Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
1985.' NOVEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elismerés táncosoknak és fotósoknak Végleg megkapta a Kiváló címet a Tisza Táncegyüttes A Jászkun Fotóklub első kitüntetése Molnár Lajos: BaraboJ. Előadja a Tisza Táncegyüttes A közelmúltban Budapesten, a TOT Továbbképzési Központjában adták át a hazai amatőr művészeti mozgalom legjobbjainak járó Kiváló Együttes címet. Az elismerésben 39 csoport részesült, köztük a szolnoki Tisza Táncegyüttes és a Jászkun Fotóklub. A Tisza Táncegyüttes véglegesen elnyerte a címet, a fotóklub első alkalommal kapta meg. A Tisza Táncegyüttes 1946-ban alakult, idestova 4 évtizede foglalkozik kiemelkedő színvonalon a néptáncművészettel, a népzenével. Az alapítás óta több nemzedék dolgozott az együttesben, amely útitörőszerepet vállalt abban, hogy megszerettesse a népi táncot, és a megyét a magyar néptáncmozgalom jelentős bázisává tegye. Ennek köszönhető az Is, hogy Szolnok már tizenkettedik alkalommal adott otthont az Országos Néptáncfesztiválnak. Az együttes több művészeti és fesztiváldíj, kitüntetés tulajdonosa. Legutóbb épp a szolnoki fesztiálon ért el jelentős sikereket. A hatvan táncos évente megközelítőleg 80 alkalommal lép közönség elé. A „Tisza” műsorát az elmúlt esztendőben csaknem harmincezren látták. Fellépéseinek azonban nem csupán a megye és az ország más városainak közönsége tapsol, Az utóbbi esztendőkben többek között az NSZK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, a Szovjetunióban, Japánban. Lengyelországban mutatkoztak be a szolnoki táncosok, sikerrel képviselve a magvar néptáncművészetet. A Jászkun Fotóklub is joggal érdemelte meg a Kiváló címet. Az öt éve alakult csoport sokat, tett a fotókultúra népszerűsítéséért, segítségével, támogatásával számos fotóklub, szakkör dolgozik a megyében. A klub tagjai évről évire Eredményesen szerepelnek a hazai pályázatokon és maguk is rangos pályázati lehetőségeket teremtettek. Nevükhöz fűződik például az országos — a jövő esztendőtől pedig már nemzetközivé bővülő — környezetnéd elmii! ; fotópályázatok meghirdetése, amelyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ fotógalériájának „gazdáiként” rangos kiállítások sorát rendezték meg az elmúlt esztendőkben. Ezeken a tárlatokon a legkiválóbb hazai és külföldi fotóművészek munkáit ismerhette meg Szolnok és a megye közönsége. Mindemellett pályázatok kiírásával a megye amatőr fotósainak is rendszeres bemutatkozási fórumot teremtett a Jászkun Fotóklub, felvállalva a szakmai továbbképzés feladatait is. Őt óv alatt kllancmilliárd Akadémiai kutatások és fejlesztések Az 1986—90. közötti időszak kutatási-fejlesztési feladatait összegző főtitkári előterjesztés —, amelyet megtárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége — kiemeli: az akadémiai kutatóhálózatnak olyan területeken kell munkálatokat végeznie, amelyeken a tudományos eredmények elérésének feltétele a koncentrált kapacitás; az eddigi kiemelkedő eredmények lindokolják. A tradíciók megőrzését, a tudományos iskolák fenntartását, illetve tudományos érdekből szükséges olyan új kutatási irányok, módszerek művelése, alkalmazása, amelyek nem illeszkednek más kutatásirányító szerv profiljába. E tervkoncepció egyben áttekinti az akadémia intézeteiben, a VI. ötéves terv idején folytatott kutatási tevékenységet, s rögzíti az elért eredményeket is. Az előterjesztés megállapítja: az akadémiai kutató- hálózat tevékenységének legfontosabb kereteit az országos távlati tudományos kutatási terv és az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv adta meg. Mind az OTTKT, mind pedig az OKKFT jól szolgálta a fő tudománypolitikai célok teljesítését. Ugyanakkor a költségvetési és beruházási ráfordítások számottevő csökkenése miatt kedvezőtlenül alakultak a tudományos kutatás feltételei. A versenyképes kutatásoknál nélkülözhetetlen műszerek, berendezések és anyagok szűkössége hátráltatta az MTA területén folyó kutatómunkát, és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását is. A következő öt esztendőben — amikor várhatóan továbbra is a világgazdasági körülményekben végbe mai ' fejlemények és a hozzájuk való alkalmazkodási készség fogják meghatározni a magyar gazdaság fejlődését — a hatékonyság növelésének egyik fő összetevője lesz a nemzetközi és a hazai kutatási eredmények a gyors alkalmazása és elterjesztése a termelésben. A dokumentum kiemeli: az új tudományos eredményeket ígérő alapkutatások jelentőségének növekednie kell a soron következő tervidőszakban. A VII. ötéves terv idején különösen nagy ügyeimet fordítanak a társadalom és a gazdaság fejlesztyisiéti «szolgáló természettudományi alapkutatásokra, illetve a kiemelkedően fontos társadalomtudományi vizsgálódásokra. Kívánatos, hogy a kutatási tevékenység jobban épüljön be a gazdálkodás folyamatába, és a legfontosabb feladatok megoldására szerveződjék. A tudományos kutatás megnövekedett szerephez jut abbán, hogy eredményeivel előkészíti és megalapozza — az ország adottságainak megfelelően — azoknak az új folyamatoknak a kibontakoztatását, amelyek várhatóan szükségesek lesznek a gazdasági növekedéshez. A legfontosabb feladatok a tudományos kutatás hosszú távú irányzataihoz, kapcsolódnak. Fontos szerepet kapnak — egyebek között — a mező- gazdasági hozamok növelését, a minőség javítását elősegítő agrár-, s az ezeket megalapozó biológiai, műszaki és kémiai kutatások, továbbá a társadalom kulturális színvonalának fejlesztését, a közművelődés erősítését. a nevelés és az ok latás korszerűsítését szolgáló vizsgálódások. A kutatómunka feltételrendszerére vonatkozó elgondolásokról a dokumentum megállapítja: a költség- vetési hozzájárulásból a következő öt évben várhatóan kilencmilliárd forint áll majd az akadémiai kutató- hálózat, valamint az inter- kozmosz-kutatások rendelkezésére. A finanszírozás — a gazdálkodás és az érdekeltség tekintetében egyaránt — a tudományos kutatás jellegzetességeihez kíván igazodni, ezért szabályaiban a kutatások differenciáltságához igazodva rugalmas. a szakmai célokat figyelembe vevő eszközrendszert kell érvényesíteni. A pályázati rendszer kiszélesítésével a mostaninál nagyobb szerephez jut. támogatások odaítélésénél, illetőleg felhasználásánál a szakmai ellenőrzés és a beszámoltatás. A lakás, a kocsi ós a K/SZ-tagság Különleges érdekegyeztetés A túrkevei Dankó Pista KISZ-alapszervezet megalakulása KISZ-taggyűlésre, majd esti mulatságra: birkavacsorára, videoműsorra, táncra invitál a meghívó Túrkevibe. Maga az esemény nem váltana ki különösebb érdeklődést — remélhetően másutt is meglelik az alkalmat a fiatalok a közös szórakozásra, kikapcsolódásra. Ami kuriózummá teszi- mind a harminchat KISZ-tag ez alkalommal lép be az. ifjúsági szövetségbe, és megalakul — a krónikás számításai szerint — a megye negyedik cigány KISZ-alapszervezete. A helyszínen hamar kiderül, akad más „különlegessége” is a túrkevei Dankó Pista KISZ-alapszervezetnek. De ne vágjunk a dolgok közepébe! Azért érdemes szót ejteni az elődökről, mert példájuk tanulságot rejt az új KISZ-alapszervezet számára. Jászfényiszarun több mint egy évtizede fogtak össze a fiatalok, és kezdeményezésük megértésre, támogatásra lelt a község vezetőinél. Vezetőül Radics Félixet. a kalapgyártás szakemberét választották, akinek személye garancia volt arra, hogy egészséges 'közösségi szellem tartsa együtt a társaságot. Messze földön híres cigánybálokat rendeznek minden évben, amelyek hírét nem a botrányok röppentik messze, ellenkezőleg; a kivilágos virradatig tartó vidám mulatságokat elkerülik a rendbontók, a rendezésért az alapszervezet tagjai vállalnak felelősséget. De nyugodtan papírra vethetjük; az alapszervezet hatása nemcsak a békés bálokon érződik. Jászladányban a labda pattogása szervezte kompániába a cigányfiatalokat, akik elhatározták, hogy a „csapatszellem” jegyében KISZ-alapszervezetbe tömör rülnek Vállaltak egy csomó társadalmi munkát; bontást, építkezést, tereprendezést, parkosítást, és el is végeztek mindent tisztességgel. Mégis lazultak a szálak, a széthullás mezsgyéjén éviekéi a csapat. A vezéregyéniség hiányzik? Nem, ő csupán hanyagolni kényszerült kis időre a társaságot, mondván, hogy építkezik, annak gondjai kitöltik szabadidejét, gondolatait. Ám ha eny- nyi elég az alapszervezet válságához, nyilván az ösz- szekötő szálak ereje is kétséges. Vadász Lászlóék Karcagon, az északi Újtelepen hoztak össze KlSZ-alapszer- vezetet, a tavaly őszi országos cigánytalálkozón hallottakon föllelkesülve. Egyelőre több a gondjuk, mint az örömük. Olyan helyiségre lenne szükségük, amely csak az övék, ahol tetszés szerinti időpontban összegyűlhetnek, ráadásul lakóhelyükhöz is közel legyen.. A semmiből megteremteni majdnem reménytelen. De Vadász László nem olyan fiatalember, aki feladja „ha nem megy, hát nem megy” alapon. Mert közösségük igenis tevékeny, a tagok ösztönzik, szólítják a titkárt a cselekvésre. Jobb sorsra érdemesek. Na és Túrkeve? Az elmúlt hónapokban beszédtéma lett a KISZ-alapszervezet megalakulása, mondhatni a lakás és a kocsi mellé harmadik státusszimbólumként” csatlakozott a KISZ-tag- könyv birtoklása. Lakás, kocsi a huszonéveseknek? Hogyan? Bizony, a cigányfiatalok építik a legszebb családi házakat. Tágasakat, kétszinteseket, garázzsal, gázfűtéssel, csempézett fürdőszobával. Az induláshoz szükséges alaptőkét . összehozzák húszas éveik legelejére és persze segít az OTP. Csakhogy a részleteket törleszteni kell, rendszeresen. És ez rendszeres munkát, rendszeres jövedelmet igényel. Ám a kevi cigányok legtöbbje birka nyírásból pénzel. Rendszeresen sokat is dolgoznak márciustól június elejéig. Akkor sokat is keresnek. Fejenként 70-től 150.ezerig, saccolja a szóbeszéd. Ez tényleg szép summa, évi jövedelemnek is bőven megteszi. Persze nyeli a pénzt az épülő ház. ezért lenne különös jelentősége életükben a rendszeres jövedelemnek ! Mert júniustól a következő márciusig hosz- szúak a hónapok, és nem mindig kínálkozik alkalmi munka Most — néhányuk- nak — éppen akad: Pest alatt, Sülysápon a tsz-ben építenek juhhodályokat. Hogy dolgozni tisztességgel tudnak, az a 600 forintos napidíjból sejthető. Mert nemigen hiszem, hogy .bármely tsz számolatlanul szórná manapság a pénzt. Gondolom, megéri nekik a keviek munkája. Mi hát a probléma? Az, hogy a birkanyírók nem mondanak le a tavaszi, kiugróan magas jövedelem megszerzéséről. Tegyük hozzá, igazuk van. Csakhogy a vállalatok, a szövetkezetek vezetői nem szívesen alkalmazzák őket az év hátralévő részében, mert tudják, hogy tavasszal úgyis szedik a sátorfájukat, és indulnak a Nyírségtől Somogyig a birka után. Megoldást az érdekek valamiféle egyeztetése jelentene — éreztek rá a túrkevei Dankó Pista KISZ- alapszervezet vezetői, ezért hívták meg már alakuló ülésükre a város gazdasági egységeinek vezetőit. Az igazgatók, az elnökök azonban távol maradtak. Bizonyára úgy vélik, előbb bizonyítson az alapszervezet. A fiatalok ígérik, hogy megteszik. Szívesen vállalnak bármilyen társadalmi munkát a város szépítéséért Érdemes megbecsülni szándékúikat. Most, az alapszervezet megalakulása után fontos végiggondolni kulturális, sport és politikai rendezvényeiknek sorát is. Egy azonban biztos: az alapszervezet legnagyobb hadművelete az előbb említett érdekek egyeztetése lenne. S ha már az induláskor fölvállalták, talán el is érhetnek némi eredményt. — E — Könyv az újságpavilonokban A Posta újságárusító helyeinek kiterjedt, hálózatát azzal is igyekszik hasznosítani, hogy sokféle hírlapon, folyóiraton kívül az utóbbi időben egyre több könyvet, alkalmi kiadványt is árusít. Ezzel lehetővé teszi, hogy a kistelepülések lakossága is gyorsabban és könnyebben hozzájusson a könyvekhez, egyéb olvasnivalóhoz. és egyben ezzel bevételeit is némileg növeli. Jelenleg több mint 2800 helységben foglalkozik a Posta hírlaoárusítással (ez természetesen nem azonos az előfizetéses hirlapszolgálat- tal, ami minden lakott helyen van). Ezeknek a településeknek egy részében nincs állandó könyvárusítás, s a Posta felismerte, hogy a jól kiépített hálózata alkalmas lehet erre a szolgáltatásra. Az elmúlt évben 1,3 milliárd nyomdai terméket adott el a Posta, ebből 24 millió alkalmi kiadványt — magazint, évkönyvet — valamint 102 féle, összesen 2,8 millió kötet könyvet. Ez utóbbiból egy évvel korábban mindössze 19 félét árusítottak, félmillió példányban. Az idén még tovább bővült a kínált könyvek köre és száma. A Postánál ügyelnek arra, hogy a könyvterjesztés ne akadályozza a hírlapárusítást. A könyvek jelentős része a hírlapüzletekbe és a postahivatalokba kerül, ahol lehetőség van a könyvek megfelelő bemutatására, kínálására, tárolására is. A Posta bizománybán árusítja a könyveket. Az üzletekben, pavilonokban 3—6 hónapig kínálnak egy-egy kiadványt, s a kevésbé kelendőket visszaküldik a könyvkiadóknak. Hogy ez utóbbira minél kevesebbszer kerüljön sor, a kisebb településeken felmérik a lakosság igényeit, s ehhez igyekeznek igazítani a kínálatot. Jászdózsán, a főút mellett bővítik a sporttelepet, tornatermet, öltözőt építenek a helybeliek, nagyrészt társadalmi munkában
