Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 16. Befejeződött a Hazafias Népfront VUL kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) molt be, amelynek eddigi mérlege: ezer olvasótábor félszázezernyi táborozóval, ezért ma már a munka minőségi javítása a fő tennivaló. Egy újonnan alakult munkacsoport már a jövő olvasáskultúrájának alapozásával foglalkozik, az ifjúsági irodalommal, a könyvkiadással, a gyermeklapokkal. Az olvasáspolitikai munkacsoport nagy vállalkozásáról is szólt Fekete Gyula: az Országos Könyvbarát Egyesület megszervezéséről. E kezdeményezés célja, hogy megfékezzék az olvasási kultúra visszoszorulását. SEVARACZ MÁTÉ, a Bácsalmási Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke a többnemzetiségű Bács-Kiskun megyében élő németek, bunyevácok, soká- cok, szlovákok életéről beszélt. Mint mondta, a jelenlegi jó politikai közhangulatban a nem magyar anyanyelvűek megbecsülése biztos alapul szolgál a magyar és a nemzetiségi lakosság Szavak helyett fafaragás DR. SZIRTESl ZOLTÁN szegedi körzeti orvos, a HNF Országos Cigány Tanácsának alelnöke kiemelte: lényeges változás figyelhető meg a felszabadulás óta a munkaképes cigánylakosság foglalkoztatásában. Növekedett a szakmunkás képesítést szerzett cigányok száma. Félő ugyanakkor, hogy a munkaerő-átcsoportosítások éppen ezt a réteget érintik a legsúlyosabban, mert tagjai közül kevesen rendelkeznek konvertálható szaktudással. örvendetes változás hogy kialakulóban van egy olyan értelmiségi réteg, amely a cigányság sorsának jobbításáért szívesen vállal feladatokat. Figyelmeztetett arra a helytelen gyakorlatra, miszerint a kisegítő és a gyógypedagógiai iskolákba — az értelmi képességek valódi megítélésére alkalmatlan teszt alapján — az indokoltnál több cigánygyereket irányítanak át. DR. ALBERTH BÉLÁNÉ, a HNF Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának titkára felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes osztályoknak, rétegeknek, korosztályoknak más-más szemléleti móddal, de közös cselekvéssel kell összefogni a népi, némzeti egység formálása, erősítése érdekében. A népfront-aktivistáknak többet kell tenniük azért, hogy a mozgalom céljait, lényegét, törekvéseit a fiatalok már szinte kisdoboskorukban megismerjék. ASBÖT JÁNOSNÉ, a Magyar Hűtőipari Vállalat budapesti gyárának igazgatója a HNF nőbizottságainak véleményét. is tolmácsolva hangsúlyozta, hogy a mai magvar társadalomban nem a nők emancipációiéról kell szót ejteni, nem általában a nőpolitikát kell számonkér- ni. Arra kell ügvelni. hogy egy-ew adott esetben a gyakorlatot igazítsuk hozzá a nők sajátos helyzetéhez. flz öregek érdekeinek közvetítése kapcsolatainak erősödéséhez. A nemzetiségi lakosság körében sajátos nemzetiségi tudat alakult ki; a szülőföldhöz, a szocializmust építő Magyarországhoz ugyanolyan erősen ragaszkodnak, mint nyelvükhöz, hagyományaikhoz. Ez érthető is, hiszen a nemzetiségek teljes egyenjogúságban, szándékaik és szokásaik szerint élhetnek, s boldogulnak. DRÓTOS LÁSZLÓ, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az utóbbi években gazdaságunk fejlődésének gondjai nemzeti méretekben foglalkoztatják a társadalmat. Kifejtette: a népfrontmozgalom abban segítheti elsősorban a gazdaságokat, hogy időről időre napirendre tűzi a gazdaság időszerű kérdéseit, támogatva ezzel a kormányzati szervek döntéshozatali munkáját. A jobb teljesítmények elérését viszont nemcsak közgazdasági szabályozók segíthetik. hanem emberi, intellektuális tényezők is. Mint mondta, a közéletben mindenütt fokozódott az asszonyok aktivitása, mindezek ellenére a tömegszervezetekben, a választott testületekben létszámuk nem tükrözi ezt, sőt, e tekintetben visszalépés tapasztalható. NAGY FERENC fafaragóművész Tabról meghatóan és eredeti módon nyilvánított véleményt a családról: szavak helyett a kongresszus tiszteletére készített fafaragását nyújtotta át a mozgalomnak, és csak ennyit fűzött hozzá: „Vigyázzanak' a családra, a békére, no meg a fafaragásra is...” A küldöttek meleg tapSSal köszönték meg az ajándékot. RÁDAY MIHÁLY, a Magyar Televízió operatőre épített hagyományaink megőrzésének fontosságáról szólt. Azzal a kéréssel fordult a kongresszushoz, hogy az eddiginél is jobban segítsék a városvédő mozgalmakat, amelyek működését itt-ott még gyanakvással fogadják. Hagyományaink ápolásának nagy szerepe lehet abban, hogy a települések megtartó ereje fokozódjék. Az egyik legfontosabb feladat e tekintetben a fiatal nemzedékek bevonása. A cél az, hogv az ifjúság szeresse, védje környezetét, s tegyen is annak megóvásáért. Ezt követően KERESZTÜ- RY DEZSŐ akadémikus szólalt fel. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke' kifejtette, hogy minden népkö- 'zösségnek, így a magyarnak is a legnagyobb élő alkotása az anyanyelv. Az elmúlt évtizedekben nemzetünk alapvető változásokon ment át, s ezeket a társadalmi változásokat a nyelv is tükrözi. Ahhoz, hogy népünk értelmesen tudjon gondolkodni, a nyelv tisztán tartására van szükség. MÁRTON JÁNOS, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a népfrontbizottságok gazdaságpolitikai munkáját elemezte, hangsúlyozva, hogy a gazdaságpolitikai tevékenységben ne csak a cselekvésre való buzdítás kapjon helyet, hanem legven jelen benne az önmagunkba vetett hit is, mert csak így győzhetünk meg másokat. Ugyanakkor követelmény az is, hogy a társadalomnak a jövőbe vetett hite gazdasági érdekeltséghez kötődjön. A szabályozásnak késztetnie kell a fejlődésre, a folyamatos megújulásra. Ebből a szempontból alankövetel- ménv a szabályozórendszer stabilitásának megteremtésé. DR. TÓTH KÁROLY, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy a kongresszus egyik központi kérdése, miként erősíthető és fejleszthető tovább a sokféle formában megjelenő nemzeti közmegegyezés. A magyarországi református egyház hajlandó ennek erősítéséből még fokozottabban kivenni a részét. Az egyház egyetért a gazdaság fejlesztésének reformjával, helyesli a politikai intézmények demokratizmusának kiteljesítését, s támogatja a kulturális felemelkedést célzó törekvéseket. KANYAR JÓZSEF, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója a honismereti mozgalom negyedszázados múltról beszélt. Értékelése szerint ez a mozgalom adta a leggazdagabb muníciót a hazaszeretet egyre növekvő áramához az elmúlt esztendőkben. Érdeme, hogy felhívta a figyelmet az identitástudat zavaraira, megteremtette és folyamatosan építi a széles társadalmi alapokon nyugvó, és világos eszmeiségű nemzeti tudatunk védelmét. GYÚRÓ FERENC, a budapesti Kertészeti Egyetem rektorhelyettese a mezőgazdasági kistermelés és a népfront kapcsolatáról szólva elmondta, hogy az elmúlt években igen sok kezdeményezést karolt fel a mozgalom, s a kertbarátok, a kisállattenyésztők ma egyre több helyen vesznek részt a körök és klubok munkájában. Az agrárkultúra fejlődése összefügg a kultúra egészével, így a politikával is. Ennek figyelembevételével a jövőben még fokozottabban segíteni kell a kistermelők munkáját — mondta a felszólaló. VADÁSZ ANNA, a HNF Győr-Sopron Megyei Bizottságának titkára felszólalásában az időskorúak helyzetével foglalkozott. A teljes lakosság 18,4 százaléka tartozik ehhez a korosztályhoz. Az utóbbi esztendőkben romlott ennek a rétegnek az anyagi helyzete, az idős emberek gyakran egyedül maradnak gondjaikkal. A népfront sokat tehet az öregekért, mindenekelőtt az érdekközvetítéssel, az érdek- képviselettel. DR. V. NAGY IMRE, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási tanszékének vezetője a hazai környezet- védelem, környezetállapot FILOTÁS KÁLMÁN, a HNF Mór Városi Bizottságának titkára szűkebb környezetének példáin mutatta be a népfrontmozgalom és a KISZ együttműködésének társadalmi gyakorlatát. A kedvező tapasztalatok nyomán tovább kell szélesíteni a fiatalok részvételét a mozgalomban — állapította meg —, ám ehhez arra is szükség volna, hogy például az oktatási intézményeknél, a KISZ-szervezetek keretében felkészüljenek a közéleti szereplésre. KOVÁTS FLÓRIÁN Zala megyei művelődésiház-igaz- gató felhívta a figyelmet arra a fontos felismerésre, hogy a népművelők csakis a társadalmi háttér ismeretében, a közösségbe illeszkedve tudnak hasznosan dolgozni, a műveltségi szint emeléséért munkálkodni. Az egyesületekkel összefüggésben rámutatott: jelenleg országszerte 150 ilyen kör működik, s talán a legértékesebb azoknak a közösségeknek munkája, amelyek egy-egy adott település mindennapi művelődésének megszervezésére, a helyi értékek felkutatására, megőrzésére és továbbfejlesztésére vállalkoznak. DR. GÁCSÉR JÓZSEF szegedi főiskolai tanár kifejtette, hogy az iskola és a család együttműködésének erősítésében nagy segítséget nyújthat és ad is a Hazafias Népfront. A szülőket jobban kell segíteni pedagógiailag is a családi nevelésben, s a pedagógusképző intézményeknek is jelentős feladataik vannak a családi nevelésre való felkészítésben. BANDZSÓK SÁNDORNÉ, a főváros IV. kerületi népfrontbizottságának titkára a körzeti népfrontbizottságok tevékenységéről szólt. Ezek a bizottságok ma már túljutottak az útkeresés időszakán, és egyre nagyobb mértékben vállalnak részt a helyi politika formálásában. A városkörzeti tanácskozások sikere azt is megmutatta, hogy az emberek szívesen nyilvánítanak véleményt mindennapi életüket érintő kérdésekben és vesznek részt a közösség egészét szolgáló akciókban. PAPP LAJOS államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rámutaidőszerű kérdéseiről beszélt. A feladatok nagysága túlnőtt már az állami lehetőségeken, azaz már a társadalmunkon a sor, hogy fordulatot érjünk el a környezetünkhöz való viszonyunkban. Ete a viszony azonban elég ellentmondásos. Sokszor még mindig a helyi, rövid távú érdekek érvényesülnek környezetvédelmi kérdésekben, s ezek sértik a regionálisakat, hosszabb távúakat. Sok még a tennivaló az állampolgári fegyelem javításában is. Javasolta, hogy az egészséges ivóvíz védelme érdekében a kongresszus adjon megbízást az újonnan megalakuló országos tanácsnak egy vízvédelmi társadalmi program kidolgozására. DEM® LÁSZLÓ nyelvész- professzor az anyanyelvi kultúráról, ’s az ezzel szorosan összefüggő érintkezés- és magatartás-kultúráról mondta el véleményét. Kifejtette: az emberé a világból az, amit megért belőle, s az ember a világban annyi, ameny- nyit meg tud értetni önmagából, amennyit vissza tud adni a világnak. Ezért rendkívül fontos a nyelv szerepe, mégis, gyakran nem csiszoljuk, rosszul bánunk véle. A népfront munkájához szorQsan kötődik a nyelvágo- lás feladata. Bejelentette: tervezik olyan kézikönyvek szerkesztését, amelyek az iratfogalmazáshoz, a kapcsolattartás nyelvi illemszabályainak betartásához nyújtanak majd segítséget. tott: a tanácsok feladataik végrehajtása során nap mirit nap számítanak, építenek a népfront támogatására. Bizonyítja ezt a tanácsi munka demokratizmusának egyre szélesedő, eredményes folyamata vagy a településfejlesztési társadalmi munka kiemelkedő szervezési sikere egyaránt. Ezt követően az elmúlt öt évben a közigazgatásban bekövetkezett jelentős változásokról szólt, amelynek során elsősorban a helyi igazgatási szervezet- és feltételrendszere korszerűsödött. A fő figyelmet most a helyi igazgatás stabilizálására, a munka hatásfokának emelésére kell fordítani — mutatott rá az államtitkár. A tanácsok és a népfrontbizottságok kontaktusában a közös munka tartalmi javítása a cél. SOLTÉSZNÉ PÁDÁR ILONA, a HNF Szabolcs- Szatmár Megyei Bizottságának titkára gondjaikat sorolva szólt az ipariéi lesztés sajátosságaiból fakadó nehézségekről —’ így például az ingázásról —. a háztáii gazdaságok termelési kedvét visszavető értékesítési problémákról, az elvándorlás fokozódó mértékéről. A kongresszus állásfoglalás-tervezetét értékelve kifejtette: lényeges eleme a tervezetnek a társadalmi közmegegyezés kezdeményező szolgálatát kifejező gondolat. Ennek az elképzelésnek a megvalósításához azonban a munkastílus megújítására van szükség. A kongresszus második munkanapjának szünetében Kállai Gyula. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára találkozott, s kötetlen baráti beszélgetést folytatott a magyarországi egyházaknak a kongresszuson résztvevő képviselőivel. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. PÁLOS TAMÁS, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője hangsúlyozta: a népfrontmozgalom a meggyőzést tekinti legfőbb módszerének, s erre az egyik, és mindenképpen leghatásosabb eszköze a tömegtájékoztatás. Ugyanez az újságírás oldaláról közelítve; a sajtó, a rádió, a televízió azt akarja, hogy a leírt mondatnak, a kimondott szónak súlya és hatása legyen, s ennek érdekében csak egyet tehet: szolgálni a nemzet érdekeit, támogatni a társadalmi összefogást közös céljaink elérésére, vagyis részt vállalni a népfront programjának megvalósításából. Kifejtette: az újságírás KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára mindenekelőtt a SZOT és a csaknem félmillió szakszervezeti tisztségviselő üdvözletét tolmácsolta a kongresz- szusnak. Ezt követően kiemelte: a két mozgalom szervezetei és tisztségviselői a munka során egyre több napi közös cselekvést igénylő feladatban is találkoznak. A gyárkapun kívüli érdek- képviseletben találkozik össze a munkahelyről induló szakszervezeti mozgalom, a lakóterületen tevékenykedő népfront bizottságok munkájával. Rámutatott: a feladatok megoldásában bízvást támaszkodhatnak a kimeríthetetlen emberi tartalékokra, amelyeket helyesen megválasztott célok érdekében mozgósítani lehet. BARABÁS MIKLÓS, az Országos Béketanács főtitkára felszólalásában hangsúlyozta, hogv hazánkban a béke megőrzésének ügye napjainkra az emberek személyes ügyévé, mindennaDi cselekvésüket befolyásoló törekvéssé vált. A békemozgalom kiszélesedett és úiabb rétegek körében kapott közéleti vonzerőt. Mindez ösz- szefügaésben van azzal is, hogy hazánkban mind többen érdeklődnek az értelmes társadalmi tevékenység lehetőségei iránt — korosztályuktól és világnézetüktől függetlenül. Az Országos Béketanács aktívan bekapcsolódott a népfront VIII. kongresszusának előkészítésébe. A HNF tevékenységét, az itt megfogalmazott nemzeti törekvéseket a magyar békemozgalom egységével tudia a legjobban szolgálni. DR. HAVAS MIKLÓS, a HNF Komárom Megyei Bizottságának titkára rámutatott: szocialista céljaink propagandája a közös cselekvésre. gondolkodásra ösztönzéssel kell párosuljon. Az önálló, öntevékeny mozgalmi munkában el kell fogadtatni azt a felfogást, miszerint csakic az értékteremtő tevékenység lehet az egyéni boldogulás módja. A PÁL JÓZSEFNÉ, a GanzMávag mátraterenyei híd- ígyáitegységének daruvezetője szűkebb környezetének életéről beszámolva elmondta, hogy a mind öntudato- sabbá váló rnunkásgárda egyre kevésbé tűri a tessék- lássék dolgozókat. Bátran, nyíltan mondanak véleményt nemcsak a gyár, hanem a lakóhelyük gondjairól is. Szólt arról is, hogy a társadalmi munka az elmúlt években tervezhető, a települések számára anyagi erőt jelentő tevékenységgé vált. Mindezek ellenére ez a mozgalom még mindig nem kapta meg kellő rangiát. DR. SCHÖNER ALFRÉD főrabbi, a Budapesti Rabbi- ság elnöke kijelentette: a néDfrontmozgalomnak az elmúlt évtizedekben és napjainkban is> a legjellemzőbb vonása, meghatározó eleme a ..vox humana”, azaz az emberi hang. amely mindennapos valósággá, életünkben tapasztalható realitássá vált. Ezt követően beszámolt arról. hogv a népfront erzsébetvárosi helytörténeti munkabizottságában tevékeny- kedve sok tanulságos tapasztalatot szerzett. E kisközösség jellemzői jórészt érvényesek a társadalom egészéfontos eszköz annak érdekében. hogy hazánkban a köz- megegyezés közös cselekvéssé változzék. Az ebből fakadó tennivalókat a sajtó akarja, és tudja is vállalni. Ennek feltételei adottak: a párt következetes politikája, a népfront reális irányvonala,... s ezek tömegtámogatása, te újságírótársadalom elkötelezettsége és hivatástudata. felszólaló méltatta a kisközösségeknek az emberi képességek formálódásában, a személyiség kibontakozásában játszott szerepét is. SZILVASÁN PÁL, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese a szövetkezeti mozgalom és a népfront kapcsolatáról szólva kiemelte: főleg a kistelepülések, a falvak életének jobbításában végeznek közös munkát. A fogyasztási szövetkezetek sokat tesznek a területfejlesztési elképzelések valóra- váltásáért is, ám önmagukban nem végezhetnek eredményes munkát, hanem csak a többi társadalmi szervezettel együtt. Ezzel a Hazafias Népfront VIII. kongresszusának második munkanapja —, amelyen felváltva elnökölt D. Káldy Zoltán, az Evangélikus Egyház Országos elnök-püspöke. Bognár József akadémikus, dr. Horváth Éva, a HNF Békés Megyei Bizottságának elnöke, és Papp Lajos államtitkár — befejeződött. A vasárnap elnöklő Pe- ják Emil tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az ország minden részéből, a társadalom különböző rétegeiből, ipari és mezőgazdasági üzemiektől, körzeti, községi és városi népfront bizottságoktól. pártszervezetektől sok üdvözlő távirat érkezett a kongresszusra. Táviratban fejezték ki jókívánságaikat a külföldi testvérmozgalmak és partnerszervezetek is. Az elsőként felszólaló DR. ISTVÁN LAJOS főorvos, a HNF Vas Megyei Bizottságának elnöke a megyében élő nemzetiségek helyzetéről szólt. Hangsúlyozta, hogy minden nemzetiségi csoportnak sajátos története és kultúrája van, amelyet ismerni kell ahhoz, hogy felelősséggel politizálhassunk. Vas megyében az utóbbi években a nemzetiségek lakta települések gyorsan fejlődtek. Igen jók a kontaktusok a szomszédos Szlovéniával, hasonlóan jó a kapcsolat a horvátokkal és az ausztriai Burgenlandban élő magyarokkal is. re, a szocialista Magyarországra, ahol egymás mellett és egymásért dogozhatnak az emberek vallásra, vagy ideológiára való tekintet nélkül. HAMBUCH GÉZA, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára kiemelte: a népfront a megújulást, a demokratizmus további szélesítését, a társadalmi összefogást tűzte zászlajára. Ez a program a nemzetiségiek érdekeit is hűen fejezi ki és ezért örömmel csatlakoznak hozzá. A kisebbség sorsa. élete mindig a többségi nemzet magatartásától függ — hangsúlyozta a főtitkár. A nemzetiségieket sokszor használták fel a történelem során az országok közötti viszályok szítására. A hazánkban ma élő kisebbségek levonták elődeik sorsából a tanulságokat, s a békés egymás mellett élés, a tolerancia. a kölcsönös megbecsülés hívei. * PÁSZTOR BÉLA, a veresegyházi tanács elnöke felhívta a figyelmet: növelni kell a közösségért végzett társadalmi munka szerve(Folytatás a 3. oldalon.) A tanácsok számítanak a mozgalom támogatására Kis közösségek az emberi képességek formálásában Rangot a társadalmi mnnkának
