Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

1985. DECEMBER 14­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Modellkísérlet a megyeszékhelyen # Számítástechnikai ismeretterjesztés a közművelődésben A számítástechnikai kul­túra fejlesztése kulcskérdés napjainkban. Nyilván nem véletlen, hogy az alapisme­reték oktatása néhány éve helyet kapott a középisko­lák tananyagában és hama­rosan az általános iskolák­ban is bevezetik az új .tan­tárgyat”. A számítógépes is­meretek széleskörű terjesz­tésében azonban igen jelent­ig módszerek, formák A Szolnok Megyei Műve­lődési és Ifjúsági központ időben felelt a kor „kihívá­sára”, jó néhány esztendeje példaadó módon veszi ki ré­szét a számítógépes ismere­tek terjesztésében. Az OKT pályázatán indulva, a kö­zelmúltban, egy olyan mo­dellkísérletre vállalkozott, amely a számítástechnikai kultúra közművelődésben való fejlesztését tűzte ki cé­lul. Tavaly e témában or­szágos tanácskozást, idén pe­dig — az országban elsőként — közművelődési szoftwer- vásárt is rendezett. Az or­szágos fórumok megteremté­se azonban tevékenységének csak egy — noha nem elha­nyagolandó — területe. Min­denekelőtt egy olyan számí­tógéppark kialakítására tö­rekedett, amely alkalmas az új módszerek, formák ki­Tsnfolysmok kisdiákoknak, felnőtteknek tős szerep hárul a közműve­lődésre is. Az Országos Köz- művelődési Tanács az utób­bi esztendőkben pályázatos: kiírásával ösztönözte ezt a munkát, jelentős anyagi tá­mogatást is biztosítva az eredményeket, hasznos ötle­teket, kezdeményezéseket fel­sorakoztató intézmények­nek. munkálására, uigyanakk*— kielégíti a különböző 1 kossági igényeket is. Ma — nem utolsósorban az OKT támogatásának köszönhetően — olyan oktatóteremmel rendelkezik a művelődési központ. amely megfelelő választékot nyújt a különbö­ző géptípusokból, jól hasz­nálhatják a számítógépek­kel még csak ismerkedők és azok is, akiknek már van­nak alapismereteik. A mű­velődési központ munkatár­sai ugyanakkor kialakítot­tak egy olyan belső stúdiót, amely az intézményi mű­helymunkát segíti. Innen közvetítik a képújságot — amelyről a művelődési köz­pont rendezvényeit, külön­böző programjait olvashat­ják le a látogatók — és in­nen sugározzák a videomű- sorokat is. A technikai feltételek le­hetővé tették.egy szisztema­tikus tanfolyamrendszer ki­építését. Hiányt pótol a nyol­cadik osztályosok — közép­iskolára felkészítő — ala­pozó Basic-tanfolyama, és mindenképpen újdonság­nak számít, hogy a felnőttek is különböző, az igényeik­nek legmegfelelőbb csopor­tok között választhatnak. A művelődési központ arra tö­rekszik, hogy lehetőségei szerint lépést tartson a szá­mítástechnika fejlődésével s J, rugalmasan” alkalmazkod­va ahhoz, a mindenkori igé­nyeknek. érdeklődésnek megfelelő tanfolyamokat in­dítson el. Jelenleg — két szekcióval, egy-egy géptí­pusra specializálva működik a felnőttek Logi-klubja. ál­talánosabb igényt elégítenek ki viszont a Tv-Basic tanfo­lyamának „vezérfonalára” felfűzött számítógépes-fog­lalkozások. A tapasztalat ugyanis az volt, hogy a tv­sorozat — jellegéből követ­kezően — nem adott választ az egyéni kérdésekre. Most újbóli vetítésével — az adá­sokat videón rögzítették — és szakemberek segítségével erre is mód nvílik. A szá­mítógéppel való ismerkedést természetesen a hagyomá- nvos játékdélutánok is segí­tik. A „modellkísérlet” másik fontos területe: maga a közművelődés. Nevezetesen az, hogy az intézmények bel­ső munkájában — az ügy­vitelt segítve, illetve a szol­gáltatásokat gazdagítva — miképpen, milyen módon hasznosítható a számítás- technika. Az ismeretterjesz­tő csoport munkatársai — a közelmúltban programozó matematikussal bővült so­ruk — a vásárlások mellett saját számítógépes progra­mok készítésére is vállal­koztak. A már említett kép­újság mellett elkészítették például a népművelői ügye- Hetesi beosztás programiját., amely 1—2 évre havonta is­métlődő, mechanikus mun­kától mentesít. A művelő­dési központ kiterjedt szol­gáltatásait a médiatári köl­csönző nyilvántartó prog­ramja „tartja fejben”. El­készült az a címnyilvántartó program is. amely foglalko­zás, érdeklődési kör munka­kör stb., szerint számontartja azokat a szakembereket, akik valamilyen módon kap­csolódnak a művelődési köz­pont tevékenységéhez. Ezek mellett több mint 20 olyan számítógépes programmal rendelkezik az intézmény, amely segítheti belső mun­káját illetve szakköreinek, klubjainak tevékenységét. Terveik között további prog­ramok készítése illetve vá­sárlása szerepel. Egyebek mellett, a környezetvédelmi témák feldolgozását, csilla­gászati demonstrációs prog­ramok készítését tervezik és a nyelvoktatás bizonyos ré­szeinél is szeretnék felhasz­nálni a számítástechnikát. Egy kézikönyv A lehetőségek úgyszólván „határtalanok”. Annak hogy — nem utolsó sorban a szol­noki példa nyomán — vala­mennyi művelődési házban alkalmazzák a számítógépet, elsősorban a pénzű gvj felté­telek szabnak határt. A népművelők számára a szol­nokiak közreműködésével számítógépes tanfolyamok indítását tervezik, s ugyan­csak Szolnokon lát napvilá­got — Rsda Sándor tollából — az a kézikönyv, amely számítógépes szakkörök klubok vezetőinek munkáiét segíti majd: módszertani, didaktikai útmutatást ad számukra. Erdei Ferenc emlékülés Születésének 75. évfordu­lóján ünnepi ülésen emlé­keztek meg Erdei Ferenc munkásságáról tegnap a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia dísztermében. Az ülé­sen — amelyet az MTA— MÉM Agrárgazdasági és Szövetkezetelméleti Bizott­sága és az Országos Szövet­kezeti Tanács több más szer­vezettel, intézettel együtt­működve rendezett — az 1971-ben elhunyt agrárköz­gazdász, politikus és tudós gazdag életpályáját az egy­kori munkatársak méltat­ták. Felvételi előkészíts Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Termé­szettudományi Karán több évtizede sikeresen működik a Felvételi Előkészítő Bi­zottság, a FEB. Ez a fizikai dolgozó szülők középiskolás; harmadik, negyedik osztá­lyos gyerekeit készíti elő fel­vételi vizsgára. A nem ebbe a kategóriába tartozó szülők, tanulók részéről is felmerült igény a hasonló célú előké­szítő iránt. A tapasztalato­kat, illetve a környező me­gyék ifjúságának érdekeit figyelembe véve a FEB az 1986-ban a TTK-ra jelent­kező diákok számára újsze­rű önköltséges felvételi elő­készítő tanfolyamot indít matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz tantár­gyakból. Ezek csoportosítása a felvételi szakpárok szerin­ti, de egy tárgyból is leh.et előkészítést igényelni. A tan­folyam nem bentlakásos, az önköltség — a csoport lét­számától függően — 20—30 forint óránként. Az írásbeli vizsgákra előkészítő tanfo­lyam 1986 január 4-től má­jus 17-ig minden szombaton 8—14 óráig tart. A szóbeli vizsgákra 1986. június 12— 26-ig készít fel a FEB na­ponta 8—14 óráig. Ebéd kü­lön kérésre igényelhető. Ér­deklődni és jelentkezni lehet a KLTE tanulmányi osztá­lyán személyesen vagy tele­fonon 1985. december 21-ig. Cím: 4010 Debrecen. Pf.: 18. Telefon: 52-16-666/355. Iz irányelvek szellemében Munkavédelmi kiadványok Jubiláló férfikar Szolnokon Hangverseny az Ecseki úti iskolában A közelmúltban jelent meg a SZOT Titkárságának irány­elve a munkavédelmet, a társadalombiztosítást és egészségügyet érintő agitáci- ós-propaganda munka tar­talmára és rendszerére. A Népszava Lap- és Könyvkiadó a napokban je­lentette meg „A Népszava Lap- és Könyvkiadó munka- védelmi kiadványai ’86" cí­mű összeállítását, amely el­jutott a vállalatokhoz, in­tézményekhez, az ipari és mezőgazdasági szövetkeze­tekhez. A katalógusban kí­nált kiadványok közreadása a SZOT vezetőszerveinek irányelvében megfogalma­zottakat segítik megvalósí­tani. A Népszava Lap- és Könyv­kiadó munkavédelmi kiad- v4nyainak katalógusa har­minckét féle kötetet tartal­maz. A kiadó tervei között megtalálhatók — többek kö­zött — a Munkavédelmi szakkönyvek sorozat kötetei: A villamosság és biztonság1- technikáin l—II.. a Gévi megmunkáló technológiák biztonságtechnikája, a mun­kabiztonság lélektana. Az anyagmozgatás biztonság­technikája, A v,?gvifolyama- tok biztonságtechnikája. Az elmúlt években sikeres ki­adványok voltak a Munka­köri munkavédelmi ismere­tek egyes füzetei is. Csütörtökön este a 110 évvel ezelőtt ala­pított MÁV Járműjavító férfikara adott hangversenyt a Széchenyi városrész Ecseki úti iskolájában. A Budav Péter vezényelte együttes műsorán, mozgalmi dalok, ma­gyar és szovjet szerzők kórusművei, klasz- szikusnak számító darabok szerepeltek. Az előadás alkalmával az iskola földszinti vitrinjeiben a férfikórus 110 esztendős múltját illusztráló dokumentumokból nyílt kiállítás, amely december végéig lát­ható. Az intézmény a közeljövőben további, érdekesnek ígérkező bérletes hangverse­nyeknek is otthont ad: december 16-án Utazás a múltba és a jövőbe címmel ren­deznek bemutatót a természet, a ritmus és az ember kapcsolatáról. Januárban a szol­noki Bartók Béla Zeneiskola ütőhangsze­res növendékei mutatkoznak be. majd az Énekhangszer című program részeként a szolnoki Bartók Béla kamarakórus szere­pel. (Képünk a tegnapelőtti előadáson készült.) ÍROTT SZÓ irodalmi heti­# lapnál dolgozom, de talán elhiszi nékem az is. aki az enyémnél fon­tosabb és hasznosabb mun­kahelyen szolgál, hogy nem a munkavédelem beszél belő­lem, ha állítom: az irodalom sem fontosság nélkül való, az irodalom sem haszonta­lan. Elősorolni irodalompár­tolásom érveit megpróbál­tam már néhányszor: írni nem is az irodalom fontossá­gáról akarok most. hanem fontosságának látványos csökkenéséről. A nyugati vi­lág sajtója tele van az emiatti panaszokkal. És most már a hazai sajtó is. A Film­világ című folyóiratban Szi­lágyi Ákos a magyar kul­túra rohamos „irodalomtala- nodásáról’” beszél: az IGE helyett a KÉP uralomra ju­tásáról. Az Élet és Irodalom című hetilap, melynek szer­kesztőségében dolgozom. Mezey András költő beszél­getését közölte Dorogi Zsig- monddal. a Rádió irodalmi szerkesztőjével: rá-rálicitál­nak egymásra abban a pa­naszban, hogy nemcsak az életmódbeli változások szok­tatnak el bennünket az írott szó olvasásától, nem­csak a képernyő vált nagy riválisává a könyvnek, ha­nem mintha az új magyar irodalom képviselői is' elha­tározták volna: visszacsábí- tás helyett elriasztják a le­hetséges olvasót. Minthogy e tárgyszerű vagy borongás panaszokat tények támasztják alá. min­denekelőtt könyvpéldány- szám-csökkenési és olvasás­statisztikai adatok, eszem ágában sincs cáfolatra vál­lalkozni. Sőt a mai panaszo­kat azzal is megtoldom, hogy nem is olyan maiak már. A kritika a hetvenes évek eleje, tehát csaknem 15 év óta adja jelzéseit arról a fo­lyamatról, amit Szilágvi Ákos a Filmvilágában „iro- dalomtalanodásnak” nevez, bizonyságul egy levélből idézek. Németh László írta, már a folyamat, kezdetén. Idevonatkozó passzusa így hangzik: „Aki a magyar irodalom s a magyar közönség viszo­nyát szemlélte, bizakodó kedvét 1960 táján még nem kellett elveszítenie...: a kiéhezett s a szocialista isko­láztatás jóvoltából alaposan felduzzadt olvasóközönség ... meglepő példányszámokban kicsattanó szerelemmel áradt viszontlátott s újonnan fel­fedezett írói felé. Bízni le­hetett benne, hogy közönség s irodalom frigye a közgon­dolkodást is felfrissíti, s ér­telmiségivé vált társadalmunk eztán másképp áll hozzá történelemadta feladataihoz. Ez a remény azóta eiszomo- rítóan megcsappant. Az anyagi javak megszerzésé­nek lehetősége — az, amit autóvallásnak lehetne nevez­ni —. a külföldi utak drága kóstolói: új célokat írtak az ember leikébe: írók és olva­sók közé egy nyugati jellegű szórakoztató ipar nyomult, élén a hipnotikus hatású te­levízióval, mely kegyetlen­ség és érzékiség, bűnügyek és dalfesztiválok ingereivel hó­dítja el a potenciális olvasó­kat, míg a magára adó ki­sebbség sznobizmusa a nyu­gati irodalom divatos nevei­ben találja meg külföldimá­datának táplálékát”. Eddig Németh László, akit nemcsak azért idéztem per­sze, hogy a diagnóziskészítés tizenöt éves múltját bizo­nyítsam vele, hanem azért is, hogy előadjam egy sze­rény gyanúmat. Megfigyel­hették. ő „autóvallást” emle­getett. ..hipnotikus hatású televíziót”, meg nyugatimá­datot. én meg azt gyanítom, hogy bűnbakká senki és semmi nem tehető, mert nem büntetésről van szó. hanem a kulturális szerepkörök törté­nelmileg elkerülhetetlen át­rendeződéséről. Üj szereposz­tásról. Amelyben az eddigi abszolút főszereplő, az iro­dalom, új (szereplőtársakat kapott. Az irodalom a régi szervp­osztásban a Nagy Helyette­sítő szerepét játszotta ná­lunk. Illyés Gyulával szólva az irodalomnak kellett még a Vízügyi Hivatal szerepkör* rét is betöltenie. Zrínyi Mik­lóstól Balassi Bálinton, a testőr-írókon. Csokonain, Pe­tőfin, Adyn át József Attilá­ig az íróktól várt eligazítást a magyarság: politikai ügyekben társadalomisme­retben gazdálkodásban, jog­ban, erkölcsi-, érzelmi- és ízléskultúrában, még visel­kedésben is. még az életvi­tel gyakorlati dolgaiban is. Tőle várta és tőle kapta a mintát. Mert csak elvétve akadtak nagyformátumú po­litikusaink. nem magyar szo­ciológiai vagy nem nyert nagykorúságot), nem volt magyar gazdaságtudomány, nem volt magyar filozófia és lélektan, nem működtek ma- Igyar erkölcsorédükátorok. Illetve volt mindez, a ma­gvar irodalom jóvoltából, a helyzet kényszere jegyében. És hol tartunk most? Ott hogy már azokban az iroda- lomreménvfl hatvanas évek­ben — amikor csakugyan or­szágos érdeklődést váltott ki egy-egy új magvar regény, éc versimádók sora kígyózott a könyvheti sátor előtt, ha alatta egv-egv ismert — sze­retett költő dedikált — meg­kezdte nagykorúsodását mindaz, amit addig az iro­dalomnak ikelldtt pótolnia. És mostanra nagykorúvá is vált. Lett. magyar politoló­gia. lett gazdaságtudomány (oly annyira, hogy nemcsak művelőitől, hanem népsze­rűsítőitől is hangos a sajtó, a rádió, a televízió), lett ma­gyar szociológia és filozófia (oly annyira, hogy a nemzet­közi szakma Budapesti Isko­láról beszél), és lett magyar lélektan (oly annyira, hogy képviselői naponta magya­rázzák írásban, szóban, kép­ben lelki zavaraink okait, s adnak tanácsot: hogyan le­gyünk türelmes házastársak, vagy miként alkalmazkod­junk ebadta lelki rezdülései­hez). Mi tehát nemcsak iro­dalmat olvasunk-hallgatunk. nézünk most már. hanem politológiát is. gazdaságtu­dományt is. szociológiát meg filozófiát is. és figyelünk a lélek tudósaira: mit kezd­jünk szorongásainkkal, hl- degűlő vagy féltékeny ra­gaszkodó élettársunkkal, ne­veletlen utódainkká' Az kétségtelen — mint ír­tam már — hogy az iroda­lom háttérbe szorult emiatt De egyrészt a folyamatnak az elején-közepén tartunk, a véglegesebb arányok még ezután alakulnak ki. az iro­dalom még ezután veszi tu­domásul, hogy egyenrangú partnerei támadtak, a közös­ség pedig ezután érzékeli majd. mit veszít, ha az iro­dalomtól túlságosan elpártol. Másrészt szóból ért az em­ber ezután is. És a szó nem­csak olvasható lehet, hanem hallható is. A rádió vagy a televízió éppúgy lehet a tá jékoztató-eligazító jó szavak sugárzója, mint az írott sza­vak gyűjteménye, a könyv. Nem beszélve arról, hogy ami rádióban-televízióban elhangzik, eredetileg azt U leírták valakik. Még a képi hatásokkal dolgozó produk­cióknak többsége mögött is írottszavas, forgatókönyvi munka áll. nélkül, hogy a tájékoztató, eliga­zító jó szavak mestereihez (vagy netán a maradan­dó értékeket teremtő irókhea) tolnám .Jel magam, a tárgy­hoz tartozóan be kell yal- lanom: ez a szöveg eredetileg a rádióban hangzott el. De kezemben papírt tartottam ott is. azon pedig leírva állt minden, az utolsó szóig. Faragó Vilmos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents