Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

1985. DECEMBER 4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki raktárházából 1100 üzletbe szállítanak szaloncukrot, karácsonyfa-függeléket és üreges csokoládé díszeket. Terveik szerint a 150 ezer kilogramm édesség utolsó szállítmányai a mai napon hagyják el a raktárházat Fotó: — Hargitai — Környezetvédelmi Uj szennyvíztisztítók beruházások r ■■ a a megyében négy üzemben Körzet a kereskedelemért Jegyzet egy párfttaggyüléeröl A szakszervezeti szervek az utóbbi években ötven gazdálkodó egység munka- és környezetvédelmi helyze­tét vizsgálták meg Szolnok megyében. Megállapították, hogy az üzemek, vállalatok többségében konkrét intéz­kedéseket tettek és jelentős pénzt fordítottak a környe­zeti ártalmak megszünteté­sére. Űj szennyvíztisztítót helyezett üzembe a Szolno­ki Papírgyár, a Vasipari Vállalat szászberki akkujpu- látorüzeme, a Hűtőgépgyár, a Martfűi Növényolajgyár. Folyamatban van a Pannó­nia Szőrmekikészítő-Konfek- ció és Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyáregysé­Vállalati tanácstagok képzése Tréning a hallgatóknak Űszerű oktatási forma szolgálja a MÉM-hez tarto­zó vállalatoknál, üzemekben és gazdaságokban a vállala­ti tanácsok tagjainak kép­zését. Nem szerveznek köz­ponti tanfolyamot, hanem az üzemben, a helyszínen tart­ják a tájékoztatást, az elő­adásokat. Az egy-, két-, il­letve háromnapos rendezvé­nyeket a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézeté­nek szakemberei irányítják. Ám nem csupán az intézet szakgárdája foglalkozik a tanácstagokkal, hanem az Édosz és a Medosz munka­társai is bekapcsolódnak a képzésbe. Szükség esetén a minisztérium is elküldi a vállalat irányítással foglal­kozó előadóit az üzemekbe, segítve a képzést. A vállalati tanácsok tag­jai a jogi és adminisztratív teendőkről kapnak részletes tájékoztatást. A konzultá­ciókon sajátos feladataikat is megvitathatják, és vá­laszt kaphatnak a helyben felmerülő kérdésekre is. Az előadók korábban tájéko­zódnak a vállalat helyzeté­ről és felmérik a vállalati tanács működésének eddigi tapasztalatait. A konzultá­ciókon ezek ismeretében „építik fel” a tanfolyam munkarendjét. A MÉM in-, tézetének jól bevált gyakor­latát alkalmazzák a tanács­tagok képzésénél is; adott helyzeteket elemeznek kö­zösen a hallgatókkal. E „tré­ning” során például az egyé­ni vélemények és a közös döntéshez szükséges együt­tes állásfoglalás összehango­lását segítik elő. ge és a megyei Húsipari Vállalat tisztító rendszeré­nek a kiépítése. Megszűnt egy jelentős megyei szeny- nyező forrás is azzal, hogy az Áfor 4-es számú szajoli tájegysége megoldotta a fáradtolaj begyűjtését és új­bóli hasznosítását. Kezdeményezések történ­tek a hulladékok, másod- nyersanyagok újbóli felhasz­nálására is. A Növényolaj- gyárban a napraforgóhéj el­tüzelésével hőenergiát állí­tanak elő, a Tiszamenti Ve­gyiművek fluor gázból ér­tékes alymíniumipari alap­anyagot, az olvadás hőfokát csökkentő kriolitot állít há­zilag elő, de megkezdték az 1985. augusztus 14. emlé­kezetes dátumként kerül be a jugoszláv autógyártás tör­ténetébe. Ezen a napon ér­kezett meg ugyanis Baltimo­re kikötőjébe a kragujevaci Zastava-művek Yugo 55 tí­pusú kiskocsijainak első szállítmánya, amelynek mind az ötszáz darabja, sőt azon felül még hétezer már elővételben elfogyott. És ez nem véletlen. A Yugo 55 a legolcsóbb személykocsi az Egyesült Államokban. Az 1,1 liter hengerűrtartalmú, négyhengeres, négyfokozatú, kézikapcsolású sebességvál­tóval felszerelt jármű 3900 dolláros alapáron vásárol­ható meg (a különféle ké­nyelmi berendezések, rádió, légkondicionáló stb. az alap­árat 4900 dollárra vihetik fel), s ez nemcsak 1000 dol­lárral kevesebb, mint amennyibe Washington kör­nyékén egy hároméves hasz­nált autó kerül, hanem ol­csóbb a Mazda új, háromaj­tós GLC modelljénél is. így mind a Zastava, mind a washingtoni Capital City Motor Cars cég (a forgalma­zó) hosszú távú, jó együtt­működésre számít. Jugo­szláviában az „évszázad üz­leteként” emlegetik a „bá­tor kis Yugók” betörését az amerikai piacra. A szerződés alapján a kragujevaci gyár az idén 10 000, jövő­re 40 000, 1988-ban már 100 000, 1989-től kezdve pe­dig évi 150 000 személyau­tót exportál az Egyesült Ál­lamokba. Igaz, hogy a kitűzött cél elérése nem lesz könnyű. A Zastava termelési szériája eddig nem volt magas: ta­egyéb veszélyes vegyipari hulladékok népgazdasági hasznosítását is kooperáció­ban a Budapesti Vegyimű­vekkel. A szakszervezetek a környezetvédelmi újítások kidolgozására is kezdemé­nyezéseket tettek. A hús­ipari vállalat dolgozói pél­dául öt év alatt 82 ötletet nyújtottak be és ebből 60-at be is vezettek. Széles kör­ben meghonosodott a me­gyében a szakszervezetek ál­tal kezdeményezett „rendet, tisztaságot a munkahelye­ken” mozgalom. A szak- szervezetek javasolták, hogy a környezetvédelem váljék mindenütt a napi munka szerves részévé. valy összesen 138 000 külön­féle típusú jármű hagyta el futószalagjait, s az idén 1901)000 gyártását irányozta elő. A termelést tehát igen gyorsan kell növelni, a mi­nőség javításával együtt. Ennek jegyében már üzem­be állítottak egy új szerelő­csarnokot. s az ország közel kétszáz vállalatával kötöt­tek kooperációs egyezményt. Hazánk tavaly 4500 darab Zastava GTL 55-öst impor­tált, az idei tervben pedig 5000 kocsi behozatala szere­pel. Ezek ellentételeként ed­dig a kooperáció keretében alkatrészeket, szerszámokat, kormányzárakat, gyújtás­kapcsolókat stb., továbbá egyéb termékeket; motorvo­natot, Diesel-mozdonyokat szállítottunk. A személyko­csikért vállalataink még ex­portálni tudnának gépipari termékeket, üléshuzatot, mű­anyagot, gumiabroncsot, ko­hászati cikkeket, A jövőben tehát évről évre a konkrét tárgyalások eredményétől függ, hogy mennyi Zastava kocsi kerül eladásra a ma­gyar piacon. sikerül-e az idei esztendőre előirányzott 5000 darabos kontingenst növelnünk vagy sem. A kooperációs szerződés évi 2000—2500 kocsit biztosít au­tósainknak, a többi „sorsa” bizonytalan. Egy kétségte­len: a Zastavák-hoz nem használt termékekért most egyre nehezebb lesz autót „cserélni”. Így az „évszázad jugoszláv üzlete” közvetle­nül kihathat a magyar autó­piacra is... Az MHSZ főtitkára Szolnok megyében Tegnap Szolnok megyébe látogatott Kiss Lajos vezér­őrnagy, a Magyar Honvédel­mi Szövetség főtitkára. Dél­előtt Szolnokon, az MHSZ székhazában részt vett a ki­bővített megyei vezetői ér­tekezleten, amelyen a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést adta át Ozsgyán Mihály őr­nagynak, az MHSZ decem­ber 1-vel nyugállományba vonult Szolnok városi titká­rának. A tanácskozás után ellá­togatott több szolnoki hon­védelmi klubba, így a Sza­muely Tibor Gépipari Szak- középiskola, a Cukorgyár, a megyei tanács honvédelmi klubjába, ahol fogadta őt Mohácsi Ottó, a megyei ta­nács elnöke és Szűcs János, a megyei pártbizottság tit­kára. A főtitkár látogatásai során ismerkedett a klubok életével és elismeréseket, kitüntetéseket nyújtott át kiváló MHSZ-munkáért. A késő délutáni órákban Kiss Lajos felkereste Jászberény­ben a Hűtőgépgyár honvé­delmi klubját is. Elismerések pályára irányító munkáért Elismerésben részesültek a katonai pályára irányító munkában kitűnt pedagógu­sok, pályaválasztási szak­emberek és ifjúságmozgalmi aktivisták. A tegnap a Ma­gyar Néphadsereg művelő­dési házában tartott ünnep­ségen 115-en a Haza Szol­gálatáért Érdemérem külön­böző fokozatát, illetve a honvédelmi miniszter dicsé­retét és jutalmát vették át. hat intézet pedig elismerő emléktárgyat kapott. Az el­ismeréseket Papo Dezső ve­zérőrnagy. a Honvédelmi Minisztérium pályárairánví- tási főosztályvezetője ad­ta át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem aranv fokozatát Magvari Miklós, a Szamuely Tibor Gépipari Szakközép­iskola műszaki szakoktatóia. Zámbori József, a MÁV Jár­műjavító Üzem próbatermi műszakvezetőie. bronz foko­zatát Usrin Benő. a Költői Anna Oti Általános Tskoia igazgatóhelvettese vette*“ át. Honvédelmi miniszteri di­cséretben Horváth Istvánná a 633. sz. Petőfi Sándor Inari Szakmunkáskéoző Intézet műszaki tanára részesült. Meglehetősen viharos párttaggyűlésen vet­tem részt a napokban Szan- daszőlősön, a VII. körzet­ben. Abból kiindulva, hogy a körzeti pártszervezet nem lehet közömbös környezete iránt, a település kereske­delmi helyzetét tűzték a taggyűlés napirendjére. Meg­hívták az áfész elnökét és a Szolnoki Városi Tanács kép­viselőjét is- Azok tartották a beszámolót. Tegyük hoz­zá; nem éppen közmegelé­gedésre. Szó, ami szó, nem is szá­míthattak általános egyetér­tésre. A közhangulatot tük­röző felszólalók mondandó­ja sok jogos észrevételt tar­talmazott. Az esemény hoz­zászólói Rákóczifalvát tekin­tették mércének, mondván, hogy annak lélekszáma ke­vesebb, mint Szandaszőlősé, ott mégis négy ABC, ipar­cikküzlet, kocsma és Tiizép- telep van. Szandaszőlősön meg az ABC-üzlethez há­rom kilométerről is járnak öreg nyugdíjas emberek. Megszűnt a vasbolt, a kis­gépkölcsönzés, tavasszal le­bontják a Netovább presz- szót. Ugyanakkor hatszáz la­kásos telep építése kezdődik. Sokat mérgelődnek a felvá­sárlás miatt, megoldatlan az áfész részéről a nyugdíjasok foglalkoztatása- Egyszóval igen sok hiányosság bosz- szantja az ottaniakat. Ezért tette jól a VII. körzet párt­vezetősége, hogy napirend­re tűzte ezt a témát. Igaza van Váradi György­nek, a pártszervezet titká­rának abban, hogy számot­tevő változás egyik napról a másikra nem várható, de a fejlesztés lehetőségeinek mérlegelésével nem lehet to­vább várni. A közhangulat szerint, az áfész eddig úgy­is csak visszafejlesztett Szan­daszőlősön. Ebben a megál­lapításban persze van egy kis túlzás is, hiszen a Bő­ség ABC a mostaninál na­gyobb igényeket is ki tud­na elégíteni. Az erre való hivatkozással azonban kár lenne figyelmen kívül hagy­ni az ottani lakosság jogos észrevételeit. Azokat megszívlelni persze nemcsak az áfész dolga. Szandaszőlős például Szolnok zöldség- és gyümölcsöskertje- Az ottani kisgépkölcsönzés valamikor az Agroker ke­zében volt. Talán fel lehet­ne újítani a kis vállalkozást. A Tüzép-től abban várnak segítséget, hogy a kispénzű nyugdíjasok 5—10 mázsa szenet ne Szolnokról szál­lítassanak. A helyiek azt tartják, hogy a vasboltot azért kellett bezárni, mert nagykereskedelmi forgalom­ra, nem pedig a lakosság kiszolgálására rendezkedett be. Nyilvánvaló, hogy a ke­reskedelmi hálózat fejleszté­se nem a körzet párttagjai­nak dolga. A kezdeménye­zés, a javaslattétel, a köz­hangulat formálása viszont igen. Ezért is hasznos a tag­gyűlésen kibontakozott esz­mecsere. Elhangzott például, hogy a mai pénzszegény vi­lágban az áfész jelentősebb fejlesztésre nem vállalkoz­hat- A városi tanács képvi­selője szerint viszont mód nyílik egy fcb. 250 négyzet- méter alapterületű élelmi­szerbolt építésére. Telepítése a helyi közvélemény figye­lembevételével történik. A magánerőből történő hálózat­fejlesztéstől sem zárkózik el a városi tanács. Pavilonsor építését engedélyezi. Első­sorban húsbolt és egy ven­déglő nyitását szorgalmazná. A gázcseretelepet is át kell helyezni az új építkezések miatt. Ebben is a lakosság véleményét kéri a városi tanács. Igen ám, de sok igazság van az egyik felszó­laló megjegyzésében: „Ho­gyan tegyünk javaslatot, ha nem ismerjük a település fejlesztési tervét? Kiderült az eszmecseréből az is, hogy a lakosságnak és elsősorban a közvéleményt formáló párttagoknak ese­tenként jobban kell mérle­gelniük az események lán­colatát. Hiába követelik pél­dául azt, hogy az áfész a szerződéses mennyiségen fe­lül is vásárolja fel a meg­termelt árut, ha az a piac telítettsége miatt képtelen annak értékesítésére. Talán az is megszívlelendő a taggyűlés tapasztalataiból, hogy nem kell mindent „fentfől” vár­ni. Az áfészek például fel­adták a leckét: oldja mega nyugdíjasok foglalkoztatását. A válasz egyértelmű volt: mondják meg, mit akarnak gyártani, hol értékesíthető a termék, avagy milyen szolgáltatást akarnak nyúj­tani, van-e elég szakember, és akkor majd segít az áfész. Egy kicsit egymásra mutogatásnak tűnik ez. A lehetőségeket együtt kutat­va talán többre mennének. És bizonyára nemcsak eb­ben a tekintetben... S. B. Ruhaexport szovjet oiegreodelésre A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet Idei árbevételi terve 82 millió forint, melyből 27 millió tőkés, 20 millió pedig szocialista export. Jelenleg praktikus fregoli kabátokat varrnak szovjet megrendelésre a jászberényi üzemben Fotó: D. G. Cserélni nehezebb lesz Az évszázad jugoszláv üzlete

Next

/
Thumbnails
Contents