Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

?85. OKTÓBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hanyag tartásból súlyos elváltozás Megelőzés, gyógyítás tornával Orvosok, védOnOk, pedagógusok tanácskoztak a gyerekek láb- és gerino-rendellenessógolrOI Több mint hatezer kisiparos dolgozik a megyében Kevós: a kőműves, az áos, a víz- ós gázvezeték- szerelő, a pók, a férfifodrász Kellemes diszkózenére li- .adresszes lányok tornáznak i színpadon. Aerobic? Nem, i „produkció” hivatalos ne- ve: tartásjavító testnevelési ára. Bemutatja a tiszaföld- vári Hajnóczy Gimnázium is Óvónőképző Szakközépis­kola tíz növendéke, Lőrinczi Gyuláné gyógytestnevelő ta­nár irányításával. A lányok tornája előtt nem kevésbé esztétikus, de mindamellett nagyon kedves bemutatónak lehettek tanúi a színházteremben ülők. A szolnoki Kolozsvári Üti óvoda gyermekei (Huszár Ágnes óvónő, és Fodorné Katona Agnes gyógytor­nász vezetésével) játékos lábtomával ejtették ámu­latba a nézőket. Mindez pedig azon a teg­napi tanácskozáson történt, amelyet a megyei művelődé­si és ifjúsági központban rendeztek, s amelynek té­mája az óvodás- és iskolás­korú gyermekek szerzett lábstatikai rendellenességei­nek és gerincdeformitásai­nak megelőzése volt. Mint azt Vincze Sándor, a megyei tanács vb művelődé­si osztályának vezetője megnyitójában elmondta, keveset mozognak a gyere­kek. Az iskolai testnevelési órák csupán arra elegendők, hogy a rendszeres mozgás vágyát fölkeltsék bennük. Tettének oka: ismeretlen Hétfőn reggel hat óra előtt néhány perccel a Csa­varcsavaró Gyárban senki nem sejtette, hogy ez a nap Pántlikás Gáspár esztergá­lyos jóvoltából különleges világnapként vonul be a gyár történetébe. Na, de ne vágjunk az ese­mények elé! Munkakezdés előtt, szoká­sához híven, Pántlikás Gás­pár előkészítette a munka­darabokat, pontosan hat órakor beindította az esz­tergát, és dolgozni kezdett. Igen, kérem, dolgozni kez­dett. Lehet, hogy ez így, el­ső hallásra hihetetlen, de tessék elhinni, így történt. Nem vett részt a vasárnapi sportesemények megvitatá­sában, nem érdekelte, hogy Nyilasi Ausztriában már egy tucat gólt lőtt, arra sem reagált, hogy miért mondott le a Fradi edzője. Nem. ö egyszerűen dolgozott. Nem érdekelte, hogy a műhely közepén a beírónő már egy negyedórája a szombat esti tévéműsor hajmeresztő jele­Pedig a mozgás hiányának jelentős szerepe van abban, hogy az említett elváltozá­sok kialakulnak vagy sú­lyosbodnak. Dr. Szudi László megyei ortopéd szakfőorvos adatok­kal is igazolta ezt a tényt. Az utóbbi három évben végzett vizsgálatok azt mu­tatják, hogy egyre több láb- etátikái rendellenesség és gerincdeformitás fordul elő a gyerekeknél. Míg az óvo­dáskorúak 0,7—1 százaléká­nál észleltek gerincdefor- mitást, az általános iskolá­soknál ez az arány eléri, sőt meghaladja az 1 százalé­neteit meséli az anyagmoz­gatóknak. Pántlikás Gáspár csak a munkadarabra kon­centrált, a gép munkáját fi­gyelte. És ez volt a baj. Hat óra negyven perckor már az egész műhely felfigyelt a szokatlan jelenségre. Azon­nal jelentették a művezető­nek, aki éppen az üzemi bü­fében reggelizett. Amikor értesült Pántlikás Gáspár viselt dolgairól, ijedtében bekapott még két túróstás­kát, és visszasietett a mű­helybe. Az események ezután már drámai gyorsasággal követ­keztek. 7 óra 10 perc: Negyedórás tanakodás után a művezető és a csoportvezetők úgy dön­töttek, hogy erről a hihetet­lennek tűnő eseményről ta­pintatosan értesíteni kell a főművezetőt, az üzemi or­vost, mert ők már nem fe­lelhetnek Pántlikás Gáspár elmeállapotáért. 7 óra 40 perc: Az üzemor­vos tízméteres távolságból titokban sokáig figyeli Pánt- likást, majd összegezve a látottakat, konzílium össze­hívását rendeli el. Javaslata szerint a konzíliumon a kö­vetkező elvtársak vesznek majd részt; a vállalat igaz­gatója, az szb-titkár, két SZTK-idegorvos és egy rendőrségi szakértő. Ugyan­kot, a középfokú intézetek­ben tanulóknál pedig oly­kor a két százalékot is. Ami gyerekkorban ha­nyag tartás vagy enyhe lúdtalp, abból felnőttkorra súlyos deformitás, műtéttel vagy azzal sem korrigálha­tó elváltozás lesz. EZért a megelőzésen van a hang­súly. kisgyermekkorban kell elkezdeni a korrekciót —sú­lyosabb esetekben egészség- ügyi szakemberek bevoná­sával, enyhébb esetekben megelőző tornával. Ez utób­biból tartottak bemutatót a Kolozsvári Üti Óvodások a meghívott orvosok, védőnők, pedagógusok, szülőtíj 'óvó­nők, gyógytornászok előtt, ók — a tegnapi konferencia valamennyi résztvevője — együtt, közösen tehetnek azért, hogy kisgyermekkor­ban észrevegyék a rendelle- nességieket, és megfelelő tornával — vagy szükség esetén orvosi kezeléssel — megelőzzék a súlyos defor­mitások kialakulását. A megelőzésben nemcsak a mozgásnak, hanem az egészséges cipőnek is fon­tos szerepe van. A tegnapi tanácskozáson a martfűi Ti­sza Cipőgyár bemutatta az egészséges gyermekcipő ((váltócipő) prototípusát, amelyet a jövő év első fe­lében hoznak forgalomba. akkor utasítást ad a műve­zetőnek, hogy Pántlikás munkahelyét biztonsági okokból erős vasráccsal ve­gyék körül. 8 óra 15 perc: A konzíliu­mot nem tudják megtartani, mert a titkárnő közli, az igazgató külföldi ügyfelek­kel gyógyfürdőbe ment, s egyúttal tyúkszemet is vá­gat. Az egyik ideggyógyász szabadságon van, a másik pedig egyedül nem hajlandó szakvéleményt mondani. 9 óra 20 perc: Pántlikás Gáspár továbbra is kitartó­an, megállás nélkül dolgo­zik, az esztergagép és a fe­délzeti műszerek kifogásta­lanul üzemelnek. 10 óra 10 perc: A vállalat szakszervezeti bizottsága a nagy érdeklődésre való te­kintettel sajtófogadást ad, ahol a meghívott újságírók elfogyasztanak 235 szendvi­cset, 42 üveg sört és üdítőt, egy kondér feketét. Pántli­kás zsíros kenyere továbbra is érintetlen az esztergapad tetején. 11 óra 35 perc: Megérke­zik az igazgató. Egészséges, a tyúkszemműtét sikerült, vérkeringési zavarok nin­csenek, pulzus normális, a hőmérséklet 0 fok körül, alig változik. A totón nincs 13+1-es találat, a tízesekre is 238 forintot fizetnek. Megyénkben jelenleg több mint hatezer kisiparos dol­gozik. Amíg létszámuk ta­valy kétszázkilencvenhá- rommal növekedett, az idén mindössze negyvenhárom fővel lett nagyobb. Sőt, ha a taxisok és gépjárműfuva­rozók dinamikus létszámnö­vekedése nem következett volna be, számuk az idén már csökkenne. A kisiparo­sok tevékenységének az a fő jellemzője, hogy főként ja­vításokat, lakossági szolgál­tatásokat végeznek: az utóbbiak értéke tavaly me­gyei szinten megközelítette a 650 millió forintot. Napja­inkban a szolgáltatások iránti igény 67 százaléká­nak ők tesznek eleget, és különösen a falvakban, ki­sebb községekben nélkülöz­hetetlenek. E téren a legje­lentősebb vállalásaik az építőipari javításokhoz, karbantartásokhoz kapcso­lódnak, hiszen a munkák 85 százalékát ők végzik. Ha­sonló a szerepük a lakossá­gi fuvarozás területén is, ahol a megrendelések . 80 százalékát kapják. A kisiparosok közül mint­Városszépftö egyesület alakult Gyulán Városszépítő Egyesület alakult Gyulán, s ezzel több mint félszázra emelkedett hazánkban a városvédő mozgalom szervezeteinek száma. A gyulaiak — amint az alakuló ülésen elhangzott — szeretik városukat, sokat tettek és tesznek a település fejlődéséért. Tettrekészsé- güket számtalan esetben bi­zonyították. A várfürdő és a művelődési központ kor­szerűsítéséhez jelentős tár­sadalmi munkával, anyagi támogatással járultak hoz­zá. A gyulai városszépítők közé már több mint nyolc- vanan léptek be, és két kö­zösség is tagja lett, mivel kollektíván jelentkezett a Kertészeti és Városgazdál­kodási Vállalat, valamint a helyi ügyvédi munkaközös­ség. 12 óra 35 perc: A rádió­ban tánczenei koktél, az üzemben közlekedési rend­őrök irányítják a megnöve­kedett forgalmat. Mindenki az immár 6 óra 35 perces megállás nélkül dolgozó munkást akarja látni. Az üzem dolgozói, a testvérüze­mek és a felügyeleti szervek küldöttei kettős sorokban vonulnak el Pántlikás Gás­pár vasráccsal körülvett munkahelye mellett és né­mán tisztelegnek a munka hőse előtt. Pántlikás elfog­laltságára való tekintettel az autogramokat az igazga­tó titkárnője osztogatja. A későnjövőktől előjegyzést is elfogadnak. 14 óra 01 perc: Lejárt a munkaidő. Pántlikás Gás­pár megtörli izzadt homlo­kát, majd a közös vízcsap­nál megmosakszik, felöltö­zik, és mint aki jól végez­te dolgát, hazamegy. A fenti események kivizs­gálásával megbízott testület jegyzőkönyvben rögzíti a vizsgálat eredményeit, és megállapítja: Pántlikás Gáspár nyolcórás munka végeztével egészségesen tá­vozott. Tettének oka egyelő­re ismeretlen. A vizsgálatot folytatják. Kiss György Mihály egy hatszázan árutermelés­sel foglalkoznak, elsősorban kerámiatárgyakat, hímzett térítőkét, csont- és fafara­gásokat készítenek. A többi­ek alkatrészeket, tartozéko­kat gyártanak. A kisiparosoknak valami­vel több mint a fele közsé­gekben dolgozik, bár szá­muk, különösen a kisebb településeken sajnálatosan csökken, pedig éppen ott lenne legnagyobb szükség a munkájukra. Jellemző, hogy egy részük vállalatoknál, szövetkeze­teknél létesít munkavi­szonyt, és emellett végzi te­vékenységét — amikor rá­ér. Mindez alaposan vissza­hat a szolgáltatások gyorsa­ságára. A hiányszakmák művelői közé sorolhatók a cipészek, a férfiszabók, a bádogosok, a férfifodrászok, de üveges, asztalos, kőműves, ács, víz- és gázvezeték-szerelő, pék, hentes szakemberekből is több kellene. A hiány csökkentése érde­kében a KIOSZ Budapesten létrehozta oktatási és szak­mafejlesztési központját. Itt évről évre olyan, szakmát adó, tanfolyamok kezdőd­nek, ahol a női fodrász szak mellé a férfifodrász, a kőműveseknek az ács, a női szabónak a férfiszabó szak­mát is meg lehet szerezni néhány hónap alatt. Me­gyénkből évente száz-száz- húsz kisiparos jelentkezik ezekre a szakmabővítő fog­lalkozásokra. Népszerűek a mestervizsgák is: tavaly például megyénkben nyolc szakmából kétszáznyolc kis­iparos szerette volna a hőn áhított mester szót a szak­mája neve elé megszerezni, és közülük százötvennégy­nek sikerült is. Szűkebb környezetünkben azért néhány érdekes szak­ma is tovább él; aranyozó, esernyőjavító Szolnokon, tí­már Jászberényben, hor­gászcikk-készítő Csépán, nádtetőjavító Kisújszállá­son és Mezőtúron, kefekötő Cserkeszőlőn, rongysző­nyegszövő Cibakházán, mé- zeskalácsos Karcagon, os­torkészítő Jászapátin, és ta­kács kisiparos például Me­zőtúron található. D. Sz. M. Nem keil az egész helyiséget fűteni Energiatakarékos infravörös hösugárzó Energiatakarékos, a kör­nyezetet nem szennyező, földgázzal üzbmíeLtethető infravörös hősugárzó ké­szülékek gyártását kezdték meg a Fegyver, és Gázké­szülékgyárban. Az emberi szemnek láthatatlan infra­vörös sugárzást kiváltkép­pen azokon a helyeken használják, ahol nem az egész légtér, hanem csak va­lamilyen felület melegen tartására van szükség. Az infravörös sugarak hőhatá­sa ugyanis egy helyre össz­pontosul, a fény forrása és a fűtendő felület között nem melegíti fel a levegőt. Az infravörös fény előállí­tásához . fűtőanyagként ed­dig a villamosenergia és az olaj között választhattak a felhasználók, e két energia- forrás azonban egyre drá­gább. Az új, gázüzemelte­tésű hősugárzók tovább ja­vítják az infravörös suga­rakkal való fűtés gazdasá­gosságát, mert földgázzal 40—50 százalékkal kevesebb energia kell az infravörös fény előállításához, mintha olajat használnának erre a célra. Jó szolgálatot tehet­nek ezek a készülékek az ipari üzemekben, különféle tárolókban, s mindenütt, ahol nem lenne célszerű vagy nem is lehetne az egész helyiséget fűteni. Épül Tiszakürt általános iskolája. Az intézmény új ar­culatot kölcsönöz majd a község központjának Fotó: T. K, L. Rajzolás lábujjai — a Kolozsvári úti óvodások Íme néhány egésnéges váltócipő

Next

/
Thumbnails
Contents