Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 19IA tudomány vflá Kutatják a „látható semmit" Üstökös—földközelben Az üstökösöket valaha babonás félelemmel, baljós érzelmekkel kísérték az emberek. Ügy vélték, egy-egy ilyen égi vándor megjelenése háborúkat, járványokat, elemi csapásokat jelez előre. Napjainkban viszont már „csak” tudományos érdekesség, mint például a Hal- ley-féle üstökösnek a Föld közelébe való mostani ellá- togatása. E „randevúra” már jó ideje készültek a tudósok, tudván, hogy a Hal- ley-üstökös periódusa 76 év, és 1910-ben járt utoljára a Föld közelében. yfMinek nevezzelek?” Az üstökösöket a csillagászok már sokféleképpen próbálták jellemezni. Babinet francia tudóstól származik a „látható semmi” kifejezés; Voroncov—Veljaminov, a hires orosz „üstökösvadász”, „az égbolt kaméleonjai”-nak nevezte őket. Ugyancsak találó és tudományos szempontból nem kifogásolható a Whipple amerikai csillagásztól származó megjelölés: a „szennyezett jéghegy”. De vajon van-e jogosultságuk e kissé regényesen hangzó elnevezéseknek? Az első elnevezés azért helytálló, mert az üstökösöknek óriási méreteik ellenére sincsen jelentős tömegük, és anyaguk átlagos sűrűsége roppant kicsiny. (A villanykörte belsejében nagyobb a gázok sűrűsége, mint az üstökös csóvájában!). A másodikként említett elnevezés szellemesen fejezi ki az üstökösök nagyfokú változékonyságát, amely nemegyszer már néhány napos megfigyelés során is kitűnik. S tulajdonképpen az amerikai asztronómusnak is igaza van, mert mai ismereteink szerint az üstökösök fejének laza meteorikus tömegét, amelyben jócskán fordul elő egészen finom kozmikus törmelékanyag. „kozmikus por” is, valóban jég cementezi össze. Amikor az égitest még nagyon messze van a Naptól, a világ legnagyobb teleszkópjával sem észlelhető. Ebben az időszakban csupán az összefagyott mag kóborol magányosan a világűrben. Amikor megkezdődik és felfokozódik az üstökös magját övező ritka gázburok — az úgynevezett kóma —, valamint a magból hosszan kinyúló csóva képződése, egyre hevesebb ütemben különféle gázok szabadulnak fel az üstökös magjából, s ezek a kitóduló gázok bizonyos „rakétahatást” keltenek. Az üstökösmag elég bonyolult szerkezetű, abban az értelemben, hogy a legkülönbözőbb méretű szilárd tömegek vannak benne, teljes összevisszaságban (s ezeket, mint már említettük, jég fogja össze). Mihelyt az üstökös közeledik a Naphoz, a jég azonnal olvadás nélkül párologni kezd (szublimál). Ez néha olyan erőteljessé válhat, hogy az üstökös pályájának napközeli pontján (perihélium-átme- net) valóságos anyagkilövel- lődések mehetnek végbe. A mag egyébként sohasem figyelhető meg közvetlenül. Amikor még messze van a Naptól, a tőlünk való nagy távolság miatt nem látható, amikor pedig mór közel jár hozzá, a kóma akadályozza meg azt, hogy láthassuk. Csaj sejtjük, hogy a mag valahol a gázokból képződő kóma középső részén van. Az említett perihélium-át- menet idején — az erős párolgás következtében — már kialakul az üstökös legjellegzetesebb része, a csóva. Amíg az üstökös feje (a mag és az őt övező kóma) általában csak 50—300 ezer kilométer átmérőjű, addig az üstököst kísérő csóva sok-sok millió kilométer hosszúra nő. (Megfigyeltek már egy 900 millió kilométer hosszú csóvájú üstököst is!). A csóva különleges viselkedése Az üstököscsóvák egyik jellegzetessége, hogy mindig a Nappal ellentétes oldalon vannak. Amikor tehát az üstökös a Nap felé közeledik, a fej halad elöl, s a csóva követi. Ám a Nap megkerülése után a helyzet változik: a csóva halad elöl. s a fej marad hátra. Ez először meglepőnek látszik, hiszen azt jelenti, hogy a hosz- szú csóva iránya a Naphoz képest megfordul: a csóva átmegy a mag túlsó oldalára. A dolgot az magyarázza, hogy a Napból érkező különféle sugárzások taszítják a csóvát alkotó részecskéket. A magból természetesen a Nap felé áramlik ki a legtöbb gázmolekula, hiszen a magnak éppen ezt, a Nap felé néző részét éri a napsugárzás. A Napból származó sugárzás és részecske- áramlás hatására azonban az üstökösmag gázmolekulái csakhamar olyan „lökést” kapnak, amely a Nappal ellentétes irányú mozgásra készteti őket. (Ezt a jelenséget egyébként szökőkút- hatásnak nevezik, a Nap felé törő részecskék úgy fordulnak vissza, mint ahogyan a magasba lövellt vízsugár cseppjei hullanak lefelé azt követően, hogy egy bizonyos magasságot elértek). Visszatérők és „elkafandozók” Napjainkban több mint százhetven olyan üstököst ismerünk, amely rövidebb- hosszabb idő elmúltával óira visszatér. A legrövidebb periódusú az Enoke-féle, amely 3,3 esztendő alatt futja be pályáját, ugyanakkor a Herschell—Rigolett- üstökös periódusa 156 esztendő. Mindezek — köztük a Halley is — az úevneve- zet.t rövid periódusú üstökösök családjába tartoznak. Vannak azonban olyanok is, amelyeknek a pályája szinte a végtelenbe nyúlik, s egy-egy visszatérésükre tízezer, sőt százezer éves időközökben kerül csak sor. Ezek a hosszú periódusúak — ilyent mindezideig csak egyetlen alkalommal sikerült a csillagászoknak észlelniük. Végül akadnak vagy akadhatnak olyanok, amelyek csak egyetlenegyszer látogatnak be a Naprendszer belsejébe. Halley-érdekességek A Halley-üstököst már hosszú évszázadok óta megfigyelték. és róla van a legtöbb információnk. Az első kínai krónikákban is feljegyzett üstökös i. e. 1058— 57 telén valószínűleg a Hallév-üstökös volt. de ezek a feljegvzések meglehetősen pontatlanul azonosíthatók. Csaknem bizonyos viszont, hogy az i. e. 240-ben Kínában látott üstökös azonos a Halley-vel. tehát ez az első biztos feljegyzés róla. Az újkorban Newton tömegvonzási törvénye alapján Edmond Halley angol csillagász mintegy negyedszáz üstökös pálváiát és keringési ideiét határozta meg. és tette közzé egv 1705- ben megjelent munkájában. Halley kiszámította, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682- ben feltűnt fényes üstökösök pályája nagyon hasonló, és keringési idejük is szinte pontosan azonos. Azonnal felismerte, hogy itt egyugyanazon üstökösről van szó. Mivel 1759-ben a Halley által előreszámított pozícióban újra megtalálták a visz- szatért üstököst, tiszteletére róla nevezték el. A világűrben óránként 56 327 kilométeres sebességgel, a Nap körül ellipszis alakú pólyán száguldó üstökös legutóbbi — 1910-es — látogatásakor a Föld áthaladt az üstökös mintegy kilencvenmillió kilométer hosszú és tízmillió kilométer átmérőjű gázcsóváján. A három napig tartó áthaladás során a csóva sávjai az egész éjszakai égboltot beragyogták. B. I. A blinden idők leghíresebb üstökösének felfedezője és névadója. Edmond Halley csillagász Hazai klsszámítógópek A fejlesztés „fájdalmai” A személyi komputerek egy része ma már nálunk is joggal tart igényt arra. hogy házi számítógéppé váljék, segítve a kikapcsolódást, a tanulást, a művelődést, az otthon végzett szellemi munkát. Nem meglepő tehát, hogy előállításuk, működtetésük, forgalmazásuk gondjaival legalább ötven kisebb- nagyobb hazai cég foglalkozik. Pedig sokan úgy vélik, hogy reménytelen kísérlet felvenni a versenvt a mesz- sze-messze előttünk járó nagy cégekkel, amelyek maguk is egyre öldöklőbb harcban próbálnak talpon maradni, de amelyek mögött óriási kutató-fejlesztő gárda. általunk szinte elképzelhetetlenül nagy tőke áll. Ám mások úgy érvelnek, hogy ha igazán meg akarjuk érteni, meg akariuk ismerni a fejlett technikát és technológiát. akkor bizonyos mértékben magunknak is végig kell kínlódnunk a „szülés néhány olyan fájdalmát, amin a vezető cégek fejlesztői is keresztül mentek. Arról viszont már kevesebbet beszélünk, hogy számítógépet és hozzá való programot gyártani Magyar- országon csak pillanatnyilag, a hiány miatt felkorbácsolt magas árak mellett gazdaságos. De ha majd a hiány enyhülése következtében esni fognak a külföldi gépek árai. vajon akad-e majd vevő a magvar számítógépekre? Mert egyébként a rendkívül erős nemzetközi mezőnyben sincs szégyenkeznivalónk, de gazdaságos gyártásukhoz idehaza eladhatatlan sorozatnagyságra lenne szükség. Nem sok jót ígér a jövőt illetően az sem. hogy minden fejlesztő és gyártó szinte kizárólag csak az alapgép előállításával foglalkozik, a nélkülözhetetlen tartozékokkal és perifériákkal ugyanakkor senki sem törődik. Ráadásul semmiféle együttműködés sincs a különféle gépek fejlesztői között. Föld alatti laboratórium Aramfejlesztű algák Már jó ideje foglalkoztatja a kutatókat az a kérdés: nem alakíthatnák-e át a napfényt élő sejtek közreműködésével villamos árammá? Legutóbb Japánban olyan rendszert készítettek, amelynek zöldalgák a főszereplői. Ismeretes, hogy a zöld növények — a Nap sugarait és a vizet hasznosítva — széndioxidból hozzák létre a számukra szükséges szénhidrátokat és más szerves anyagokat. E folyamat egyik: lépésében a fény gerjeszti a klorofillmolekulát , erről elmozdul egy elektron, belekerül egy elektronátvivő rendszerbe. Egy másik lépésben a növény a fény segítségével a vizet oxigénre és hidrogénre bontja, s a hidrogénnek az elektronja is egy elektronszállító rendszerbe jut. A japán kutatók alkalmas rendszerben ezeket a természetes elektronáramlásokat használták fel. kaptak a fénynek kitett algából villamosáramot. D gyomor is termel pajzsmirigy- hormont? A Türkmén SZSZK-ban, Ashabad közelében egy régebbi olajfúrás 4500 méter mélységű aknájában föld alatti laboratóriumot rendeztek be. Nagyon érzékeny műszereket helyeztek el benne, hogy különféle ,a földrengéskutatás szempontjáA hazai forgácsolószerszám-felhasználás és ennek megfelelően a szerszámanyag-igény a leforgácsolt anyagmennyiséghez viszonyítva jelentősen nagyobb, mint a fejlett iparú országoké, illetve a Szovjetunióé. Ennek legfőbb okai a szerszám, illetve a szerszámanyagok nem kielégítő meny- nyisége, a szerszámgépek elhasználódott állapota, a szerszámok utánérzésének és karbantartásának megoldatlansága. A fejlesztés feladata, hogy korszerű műszerekkel és módszerekkel komplexen vizsgálja az egyes anyagokat abból a szempontból, hogy alkalmasságukat egy-egy szerszámhoz mely tulajdonságuk és milyen mértékben befolyásolja. Az egyik legfontosabb vizsgálat a forgából fontos méréseket végezzenek velük. Akusztikai készülékkel a földkéregben végbemenő parányi változásokat is észlelhetik. Adatokat gyűjtenek a mélyben található vizek hőmérsékletéről és vegyi összetételéről is. csolóképesség megállapítása. A forgácsolóképesség, mint anyagtulajdonság a szerszám élettartamában jelentkezik. Valamennyi forgácsolási vizsgálat közös jellemzője a nagy anyag- és munkaigényesség. Ugyanakkor mindenfajta forgácsolási vizsgálat szórása nagy, mivel a mérési eredményeket számos nehezen kézben tartható tényező befolyásolja. Élettartam kritériumként rendszerint az un. katasztrofális kopást (azaz a szerszám leégését) szokás választani, mivel a tapasztalatok alapján folyamatos hosszeszter- gálásnál ez a legjellemzőbb. A forgácsolási vizsgálatoknál természetesen figyelembe kell venni a forgácsolóerők nagyságára is, amelyek mérésére ma már korszerű műszerek állnak rendelkezésre. Kevés szerszám, öreg gépek Forgácsolási vizsgálatok A kalkuttai Kísérleti Orvostudományi Intézetben egerek gyomrának a gyomorsavtermelésben is résztvevő sejtjeit vizsgálva egy nagyon aktív peroxidáz enzimet találtak. A peroxidázok a szervezetben keletkező káros peroxidokat távolítják el. A szóban forgó peroxidáz fölöttébb érzékenynek mutatkozott a pajzsmirigy működését gátló anyagokra, s azt tapasztalták, hogy a ti- rozinmolekulákra jódot képes megkötni. Megfelelő fehérjék jelenlétében a pajzs- mirigy-hormonnak — a ti- roxinnak — a képzésére is alkalmasnak bizonyult. Ez a felfedezés azért fontos, mert eddig úgy tudták, hogy a pajzsmirigy-hormonokat csak a pajzsmirigy szövete képes termelni, a benne lévő enzimrendszer révén. Márpedig az újonnan elkülönített enzim ezektől nagymértékben különbözik, hiszen minden kétséget kizáróan a peroxidázok közé tartozik. Képünk; egy svájci gyártmányú műszert mutat, amellyel elsősorban esztergákon lohet a fellépő forgácsolóerőt mérni három egymásra merőleges irányban. A műszer késtartójába 32 X 32 milliméter szárméretű esztergakést lehet befogni. A 100 X 150 milliméter nagyságú, 60 mm magas mérőlap (A) maximálisan 5000 N nagyságú erők mérésére alkalmas. Az érzékelés eredményét három erősítő csatornán keresztül (B) regisztráló szerkezet (C) jegyzi fel (KB) Egy hazai fejlesztésű és gyártású személy) számítógép
