Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-02 / 258. szám

1985. NOVEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepi élelmiszer-ellátás Lesz elegendő friss áru Az élelmiszerkereskedelem felkészült arra, hogy a jövő heti háromnapos munkaszü­net miatt a hét elején nagy lesz a forgalom az üzletek­ben, s a vásárlók többsége a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű élelmet szerez be. A zavartalan ünnepi élel­miszer-ellátás érdekében a fővárosi és a megyei taná­csok kereskedelmi osztályai a termelőkkel egyeztették a szükséges árumennyiséget, a szállítás időpontjait, az elő­szállítások és az áruutánpót­lás rendjét. A megbeszélé­sek tapasztalatai szerint a termelők megfelelő áru- mennyiség időbeni kiszállí­tásával, a kereskedelmi vál­lalatok és az üzletek pedig a készletek feltöltésével és a szállításhoz alkalmazkodó áruátvétellel készültek fel a lakosság zökkenőmentes élelmiszer-ellátására. Húsból és húskészítmé­nyekből az ünnep előtti na­pokban összesen 6000 tonnát — ezen belül 2800 tonna ser­A MALÉV légikikötőjében tegnap reggel köszöntötték az első menetrend szerinti járatok utasait. A hét óra előtti percek­ben indult Szófiába a né­hány nappal ezelőtt felava­tott utasforgalmi épület elől a 830-as számú MALÉV-gép, nyolc órakor pedig, 50 utas­sal a fedélzetén megérke­A Szolnok Városi KISZ Bizottság kétévente összefog egy-egy szolnoki nagyválla­lat üzemi KlSZ-bizottságá- val, s városi versenyt rendez fiatal hegesztők részére. Most harmadszor került le­bonyolításra a szakmai ve­télkedői, s ezúttal október 31-én, a Szolnoki Mezőgép Vállalat volt a házigazda. A nevezési felső korhatár 35 év volt. A huszonegy nevező két kategóriában mérte össze tudását. Külön értékelték az öt évnél kevesebb és külön az öt évnél több szakmai gyakorlattal rendelkező ver­senyzők teljesítményéit. Az erőpróba két részből, elmé­leti és gyakorlati szakaszból állt. Az elméleti részben a szakmai ismeretekből, anyag- ismeretből, valamint szak- rajzból „vizsgáztak” a részt­vevők, s ki kellett tölteniük egy-egy munkavédelmi tesz­tet és politikai totót is. Gya­korlati munkaként, rajz téshúst, 600 tonna marha­húst és 2600 tonna húské­szítményt — hoznak forga­lomba, ez 6—7 százalékkal több mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Az esetle­ges pótigények kielégítésére az élelmiszeripar számotte­vő mennyiségű sertéshúst is tartalékol. Baromfiból igény szerinti kínálat várható, s mélyhűtött árukból, vala­mint a korábban hiánycikk­nek számító aprólékból és darabos termékből is lesz elegendő. Jónak ígérkező a tej és tejtermékek kínálata, bár tartós tejből, féltartós tejből és kávéítejSzínből, továbbá helyenként egyes sajtfélék­ből nem tudják maradékta­lanul kielégíteni az igénye­ket. Arra számítani kell, hogy a kenyér és péksüte­mény egy része ezúttal is elősütött lesz. A kereskedelem és a 'szál­lító vállalatok országszerte megszervezték az ügyeletet, hogy mindenütt; időben pó­tolhassák az elfogyott áru­kat. zett Szalonikiből, 261-es szá­mú járat. Ezentúl Ferihegy 2-es légikikötőben szállnak fel, illetve le a MALÉV-já- ratok; a külföldi légitársasá­gok repülőgépei, valamint az Air France és a MALÉV közösen üzemeltetett Buda­pest—Párizs járata tovább­ra is a régi repülőteret használja. alapján egy nyolc hegesztési varratot tartalmazó munka­darabot kellett a verseny­zőknek elkészíteni. A szak­mai zsűri ez alapján dön­tötte el a verseny végső sor­rendjét. A „fiatalabb” kategóriá­ban Kancsus János, a MÁV Járműjavító Üzem szakmun­kása végzett az első helyen, megelőzve Balogh Imrét, a Szolnok Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalattól, és Mol­nár Sándort, aki szintén a MÁV Járműjavítóban dol­gozik. Az „öregeknél” Szo- boszlai Ferenc, a Ganz Villa­mossági Művek szolnoki gyárának hegesztője lett a legjobb, két mezőgépes fia­tal, Héja Máté és Léner László előtt. A város vállalatai közül egyébként a Mezőgép, a MÁV Járműjavító és a Ganz Villamosági Művek fiatal szakmunkásai képviseltették magukat legnagyobb szám­ban a versenyen. flz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testület az Angolai Né­pi Köztársaság elnökének meghívására szeptember 27. és 30. között Angolában, a Zimbabwei Köztársaság el­nökének meghívására szep­tember 30. és október 3. kö­zött Zimbabwében tett hi­vatalos, baráti látogatásáról és megbeszéléseiről. Az El­nöki Tanács a beszámolóval egyetértve megállapította, hogy a látogatás és a tár­gyalások eredményesen szol­gálták a hazánk és ezen or­szágok közötti politikai, gazdasági, kereskedelmi műszaki-tudományos és kul­turális kapcsolatok fejlesz­tését, s hozzájárultak a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés erősítéséhez szükséges lehetőségek feltárásához. A továbbiakban az Elnöki Tanács határozott a nagy októberi szocialista forra­dalom évfordulója alkalmá­ból adományozandó kitün­tetésekről, majd bírákat mentett fel és választott meg. Dikó Imre köszöntése A Szocialista Hazáért Ér­demrenddel kitüntetett Dikó Imrét köszöntötte tegnap, 75. születésnapja alkalmából Si­mon József, a megyei párt- bizottság titkára Szolnokon, és átadta neki a megyei párt- bizottság köszöntő levelét és ajándékát. Magyar szakemberek szerelik a líbiai telefonhálózatot A BHG Híradástechnikai Vállalat újabb, ezúttal 1,7 millió dollár értékű fővál­lalkozói szerződést kötött lí­biai partnerével. A megálla­podás alapján magyar szak­emberek jórészt a BHG és a posta dolgozói telefonká­bel-hálózatot építenek ki Sirte városában. A munká­latokat 1986-ban végzik el. A vállalat 1981 óta folyama­tosan vállalkozik hasonló miunkákra az észak-afrikai országban, s eddig mintegy 12 millió dollár értékben építettek ki telefonhálózatot. Jelenleg is 70—80 magyar szakember dolgozik a hely­színen. Megnyílt az ú] ferihegyi légikikötő Elmélet, politikai tóté, nyolc rovat A második félévben háromféle fazonban 220 ezer pár női cipőt gyártanak szovjet exportra a Martfűi Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységben Fotó: D. G. Rekordok nyomában Az eredményes gazdálkodásban létkérdés a megújulás Jászalsészentgyörgyi tapasztalatokról a betakarítás után A közelmúltban nyilvános­ságra hozták a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium hivatalos kimu­tatását a hazai mezőgazda- sági nagyüzemek idei búza- termesztési eredményeiről. Az országos értékelés szerint 186 gazdaságban értek el 1985-ben — az adott terme­lőszövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban üzemi re­kordnak számító — hat ton­nánál nagyobb hektáronkén­ti hozamokat. Szolnok me­gyében öt nagyüzem, a Ti- szaföldvári Lenin, a Jászjó­kóhalmi Béke, a Zagyvaré- kasi Béke, a Mezőhéki Tán­csics és a Jászalsószentgyör- gyi Petőfi Tsz váltott belé­pőt idén a „hattonnások klubjába”. Az utóbbi, alsó jászsági közös gazdaságban, ahol arra ikerestem a vá­laszt, hogy hogyan születnek a rekordok, Fekete Tibor té- eszelnök így summázta a lé. nyeget: a termelés mennyi­ségi és minőségi növelésének egyik alapvető feltétele, a hosszú távon eredményes gazdálkodás egésze szem­pontjából pedig létkérdés az állandó megújulás. Tápanyag Igény szerint Az idei sikeres búzater­mesztési eredmények nyo­mában maradva — amint az a szövetkezet vezetőivel va­ló beszélgetésből kitűnt — a megújulás egyik fontos elemének tartják az ágazat­ban dolgozó szakemberek szakmai igényességét, foga­dóképességét, a tudományos kutatási eredmények tapasz­talatain alapuló, új. korsze­rű termelési módszerek iránt. — Gazdálkodásunkban meghatározó a búzatermelés, — szögezi le az elnök — hi­szen ennek a terménynek az értékesítése adja az árunö­vénytermelő ágazataink ösz_ szes árbevételének csaknem felét. Az utóbbi években, a termőhelyi adottságainkhoz maximálisan igazodó fajta­politikával, a technológiai előírások betartásával, meg­felelő vetésváltási gyakorlat kialakításával sikerült sta­bilizálnunk az öt tonna fe­letti búza termésátlagot. Ta­valy például — két aszályos esztendő után — hektáron­ként 5.4 tonnát takarítottak be a kombájnosaink. Ez üzemi rekordnak számított nálunk, de a szakvezetőink úgy látták, az „egységnyi te­rületről még többet és még jobbat” cél megvalósításá­nak vannak még tartalékai az ágazatban. Ahogy a növénytermesz­tők munkáját irányító Don- kó István főagronómus el­mondja, sorba vették, me­lyek a búzatermesztési tech­nológiájuk azon fázisai, amelyek megújítása, a ter­mőföld racionálisabb ki­használását eredményezhe­ti. Többek között a táp­anyaggazdálkodásban láttak erre lehetőséget. — Az idei 1300 hektár bú­zaterületünkből 600 hektá­ron — az alapműtrágyázás és a három részletben vég­zett fejtrágyázás után — le- vélanaíízis alapján végez­tük a- tápanyagkijuttatást. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson a ka­lászhányás után megvizsgált búzalevelekből kimutatták, milyen tápanyagból szenved hiányt a növényállomá­nyunk. Az analízis alapján juttattuk ki a táblákra a (szükséges nitrogénmennyi- séget, és az olyan fontos nyomelemeket, mint példá­ul a cink és a molibdén. Az eredmény nem maradt el, a tápanyaggal ily módon ellá­tott táhlákban hektáronként hét tonnánál több búza ter­mett. Így végül is sikerült megdöntenünk a tavalyi re­kordunkat, az idei búza ter­mésátlagunk 6,24 tonna lett hektáronként. A főagronómus siet hoz­zátenni: természetesen nem­csak az újszerű, korszerűbb tápanyag-gazdálkodásnak köszönhető, hogy a korábbi évekhez képest mintegy tíz százalékkal jobb volt idén a Petőfi Tsz-ben a búza ezer- magsúlya. A gabonatermesz­tés egyéb feltételeit is igye­keztek javítani, s ha szük­ségesnek látták, nem saj­nálták erre a pénzt sem. — Az, hogy a növények­nek, a levélanalízis alapján csak annyi tápanyagot ad­tunk, amennyire az adott te nyészidőszakban éppen szüksége volt, egyérte.műen költségmegtakarítást is je­lentett. Hiába szórtunk volna ugyanis ki több kemikáliát, a felesleges hatóanyag nem hasznosult, elveszett volna a talajban. Nem fukarkodtunk viszont a növényvéda'einnél. A mi tábláinkban ugyan még nvoma sem volt a fuzárium- nak, de az időjárás előreve. tette a várható fertőzést, ezért több mint félmilliós költséggel elvégeztük a meg­előző védekezést. Bőven megtérült ez a kiadásunk, mert amíg a gazdaságok többségében tetemes, néhol 25—30 százalékos terméski­esést is okozott a fuzárium, nálunk mentesek maradtak a búzatáblák ettől a beteg­ségtől. A végeredmény számit Hogy mondta az elnök: a szükség esetén ésszerű koc­kázatvállalással is párosuló megújulás a gazdálkodás egésze szempontjából lét­kérdés? A jászalsószentgyör- gyi téeszben — a búzából származó árbevétel már em­lített magas aránya miatt is — a „rekorddöntés” gazda­ságossági számításai Feke­te Tibort igazolják. Aki sze­rint a végeredmény számít, s akinek az erről kialakított nézete példálózni való. — Nem annyi a termés, amennyi a kalászokban van, még csak nem is annyi, amennyi a magtárakba ke­rül. A végeredmény az egy­számlákon jelenik meg, és az végsősoron az egyes ága­zatok eredményes munká­jának mércéje. Soha nem termett még egyszerre any- nyi búza a jászalsószent- györgyi határban, mi.it az idén. Több mint nyotcezer tonna! Azzá, hogy azonos területről az előző évi lél 15 százalékkal több szemet ta­karítottunk be, az ene-gia, a kemikália és az alkatré­szek árának átlagos nyolc­tíz százalékos növekedése el­lenére 100 kilogramm búza önköltségét a tavalyi 181 fo­rintos szinten tudtuk tarta­ni. Egyenes következmé­nye ennek, hogy a hozamnö­veléssel javult, méghozzá nem is kismértékben az ágazat jövedelmezősége. Az elmúlt évben 1400 hektár át­lagában 9720 forint volt a hektáronkénti ágazati nyere. ség, az idén száz hektárral kisebb területen 11 ezer 160 forint. • Túl vannak — mondják a téeszbeliek — az egyik nagy őszi munkán, a napokban befejezték a cukorrépa be­takarítását. A közös szántó- terület tíz százalékán, 268 hektáron termett az idén a szentgyörgyi határban a fon­tos élelmiszeripari növény. — A megyei átlagot — amely a Szolnoki Cukorgyár­ban a 16 százalékot közelíti, a hatvaniban 17 százalék fe­lett van — meghaladó bel- tartalmi érték elérésé Den is része volt a termesztési tech­nológia megújításának hallom a főagronómust >1. — A répaterület felén a jobb csírázás, az egyenletesebb kelés és az intenzívebb nö­vekedés érdekében bioáram- mal sokkolt magot vetettünk kísérletképpen. Ebben az újításban sem csalatkoztunk, hiszen az árammal kezelt magvakkal termelt répa­mennyiség cukortartalma húsz százalék felett volt. (Ami pedig az elnök emleget­te végeredményt illeti: tavaly 30,5 tonnás átlagter­més mellett 31 ezer forint volt a szövetkezetünkben a cukorrépa hektáronkénti ár­bevétele. Az idén azonos te­rületen, és az időjárás miatt sajnos azonos hozamok mel­lett, hektáronként 12 ezer forinttal többet hoz ez a nö­vény, merthogy a feldolgozó­ipar beltartalmi minősége alapján veszi át és fizeti a termést. Nem csak a mag sokkolt Semmiképpen nem te­kinthetők sajátosan jászalsó- szentgyörgyinek a példák, de igaz: a mennyiségi és minő­ségi rekordok nem születnek önmaguktól. Mint ahogyan — vallja az elnök — a re­korddöntésekhez, a rekord­állításokhoz nélkülözhetet­len folyamatos megújulás sem csupán szakmai igé­nyesség kérdése. — A szövetkezet vezetősé­ge már jóváhagyta a követ­kező öt esztendő tervkoncep­cióját. Tizenkilenc-húsz szá­zalékos árbevétel-növekedést terveztünk a VII. ötéves tervidőszak végéig, ami meg­egyezik a népgazdasági el­várásokkal. Csakhogy mi a VI. ötéves tervben megduip- láztuk az 1976—80 között el­ért. 707 milliós teljesítmé­nyünket: az utóbbi öt évre tervezett egymilliárd 55 millió forinttal szemben most év végéig meghaladja az öt évi árbevételünk az 1,4 milliárd forintot. A VI. ötéves tervi 298 milliós nye­reségtervünket már idén márciusban teljesítettük, év végéig várhatóan elérjük a 380 milliót. Magas tehát a mérce, aminek — sportnyel­ven szólva — jobban neki kell rugaszkodni. A termelé­si feltételeink nem lesznek könnyebbek, sőt nehezednek. Mert nemcsak a répamag sokkolt, hanem a várható további árnövekedések, egyes szabályozók elvonó hatása révén maga a gazda­ság is. — Végtermékcentrikus bé­rezési-premizálási rendszert dolgoztunk ki, — magyaráz­za Donkó István — a vál­lalatszervezésünk korszerű­sítésével párhuzamosan, öt önálló nyereségtermelő egy­séget alakítottunk, amelyek­ben a magasabb személyi jö­vedelmek feltétele az eszköz­kihasználás, az élőmunka­hatékonyság, a termékminő­ség, a költségtakarékosság és a készletgazdálkodás, vala­mint a vagyon- és tulajdon­védelem javítása. Az egyéni érdekeltség is bizonyára elő segíti majd a folyamatos megújulást a sorolt gazdál­kodási fázisokban, a továb­bi jövedelemnövelés érdeké­ben. A vezetőség által már jóváhagyott tervjavaslatok alapján jövőre az ideinél 200 hektárral nagyobb búzaterü­let döntő részén levélanalí­zis alapján fogjuk végezni a tápanyagkijuttatást, a teljes répaterületen árammal ke­zelt magot vetünk, és kipró­báljuk az eljárást más kuL túrák szaporítóanyagán is. Tovább javítjuk a tápanyag­gazdálkodást egy hatmillió forint költséggel készülő fo­lyékony műtrágyát gyártó üzem megépítésével is. Tesz- szük mindezt azért, hogy a lehető leggazdaságosabban hasznosíthassuk ezután is alapvető termelőeszközünket, a földet. Az eredményes gaz­dálkodásban ez is létkérdés! Temesközy Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents