Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
1985. DECEMBER 16SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a Hazafias Népfront I kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) zettségét. Az emberek szívesen. vesznek részt olyan munkaakciókban, amelyek értelmét világosan látják, s amelyek haszna mindennapi életük jobbítását szolgálja. DB. LÁSZLÓ ALFRÉD, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettese részletesen foglalkozott a műszaki pályán dolgozók társadalmi megbecsülésének, az értelmiség meghatározó szerepének kérdéskörével. Vázolta a műszaki szakemberképzés helyzetét, amelyben mennyiségi és minőségi problémák egyaránt mutatkoznak. Kifejtette, hogy ma már valamennyi műszaki felsőoktatási intézményben beiskolázási nehézségek vannak. A kialakult helyzeten szükséges változtatni, hiszen jövedelemtermelő képességünk növelése nagymértékben függ a műszaki szakemberektől. JAKAB SÁNDOR, .a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke rámutatott, hogy a Magyar Szolidaritási Bizottság munkája szorosan kötődik a Magyar Népköztársaság külpolitikájához. Közösséget vállalunk azokkal a politikai mozgalmakkal es szervezetekkel, amelyek szervezik és vezetik népük harcát a nemzeti függetlenség kivívásáért, illetve megvédéséért, harcolnak a társadalom demokratikus, haladó átalakításáért, a társadalmi igazságosságért. A szolidaritási munka része a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem is. RATKÓ JÓZSEF költő, drámaíró. Szabolcs-Szatmár megyei könyvtáros szűkebb pátriája kulturális felemelkedéséről szólva egy megyei irodalmi, művészeti folyóirat létrehozását szorgalmazta. A továbbiakban az állami gondozás, a nevelőotthonok helyzetéről szólt. HangKurucz Jánosnó: súlyozta: az állami gondo- zottság olyan lélektani, pedagógiai kór, amely — ha nem sikerül gyógyítani — egész életen át nyomorítja áldozatát. Mivel az állami gondozás mai intézményrendszere, anyagi, személyi feltételei nem alkalmasak e súlyos gond megnyugtató orvoslására, új módszerek keresésére van szükség. A felszólaló javasolta: a nevelő intézetekben hozzanak létre olyan szakmai csoportokat, amelyek személyre szólóan felderítik a gyermekeket ért ártalmakat, s kidolgozzák az ezek megszüntetésére szolgáló egyéni terápiát. WILK LÁSZLÓ, a Mecseki Szénbányák vájára a városkörzeti népfront bizottságok megélénkült munkájáról szólt, hangsúlyozva, hogy tevékenységük része a szocialista demokrácia kibontakoztatásának, Kitért arra is, hogy az utóbbi időben sok falu és Város lakosságát foglalkoztatta a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése. Mint mondottá, ott ahol a tanácsok egyoldalúan kezdeményeztek, és nem vették figyelembe a valóságos lakossági igényeket, ott nem találkozott egyetértéssel a javaslat. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az emberek ma is hajlandók értelmes áldozatvállalásra, ha látják, hogy életük jobbítását szolgálják a kitűzött célok. MARKUS JÓZSEF Zala megyei termelőszövetkezeti dolgozó veszélyesnek ítélte, hogy az aprófalvak elnéptelenedésének folyamata még mindig nem állt meg. Bár a helyi népfrontbizottságok szervezésében a lakosság önzetlen, öntevékeny munkájával helyzetükön már sokat sikerült javítani. Még mindig gondot okoznak azonban a helyi ellátás, a szolgáltatások hiányosságai. Eljutni békerendezvényeinkkel a legszélesebb rétegekhez KURUCZ JÄNOSNE, a HNF Karcag Városi Bizottságának titkára hozzászólásában Szolnok megye és városa népfrontmozgalmának a békéért, a népek közös barátságának ápolásáért, és a szolidaritás erősítéséért kifejtett munkájáról szólt. Elmondta, nekünk, akik az Alföld termékeny rónaságán élünk, van mit félteni, óvni, megőrizni. E tájon éppúgy mindennapos a béke óhaja, mint az ország más részében, Zalában, a Nyírségben, Győr-Sopronban, vagy a Viharsarokban. Szocialista építőmunkánk megannyi ipart, üzemet, gyárat, egészségügyi intézményt, iskolát, társadalmi munka révén szép, gondozott településeket, városokat, falvakat, nagyközségeket teremtett e térségben. Megőrzésükhöz, eredményeink gyarapításához béke Kell. Többet, eredményesebben akkor cselekedhetünk, ha megértjük és megértetjük mit jelent nekünk a béke, és mit kell tennünk közös akarattal a békéért. Ezért igyekezünk békerendezvénveinkkel eljutni a legszélesebb rétegekhez, az ifjaktól az idősekig. a dolgozó és gyesen lévő édesanyáktól a tsz-ek- ben, üzemekben, gyárakban, kisiparban dolgozó férfiakig, az egyházi személvektől a sorkatonáig. Eliutni minden hazáját szerető, gyermekei és unokái iövőiét szívén viselő honfitársunkhoz — mondotta Kurucz Jánosné. Hangsúlyozta: a népfront- mozgalomban kiemelt gondot fordítanak a fiatalok békeérzésének elmélyítésére, hogy az úgynevezett béke- generáció átvegve a harcot, annak tapasztalatait, megismerje a nemzet múltiát. Tudja, hogy a békéért végzett munka csökkenti a háború veszélyét. Karcagon a párt irányításával és a KISZ-bizottsággal közösen tervezik és szervezik meg a népfront aktivistái a tavaszi béke és barátsági hónapot, amely a városi rendezvényeken túl kiterjed a munkahelyek tömegszervezetek, béke-barátsági akcióira, békegyűléseire, fórumaira. Egy- egy akció során — a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt — a város lakóinak százait mozgatták meg, és fokozták a politikai felvilágosító munkát, a békebarátsági és szolidaritási tevékenységben, mindezzel erősítve a szocialista haza szeretetét és az internacionalista érzést. Ezután a békemunka új kezdeményezéséről szólt, arról, hogy a tanulj és dolgozó KISZ-fiataloknak, az úttörőknek béke menetdalversenyt hirdettek a város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, melyet hagyománnyá akarnak fejleszteni. Említette továbbá Marx Károly születésének 165. és halálának 100. évfordulója tiszteletére szervezett vetélkedőt és emlékkiállítást. amelyet a DATE karcagi Kutató Intézet „Marx Károly” Szocialista Brigádja kezdeményezett. Szép színfoltja volt a béke és barátsági hónapnak a nemzetközi gyermeknapon rendezett városi úttörő avató ünnepség, s nagy gyűjtőmunkát igényelt, az ismereteket elmélyítette, az emlékeket felelevenítette, az a kiállítás is, amelyet a nőbí- zottság rendezett. A kiállítás célja volt a Szovjetunió bemutatása a két nén közötti barátság elmélyítése. Szólt arról, hogv megyénk béke- és barátsári munkáját. a békeasitáció tartalmát a testvér területekkel, városokkal való kapcsolatok is gazdagítják. Kurucz Jánosné beszélt arról is, hogy a szabadságukért, függetlenségükért, a békés építőmunka feltételeiért küzdő népek iránti szoli- dáritási akciók is bővelkednek népes megmozdulásokban megyénkben. Említette: 1986 nemzetközi békeév. Ez alkalomból is folytatni kell a megkezdett utat. még többet szólni és még többet cselekedni az egyetemes béke jegyében KÁRPÁTI RUDOLF ezredes, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának igazgatója az ifjúság testnevelésével, -szabadidősportjával foglalkozó felszólalásában riasztó adatokat sorolva — miszerint az egymillió-háromszázezer általános- illetve középiskolás diákból csupán 64—65 ezerrel foglalkoznak szervezetten — hangsúlyozta: vissza kell állítani a testnevelési óra tekintélyét. Ehhez azonban kevés az intézményes elhatározás, a szemléletváltozás érdekében jó példára, követendő gyakorlatra van szükség. HANTOS JANOS, a Magyar Vöröskereszt főtitkára a társadalom erkölcsi értékeit gazdagító önzetlen, önkéntes, másokért végzett munka fontosságáról beszélt. Hazánkban több mint 600 ezer az önkéntes véradók száma, akik minden ellenszolgáltatás nélkül gondoskodnak arról, hogy a gyógyítás számára elegendő vérkészítmény legyen — mondotta. A Vöröskeresztben dolgozók azt is érzékelik, hogy nagyon sokan készek cselekedni a társadalom felemelkedéséért, s ez a tenniaka- rás politikai célok megvalósításának emberi fedezetét is jelenti. Kállai Gyula és Pozsgay Imre a kongresszus szünetében találkozott és baráti, kötetlen megbeszélést folytatott a tanácskozáson részt vevők egy csoportjával, a mozgalom kezdeményezőivei, a Márciusi Front résztvevőivel, a felszabadulás utáni kibontakozás kiválóságaival, azokkal a művészekkel, tudósokkal, akik társadalmi céljaink megvalósításáért az első vonalban küzdöttek. Pozsgay Imre vitazárója A közmegegyezés tükröződött az eszmecserében Ezt követően a kongresz- szusi vita lezárult, s ismét Pozsgay Imre emelkedett szólásra, hogy összefoglalja az elhangzottakat. — Kiterjedt és nagy érdeklődés mellett lezajlott vita volt ez, amelynek során 54-en szóltak hozzá és rajtuk kívül még 62-en kértek szót — mondotta elöljáróban. — Azoknak a véleménye, akik e >három nap so, rán nem jutottak szóhoz, ugyanúgy bekerül a kongresszus dokumentumaiba, s a kongresszus útmutatásai, állásfoglalásai között e hozzászólásokat is figyelembe vesszük majd. — Ügy hiszem, a kongresszus elérte célját, s még- inkább eléri azt, ha megerősíti az állásfoglalást, amely a jövő feladatainak megoldását szolgálja, s megerősíti azt a testületet, amely képes lesz e feladatokat az ország színe előtt képviselni. A tanácskozás kiegyen-- súlyozott, jó légkörű munkaértekezlet volt — állapította meg. — Mértéktartóan, aránytévesztés nélkül, egy nagy nemzeti összefogás jegyében erősítette a szocializmus pozícióit országunkban. A vita tehát nem torzította el a nép hangját, s nem tartalmazott egyetlen, olyan elemet sem, amelyik ne e szintérre való lett volna. — Ez nem jelenti azt, hogy minden hozzászólással egyetértenék — folytatta a főtitkár —, hiszen homlokegyenest ellentétes álláspontok is elhangzottak. De volt néhány alapkérdés, amelyet se a kongresszus, se „környezete” nem vitatott. Ezek pedig éppen a szocialista nemzeti egység alapelvei. Az a gondolat hatotta át a tanácskozás munkáját, hogy ebben az országban szocializmus van, amely nem megtűrt életformája, hanem vállalt közösségi létformája ennek a népnek, s amelyben kifejeződik a társadalmi haladáshoz fűződő érdekünk és nemzeti identitásunk egyaránt. Ugyanakkor a megközelítési módokban, a politika kialakításának és gyakorlásának tekintetében és sok más kérdésben nagyon eleven, helyenként éles vita volt. — Mindvégig érvényesült egy másik lényeges, a köz- megegyezéshez hozzátartozó alapelv: biztonságunkat, a társadalmi • fejlődéshez fűződő érdekeinket leghívebben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal alkotott közösségünk, együttes védelmi és gazdasági szervezeteink, intézményeink fejezik ki. Nyitva állunk a világban mindenfajta jószándék előtt, amely nemzeti érdekeinket nem sérti, és a békét szolgálja. A béke ügyében meglévő közmegegyezés tükröződött az eszmecserében, megmutatván, hogy nincs olyan réteg, vagy csoport hazánkban, amelyik ne békepolitikát akarna. — Nagy jelentőségű volt az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak a kongresszus iránt tanúsított figyelme. Külön jól esett itt üdvözölni a párt főtitkárát, Kádár János elvtársat és hallani Lázár György miniszterelnöknek a Központi Bizottság és a kormány nevében elmondott szavait. Társadalmi célok ás egyenlőtlenségek Pozsgay Imre kitért arra is, hogy nemcsak a tanácskozóteremben, hanem azon kívül, a kongresszuson jelen lévő munkásokkal és parasztokkal, az egyházi személyiségekkel, a népfrontmozgalom egykori küzdőtársaival és a kultúra, a tudomány művelőivel folytatott beszélgetések során is értékes, továbbgondolásra érdemes gondolatokkal gazdagodhatott a mozgalom. Meleg szavakkal szólt a népfrontmozgalomban együttműködő társadalmi és politikai szervezetek tevékenységéről, a kongresszus munkájához nyújtott hozzájárulásukról is. Pozsgav Imre ezután né- hánv. a vitában elhangzó kérdéscsoportra reagált. A javaslatot az új Országos Tanács figyelmébe ajánlva egyetértőig szólt arról a kezdeményezésről, hogy alkossunk más országok haladó erőivel közös népfrontot a béke védelmére. A különböző társadalmi osztályok, rétegek helyzetéről. a köztijk lévő egyenlőtlenségekről elhangzottakra reagálva leszögezte: Az egyenlőtlenségek megszüntetésének ma még nincsenek meg a feltételei. Az alap- probléma az, hogy az egyenlőtlenségék nem a társadalmi céloknak megfelelően mutatkoznak, ezért nem előrelendítő, hanem inkább visszahúzó erőt jelentenek. Kitért nemzetiségi politikánkra, amely visszatérő témája volt a tanácskozásnak. Illyés Gyula gondolatát idézve leszögezte: ebben az országban magyarnak lenni nem származás, hanem választás kérdése. Magyarok és nem magyarok e hazán belül úgy élhetnek tisztességben egymással, ha ezt az elvet tartjuk szem előtt, s ha ebben kényszerek nélkül, szabad belátás alapján, állampolgári jósainak teljes birtokában dönthet mindenki. A Hazafias Népfront' közjogi szerepéről szólva kiemelte, hogy a mozgalom e feladatát — ahogy az idei választások megmutatták — egyre eredményesebben látja el. A kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott gazdaságpolitikai kérdésekkel összefüggésben kijelentette: — A nemzeti közmegegyezés követelményei közé tartozik ma, hogv bármely Poszton dolgozzék is valaki, lesíven illetékes a gazdaság dolgaiban. A gazdaság közügy. a nemzet jövőie, fejlődési lehetősége múlik rajta. Ezután a mozgalom településpolitikai feladataival foglalkozott. A népfront — mondotta — olyan egészséges egyensúly kialakítására törekszik, amelyben valamennyi település emberhez méltó körülményeket biztosíthat lakóinak. Ehhez nyújt változatlanul nagy segítséget a településfejlesztési társadalmi munka, amely a lakosság áldozatkészségével egészíti ki a költségvetés korlátozott forrásait. A művelődés, a nevelés kérdéseiről elhangzott számos felszólalásra utalva úgy fogalmazott: a legfontosabb közművelődési intézmény az iskola. Ennek személyiség- formáló munkáját egészíti ki a többi. Felhívta a figyelmet: a ma felnövekvő nemzedékek „sikerre orientáltak”, s mivel nem tudják, hogy kudarc is lehetséges az életben, annak elviselésére alkalmatlanok. Az egész ország érdeke, hogy a nevelés a családban, az iskolában és másutt előre tudjon lépni e tekintetben. Ugyancsak kifejezte egyetértését azokkal a hozzászólókkal, akik nyelvi kultúránk állapotát, annak hiányosságait úgy bírálták, mint a felelős emberi magatartás, a nyílt közéleti kiállás helyenkénti hiányával is összefüggő problémát. A továbbiakban a természet- és környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta, azt szorgalmazva, hogy a népfront a szocialista nemzeti egység jegyében vállalja ennek az ügynek a képviseletét. Szinte valamennyi kongresszusi felszólalásból összecsengett — mondotta Pozsgay Imre —, hogy ebben az országban a cselekvő együttműködés politikai feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése. Egy olyan népi részvétel lehetősége tárult fel itt, a demokrácia intézményeinek fejlesztésben, amely az ország hasznára van, a nemzeti felemelkedést szolgálhatja, ugyanakkor a rendet és a fegyelmet is erősítheti. A népfront vezető testületéinek fontos feladata lesz folyamatosan vizsgálni: hogyan lehet teljesítőképességünket a demokráciával is növelni. — Nem kockázat nélküli intézmény a demokrácia — folytatta. — Vereség érheti az igazságot is, kisebbségbe szorulhat. A kontraszelekciót is támogathatja, ha rövid-távú érdekekhez kapcsolódik. Konkrétan: a tanácsi önkormányzatok csak akkor válhatnak az igazi demokrácia színterévé, ha működésük gazdasági feltételeit, döntési lehetőségeiket a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan megteremtjük. Pozsgay Imre végezetül hangsúlyozta; a szocializmus nem lezárt rendszer, s a kommunizmus nem elvont cél, hanem valóságos mozgalom, amelyben kritikailag meghaladjuk nap mint nap azt, amit már elértünk. Ezt érdemes figyelembe venni e fórumon is. Ezen ^z alapon, a pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat nemzeti programként való vállalásával kongresszusunk, a Hazafias Népfront most megalakuló új testületéi be- tölthetik ilazt a hivatást, amelyet, a magyar társadalom tőlük elvár. Megválasztották az elnökség ás a titkárság tagjait Pozsgay Imre vitaösszefoglalója után határozathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Tanács jelentését a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról, az Országos Tanács nevében elmondott főtitkári beszámolót, a hozzászólásokra adott vitaösszefoglaló választ, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését. valamint a Hazafias Népfrontlál- lásfoglalásának és a mozgalom alapszabályának a tervezetét. s egyúttal megbízta az Országos Tanácsot, valamint a megválasztandó országos titkárságot: a vitában elhangzottakat mérlegelve végezzék el a dokumentumokon a szükséges módosításokat és gondoskodjanak azok közzétételéről. Miután az Országos Tanács tagjait a kongresszust megelőző budapesti és megyei küldöttértekezleteken, valamint a résztvevő szervek testületi ülésein megválasztották, a kongresszusra a megerősítés feladata hárult.’ Az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjaira a ielölő bizottság tett javaslatot. A kongresszus megerősítette az Országos Tanács tagjait. majd elfogadta a jelölő bizottság javaslatát és megválasztotta az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait. Ezután a két úi testület megtartotta alakuló ülését, amelynek során megválasztotta a tisztségviselőket. az elnökség és a titkárság tagjait, kijelölte az országos testületek társadalmi bizottságainak vezetőit, kinevezte az országos titkárság osztályvezetőit, és megerősítette tisztségükben a népfront sajtó vezetőit. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula. Alelnökök: Bencsik István, Bihari István. Czibere Tibor, Horváth Lászlóné, Márton János, Pavv Gyula, SzemOk József és Varga Imre. A HNF OT főtitkára: Pozsgay Imre. Titkárok: Garamvölgyi József, Molnár Béla és Ri- bánszki Róbert. Az Országos Tanács elnökségének tagjai: Apró Antal, Asbót Jánosné, Adám Antal, Bartha Tibor, Bodnár József, Duschek Lajosné. Ernőd Péter. Fekete Gyula. Gyúró Ferenc, Hambuch Géza, Hantos János, Horváth Endre. Ispánovits Márton? István Lajos. Jakab Róbertné, Jakab Sándor, Kanyar József, D. Káldv Zoltán. Krá- likné Cser Erzsébet, Kodály- né Péczely Sarolta, Koncz Károly, Kósáné Kovács Magda, Kovács András, Kovács Béla, Láng István. Lékai László. Loson- czi Pál. Mándity Marin, Márk Györov. Mészáros Imre Molnár Frigyes. Molnár Sándor. Nagy Józsefné, Pavp Lajos, Peiák F.mii Pethő Tibor. Pióker Ianác. Polinsz- ky Károly. Rónai Rudolf, Rottler Ferenc Sarlós István. Schöner Alfréd. Sebestyén Nándorné. S. Hegedűs László. Szabó István. Szalay- né Pásztor Gabriella. Szent- istványi Grénláné. Székely Gvöray, Szilvasán Pál. Tóth János. Trautmann Rezső. Vadász Arina, és V. Nagy Imre. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavát követően a Szózat eléneklésével ért véget.
