Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 14. IA tudomány világa \ Ásvány előkészítő kutatások Minőségi követelmények a bányászatban A nyers bányatermék minősége a fokozott termelés és gépesítés következtében egyre romlik. Ez különösen a szenek, az ércek és a vegyes ásványok bányászatában érvényes. A fogyasztók kívánsága jogos: olyan minőségű nyersanyagot szeretnének kapni, amelynek a felhasználásával ők is a legjobb minőségű terméket tudják előállítani. Csakhogy a nyersanyagok összetételén a bányász nem tud változtatni. Köztudott, hogy a növekvő igényeket, a minőség javítását minden iparágnak szem előtt kell tartani. Ezt szolgálja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amelyről Csicsay Albin főosztályvezető-helyettes adott tájékoztatást. A különböző ásványi anyagok minősége annakidején kedvezőbb, jobb volt. Egyrészt azért, mert évekkel ezelőtt még a legjavát termelték ki a bányászok, s ma már a maradékkal, a gyengébb minőséggel kell gazdálkodnunk. Másrészt a fokozott termelés, a gépesítés következtében szelektív kitermelésre nincs lehetőség. A gép válogatás nélkül hozza felszínre az ásványokat. Ennek következtében az ásvány törik, ezáltal romlik a minősége, szemcseszerkezete. Csicsay Albin elmondta, a közelmúltban megélénkültek a kutatások az ásványelőkészítés területén. Ennek eredményeként mind a szén- bányászatban, mind az érc- és ásványbányászatban több előkészítés-technológiai koncepció, sőt program készült. Ezek közül egyesek már megvalósultak, vagy megvalósításuk folyamatban van. Milyen lehetőségek vannak tehát arra, hogy a minőségi igényeket mind jobban kielégítsék ezekből az úgynevezett szilárd primer ásványi nyersanyagokból? A pécsújhegyi szénelőkészítőmű kétlépcsős rekonstrukciójáról a liász program keretében már döntöttek, sőt az első lépcsők megvalósítása folyik. A rekonstrukció biztosítani fogja a Dunai Vasmű bővítés alatt álló kokszolóművének koksz- szén-koncentrátum igényéből az I. lépcsőben évi 670, a másodikban 900 kt meny- nyiség hazai forrásból való ellátását, és a nagymányoki brikettgyár évi 150 kt feketeszén-igényét. Lehetőséget nyújt továbbá a Beremendi Cement- és Mészművek szénigényének a kielégítésére is. A mecseki széntermelés perspektivikusan a Máza- Dél szénmező termelésbe vonásával fejleszthető. Ez azonban feltehetően szükségessé teszi a kéntartalom csökkentését, mecseki feketeszeneink kéntartalma ugyanis általában nagy. A lakossági és egyéb kommunális minőségi szénigények kielégítését máris javítja az 1981-ben üzembe helyezett felsőgallai és az 1984-ben termelésbe lépett berentei durvaszénmosó. Építés alatt áll a felsőgallai aprószénmosó, és folyik a nagybátonyi durvaszénmosó kiviteli tervezése, valamint beruházás-előkészítése. Folyik az oroszlányi szénosztályozó rekonstrukciója is. Távlatilag a porkokszgyártáshoz szükséges kis ha- mujú aprószén-koncentrátu- mot a felsőgallai aprószénmosó üzem bővítésével lehetne biztosítani. Amennyiben további fogyasztói igény merülne fel minőségi aprószénre, lehetséges volna a már megépült berentei durvaszénmosó és az épülő nagybátonyi durvaszénmosó bővítése is aprószénmosóval. A várható termékek jellemzőinek pontosabb meghatározásához még kísérletek szükségesek, s csak ezek eredményének ismeretében lehet a beruházási és termelési költséget kalkulálni, illetve az árbevétel és eredmény megállapításához szükséges számításokat elvégezni. A hamutartalom csökkentését célzó széndúsítási eljárások elvileg alkalmasak a kéntartalom csökkentésére is abban az esetben, ha a kén pirít formájában fordul elő, és ha főként a szén közötti meddősávokban található. Sajnos barnaszeneinknek nagy a kéntartalmuk, és a pirít finomszemcsése'n összenőtt a szerves anyaggal. Az organikus kén, valamint a finomszemcsés piritkén eltávolítására külföldön számos biológiai és vegyi eljárást alkalmaznak. Minőségjavító módszer például az ahidrálás is. Nagy nedvességtartalmú lignitjeinek fűtőérték-növelé- sének kézenfekvő módja a nedvességtartalom csökkentése, a lignit szárítása. A szárítás speciális formája a Várpalotán már 1929 óta alkalmazott autoklávos gőzkezelés, az ahidrálás. A 170— 180 Celsius-fok hőmérsékleten történő ahidrálással a szén fűtőértéke nő és fajlagos kéntartalma erősebben csökken, mint a szokványos szárítással. A hazai bentonitelőfordu- lások esetében csak kisebb mértékű minőségjavulás várható a következő számításba vehető korszerűsítésekkel : félnedves aktiválás .gyúró-, keverő berendezésben; Koller-járattal a homogenitás javítása a meglévő előkészítőben kíméletes, ellenőrzött szárítás; az őrlés és osztályozás technológiájának továbbfejlesztése. Az állattakarmányozási adalékként felhasznált zeo- littermékek minősége megfelelő; fejleszteni csak a csomagolási technológiát kell. Az ásványelőkészítés fejlesztésével komolyabb minőségjavítás a papíripari töltőanyagnak szolgáló zeo- littermékeknél érhető el. A papíriparnak ugyanis vasmentes termékre van szüksége. Az említett minőségjavítási módszerek megvalósítása és alkalmazása igen költséges. Mégis szükség van ezekre, hiszen az ásványelőkészítés,' illetve nemesítés a bányászat fennmaradásának egyik legfontosabb feltétele. Szatmári Judit Forgalmi sávok a tengeren Az Angliát Franciaországtól elválasztó Doveri-szoros az ott naponta áthaladó mintegy 300 hajóval a világ egyik legforgalmasabb ví- ziútja. Másfél évtizeddel ezelőtt még csak a normális navigációs feltételek voltak meg ezen a fontos részen. ahol járművek mozogtak minden irányban, minden sávban, éjszaka és rossz időben, nem kielégítő látási viszonyok mellett számtalan baleset történt, és a helyzetet csak bonyolította a sűrű keresztforgalom és a szorosban úszkáló nagyszámú halászhajó. Az sem volt megnyugtató, bogy a csatornán közlekedő hajók között egyre több volt a nagy olajszállító tankhajó. Belátható, hogy nem váratott sokáig magára a forgalom gyökeres szabályozása és folyamatos ellenőrzése. Az első lépés a csatorna különálló forgalmi sávokra való felosztása volt. A második egy nagy hatósugarú és élességű radarrendszer kiépítése, mely ellenőrzése alatt tartja a szoros hajóforgalmát. napi 24 órán át tájékoztatva az egyes hajókat a térségben lévő többi jármű helyzetéről. A megfigyelő központot egy olyan szikla tetején helyezték el, ahonnan a csatorna minden irányban belátható. Az állandó szolgálatot tartó központban három ' radarernyő és rádiótelefonos összeköttetés működik. A két radarkereső és leadó hatósugara kb. 120 kilométer. A radarernyőkön egy elektronikus berendezéssel pontokból kialakított hálózat jeleníthető meg, amely egyszerűsíti az egyes hajók bemérését, pontosan kirajzolja a forgalomelválasztó vonalakat. A berendezéssel még a legkisebb hajó is észlelhető. E rendszer bevezetésével a La Manche-csatorna az utóbbi évtized során kiérdemelte a ..legbiztonságosabb” jelzőt, miután az áthaladó hajók folyamatos radarellenőrzés alatt haladnak, és tájékoztatást kapnak mindenkori helyzetükről, valamint a várható akadályokról. forgalmi nehézségekről. Képünkön: a La Manche csatornáról készült radarképet láthatjuk. amelyen a pontozott vonalak jelzik a forgalmi sávokat elválasztó vonalakat. A fotoszféra rejtelmei A nap felszíne Nagy gyakorlati jelentősége miatt világszerte obszervatóriumok tucatjai kísérik figyelemmel a Napot, hiszen innen jut el a Földre az energia, amely nélkül az élet nem alakulhatott volna ki. A Nap belsejében uralkodó viszonyokat csak elméleti számítások alapján tudják meghatározni, mert közvetlen észlelésre nincs mód. Az a réteg, amelyet Földünkről közvetlenül láthatunk, a Nap felszíne, a fotoszféra; ennek és a fölötte lévő rétegnek az állapotát már mérési adatokból ismerjük. Az energiatermelés a Nap legbelső részében, a középponti magban történik. Az ott uralkodó fizikai állapotok lehetővé teszik, hogy négy hidrogén atommag egyesüléséből egy hélium atommag keletkezzen. A centrumból kifelé haladva már annyira csökken a nyomás és a hőmérséklet, hogy nem tudnak végbemenni atommag-reakciók. Ott az anyag már nem termel energiát, hanem csak továbbjut- tatja kifelé a középső részeken felszabadult hatalmas energiát. Tovább haladva kifelé ismét csökken a nyomás. a hőmérséklet és a sűrűség. A fotoszféra alatt már olyanok a viszonyok, hogy ha a környezetnél melegebb gázcsomó elindul felfelé, a környezete további emelkedésre készteti, illetve ha a környezeténél hidegebb, lefelé való mozgása nem fékeződik. Ez az úgynevezett konvektiv övezet, ahol tehát az energia szállítása főképp anyagáramlás, konvekció útján történik. A fotoszféra a konvektí” övezet tetején helyezkedik el, ezért nyugodt körülmények között sem teljesen egyenletes fényű, hanem fényesebb szemcsékből, granulálóból áll. Ezek mérete mintegy 1000 kilométer, élettartamuk 10 perc. A fényes granulákban a melegebb gáz felfelé áramlik, fönt kisugározza az energiát, és a lehűlt, halványabb anyag a granulák között visszatér a mélybe. A felszálló és a lemerülő anyag hőmérsékletbeli különbsége mindössze néhány száz fok, ezért a „fényes” és a „sötét” részek ellentéte nem nagy. A granuláló látszó átmérője mindösz- sze egy ívmásodperc körül van (egy egyforintos 4.5 km távolságban látszik ekkora szögben), így nagyon nehéz a megfigyelésük. Felvételünkön napfoltok és granulák a Nao felszínén. A képen egy milliméter a valóságban 300 kilométernek felel meg. Hódlesen Hz állatvilág „építőmestere” Kanadai hód. Súlya 20—25 kg, hossza 1 méter Az állatvilágban a közösségi teljesítmények között a legérdekesebbek közé tartoznak a hódok építményei: a várak, csatornák, gátak. A hódok általánosságban eléggé ismert állatok, bár ma már csak nagyon kevesen vannak, akik valóban láttak is vadon hódot. Egykor hazánkban is gyakoriak voltak, de a múlt század derekán mértéktelen vadászatuk miatt kipusztultak. Csupán nevük maradt fenn néhány helységnevünkben. Ma világszerte szigorú védelem alatt állnak telepeik. Rágcsáló állat, alsó és felső állkapcsában egymással szemben hatalmas, erős metszőfogak vannak, amelyek úgy működnek, mint két szembenálló véső. Ha az állat egy fáról csak egy kilogramm forgácsot rág le, az kb. 100—145 faszilánko.t tesz ki. Ennek lerágásához hozzávetőleg 1000 harapást kell végeznie. Családalapítás előtt a fiatal hód keres egy vízparti öblöt, ahol az építmény kiásásához kedvező a part lejtése. A bejárat rendszerint a víz szintje alatt van, a fészek viszont, ahol laknak, jóval a vízszint felett. Váraik felépítéséhez a faanyagot sokszor nagyobb távolságról szállítják. Megfigyelték, hogy a hódok csatornákat is építenek, hogy a farönköket a vízben köny- nyebben szállíthassák, s ezzel erőt takarítanak meg. Tartós szárazság esetén, ha a hód lakásának bejárata a víz szintje fölé kerül, a társas életet élő hódok közösen széles duzzasztógátat építenek • fából, gallyakból, földből' és iszapból. Az északamerikai hódok egész gátrendszert képesek építeni. A hód kizárólag növényevő. A lágyszárú növények és gyümölcsök mellett nagyon sok férget is fogyaszt. A hideg téli évszakban ez a fő tápláléka. A hódvár előtt szén rendben héjas fahasábokat halmoz fel. ez az élelemtartaléka. Ezeket ió messziről napok, sőt hetek munkájával hordja össze. Ennek a tartalékgyűjtésnek az előmunkálataként ió vastag. öreg — esetleg több évtizedes — fákat dön<- ki. A kidöntött. fákat azután ügyesen legallyazza. A fákat úgy dönti ki. hogy kb. 50 cm magasságban parabola alakban körülrágja a törzset, így egy kettős kúpmetszet keletkezik, amely jellemző a hód rágására. A rágást azután annyira mélyíti, hogy a tartását veszített fa kidől. Fénydiődákból térhatású kép Az amerikai Massachusetts Technológiai Intézetben készített berendezés háromdimenziós, térhatású képeket reprodukál. Fénydióda lemezét függőleges tengely körül forgó tárcsára szerelték. A mintapéldány 50x50 milliméter méretű lemezén 4096 fénydiódát helyeztek el. A percenkénti 900—1200 fordulat során 256 képet jelenítenek meg. A szem tehetetlensége és a fénydiódák közötti kis távolság következtében minden irányban jó a képfelbontás minősége — kivéve közvetlenül a forgás- tengely alatt és felett. A készüléket számítógép vezérli. A tervezők véleménye szerint az új készüléket az orvosi gyakorlatban, a számítógépes tervezésben, továbbá a radarmegfigyelésekben hasznosítják. Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat felvesz építőipari művezetőt 8—10 éves gyakorlattal szolgáltatási területre Fizetés megállapodás szerint. Jelenkezés Elek Károly termelést osztályvezetőnél Szolnok, Thököly út 82. sz. (11666) Í0 MKmUnWŰKAT KERESÜNK gázkészülékek és vizes szerelvények felújításához, a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalathoz. Munkaidő: havi 105 óra. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni Pogány Csaba műszaki fejlesztési osztályvezetőnél lehet, Szolnok, Cttörő út 48. (faház). (12648)
