Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 4Kommentar Mugabe Moszkvában Zimbabwe bizonyos értelemben Afrika mintaálla- mának számít, öt éve, függetlenségének kivívása óta az ország konszolidált viszonyok közepette igyekszik elősegíteni a fehérek beilleszkedését az új társadalmi rendbe, s a kormányzat rendkívül ügyes taktikai érzékkel kamatoztatja más fejlődő országok tapasztalatait. A távoli Zimbabwére Robert Mugabe kormányfő mostani moszkvai látogatása kapcsán figyel oda a világ. Afrika legfiatalabb állama elkötelezte magát a szocializmus mellett. A Zimbabwei Afrikai Nemzeti Szövetség—Hazafias Front, a ZANU—HF legutóbbi, második kongresszusán megfogalmazott gazdasági és társadalmi elképzelések a realitások talaján állnak. Mugabe pártja szeretné elkerülni azokat a buktatókat, amelyek a harmadik világ nem egy országában bizonyos feszültségekhez vezettek a szocialista gazdaság és a szocialista társadalom értelmezésében. a haladó rendszer kiépítésének módozataiban. A zimbabwei miniszterelnök Moszkvában máris több fontos műszaki és gazdasági megállapodást írt aló Moszkvában. Az ország hosszú távú terveinek megvalósításában nem nélkülözheti a Szovjetunió és más szocialista országok tapasztalatait, ugyanakkor — kormányzatának eddigi tevékenysége is erre utal — őrzi és ápolja a tőkés világhoz fűződő korábbi kapcsolatait. Példát és lelkesedést merít a szovjet gyakorlatból, a többi szocialista ország társadalmi és gazdasági modelljéből — hangsúlyozta Mugabe a tiszteletére adott vacsorán mondott pohórkö- szöntőjében. Zimbabwe népe egyre inkább ráébred arra, hogy nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is irányítani kell, s a politikai hatalom gazdasági hatalom nélkül tartalmatlan — mondta az afrikai politikus. Olyan felismerések ezek. amelyek híven tükrözik a zimbabwei vezetés megfontolt, bölcs szándékait. Zimbabwe helyzete korántsem könnyű. Mint a frontállamok egyike, növekvő aggodalommal tekint Dél-Afrikára, a fajüldöző rezsim egyre bru- tálisabb föllépésére a helyi színes bőrű többséggel, s a környező haladó államokkal szemben. Ugyanakkor a szovjet államférfiak Mugabe személyében az Afrikai Egységszervezet soros elnökével — Zimbabwe januártól három évre tölti be ezt a tisztséget — a kontinens sok más, a világpolitika szempontjából is jelentős kérdésében cserélhették ki nézeteiket. Moszkvában ezt az alkalmat is felhasználták arra, hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat a politikai függetlenségért és a gazdasági önállóságért küzdő népekkel. Egyszersmind a szovjet kormány támogatásáról biztosítsák az ENSZ Alapokmányának megfelelő átfogó szankciók követelését a dél-afrikai fajüldöző rezsimmel szemben. Robert Mugabe első moszkvai látogatása nemcsak a két ország kapcsolatainak fontos mérföldköve. Arra is jó alkalmat kínált a zimbabwei kormányfő tárgyalása a Szovjetunióban, hogy a szocialista és a fejlődő országok együttműködésének elvi és konkrét irányát meghatározza. Gyapay Dénes ttl év után ismét lengyel csúcs Francia— Francia politikai körökben nagy visszhangot keltett a váratlan közlés, hogy Woj- ciech Jaruzelski, észak-afrikai útjába iktatva, rövid látogatást tesz Párizsban. Hivatalos helyen mindössze annyit tettek hozzá a puszta bejelentéshez, hogy a lengyel vezető kezdeményezte a találkozót és erre szerdán délelőtt a minisztertanács után és Mitterrand elnöknek az Antillákra való elutazása között kerül sor. Az utolsó francia—lengyel csúcstalálkozó 1980-ban volt. amikor Giscard d’Estaing akkori elnök Varsóba látogatott és Gierek jelenlétében találkozott Brezsnyev- vel. A szükségállapot kihirdetésétől 1984 elejéig francia részről befagyasztották a kapcsolatokat. Akkor lassú olvadás indult meg. Idén Párizsban, majd október elején aláírták a lengyel adósságok törlesztésének átütemezéséről szóló megállapodást. Folytatja munkáját az MPLA kongresszusa Az angolai fővárosban folytatta munkáját az M PLA - Munkapárt második kongresszusa. A délelőtti ülésen hangzott el Samora Machel mozambiki és Denis Sassou-Nguesso kongói vezetőnek a küldöttekhez intézett üdvözlete. Mindkét politikus szolidaritásáról biztosította Angolának a forradalmi vívmányok megvédése érdekében folytatott harcát. A szovjet párt és nép üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak tegnapi felszólalásában Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese. Hangsúlyozta: szovjet szakemberek százai dolgoznak az angolai népgazdaság különböző ágazataiban. Szovjet orvosok évente tízezernyi műtétet végeznek az országban, betegek százezreit gyógyítják. A Szovjetunió segítséget nyújt szakmunkásképző intézetek létesítéséhez, s eddig csaknem ezer angolai diplomázott vagy tanul a szolét felsőoktatási intézményben. Sokat tettünk az Angolai Népköztársaság védelmi képességének erősítése érdekében — mutatott rá Gejdar Alijev, s végezetül méltatta a két ország barátsági és együttműködési megállapodását, amely megfelelő biztosítékot jelent a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. KNDK—Dél-Korea Családegyesitö tárgyalások Az MSZMP KB részvéttávi rata EKSZ-ktzgylIés Napirenden a palesztin kérdés Az ENSZ-közgyűlés jubileumi, 40. ülésszakán megkezdődött a palesztin kérdés megvitatása. Faruk Kad- dumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a palesztin nép tragédiájáért egyaránt felelős Izrael és az Egyesült Államok. Izrael semmibe sem veszi az ENSZ alapokmányát, támadásokat hajt végre a palesztinok és más arab népek ellen, míg az Egyesült Államok rendre vétót emel a palesztin kérdés rendezésére vonatkozó határozatok ellen. Az ENSZ Palesztina-bi- zottságának szenegáli elnöke, Massamba, Sarre felhívást intézett a kormányokhoz: támogassák a palesztin kérdés tartós rendezését szorgalmazó ENSZ-konferencia mielőbbi összehívását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Heinz HoffHeinz Kessler hadseregtábornok az NDK új nemzet- védelmi minisztere. Erich Honecker, azNSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának és Nemzet- védelmi Tanácsának elnöke tegnap Heinz Kessler vezér- ezredest hadseregtábornokká léptette elő, s az államtanács határozata alapján — mann hadseregtábornok, a NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi minisztere elhunyta alkalmából. az alkotmány idevonatkozó cikkelyeinek megfelelően — kinevezte a minisztertanács tagjává, az NDK nemzetvédelmi miniszterévé. Az új miniszter az NDK párt- és állami vezetői előtt letette a hivatali esküt. Heinz Kessler 1920-ban Laubaban, munkáscsaládban született. Lakatos szakmát tanult, és tagja volt a Spartacus Szövetség ifjúsági szervezetének. 1941-ben a fasiszta Wehrmachtból átállt a Vörös Hadseregbe. 1945-ben hazatért, és tagja lett Németország Kommunista Pártjának. 1946-ban a Német Szocialista Egységpárt alapító kongresszusán beválasztották a párt vezetőségébe; 1950 óta a Központi Bizottság tagja. 1950—1955-ig a rendőrségnél töltött be felelős beosztásokat, majd 1956-ban a légvédelem parancsnoka lett. 1967-től az NDK nemzetvédelmi miniszterének helyettese. MOSZKVA .Hédi" robbanófejjel 0 Pentagon íírfegyverkezési programja Üjabb űrfegyverkezési program megkezdését jelentette be hivatalosan a Pentagon. A „Hédi” elnevezésű program keretében olyan, földi indítású, elfogó rakétákat akarnak kifejleszteni, amelyek a támadó rakétákat pályájuk vége felé semmisítenék meg. Az új rakéta elkészítésére a McDonnell—Douglas nagy amerikai Repülőgép- és rakétagyártó vállalat kapott megbízást. Az első kísérleteket a nyolcvanas évek végén akarják végrehajtani. Az űrfegyverkezési program keretében korábban már megbízást adtak olyan. ugyancsak földi indítású rakéta kifejlesztésére, amelynek a támadó fegyvert pályája középső szakaszán kellene megsemmisítenie közvetlen találattal. A „Hédi” típusú rakéta viszont robbanófejjel van felszerelve, amelynek a támadó fegyvert mintegy 100 kilométer magasságban kellene elpusztítania. A földi indítású rakéta- fegyverek a világűrbe telepített különböző lézer- és részecskesugárral, valamint mechanikus hatással működő űrfegyvereket egészítenék ki az űrfegyverkezési programban. Heinz Kessler az NDK új nemzetvédelmi minisztere Rendőrök tüntetése Spanyolországban A kettészakított koreai családok egyesítéséről tegnap megkezdődtek a tárgyalások Szöulban Dél-Korea és a KNDK vöröskereszt szervezetének képviselői között. A KNDK delegációja hétfőn érkezett a dél-koreai fővárosba, a családegyesítési tárgyalások 10. fordulójára. Phenjan és Szöul képviselői 1972-ben kezdtek megbeszéléseket a Koreai-félsziget megosztása nyomán kettészakított családok tagjainak egyesítéséről, a tárgyalások azonban 1973-ban megszakadtak, s hosszú szünet után csak idén folytatódtak. Az előző tárgyalási fordulót augusztus végén Phenjanban tartották, és azon megállapodás jött létre az eltűnt családtagok keresésének meggyorsításáról, valamint a kettészakított családok közötti levelezés beindításáról. Szeptemberben Phenjanban, illetve Szöulban találkozóra került sor kettészakított családok tagjai között. Ez volt az első ilyen jellegű találkozó a koreai háború befejeződése óta. A családegyesítési tárgyalások becslések szerint mintegy tízmillió családtagot érintenek. A belügyminiszter lemondását, az új belbiztonsági törvény elutasítását, helyzetük javítását követelték hétfőn este a spanyol rendőrök. Az ibériai ország nagyobb városaiban — a szervezők szerint — több mint tízezer egyenruhás, fegyver nélküli rendőr vonult az utcára. A madridi megmozdulás fő követelése az volt, hogy a parlament utasítsa el az új belbiztonsági törvényjavaslatot, amely „militarizál- ni igyekszik” a rendőri szerveket — ugyanis egyre több katonatisztet irányítanak át a rend őreinek állományába. A kormány ugyanakkor be akarja tiltani a rendőri szakszervezeteket. A fővárosi tüntetőket civil szimpatizánsok kísérték, s gondoskodtak arról, hogy ne kerüljön sor rendbontásra, a jobboldali suhancok provokációjára. Tegnap a Kremlben megkezdődött az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A tanácskozáson, amely megvitatja és jóváhagyja az OSZSZSZK jövő évi állami tervét és költségvetését, részt vesz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Nyikolaj Rizs- kov szovjet miniszterelnök. LONDON Keményen bírálja az anglikán egyház a konzervatív kormány gazdaságpolitikáját. A Robert Runcie canter- bur-i érsek által két éve kinevezett bizottság négyszáz oldalas jelentésében elsősorban abban marasztalja el a konzervatív kormányt, hogy gazdaságpolitikájában a gazdagok pártját fogja a szegényekkel szemben. MANILA Ferdinand Marcos, a Fü- löp-szigetek elnöke tegnap jóváhagyta és ezzel törvényerőre emelte a választási törvényjavaslatot. Ennek értelmében az országban 1986. február 7-én tartják meg az elnökválasztásokat. BEJRUT Ha .'folytatódik az izraeli agresszió Libanon déli részén a muzulmán falvak ellen, az Amal siita mozgalom ellencsapásokkal válaszol és azok célpontja Izrael északi része lesz — .^jelentette ki Bejrútban Nabih Berri igazságügyi miniszter. miután fogadta az ENSZ Dél-Liba- nonban állomásozó erőinek ír főparancsnokát. Wlliam Callaghan tábornokot. STOCKHOLM Az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési (konferencián résztvevő szocialista országok küldöttségeinek vezetői tegnap Stockholmban találkoztak a Béke-világtanács e'nökségi irodájának tagjaival és a szervezet elnökével, Romes Csandrával találkoztak. Japán „pihenj” A szakszervezetek és a kormány is egyetértett abban, hogy a hosszú munkaidő és a rövid szabadság nem jó sem a munkásoknak, sem az országnak'1— Japánban. Csakhogy a japán munkások semmiképpen nem akarják magukévá tenni ezt a felismerést. A munkahét a Felkelő nap országában maximum 48 óra. A munkaügyi minisztérium statisztikái szerint a ledolgozott munkaórák száma inkább a maximum felé közelít: 1983-ban az ezer főnél nagyobb vállalatoknak csak .valamivel kevesebb mint a fele adott munkásainak kétnapos hétvégét. A száz főnél kisebb vállalatoknak viszont csak 3,2 százaléka vezette be a szabad szombatot. Ami pedig az éves szabadságot illeti: összességében véve, a japán dolgozóknak 1983-ban átlagosan, 14,8 fizetett nap szabadságot adtak ki, amiből átlagosan 8,8 napot használtak fel. Számos vállalat erre drasztikus eszközökhöz folyamodott: egyszerűen bezárta a kapukat, nem hagyva így munkásainak más választást, mint a pihenést. A munkaidő csökkentése céljából korábban meghirdetett „hadjáratok a szabadságért” nem jártak sikerrel. 1980-ban a japán munkás évente átlagosan 2108 órát dolgozott munkahelyén. A munkaügyi minisztérium ekkor tűzte ki célul, hogy 5 éven belül 2000-re kell mérsékelni az évi munkaórák számát. Ám 1984 ben Japánban már 2116 volt a ledolgozott munkaórák száma, míg a többi fejlett tőkés országban csupán 1700—1900. 1983-ban a japán pénzintézetekben elkezdték bevezetni azt a rendszert, hogy havonta egy szombaton nem nyitnak ki és úgy volt, hogy rövidesen, de legkésőbb 1985 augusztusára havonta kettőre, emelkedik a szabad szombatok száma. Nem így történt. A bankok ma is havonta három szombaton fogadják tárt kapukkal ügyfeleiket. A szabad szombatok bevezetésének legújabb határideje: 1986 augusztusa. Látva a helyzet „tarthatatlanságát”, a japán kormány október közepén bejelentette: erőfeszítéseket fog tenni, hogy elkövetkező 5 évben 10 nappal hosszabbodjék a munkások szabadsága. A kabinet nyomatékkai síkraszállt az ötnapos munkahétért, hogy a lakosságnak több ideje jusson költekezésre, mindenekelőtt külföldi cikkek vásárlására. Mert hiszen nem csupán az emberbaráti szeretet, hanem súlyos külgazdasági megfontolás ’ áll e kampány hátterében; a munkakedv valamelyes csökkentése és az ugyancsak lanyha japán fogyasztási kedv „szabadidős” növelése révén is csökkentené a kormány az ország hatalmas fizetési mérlegtöbbletét, mely immár botránykő a japán exportsikerekre féltékeny tőkés partnerek számára. Az exportsikerekről ugyanis nem szívesen mondanának le... Persze a japán dolgozók munkakedvét sem csupán a hagyomány, vagy a vállalati lojalitás magyarázza: a sokhelyütt életre szóló'foglalkoztatási rendszer ellenére a 120 milliós, túlnépesedett országban nagy a nyomás, minden helyre akadna sok más 'jelentkező, aki hajlandó lenne még többet dolgozni. Ki mer így hosszabb szabadságra menni? Az'újabb kampány keretében Ja- maguesi Tosio munkaügyi 'miniszter mégis felkeresi az ország minden egyes közigazgatási körzetét, hogy személyesen népszerűsítse a munkaidő rövidítésére irányuló kampányt. Mint a munkaügyi miniszter el- rriondta, a mostani kampánynál szakítanak a korábbi gyakorlattal. Eddig ugyanis az volt a szokás, hogy a minisztérium összehívta a vállalati vezetőket, akik udvariasan meghallgatták a munkaidő csökkentésére vonatkozó érveket... s nem tettek semmit. Most azonban közvetlenül a nyilvánossághoz akarnak fordulni s a napilapokban, valamint a televízióban próbálják meggyőzni az embereket a szabad idő értelméről. A kormány persze nem csak meggyőzéssel próbálkozik: gondolkoznak egy új törvény bevezetésén is. Ez kötelezővé tenné a heti 45 órás maximális munkaidőt, valamint az évi 10 napos minimális fizetett szabadságot. Van aztán egy ravasz ötlete is a kormánynak. Egy új ünnepnapot kíván létrehozni, „a zöld és a virág naoját” s ezt hozzácsapná ahhoz a hosszabb nemzeti ünnephez, amely április 29-től, a császár születésnapjától május 5-ig, a gyermeknapig tart. Mire a japánok felocsúdnak, máris tovább „kell” ünnepelniük, vagyis jó nyolc órával kevesebbet kell dolgozniuk — vélekedtek az ötletgazdák.
