Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. DECEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Véget ért az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) zalékos emelésére és a kül­földi adósságállomány továb­bi csökkentésére. Lehetősé­get teremt a reálbérszínvo­nal megőrzésére és a szociá­lis-kulturális körülmények további javítására. De e ma­gas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi ver­senyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti át­alakulás folytatódása — re­mélhetőleg az eddiginél gyorsabb ütemben. Ennek mindenekelőtt az exportképesség javulásában kell kifejezésre jutnia. Ezt az irányzatot igyekszik erő­síteni a szabályozók módo­sításának sok eleme, de emellett állami gazdaság- szervezési intézkedéseket is teszünk az export előmoz­dítására. Ami a jövő évi költségve­tést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 száza­lékkal, a kiadások 10 száza­lékkal növekednek. Az álla­mi költségvetés hiánya a ko­rábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk ke­rülni a kiadásoknak egy vég­letesen restriktiv előirányzá­sát, másrészt az adók na­gyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az elő­irányzatok elősegítik a tár­sadalmi-gazdasági folyama­tok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem le­het szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a nép­gazdaságban ! A költségvetés előirányza­taiban meghatározóak a vál­lalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállala­tok termelése jövőre növe­kedni fog, a hatékonyság . a tervezett mértékben javul és a termelési szerkezet korsze­rűsödik. \Niemj «változtattuk a pénzügyi szabályozás ke­reteit. Ám nem lehetett elte­kinteni a szabályozók mér­tékének változásától néhány területen — így a többi kö­zött a nyereségadó bizonyos mértékű emelésére ^kénysze­rültünk. A módosítások egyik célja az, hogy a jöve­delmek központosítása és újraelosztása a jövő évi terv követelményeihez igazodjék. Másrészt a szabályozók vál­tozása azt is célozza, hogy ösztönözzük a versenyképes termelést és jobban szolgál­juk az áremelkedést fékező politikát, amely a jövő évre hangsúlyozott gazdasági prioritásunkká vált. Hetényi István az intézke­dések közül kiemelte a fel­halmozási adó (részben sze­lektív. részben általános csökkentését, valamint az exportorientált fejlesztése­ket, a strukturális változá­sokat segítő, pályázati úton elnyerhető pénzügyi kedvez­mények megnövekedését. Kitért arra, hogy az egyes termelési ágak az elmúlt időszakban növekvő támo­gatást igényeltek, 1986-ban is igényelnek. Ilyen a szénbá­nyászat, a vaskohászat és az élelmiszergazdaság néhány területe. Ezekben az ágaza­tokban — hangoztatta — nagyon következetes munká­ra van szükség ahhoz, hogy a termelés szerkezete előnyö­sebbé váljék, s igen szigorú költséggazdálkodással mér­sékeljék a kiadásokat. Hatásosabb adóigazgatást Az adópolitikai törekvé­sekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevé­kenység után fizetendő jöve­delemszabályozásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél némi mérséklést irányoz elő. Az intézkedések szem előtt tartják a termelési politika céljait: növeljük a kedvez­ményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az iparitanuló-neveléshez nyúj­tott támogatást, és így to­vább. A szellemi tevékeny­ségek után fizetendő adó is kedvezőbbé vált egy méltá- nyosabb költségelszámolási lehetőség révén. A közteher­viselés jobb érvényesítése érdekében a kormány javas­latot dolgozott ki a nem la­kás céljára szolgáló, épít­mény jellegű ingatlanok, üdülők adóztatásának módo­sítására már 1986-ban. A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az ár­színvonal növekedési ütemé­nek mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt évek­ben tapasztalt 7—8 százalék­kal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az import­árak növekedése miatt — emelkedik a személygépko­csik ára, és a tv-előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 fo­rinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szol­gáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év köze­pétől az előfizetők telefon- beszélgetéseinek díját 1,50 forintról 2 forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel köz­vetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hang­súlyozott —fejlesztését szol­gálja. A keresetek növekedése 5 —5,5 százalékos lesz. A Szak- szervezetek Országos Taná­csával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intéz­kedéseket határozott el a .jö­vő évre. Január 1-től a szén- bányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kise­gítők és a közvetlen terme­lésirányítók, az uránbányá­szatban pedig a fizikai dol­gozók és a közvetlen terme­lésirányítók a keresetszabá­lyozásban biztosított 6 szá­zalékos lehetőségen felül további négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az in­gatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugvancsak központi béreme­lésben részesülnek. A nyugdíj reálértékének megőrzése így jövőre intézkedéseket hozpnk a nyugdíjak reálér­tékének az eddiginél széle­sebb körű megőrzésére. Ja­nuártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos. 1986-os fo­gyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 fo­rint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a máso­dik rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyug­díjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelke­dés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szem­ben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj már­cius 1-től a gyermek másfél éves koráig jár majd, szem­ben az eddigi egyéves idő­tartammal. ÉHetszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alap­vető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támo­gatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, há­rom gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú kedvezményes ka­matozású hitelek felső hatá­ra is — családnagyságtól függően 20—60 ezer forint­tal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönyúitás lehetősége; a jogcímek nagv mértékben kiszélesednek. A bánvászlakás-építés támo­gatása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 szá­zalékról 5 százalékra mér­séklődik, és az ifjúsági taka­rékbetét után nyújtható kü­lön-kölcsön összegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek, az oktatási ki­adások 9 százalékkal. Mind­két ágazatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építő­munka belső és külső védel­méhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú ka­tonák és határőrök illetmé­nyének emelésére is. A törvényjavaslat a taná­csoknak a VII. ötéves terv­időszakra vonatkozó pénz­ügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok VII. ötéves tervidő­szakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. ötéves tervidő­szakban. Az érdekeltségi be­vételek elsősorban a helyi ta­nácsokat illetik meg. Itt említette meg a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakos­ságot mozgósító intézménnyé vált. / A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartásá­ra fordítják, 30 százalék jut fejlesztésre. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívüli nagy, de teljesíthető köve­telményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására ki­alakított elképzeléseink ugyanis csak akkor válhat­nak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképze­léseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényja­vaslat elfogadását. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei igazga­tóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság meg­bízásából ismertette a tör­vényjavaslat bizottsági vitá­jában elhangzott véleménye­ket és javaslatokat. Hangsú­lyozta: a képviselők a nép­gazdaság helyzetének reális megítélése alapján tekintet­ték át a törvényjavaslatot, s annak tudatában, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. Egyfelől ugyanis a társadalom igényének meg­felelően törekszünk javítani az egyes ágazatok pénzügyi helyzetét, másrészt a forrá­sok csak részben állnak ren­delkezésre. A képviselők egyetértenek azzal, hogy a korábbiaknál nagyobb költ­ségvetési hiányt érdemes vállalni abban az esetben, ha az valóban lehetővé teszi a célok elérését, a gazdaság jö­vedelemtermelő képességé­nek növelését, az export bő­vítését. A továbbiakban az előadó utalt arra, hogy jövő eszten­dőtől kezdve jelentősen meg­változik a tanácsok tervezé­si, szabályozási és gazdálko­dási rendje. A középtávú pénzügyi előirányzatok ter­vezése során már érvénye­sült a tanácsok önállósága, s megváltozott a bevételek szerkezete és megoszlása is. Az eszközök növekvő hánya­da jut a helyi tanácsoknak, részben a lakosság lélekszá- mával arányosan, részben pedig a céltámogatások ré­vén. Bővült a helyi tanácsok érdekeltségi bevételeinek kö­re is. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal követ­kezett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a ta­nácsok 1986—1990. évi közép­távú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta Interpellációk Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően inter­pellációk következtek. Vodila Barna (Borsod m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács ede- lényi járási hivatalának nyu­galmazott elnöke interpellált az igazságügyminisztérhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva el­mondta, hogy az Edelényben megszüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hi­vatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-ba­jos dolgaikat csak 60—80 ki­lométeres utazást követően tudják elintézni. Kérte az igazságügymi­nisztert: vizsgálja meg an­nak lehetőségét, hogy az el­következendő években az említett intézmények ismé­telten Edelényben működ­hessenek. Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter vá­laszolt. Elmondta, hogy a ki­sebb létszámú, 2—4 fős bíró­ságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható. Ugyanakkor el­várható, hogy az állampol­gárok ügyes-bajos dolgait minden egyes esetben jogpo- litikailag helyesen, törvénye­sen, gyorsan és szakszerűen intézzék. Mindezt mérlegelve nem tervezik az igazságügyi szer­vek visszahelyezését Ede- lénybe. Arra viszont töreked­ni fognak, hogy az indokolt esetekben éljenek a helyszí­ni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter vá­laszát az interpelláló képvi­selő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést to­vábbra is tartsák napiren­den. Az Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszava­zattal, 13 tartózkodással tu­domásul vette. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), ráckevei körzeti ál­latorvos a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. E ké­rést azzal indokolta, hogy a Csepel-sziget, a Ráckevei- Duna és környéke a buda­pesti dolgozók és az ide lá­togató külföldiek számára is kellemes pihenésre, kikap­csolódásra kínál lehetőséget. A Pest Megyei Tanács pénz­ügyi lehetőségei nem adnak módot az üdülőkörzet komp: lex fejlesztésére. A képvise­lő kérte a belkereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Minisztertanács elé a Rácke- vei-Duna üdülőkörzet VII. ötéves tervtől kezdődő ki­emelt fejlesztését. Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter válaszolt. Hangsú­lyozta: a ráckevei üdülőkör­zet a VI. ötéves terv idején az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad kikapcso­lódási lehetőséget, ezért fej­lesztésére, a jogos helyi igé­nyek kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támoga­tási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordíta­nak. A kormány jövőre meg­tárgyalja az idegenforgalom hosszú távú területi és tele­pülésfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is, hogy indokolt-e — s ha igen mikor — felvenni a meglévő négy kiemelt üdü­lőkörzet mellé egy ötödiket. A belkereskedelmi minisz­ter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Országgyűlés téli ülés­szaka — amelyen Sarlós Ist­ván, Cservenka Ferencné "és Péter János felváltva elnö­költ — Sarlós István zársza­vával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sike­res új esztendőt kívánt kép­viselőtársainak és választóik­nak. II genfi út nem lehet egyirányú utca Egy hónap telt el a genfi találkozó óta. Felelősségtel­jes időszak kezdődött. A gyakorlati lépésekről van szó, arról, hogy nem aláás­ni, hanem fejleszteni kell mindazt, amit Genfben el­értek. A szovjet vezetés — mint kijelentette — kész ezen az úton haladni. Ez azonban nem egyirányú ut­ca. A Szovjetunió joggal szá­mít arra, hogy hasonló hoz­záállást tanúsít az ameri­kai vezetés. Ez nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem az egész világközösség érdekeinek megfelelne. Ezt Tornász Ko- lesznyicsenko, a Pravda szemleírója állapította meg a lap tegnapi nemzetközi szemléjében. Az írás is jelzi, továbbra is a szovjet moratórium-ja­vaslat sorsa foglalkoztatja leginkább a szovjet külpoli­tikai sajtót Ehhez járul még a „csillagháborús program” változatlan lendülettel va­ló folytatása miatti aggoda­lom. A Pravda ismételten emlé­keztet, hogy január 1-én le­jár a nukleáris robbantások­ra önként és egyoldalúan vállalt szovjet moratórium határideje. Ugyanakkor ez a moratórium nem lenne egy­oldalú, ha csatlakozna hozzá az Egyesült Államok. Ez esetben továbbra is érvény­ben maradna. A szovjet— amerikai közös moratórium pedig mérföldkő lehetne a tnuktoárife veszély elhárítá­sának talaján. Ez olyan esély, amit nem szabad el­szalasztani. 1986 júniusában tartja kongresszusát a LEMP A LEMP X. kongresszusa várhatóan 1986 júniusának végén lesz Varsóban. Ez, de­rült ki azokból a javaslatok­ból, amelyeket Wlodzimierz Mokrzyszczak, a KB titkára ismertetett a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága ülésén. A kong­resszust megelőző taggyűlé­sek és pártkonferenciák feb­ruártól májusig kerülnének sorra. A kongresszus előtti vitát elsősorban a hosszú tá­vú programról folytatnák. Javasolták azt is, hogy a kongresszus előtt folytassa­nak egyéni beszélgetéseket a párttagokkal, hogy megis­merjék véleményüket azok­ról a társadalmi, gazdasági és politikai próblémákról. amelyekkel foglalkozni kell a kongresszusra előkészített dokumentum-tervezetek­ben. A KB ülésén ezután Hen­ryk Bednarski, a KB titkára ismertette a LEMP hosszú távú. az ezredfordulóig szóló programja tervezetének munkálatait. BUDAPEST Gombocz Zoltán külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Constantin Stanca külke­reskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhelyettes szombaton Budapesten aláírta az 1986. évi magyar—román árucse­reforgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet. TOKIO A Szovjetunió és Japán egyetértett a közel-keleti bé­ke mielőbbi megteremtésé­nek szükségességében. A két ország külügyminiszté- riurnának magas rangú kép­viselői síkra szálltaik továb­bá az Irán és Irak között dúló háború haladéktalan beszüntetése mellett. A japán katonai költség­vetés több mint 7 százalékos növelését követeLte a követ­kező pénzügyi évben Kató Kői esi, a Nemzetvédelmi Hi­vatal (hadügyminisztérium) vezetője a Pénzügyminiszté­riumtól. A jövőre kezdődő új ötéves katonai programot a konzervatív kormány az „állami terv” rangjára emel­te, amit feltétlenül végre kell hajtani. MOSZKVA Négyhetes pihenés, a föl­di körülményekhez való visszaszokás. az út tapasz­talatainak összegzése után Bajkonurból visszatért a Moszkva melletti Csillagvá­rosba Viktor Szavinih és Alekszandr Volkov, a Szo­juz T—14 két űrhajósa. ATHÉN Polgári védelmi erőket szerveznek Görögországban. Mint Antonis Drossojannis hadügyminiszter-helyettes a fegyveres erők és a polgári hatóságok képviselőinek Chios keleti-égéi szigeten tartott konferenciája után elmondta, az Egei-tengeri szigetekre is kiterjedő új védelmi rendszer több mint 600 ezer főből áll, s fontos tényező lesz az „éged térsé­get fenyegető” minden ve­szély elhárításában. TRIPOLI Az imperializmus és a ci­onizmus elleni intézkedések egyeztetéséről tárgyalt Tri­poli ban a líbiai, a Szíriái és az iráni külügyminiszter. A JANA líbiai hírügynök­ség idézte a szíriai külügy­minisztert. aki szerint a megbeszélés a „testvéri kap­csolatok! mi^szilárdítáaát”’ szolgálta. A líbiai és az irá­ni külügyminiszter külön is tárgyalt egymással. SZÓFIA 1986—1990-re szóló bol­gár—kínai kereskedelmi megállapodást írt alá Szó­fiában Andrej Luikanov és Li Peng minászrterelnök-helyet- tes. Megvitatták az energe­tikai, a gépgyártási, az elekt­ronikai és a mezőgazdasági együttműködés lehetőségeit is. Aláírták a jövő évi áru­csere-forgalmi és fizetési megállapodást is. ABU DHABI Vu Hszüe-csien kínai kül­ügyminiszter tegnap politi­kai és gazdasági tárgyalások­ra az Egyesült Arab Emír­ségekbe érkezett. A kétolda­lú kapcsolatokon túl szó lesz az iraki—iráni háború­ról és a közel-keleti helyzet problémáiról. A kínai kül­ügyminiszter előzőleg Irak­ban, Jordániában. Szíriában és Egyiptomban járt. JOHANNESBURG A dél-afrikai hadsereget ..széleskörű karhatalmi fel­adatokkal” ruházták fel az országon belüli zavargások megfékezésére — közölték a pretoriai hatóságok, amelyek e mait tál figyelmeztették a szomszédos államokat, hogy ne nváltsanak menedéket az anartheid ellen küzdő geril­láiknak.

Next

/
Thumbnails
Contents