Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-04 / 259. szám
1985. NOVEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepélyes csapatzászló-átadás Megalakulásának 35. évfordulóját ünnepelte a napokban megyénk egyik katonai alakulata. Ebből az alkalomból az MSZMP Jászberényi Városi Bizottsága új csapatzászlót adományozott az alakulatnak. Az ünnepi eseményen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Földesi István, az MSZMP KB munkatársa és Évin Sándor vezérőrnagy. A házigazdák tájékoztatták a vendégeket az alakulat életéről, tevékenységéről, a három és fél évtized változásairól, majd bemutatták csapatmúzeumukat. Az új csapatzászló ünnepélyes átadása alkalmából Szabó István, a jászberényi városi pártbizottság első titkára köszöntötte az alakulat személyi állományát. Az ünnepség a Jászsági népiegyüttes műsorával zárult. Képünkön Szabó István átadja az MSZMP Jászberény Városi Bizottsága által adományozott új csapatzászlót Konyhás Mihály ezredesnek. Fotó: D. G. Szajoll otthonteremtők Városokból, panellakásokból községbe Szatmári Lajos, a Domus bútorasztalosa még a hetvenes esztendők derekán vásárolt Szolnokon egy régi parasztházat, de a lakás- helyzete mégsem oldódott meg. A tisztes korú vályogépület három szobájából a — A körzetre érvényes építési tilalom miatt nem bonthattam le a csákány alá érett épületet, így másféle lakásmegoldást kellett találnom. Szajolban hozzájutottam egy 160 négyszögöles telekhez, mindössze 60 ezer forintért. Ennyi pénzért a megyeszékhelyen kriptát se kapnék — jegyzi meg némi akasztófahumorral. Az épülő ház második szintjét rakja a család: a kőműveseknek a házigazdán kívül a sógor, meg a testvére is segít a falazásban. Nem olcsó mulatság egy háromszintes családi ház Szajolban sem: 780 ezerbe kerül, és a tervek szerint két esztendő múlva, ősszel költöznének. — Azért választottuk Sza— Tévedés ne essék, semmi bajuk sem akadt a szomszédokkal — sorolja a gyesen lévő feleség —, de már jóformán mozogni se tudtunk egymástól azokban a szűk szobákban. A két ikerlány nyolcadikos, Csaba fiam 14 hónapos, szóval kell nekik a mozgás. Tudjuk, a fűtés nem lesz olcsó mulatság, dehát a kényelmet meg kell fizetni. Mivel augusztus 20-án költöztünk, a 160 négyszögöles telekről jó pár dolog: kerítés, gyümölcsfák, mejléképületek , hiányoznak. Még nincs sok helyismeretem, de az feltűnt, tejért, húsért olykor kétszer is el kell menni a boltba. Igaz, mi még szerencsések is vagyunk, hiszen a férjem Szolnokon meg tudja vásárolni, ami nagyon szükséges. Az építkezők népes serege sok helyről verbuválódott: érkeztek ide új otthonalapítók Martfűről, Szolnokról, Kőtelekről Rákóczifalváról, családjának csak egy jutott, mert a másik kettőt a főbérlők lakták, lakják. Igaz, időközben toldozott, toldozott az egy szobához, de mindez a mozgékony hatás nyolcéves fiainak szűknek bizonyult. jolt, mert ide látszanak Szolnok emeletes házai, no meg a bejárás, a buszközlekedés se rossz. A porta is akkora, hogy pár év múlva megter- mi azt a zöldséget, ami egy négytagú családnak az asztalára kell, s ez nem kis dolog. Dér Imréék a község túlsó oldalán, Szolnok felőli részén, a négyes főúttól nem messzire építették fel mutatós, négyszobás házukat. A férj építőipari szakember, Szolnokra jár dolgozni. Látszik is a hozzáértése, szakértelme a belül boltíves, modern kiképzésű, tetőtér beépítésű lakás helyiségein. Dérék korábban ötödmaguk- kal egy 56 négyzetméter, negyedik emeleti panellakásban éltek. Pestről Túrkevéről. Bó- di Ferencék például korábban több esztendeig Tö- rökszentmiklóson, lakótelepen éltek. Bódiné Erzsiké kereskedő volt, a férje té- eszben dolgozott. Jónéhány álmatlan éjszaka után döntöttek: visszaadják a Fáy lakótelepi, egy plusz két félszobás lakásukat az OTP- nek, és három hónapja Sza- jolba költöztek. — Hogy miért? A fiam 7 éves, és egyszer a lakótelepen a meszesgödörbe esett, egyszer meg a félig nyitott csatornába. Szóval eleven gyerek, és örökösen rettegtünk, nehogy történjen vele valami, hiszen lakótelepen kevés a hely mozgásra. Az OTP visszavásárolta a lakásunkat és itt, Szajolban vettünk egy 200 négyszögöles portát 80 ezerért — sorolja Bódiné. — Jövőre kezdjük az építkezést, és addig a szüleimnél lakunk. Ez nekünk nem kis segítség, mivel most a lányommal vagyok gyesen, és így jobban spórolhatunk. Nem beszélve a fiamról, aki végtelenül boldog, mert itt szabadon kószálhat, játszhat a kertben, meg az udvaron. Érdekes, nem kevés Sza- jolba költöző rokoni szálak: szülők, testvérek, nagyszülők miatt választja a települést, ami jó dolog, hiszen ez kimondva kimondatlanul a nemzedékek, a családok közeledését, összetartozását erősíti. Persze az se mellékes, hogy ehhez az építkezési kedvhez elsősorban telek kell. Hogy akad-e belőle elegendő, erről Szabó Zsig- mond tanácselnöktől érdeklődöm. — Három éve hetvennégy, 150—200 négyszögöles állami telket alakítottunk ki, és ezek négy kivételével már gazdára találtak. Az áruk négyszögölenként 4Ó0 forint volt. Az építkezők között akadnak, akik a városokból, emeletes, panelházakból érkeztek a csend, a nyugalom, a kertes ház lehetősége miatt. Azután az sem mellékes, hogy Szolnok karnyújtásnyira van tőlünk. Nem csökken az érdeklődés Most a központban alakítottunk ki pár állami telket, de ez sem elég. Éppen ezért a távlati elképzeléseink szerint a hajdani és a jelenlegi négyes utak közötti területet szeretnénk parcellázni, ahová több mint 70 családi ház épülhet. Ez jó hír; de az is igaz: az építkezési kedv újabb feszültségek forrása. Több víz, a boltokba áru kell, azután meg járda, portalanított út stb. Ezek egy részét — például a vízgondot — a tanács már megoldotta, a többi pedig az elkövetkezendő évek feladata. Elvégre Sza- jol népszerűsége a városból, városokból ki költözők előtt bizonyára nem csökkenni, hanem inkább növekedni fog — a település helyzete, fekvése, lehetőségei következtében. D. Szabó Miklós Közel Szolnokhoz Szűknek bizonyult ÁGAZATI SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTÉRTEKEZLETEK SZOLNOKON Közös érdekek, jobb teljesítmény Három ágazati szakszervezet — a KPVDSZ, a közalkalmazottaké és a HVDSZ — tartotta szombaton megyei küldöttértekezletét Szolnokon. Mindhárom tanácskozás közös vonása volt, hogy a munka, a munkaerkölcs, az életszínvonal és a demokrácia, illetve az ezekkel összefüggő szakszervezeti feladatok álltak a viták középpontjában. Tizenhatezer dolgozó képviseletében A KPVDSZ megyei küldöttértekezletét a Ságvári Endre Művelődési Központ színháztermében rendezték meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártibizottság titkára. Szabó Csabáné, a KPVDSZ Központ Vezetőségének titkára I és Árvái István, az SZMT* vezető titkára is. Szűcs Ferenc, a megyei bizottság elnökének ünnepi megnyitója után Németh Magdolna, a megyei bizottság titkárit fűzött szóbeli kiegészítést az írásbeli beszámolóhoz. Ezt követően tizenegyen fejtették ki véleményüket. , Mondanivalójuk — helyi példák említésével — összhangban állt a beszámoló alapgondolataival. A közel tizenhatezer kereskedelmi, vendéglátóipari és pénzintézeti dolgozó képviseletében összeült megyei küldöttértekezlet részleteiben tekintette át a szakszervezetükhöz tartozó ágazatokat Többek között azt állapította meg, hogy a vállalatok, szövetkezetek többségében jól szervezték a kereskedelmet. Nyereségük négy év alatt 287 millióról 384 millióra nőtt. Szélesedett a takarékszövetkezetek tevékenysége is, ma már kiterjed a megyei települések 90 százalékára. Huszonöt féle szolgáltatást végeznek. A pénzintézetek dolgozói jól segítették a vállalatok, szövetkezetek feladatainak megoldását, lakossági ügyintézésüket a felelősség jellemezte. A mozgalmi munkát befolyásoló tényezők és a gazdasági munka segítése méllett mind a beszámolóban, mind a felszólalások során nagy hangsúllyal szerepelt az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka, ezen belül is a bérek, jövedelmek alakulásának figyelemmel kísérése. Betudható ez — az általános bérrendezés elhúzódása mellett — annak is, hogy a gazdálkodó szervek nem éltek kellően az évközi bérfejlesztési lehetőségekkel. 1983- ban ez okozta a legtöbb problémát. Akkor ugyanis a megyében a fel nem használt bér közel nyolc millió forintot tett ki. Nem véletlen tehát, hogy a KPVDSZ megyei bizottsága szorgalmazta a tartalékok megszün- * tetésére irányuló jobb bérpolitikái intézkedéseket. A küldöttértekezlet a szerteágazó feladatok között nagy /figyelmet fordított a szakszervezeti nevelőmunka színvonalának emelésére. A zárszó után Szabó Csabáné, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titkára bejelentette, hogy Németh Magdolna nyugdíjaztatását kérte. Érdemeit méltatva búcsúztatta őt. A küldöttértekezlet záróakkordjaként újjáválasztották a megyei bizottságot. Annak létszámát a korábbi tizenötről hétre mérsékelték, ezzel is az operatívabb munkát szeretnék biztosítani. Az újjáválasztott megyei bizottság elnöke ismét Szűcs Ferenc, titkára pedig Szentendrei Györgyné, aki üzemgazdász szakképzettséggel rendelkezik, és eddig a szolnoki városi pártbizottság politikai munkatársa volt. Ez alkalommal választották meg a megyei és a kongresszusi küldötteket és a munkabizottságok tagjait is. fl demokrácia erősödése Eredményes tevékenységről adott számot szombaton, a megyei tanács nagytermében tartott választói értekezletén a Közalkalmazottak Szakszervezete Szolnok Megyei Bizottsága. A küldött- értekezleten részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Szegvári Péterné dr., a Köz- alkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetőségének alelnöke és Tóth László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára. Szűcs János felszólalt az értekezleten. A küldöttek előzetesen írásban megkapták a megyei bizottság beszámolóját, amelyhez Nyolczas Mária, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára fűzött kiegészítést. A beszámoló részletesen elemezte a szakmapolitikai munkát ,az érdekképviselettel, érdekvédelemmel kapcsolatos teendőket, a politikai nevelőmunka és a kulturális tevékenység helyzetét, a vezető testületek és a tisztség- viselők munkáját. Megállapította, hogy a munkahelyek döntő többségében érvényesülnek a szakszervezeti jogok. A szociálpolitikai munkának azonban továbbra is gyenge pontja a segélyezés. Nem a szemlélettel vagy a tisztségviselők hozzáértésével van baj, hanem az alacsony összegekkel, így az alapszervezetek egyre gyakrabban kértek támogatást a Központi Vezetőségtől és a megyei bizottságtól. A vita tizenhárom hozzászólója a szakszervezeti munka szinte minden területével foglalkozott; megerősítették és kiegészítették az írásos és a szóbeli beszámolót. Szó esett a szakszervezeti demokráciáról, a hivatali bürokrácia visszaszorításáról, a közművelődési dolgozók anyagi megbecsüléséről. A jobbító szándékú felvetések hangsúlyozták a közszolgálatban dolgozók felelősségét, igényelték a szakmai munka hatékonyabb segítését. A vita összefoglalása után a küldöttek megválasztották a megyei titkárságot, a szám- vizsgáló bizottságot, a ti kongresszusi küldöttet és a megyei küldöttértekezlet tizenkét küldöttét. A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei titkárságának elnöke Bányai János, titkára Nyolczas Mária lett. A szak- szervezeti demokrácia szélesedését jelzi, hogy létrejött a titkárok testületé. Eddig ugyanis tizenöt tagú megyei bizottság működött. Mostantól a megyei titkárság az elnökből, a titkárból és a kilenc munkabizottság vezetőjéből áll. A titkárság mellett megalakult az szb-titkárok testületé, amelynek valamennyi alapszervezeti szb-titkár tagja, és ez a testület dönt a köz- alkalmazottakat érintő helyi kérdésekben, valamint hatáskörébe tartozik a megyei testület személyi kérdéseinek eldöntése is a két választás között. Reális igényeket támogatva A HVDSZ az SZMT megyei iskolájában tartotta szombaton választói értekezletét. A megyei bizottság munkájáról Törőcsik János, a megyei bizottság titkára adott számot. Kiemelte, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítottak az alapszervezeti munka ellenőrzésére és segítésére, az alapszervezetek önállósága növelésére. Ezzel is hozzájárultak ahhoz, hogv a mozgalom eszközeivel se-‘ gítsék a gazdálkodó egységek célkitűzéseinek valóraváltá- sát. Működési területük többségére nem az árutermelő ipar, hanem sokkal inkább a kommunális szolgáltató ágazat a jellemző. Nem annyira az anyagi javak előállításában, inkább az emberi környezet alakításában érdekeltek. Munkájuk a szolgáltatás szerteágazó volta miatt az utóbbi időben gondokkal telített. Az alapszervezetekkel együtt arra törekedtek, hogy a reális és jogos igények helyes rangsorolásával az anyagi lehetőségeknek mégfelelő elképzeléseket támogassanak. A beszámoló a munkaverseny eredményeinek méltatása mellett nagy figyelmet szentelt a munkahelyi demokrácia alakulására, megállapítva, hogy a bizalmi testületek ülései és a munkásgyűlések egyaránt betöltik hivatásukat. A felszólalók ezen a tanácskozáson is kiegészítették a sokrétű beszámolót, hangvételük megegyezett azzal. A zárszó után a korábbi tizenegy fős megyei bizottság helyett ötfős megyei titkárságot választottak, melynek titkára ismét Törőcsik János lett. S. B. — E. S. Búcsú, harminc év után Küldöttgyőtée a mezőtúri áfúsznál Küldöttgyűlést tartott pénteken a Mezőtúr és Vidéke Áfész, a mezőtúri tanács nagytermében. Az eseményen részt vett Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára, PaPp János, a városi tanács elnöke és Gazdag Sándor, a Szolnok Megyei Mészöv elnöke. A küldöttek és vendégek a tagsági kapcsolatok erősítésének eredményeiről és a további feladatokról tanácskoztak. Ezen a küldöttgyűlésen búcsúzott el a szövetkezet elnöke, Balog Jenő, akinek Gazdag Sándor nyújtotta át az Elnöki Tanács által adományozott Munka Érdemrend arany fokozatát. Balog Jenő személyében, aki 1986. január I-től nyugdíjba vonul, olyan vezetőt mentett fel a küldöttközgyűlés tisztségéből, aki élethivatásának tekintette a kereskedelmi munkát, a lakosság ellátásának szolgálatát, a szövetkezeti mozgalom fejlesztését. A mezőtúri ófészhoz 30 évvel ezelőtt főkönyvelőként került, első számú vezetőjének másfél évtizeddel ezelőtt választotta meg a tagság. A küldöttgyűlésen a szövetkezet új elnökének az eddig elnökhelyettesként tevékenykedő Takács Istvánt választották meg.
