Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 1Q. Nem hasadás — fúzió 0 holnap energiája Az emberiség egyik leg­égetőbb problémája az ener­gia. Ez a záloga annak, hogy a jövőben mindenki számára elegendő élelem, ruhanemű, különféle ipar­cikk, megfelelő kényelem (fűtés, légkondicionálás víz- tisztítás, közlekedés) bizto­sítható legyen, és hogy a munka súlyosabb részét egyre inkább a gépekre bíz­zuk. Az emberiség jelenlegi energiafogyasztásának nagy részét még ma is a fosszilis eredetű energiahordozókkal (szén, olaj) fedezik, ame­lyekből tekintélyes tartalé­kaink vannak, de nem bíz­hatjuk magunkat rájuk egy évszázadnál hosszabb ideig. Ugyanakkor a kőolajból nyert benzin gőzei és a ko­rom máris elérték a nemkí­vánatos szintet a nagyváro­sokban, tehát ennek az energiafelhasználásnak a to­vábbi fokozását már csak ezért is kellene kerülni. Az atommaghasadás nagy­mértékű ipari energiaterme­lésre való felhasználása alig több, mint két évtizedre te­kint vissza. Most még csak­nem kizárólag az uránium- oxidban gazdag érceket használják. Az ilyen gazdag ércek készletét azonban a jelenlegi ütemű energiafel­használás kb. egy évszázad alatt felemésztené. Szegé­nyebb uránércekben vigasz- talóan tekintélyes készletek­ről tudunk, s bár az urán kinyerése sokba kerül, még akkor is elég lesz, ha a Föld lakóinak a száma eléri a 7 milliárdot (és akkor sem fo­gyaszt egy ember többet mint most.) Nyilvánvaló, ha az urán kinyerésének költ­ségei megtöbbszöröződnek, más módszerek is verseny- képesek lehetnek az energia- termelésben, főleg, ha egyéb előnyökkel is járnak. Termonukleáris fúzió A jövő egyik nagy lehető­ségeket rejtő módszere a termonukleáris fúzióra épü­lő energiatermelés. A fúziós energiatermelés azt az ener­giát kívánja hasznosítani, amely a könnyű atommagok, például a deutérium és deu­térium, a deutérium és tri- cium összeépülésekor szaba­dul fel. A jelenlegi atom­maghasadással működő ener­giatermeléssel szemben (az atommaghasadás lényegében spontán folyamat) az össze- épülésnek, a fúziónak rend­kívüli körülmények szüksé­gesek. Valójában ezeknek a rendkívüli körülményeknek a biztosítása jelenti a fúzi­ós reaktorok megvalósításá­ért folytatott műszaki és tu­dományos küzdelemben az akadályokat, az itt felmerü­lő nehézségekben rejlik an­nak oka, hogy még mindig nem jutott célhoz az immár csaknem 40 éve folytatott intenzív kutatómunka. A probléma lényege an­nak elérése, hogy a szóban forgó atommagok annyira megközelítsék egymást, hogy a vonzó magerők az így szü­letett képződményt már együtt tudják tartani. Ez azt jelenti, hogy az atommagok által hordozott pozitív elekt­romos töltés keltette taszí­tást előbb le kell győzni. Ez akkor érhető el, ha az atom­magok egymáshoz viszonyí­tott mozgásának az energiá­ja nagyobb, mint a köztük lévő taszítás. Kézenfekvő, hogy tömeges gyorsítást ak­kor érhetünk el, ha az üzem­anyagot (a deutérium és tri- cium gázkeveréket) vala­hogy igen magas hőmérsék­letre fűtjük. A fűtés kérdé­se a fúziós kutatás egyik igen fontos problémája. Forró plazma A Nap belsejében, ahol az energia termelése fúzióval történik, mintegy 16 millió fok van. Sokkal ritkább kö­zegben és sokkal kisebb tar­tályban számottevő össze- épülés előidézése sokkal magasabb hőmérsékletet Igé­nyel. A fűtés céljára szinte önként adódik a gondolat, hogy a gázkisütést alkal­mazzuk, egyrészt azért, mert már régóta ismert, hogy a gázkisülésnek a hőmérsékle­te igen magas, másrészt mert a hőmérséklet emelésével az üzemanyag az elektro­mosan semleges atomi álla­potból csupasz atommagok és függetlenné vált elektro­nok keverékévé alakul át. Az ilyen anyagot plazmának nevezzük. A plazmát a kö­zönséges gáztól az különböz­teti még, hogy elektromos és mágneses jelenségek hor­dozója és közvetítője, mond­hatjuk, olyan gáz, amelyre nemcsak mechanikailag, ha­nem elektromos és mágne­ses úton is hatni lehet. Ez vezet a második nagy prob­lémához: a forró plazma összetartásának kérdéséhez. A plazma — túlnyomó részben — elektromos töl­téshordozó részecskékből áll. Mindenképpen meg kell aka­dályozni, hogy a felgyorsí­tott részecskék az edény fa­lához jussanak, itt ugyan­is a betáplált energiát az edény falának atommagjain fékeződve röntgensugárzás formájában leadják, más­részt a falból szennyező anyagokat váltanak ki, ami ismét a fűtés hatásfokát rontja. Az elektromos töltés moz­gása: áram. Az áram és a mágneses tér kölcsönhat, en­nek eredménye, hogy a töl­tés megváltoztatja a sebes­ségét, a sebességváltozás a sebességre és a mágneses térerősségre egyaránt merő­leges. Ha egy henger alakú edényt tekercsekkel veszünk körül, amelyekbe áramot bo­csátunk, elérhető, hogy a mágneses tér a henger bel­sejében tengelyirányú le­gyen. A henger belsejéből a fal- felé tartó részecske a mágneses tér hatására elté­rül,. ismét a henger belseje felé. így a hengerpalást szi­getelése lényegében meg­oldható. Az ilymódon létre­hozott tartály a mágneses palack, a mágneses csapda vagy tükörcsapda. A fúziós kísérletekben használt egyes berendezések lényegében a mágneses csapdák különfé­le rafinált kiképzésében, és az alkalmazott fűtési me­chanizmusokban térnek el egymástól. De hogy állunk a fúziós energiatermelés i alapanya­gaival? A leghamarabb meg­valósítható fúziós reaktor üzemanyaga a deutérium (D) és a tricium (T) keveré­ke. A deutérium nehézvíz formájában a természeti vi­zekben előfordul minden hatezredik vízmolekulában, ami súly szerint kb 1:50 000 gyakoriságnak felel meg. De induláskor nem a D hatá­rozza meg a készleteket, ha­nem a T-készlet, s mivel ez bomlik, azt az elemet kell néznünk, amelyből előállít­ható. Ez pedig a lithium, amelyből jelentősek a kész­letek. A tudományos kutatás lé­péseit, eredményeinek idő­beli megvalósulását, nagyon nehéz előre megbecsülni. Mégis elég egyöntetű a tudó­sok véleménye abban, hogy az ezredfordulód.táján szá­molni lehet a fúziós reakto­rokban termelt energiával. Világszerte folynak a kuta­tások, az USÁ-ban éppúgy, mint a Szovjetunióban, a nyugat-európai országokban éppúgy, mint Japánban. A világ energiaéhsége pedig rendkívül ösztönzi az - ez irányú kutatásokat, amint ez látható volt az e téma­körben rendezett budapesti nemzetközi kongresszuson. flz agrobotanika »nagyágyúja” a fitotron A modern tudomány számos olyan vizsgálóberendezést fej­lesztett ki, amelyben mintegy megrendelésre előállítható, illet­ve híven utánozható a kívánt környezet. A mai agrobotanikai kutatások ilyen segítője a fi­totron nevű berendezés. A fitotron olyan tenyészház, amelyben gépi berendezések se­gítségével bármilyen klímát, időjárást és napszakot létre le­het hozni, azaz utánozni. Ezért a szimulátorok, azaz utánzó be­rendezések közé tartozik. Fő jelentősége, hogy segítségével a növényélettan és társtudománya, a növényökológia felsorakozhat az egzaktnak mondott tudomá­nyok közé. A fizikus és kémikus egzakt kísérletei útján 1ól te­heti fel kérdéseit a természet­hez, de nem tarthatja Ilyen pontos ellenőrzés alatt a nö- vényffiziológus szabadföldi kí­sérleteit, mikor sem a talajbeli állapot, sem az időjárás és an­nak sokféle összetevője nem igazítható olyan könnyedén a kísérletekhez, mint például a fizikus esetében. A fitotron segítségévei példá­ul pontosan meg tudják állapí­tani növényenként az optimális hőmérsékleteket. Lehetővé teszi, hogy az év bármely szakában megszakítás nélkül folytatód­jék valamely nemesítőmurika. Párhuzamosan végezhetők olyan kísérleteit, amelyek ellentétes környezeti feltételeket kíván­nak. A tökéletes szabályozás a kísérleteket mindig megismé- telhetővé teszi, ezért sokkal kevesebb növényegyeddel is megbízhatóbb eredmény érhető el, mint szabadföldön vagv kö­zönséges tenyészházakban. A kísérletek viszonylag kicsiny te­rületen, s így kevés munkaerő­vel végezhetők. Még fontosabb, hogy a kuta­tási eredmények négy-hatszorta gyorsabban érhetők el fitotron segítségével, mint anélkül. En­nek jelentősége a növénynemesí­tésben könnyen felmérhető, ahol a biztos eredmény nagy költ­séggel. sok munkabefektetéssel és nagy területfoglalással is csak sok évi tevékenység után érhető el. Annak ellenére, hogy a íitot- ron rendkívül költséges beren­dezés. ma már számos ország­ban — így hazánkban is — a kutatók rendelkezésére áll. képünkön egy fitotron fagyasz­tókamrájában növények íagytű- rőképességét vizsgálják. Mór a télre gondolva Korszerű sícipök A sízés nem veszélytelen sport, nemcsak nagy sebes­ségnél, hanem még lassú csú­szásnál is a bukások lábsé­rüléseket okozhatnak. Ezért fejlesztették ki a speciális cipőket és a biztonsági kö­téseket, amelyeknél bukás esetén a sí elválik a cipők­től. Ezzel a balesetek száma 80—90 százalékkal csökkent. Az ideális sícipők kialakítá­sát megelőzően vizsgálták a sípcsont hajlítószilárdságát. Megállapították, hogy a haj­lítószilárdság körülbelül a sípcsont alsó nyolcadában a legkisebb. A láb tehát ott a legveszélyeztetettebb annak ellenére, hogy a sípcsont át­mérője a középtől lefelé csökken, ám a bokaízület előtt ismét nagyobbodik. A törési ellenállás nem egye­dül a csont átmérőjétől, ha­nem a falvastagságtól is függ, márpedig a csontfal vastagsága fölültről lefelé folyamatosan csökken. Jelenleg a kemény mű­anyagokból öntött cipők egyeduralmát figyelhetjük meg. A bőr ugyanis bizonyos mértékben nyúlik, így a lá­bon a cipő meglazul, és a léc precíz irányítása máris lehe­tetlenné válik. Ez a kemény, körülbelül az alsó lábszár feléig érő cipő teszi lehető­vé, hogy a lábszár oldalirá­nyú, aszimmetrikus döntését a sí maradéktalanul kövesse. A hosszadalmas fűzés már a múlté: a korszerű sícipők egy vagy két fő részből ön­tött külső héjszerkezetét 4— 6 — több fokozatra állítható — kapocs zárja. Ebben a külső héjban helyezkedik el a gondos anatómiai tervezés­sel készülő, puha belső rész, amely moccanás nélkül tart­A világ legősibb virágai A világ legősibb virágját fedezték fel Norvégia kö­zépső részén, egy agyagbá­nyában, 8Ö millió évesre be­csült rétegekben. A virágos növények kövületei rendkí­vül ritkák, s rendszerint nem adnak hiteles informá­ciót, mert a virágok szétmor­zsolódnak, miközben meg­kövülnek. Most azonban si­került teljes virágokra buk­kanni, s lehetővé vált tel­jes botanikai leírásuk. Azért A szófiai vegyipari egye­tem munkatársainak sikerült ' baktériumölő szálas anya­gokból mikroba- és gombaölő lepedőt, gyapjútakarót, gyap­júszövetet, zoknit és fürdő­ruhát készíteniük. Kidolgozták a gyógyászat­ban közvetlenül hasznosítha­tó szálas anyagok gyártásá­őriződtek meg ilyen kitűnő állapotban, mert egy erdőtűz során elégtek. A sejtfalak el­szenesedtek!) következéskép­pen a virág finom részletei sokkal merevebbekké váltak — nem roncsolódtak szét a megkövülési folyamat során. Az ősvirágok mindössze két milliméter hosszúságúak, és egy milliméter az átmérőjük. A kőtörőfűfélék rokonai le­hettek. de modern rendbe nem sikerült besorolni őket. * nak a tecnnoiogiajat is: a mikrobáknak ellenálló, fáj­dalom- és vérzéscsillapító kötszereket, vattát, pólyát és gézt, továbbá a sebészetben használt poliamid sebvarró fonalat gyártanak belőlük. E textilanyagok baktérium- és gombaölő hatása tartós (két-három évig is eltart), Tíz méter, egymilllárú fényév Órlástávcsö Az Egyesült Államokban nagyobb optikai távcsövet akarnak építeni, mint amek­kora a világ mai legnagyobb ilyen műszere. Ez a Szovjet­unióban, a Kaukázusban mű­ködik, átmérője 6 méter. Az amerikaiak 10 méteresre ter­vezik a sajátjaikat. Ennek óriástükrét azonban nem egy darabból csiszolják, hanem hatszöglieties üveglemezek­ből mozaikszerűen állítják össze. Azt remélik, hogy az új távcsővel újabb milliárdnyi fényévvel kitolható a belát­ható világegyetem, s így még hosszabb időszak ismer­hető meg világunk múltjá­ból. ja a lábfejet, a bokát és a lábszár alsó részét anélkül, hogy szorítana. Ez a belső rész a külsőből gyorsan ki­emelhető, de vannak össze­épített megoldások is. A korszerű cipők annyira a felvonós pályákon való sí­zés igényeinek megfelelően specializálódtak, hogy gya­loglásra vagy a léccel való haladó mozgásra alig alkal- mosak. Túrasízésre vagy kombinált alpinista-sítúrára másféle cipők készülnek. Képünkön egy olyan ké­szüléket láthatunk, amellyel a műanyag sícipő és a hozzá tartozó kötés megbízhatósá­gát vizsgálják. A gépjárművek egyik leg­fontosabb alkatrészé a gu­miabroncs. A ma gyártott abroncsok két nagy csoport­ra oszthatók, diagonál és radiál abroncsokra. A dia­gonál gumiabroncs szövet­vázában a kordoómák a ke­rék haladási irányával 30— 40 fokos szöget zárnak be, tehát az egyes rétegek kord- szálai egymást keresztezik. A radiál abroncsban a kord­szálak egymással párhuzamo­san, a haladási irányra me­rőlegesen futnak. Ez az alap rugalmas és terhelhető, de még nem elég szilárd. Ezért a futófelület alatt még egy övbetétet helyeznek el tex­tilkord- vagy acélszövetből. A diagonál és radiál ab­roncsok nemcsak konstruk­cióban, hanem menettulaj­donságokban is eltérést mu­tatnak. A kedvezőbb tulaj­donságok, a radiál abroncs­nál jelentkeznek: jobb ta­padás, jobb úttartás, na­gyobb rugalmasság, nagyobb utazási kényelem, jobb iránytartás, biztonságosabb kanyarvétel. A hátrányokat sem szabad persze elhallgat­ni: magasabb beszerzési ár, nagy önfrekvencia (kockakö- vön rezonanciahajlam), érzé­keny oldalfal. (Az oldalfalak érzékenysége miatt a járdát a lehető legnagyobb szögben közelítsük meg, és kis sebes­séggel, óvatosan hajtsunk fel rá.) A jelenlegi szabályok ér­telmében a gépkocsikra ki­zárólag egyfajta abroncs sze­relhető (vagy diagonál, vagy radiál.) A két típus ugyanis különbözőképpen viselkedik a kanyarban. A diagonál gu­miknak nagyobb az oldal­irányú „kúszása” a kanyar­ban. Ha netán az első ke­rekeken diagonálok' vannak, és a hátsókon radiálok, a kocsi nehezebben jön ki a kanyarból, míg ellenkező Ideális módon — állítva — tárolt gumiabroncsok különböző futóműprofilokkal esetben könnyebbtan kieső-1 szik. Ha a gépkocsi egyik tengelyén különböző szerke­zetű abroncsok vannak, nor­mál körülmények között a jármű vezetője nem észlel különbséget. Ha azonban hir­telen fékezni kell, az eltérő tapadási tulajdonság miatta gépkocsi a radiál abroncs fe­lé irányt változtat a vezető akarata ellenére, a kocsi megcsúszhat meigperdülhet. Annyi könnyítésit azért megengednek az előírások, hogy a diagonál vagy radiál abroncsokkal ellátott autók­nál a két első vagy a két hátsó kerék más mintázatú legyen. Igen ám, de ilyen­kor két pótkereket kell ma­gánál tartania az autótulaj­donosnak, hogy kerékcsere esetén meg tudjon felelni a követelményeknek. Akár diagonál, akár radiál abroncsokkal van felszerel­ve egy gépkocsi, légyének azok bármilyen mintázatú- ak, egy vonatkozásban nincs engedmény:1 ja! ^mintázatnak minimálisan egy milliméter- nyire ki kell emelkednie a gumifelületből. Amint ugyanis a gumi­abroncs mintázatának mély­sége 1 milliméterre vagy en­nél kevesebbre csökken, a tapadóképesség rohamosan romlik, nehezebb az irányí­tás, a kanyarvétel, növek­szik a balesetveszély. B. I. ||A tudomány világa I Az a bizonyom milliméter Mikrobaölő textilanyag

Next

/
Thumbnails
Contents