusz 8 Tanácsok támogatása 74,6 plusz 12 Elk. áll. pénzalapok támogatása 5,7 plusz 49 Nemzetközi és egyéb kiadások 73,4 plusz 29 Kiadások főösszege 598,3 plusz 10 Bevételek főösszege 575,3 plusz 9 Hiány 23,0 plusz 61 x) plusz; növekedés; mínusz: csökkenés az 1985. évi várható teljesítéshez képest. adtunk a bejelentőnek, hi­szen a karácsonyi ünnepi műsor fontos esemény az otthonmaradóknak, gyere­keknek, felnőtteknek egy­aránt. Újabb kedvezmények, nagyobb hitelek (Folytatás az 1. oldalról.) igazgatója. — A havi tör­lesztés összege nem lehet nagyobb mint a lakásban élő családtagok összes jövedel­mének 30 százaléka. Tehát elegendő pénznek kell ma­radnia az életvitelre is. Az új rendelet a törlesztés alsó határát is megszabja: ez nem lehet kevesebb 100 százalék­nál:. Három kereső esetén. 15 ezer forintos havi össze­sített jövedelmet számolva, a havi törlesztés minimum 1500 forint. A rászorulóknál azonban, a helyi tanács vagy a munkáltató néhány évre átvállalhatja a törlesztés egy részét vagy egészét. Figye­lembe vesszük azt is, ha va­laki gyermekgondozási díjas vagy katonai szolgálatát töl­ti. Ilyenkor általában mér­sékeljük a törlesztés össze­gét, sok esetben csak a ka­matot kell fizetni, és a tar­tozást később lehet rendez­ni. olyan család amelyik 1981- ben másfél szobás örökla­káshoz jutott, de azóta már harmadik gyermeke is meg­született, januártól újra igénybe veheti a szociálpo­litikai kedvezményt. Három gyermek esetén ez 230 ezer forint, és ebből csupán az ilyen címen kcjrábban már felvett 60 ezer forintot von­ják le. Vagyis a mondott család így 170 ezer forintot kap. ha építkezik, lakást vá­sárol vagy cserél. De újabb építkezésbe, lakásvásárlásba is kezdhet. Az ehhez szüksé­ges készpénzt januártól be­vezetendő áthidaló hitel for­májában vehetik fel megle­vő társasházi vagy szövet­kezeti lakásuk terhére. En­nek az egykori jelzálogköl­csönre emlékeztető hitelnek a nagysága elérheti az örök­lakás értékének 30—35 szá­zalékát, és akkor kell visz- szafizetni, ha az új lakásba már beköltöztek, a régit pe­dig a szabadpiacon eladták. Lassú építés, nagyobb kamat Luxusigényre nincs kedvezmény Fontos tudni azt is, hogy a jövőben nem támogatják a luxusjellegű vagy az igény- jogosultságot egy szobánál többel meghaladó túl drága építkezéseket. A határ álta­lában 4 szoba lesz, illetve — Budapesten — az 1 millió 850 ezer forintos építési költség. Ha valaki ennél na­gyobbat vagy drágábbat épít, az nem kaphat kedvez­ményes állami kölcsönt, ha­nem csak 8—13 százalékos kamatú bankkölcsönt. Azokról sem feledkeztek meg, akik korábban már igénybe vették a kedvezmé­nyeket és lakáshoz jutottak, de az kicsi számukra. Ez a jelentős réteg újból támoga­tási kaphat. Például egy E különféle kedvezőbb le­hetőségek mellett az is fon­tos azonban, hogy a lakáskí­nálat javuljon. E célból a tanácsok, a vállalatok és más szervezetek januártól újfajta, igen kedvező fongó- hítélt kaphatnak lakásépítés­re. A feltételeket úgy szab­ták meg, hoay a lakások a piac igényeihez igazodjanak, és minél gyorsabban elké­szüljenek. Az a vállalat, amelyik másfél éven belül felépíti és el is tudja adni a lakásokat, csak 3 százalé­kos kamatot fizet. Ha késve építi meg és eladni sem tud­ja őket. akkor 3 év után a kamat már mintegy 13 szá­zalék. Ezek a vállalkozásban épített lakások szabad áron adhatók el. De a piac ke­ményen szabályoz; ami túl drága, az nehezen adható el, márpedig az idő múlásával ugrik a kamat „taxamétere”, s aki túl magasra tartja az árat, rosszabbul jár. Számí­tani lehet — e piaci kény­szer hatására — meglepő árengedményekre is. T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents