Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 31. lA^udomángvNága ) Veszélyes habok Tisztítószerek a vízben Autók, utak, igények A motorizáció távlatai Hajózni szükséges — mondták a régi rómaiak, lé­vén számukra a hajózás a legfontosabb közlekedési és kereskedelmi lehetőség. Ma azt mondhatnánk, sőt mond­juk is, hogy „autózni szük­séges”. A motorizáció a hu­szadik század második felé­ben a mindennapi élet tarto­zéka. Mi ezt egy kissé későn vettük észre. Amikor — a hatvanas évek végén, a het­venes évek elején — Ma­gyarországon ugrásszerűen megnőtt a gépkocsik száma, már jócskán lemaradtunk a hozzánk hasonló fejlettségű országoktól. De ne kutassuk a múltat, jobb előre nézni. Kérdés, hogy valójában jobb-e. Mert az elmaradás azóta sem csökkent, ma feleannyi sze­mélyautó fut a hazai utakon, mint a hasonló fejlettségű nyugat-európai országokban. Természetesen ezer lakosra számolva. Kemény cikké vált Ennél nagyobb baj és több gondot okoz, hogy a meglevő 1,4 millió személyautó átlag- életkora 8,5—8,6 év. Ami azt jelenti, hogy csupán a selej­tezésre érett kocsik pótlásá­ra évente 140 ezer új autó­nak kellene munkáha állnia. Valóban munkába, mert az autó már régen nem „stá­tusszimbólum”, hanem je­lentős közlekedési eszköz. Még akkor is így van ez, ha — elsősorban a drága üzem­anyag miatt — sok ezer gép­kocsi-tulajdonos csak a hét végén ül járművébe. Akkor viszont többnyire családostól, ami — négytagú átlagcsalá­dot és ugyanakkora kocsi­befogadóképességet számítva — annyit jelent, hogy az or­szág lakosságának fele köz­lekedik személygépkocsival. Ez pedig jelentős — többek között a tömegközlekedés tehermentesítése szempont­jából is. A 140 ezer helyett azon­ban évente csak százezer kocsi érkezik. Ennyi be­szerzése elé is egyre nagyobb akadályok tornyosulnak, mindenekelőtt az, hogy a gyártó szocialista országok — Csehszlovákia, az NDK — elsősorban saját lakosságuk ugyanígy növekvő igényeit akarják kielégíteni. Nekünk pedig nincs sze­mélyautó-gyártásunk. Köz­tudott, hogy a KGST-n belül mi autóbuszokat, gépkocsi - hátsóhidakat és más alkat­részeket gyártunk. Egyik sem olyan „kemény” cikk, amiért versenyeznének a fel­használók, illetve vásárlók. Magyarán: -a jelenlegi fel­állásban” semmi reményünk nincs arra, hogy több sze­mélygépkocsit hozhassunk be, legalábbis belátható időn belül. Mégis több személygépko­csi kell, hiszen a motorizá­cióra is áll az, ami sokmin­A Közlekedési Miniszté­rium szakemberei szerint három megoldási lehetőség van: vagy tovább gyárt­juk azokat a cserecikkeket, amelyeket eddig, vagy átál- lunk korszerű gépkocsi-fő­egységek gyártására, vagy összeszerelő üzemet állítunk fel valamelyik autógyárral közösen. Ez utóbbi később önálló gépkocsigyárrá fejlőd­hetnék. A három variáció nem mond ellent egymásnak any- nyira, hogy elképzelhető egy­más mellett létezésük is. Vi­szont mindháromra áll. hogy az alap: a korszerűbb ter­mékek gyártása. Korszerű gépkocsi-főegységek előállí­tásához is idő kell — de elsősorban szervezésen, hoz­záálláson múlik, hogy mennyi idő. összeszjérelő üzem felállításához és_a ter­melés megindulásához vi­szont mindenképpen több Hogy milyen lenne a mi viszonyaink között a legideá­lisabb gépkocsi — arról közvélemény-kutatás, tudo­mányos előrejelzések, felké­rések alapján már kezd ki­bontakozni a kép: 1000 köb- centiméter körüli és 100 ki­lométerenként 5—6 liter üzemanyagot fogyasztó le­hetne az autó. Talán (vagy inkább remélhetőleg) ilyene­ket gyártanak majd abban a leendő összeszerelő üzem­ben. Ilyen kocsikon fogják járni a hazai és külföldi utakat a mai tizenévesek — életük delén. Feltéve, hogy változatlanok maradnak az igények. A mai és a holnapi autó­soknak — egyelőre 1990-ig — csak a külkereskedelem sze­rezheti be a vágyott jármű­veket, természetesen meg­felelő magyar iparcikkek el­lenében. Elsősorban ezen múlik, hogy a hatodik ötéves tervben a jelenleginél több, a keresletet legalábbis meg­denre: a megállás visszafej­lődést jelent. Már csak azért is. mert az autópark elöre­gedése további nehézségeket okoz. Több alkatrész kell az elhasználódottak pótlására, fokozódik a balesetek veszé­lye az öreg kocsikkal, nem is szólva az üzemanyagfo­gyasztásról, ami ugyancsak emelkedik az évek számá­val. időre van szükség. Előzetes számítások szerint legjobb esetben is a nyolcadik öt­éves terv második felében kerülhetnének ki onnan az első gépkocsik. Vagyis az ezredforduló felé. Készül a távlati terv is, mely előirányozza a hazai motorizáció jövőjét ugyan­csak 2000-ig. Tehát nem is olyan hosszú távra. Ebben a tervben szerepelnek az emlí­tett változatok — és talán még mások is, amelyek a terv véglegesítéséig felme­rülnek —, továbbá a magyar viszonyok közt elfogadható legkedvezőbb és legmaga­sabb gépkocsi-életkor, a pót- alkjatrésiz-kérdéfc megoldása és még sok minden. Nem utolsósorban az is, hogy mi­lyen társadalmi-politikai ha­tása lehet a gépkocsikérdés kedvező megoldásának, illet­ve annak, ha nem sikerül a várt változtatásokat megva­lósítani. közelítő számú kocsi jöjjön hazánkba. Ám az autózáshoz nemcsak járművekre van szükség, ha­nem megfelelő utakra, ja­vítóhálózatra. benzinkutakra is. vagvis arra. amit. infra­struktúra néven szoktak összefoglalni. Ami az autó- oályát illeti: e téren nem lehetnek vérmes reményeink, az építés csak lassanként halad a hetedik ötéves íerv idején. Többi útjainknál pe­dig a karbantartás, a va- gyonmegóvás ma a legfonto­sabb. s azt is minél takaré­kosabban kell végezni, mert keresik ehhez a legmegfele­lőbb technológiát. Szervizből, műhelyből is több kell, vagy legalább arra kell felkészül­ni. hogy ha több típusú ko­csi jön be. valamennyihez legyen megfelelő pótalkat­rész, és hozzáértő szerelő jól felszerelt műhelyekben. Mert autózni szükséges. De költséges is, s nemcsak a gépkocsik tulajdonosainak. V. E. Három lehetőség A jövő kocsija A víztisztítás hatásának fokozása régóta foglalkoztat­ja az embereket. A rómaiak például többek között epét használtak erre a célra. A Marseille környéki gallok feltalálták a szappant, amely rövidesen világszerte ismert­té vált. Ma a tisztítószerek (detergensek) egész serege áll rendelkezésünkre, és a mosószerként használt szappan már elavultnak te­kinthető. A különféle deter­gensek előállítása és sokré­tű felhasználása rohamlép­tekben fokozódik. Környe­zetünkben tehát új típusú, korábban ismeretlen vegyi anyagok szaporodtak fel. Tévedés azonban azt hin­ni. hogy csak a mosószerek tartalmaznak detergenKe>- ket. Az ércbányászatban dúsításra alkalmazzák őket. ioncserélő tulajdonsá­guk miatt vízlágyításra használhatók. De tejtermé­kek, egyes pékáruk gyártá­si folyamatában is alkal­mazzák némelyiket. Az USA-ban műtrágyához ke­vert detergens hatására nö­vekedett a terméshozam. A kozmetikai ipar is sok faj­táját használja fel: különbö­ző gyanták oldására, ke­mény zsíroki lágyítására, samponok, fogporok, és fog­krémek tüsztítóanyagaként. De egyes gyógyszerek is tartalmazhatnak detergenst. A felhasznált detergensek végül a szennyvízbe kerül­nek. Mivel a jelenlegi eljá­rások a szennyvízből csak kis részben távolítják el azokat, a talajban és a fel­színi vizekben egyre na­gyobb mennyiségben mutat­hatók ki. Ott, ahol a szenny­víz igen sok detergenst tartalmaz, komoly problé­máik jelentkezhetnék. Elő­fordult például, hogy a Raj­nát a nagyobb városok alatt több méter vastagsá­gú detergenshab borította. Ezt a habot a szél olykor a az autóútra fújta, s közle­kedési akadályt okozott. Mivel az ivóvízellátásban egyre több felszíni vizet (használnak, a detergensek megjelennek, sőt felhalmo­zódhatnak az ivóvízben és az élelmiszerekben is. Meg­állapították, hogy literen­ként 1,5 milligramm feletti koncentrációban a vizet ivásra alkalmatlan ízűvé, habzóvá teszi. A megoldás abban látszik, hogy egyrészt pontosabban tisztázni kell biológiai ha­tásukat, másrészt az eddigi­eknél egyre „lágyabb” de- tergenseket igyekeznek gyártani. A fokozott szenny­víztisztítással pedig lehe­tővé válik, hogy ne jussa­nak egyre nagyobb meny- nyiségben szervezetünkbe. Képünkön: Habképződés egy szennyvíztisztítóban. B lipicai lovak rákja A lipicaiak, ezek a szép és tanulékony lovak érde­kéé rejtvényt adtak fel az (orvostudománynak. "Újabb vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy a lovaknak van egy — még felderítet­len — belső mechanizmusuk, amellyel orvosi segítség nélkül le tudják küzdeni a melanómia nevű bőrrákot. Ez a betegség a lipicaiak 80 százalékát kikezdi. A bécsi kutatók azt vizs­gálják, hogy melyek azok az antitestek, vagy más té­nyezők, amelyek a lipicai­akban képződnek, vagy amelyek már világrajövete­lüktől kezdve megvannak bennük. A kutatók felteszik, hogy az ismeretlen rákel­lenes mechanizmus közvet­lenül összefügg a szőrnek fehérre válásával — a lioi- cai csikók ugyanis a világ- rajöttükkor fekete színűek. A holnap elektronikája Kisebb méret, nagyobb teljesítmény Vándorló madarak A vonulási láz titkai Az őszi madárvonulás időpontja fajtától függően más, erősen összefügg az ökológiai tényezőkkel, és jelentős az életkor hatása is. A vonulást mindig az öreg madarak kezdik meg. A tavaszi érkezéskor is ez a sorrend. Nyugat-Európa madarai délnyugatnak in­dulnak, a gibraltári szoros felé, a közép- és délkelet­európaiak délkelet felé re­pülve érik el a Boszpo­ruszt, majd a Szuezi-csator- na felett átkelve, Afrikát Az oda-vissza vonulás gya­korta nem azonos légi or­szágúton történik. Vándor­lásuk közben a madarak ha­talmas utat tesznek meg. A Dél-Afrikában telelő gó­lyáink, fecskéink az oda- vissza vezető útjuk során húszezer kilométert repül­jek. A háromhónapos őszi úton a gólyák naponta 110 kilométert tesznek meg, M" tavasszal pedig napi 150— 160 kilométert repülve két hónap alatt érnek vissza. A legtöbb madár a nap­sugarak segítségével tájé­kozódik. Ezt bizonyítja egy kísérlet, amikor a kalitká­ba zárt madaraknak tükrök segítségével elfordították a napsugarak beesési szögét, a vonulási lázban égő sere­gélyek ugyanilyen szögben megváltoztatták vonulás: irányukat. A madár ugyanis a nap minden szakában meg tudja határozni saját helyzetét a földgolyón, míg az ember erre szextánsával csak a Nap delelésekor ké­pes. No és éjjel? Akkor a csillagok segítségével tájé­kozódnak a madarak. De tudja a madár érzékelni a föld mágneses terének irá­nyát és erősségét is. Több kutató feltételezi, hogy a madár a Föld forgási vagy időtengelye és az otthoni függőleges irány közötti dek- linációs szöget érzékeli, s ehhez viszonyítja az ismeret­len hely deklinációját. Ezt nevezik spontán navigáció­nak. Képünkön: vonulásra ké­szülő madarak A ma, de méginkább a (holnap technikáját messze­menően az elektronika ha­tározza meg, akár a hír­adás- és távközléstechnika légsaj'átosabb területein, akár pedig a termelésben és a hivatali ügykezelésben ahol az automatizálás je­gyében adatok, mért érté­kek és információk gyűjté­sei, átvitele és elosztása, valamint tárolása és feldol­gozása céljából a legkülön­félébb formában alkalmaz­zák. A szerszámgépek programvezérlése, a vegyi íolyamatok au torna tá z álása ma éppen úgy a műszaki fejlesztés homlokterébe ke­rült. mint az együttműködő hálózatokba kapcsolt erőmű­vek távvezérlése és távsza­bályozása. Mindez a törek­vés csak akkor válhatott Igazán reálissá, amikor az elektronikai berendezések alkatrészeit — a megbízha­tóság növelésével — kiseb­bíteni sikerült. A miniatürizálás azonban nem öncél, sőt a helyigény csökkentésén kívül a műkö­dési megbízhatóság eddig nem remélt távlatait nyitja meg. A félvezetős elektroni­kában jelenleg felhasznált elemek egyik alapvető jel­lemzője, hogy az elem anyagának túlnyomó része nem is szükséges működésé­hez. Egy kristálydióda pél­dául kb. 1 köbmilliméter térfogatú germánium­vagy sziliciumlemezke, amelyhez két elvezetést for­rasztanak. A kristály tér­fogatát elvileg néhány köb­mikronra lehetne csökken­teni, de egy ilyen mikrosz­kopikus elem gyártása a technika mai fokán még ne­hézségekbe ütközik. A csupán nagyító alatt, gondos tisztaságban szerel­hető alkatrészek szabványos lapkákon helyezkednek el. Az ilyen egységek közönsé­ges javításáról szó sem le­het, inkább kicserélik őket, s a rosszat egyszerűen el­dobják, ami olcsóbb, és a hosszú élettartam miatt cél szerűbb megoldás. A képen látható elemek már a miniatürizálás je­gyében készültek.

Next

/
Thumbnails
Contents