Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
1985. OKTÓBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Érdért Vállalat szolnoki telepe elsősorban a Szovjetunióból érkező fűrészelt fenyőárukat továbbítja a nagy felhasználókhoz. A képen látható fa Szibériából Gdanskig hajón, onnan Szolnokig tengelyen utazott. A gdanski átrakóhelyről 10 ezer köbméter fa érkezik az idén Szolnokra T. K. L. FUatbe ment forintok Tűznek nevelt csemeték Nem jó üzlet a faiskola — Vége a milliós korszaknak A hazánkban jelenleg előállított évi, hozzávetőleg 3,2 millió gyümölcsfacsemetének az egyhatoda kerül ki a rákó- czifalvai Rákóczi Tsz faiskolájából. Az ember azt hinné, hogy e mennyiség mögött „rang” és gördülékeny, gondmentes gazdálkodás, szívmelengető pénzügyi eredmények húzódnák meg. Pedig a valós helyzet más. A csemetenevelés aranykorszaka a hetvenes évtized, annak is különösen a második fele volt. Virágzott a gyümölcs- termesztés, és a gazdaságok, a jó piacok, s az állami támogatások jótékony hatására, nagy tempóban telepítették a gyümölcsösöket. Az országban évente 5—5,5 millió csemete talált gazdára, telepítőre. A nyolcvanas évtized azonban alapvető változásokat hozott. Hajdú László, a Rákóczi Termelőszövetkezet főkertésze, némi nosztalgiával gondol a ’72 és ’80 közötti időszakra. Őszinte eszmecserék, szorosabb egység II beszámoló párttaggyíílések elé — A hetvenes évek közepén úgy fejlesztettük a faiskolai kapacitásunkat, hogy képessé váltunk évi 1 millió gyümölcsfacsemetét is piacra vinni. Sőt, szállítanunk sem kellett, mert a vevők házhoz jöttek, tőlünk vitték el az árut. 1980-ig a faiskolánk teljes kapacitással dolgozott. Attól kezdve azonban. rohamosan csökkent a vásárlói igény. Ahogy romlott a gyümölcspiac, ahogy visszaesett a nagyüzemi gyümölcstermesztés. úgy egyre kevesebb csemetét tudtunk értékesíteni. Három esztendeié már csak 750 ezer. Tavaly és idén pedig már csak mintegy 550 ezer darabot'adtunk el. De ez a tendencia nem csak bennünket jellemez. országosan több mint 2 millióval csökkent az igény Még egy jellemző dolog: a korábbi. ..milliós” korszakunkban 700 ezer fát mindig termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vettek meg Most évente mindösc7P 200 ezret vásárolnak tőlünk — Ügy hallottam hogy nem is tudiák a felles termelésüket értékesíteni. Kénytelenek ' viszonylag nagy tételben elégetni a Kedden este Kisújszálláson a városi tanács nagytermében vonta meg a mérleget ötéves munkájáról a Hazafias Népfront helyi küldöttértekezletének kétszázharmincöt aktívája. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ungor Tibor, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője. Az elnökségben foglalt helyet Tóth András, a városi pártbizottság első titkára, valamint Ponyokai Bálint tanácselnök. A népfront VII. kongresz- szusa óta végzett munkáról elhangzott beszámoló, és a következő tervidőszak helyi, tanácsi elképzeléseiről tartott tájékoztató után a vitában kilencen kértek szót. megmaradó facsemetéket... — Igen ... ez így igaz ... Tavaly is ki kellett selejteznünk a kitermelt fák több mint tíz százalékát, 1984-ben ezzel 2.3 millió forint veszteség érte a szövetkezetei. Információink szerint az országban összesen 16 millió forint értékű facsemetét kényszerültek elégetni tavaly a faiskolák. — Mennyibe „kerül” önöknél átlagosan egy ayümölcs- facsemete felnevelése? Megéri égetni? — Természetesen nem éri meg. de kereslet híján nem tudunk mást tenni. Egy facsemetét egyébként körülbelül 45 forintos önköltséggel állítunk elő. Ennyibe kerül nekünk, s ennyi pénzt kell „elégetnünk”, kényszerből... — Nem gondoltak a termelés további visszafogására? Hiszen ez kézenfekvő lenne. — Mindeddig két dolog miatt nem gondolhattunk erre. Egvrész> azért, mert a jelenlegi körülmények között a mostani az a minimális termelési szint. amelvik még nyereséget hoz A múlt évben 3 millió forint volt a nyeresége a faiskolának, a Ezután Borbély László, a HNF megyei bizottsága munkatársa Borók Imrének, Debreceni Istvánnak és Vona Lászlónak több évti • zedes népfronttevékenységük elismeréseképpen a HNF Kiváló Társadalmi Munkás jelvényt nyújtotta át. A megyei tanács által adományozott Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést Fekete Imre vehette át. A küldöttértekezlet megerősítette mandátumában a már korábban bizalmat kapott negyvenöt tagú városi népfrbntbizottságot, majd tizenegy tagú elnökséget választott. A megyei küldöttértekezleten öten képviselik a települést. A népfront városi bizottságának elnöke Tóth Endre, titkára Fekete Imre lett. korábbi évek 10 milliót is meghaladó eredménye után. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a faiskola teljes megszüntetése esetén — a technológia miatt — minimálisan öt év szükséges az újrakezdéshez. Egyébként a csemetenevelés ciklusa három év, ami egyszerűen nem teszi lehetővé a gyors, évenkénti alkalmazkodást az igényekhez. Mindeddig vártunk, majdcsak megélénkül ő kereslet, s javul az üzlet. Ez nem következett be. Most tovább várakozunk, azt reméljük, hogy a gyümölcs- termesztésben élénkülés következik be, és a nagyüzemek a kivágott gyümölcsösök helyett újakat telepítenek. Addig megpróbáljuk átvészelni ezt a hullámvölgyet. A rákóczjifaUvi szövetkezetnek az országban harminckét saját árusítóhelye van, és húsz áfésszel állnak értékesítési kapcsolatban. Így próbálják — az árut szinte házhoz szállítva — még jobban kiszolgálni, magukhoz kötni a vevőket. A termelőszövetkezet fő- kertészéhez még egy kérdésem volt: miért nem adják kedvezményesen, vagy ingyen az igénylőknek az úgyis elégetésre szánt facsemetéket? Elnézően mosolygott a kérdésem naivságán. Elvégre. ha az idén ingyen adnak fát. azzal a jövő évi igényeket csökkentenék, rontanák saját piacukat. Ezt pedig egyetlen gazdálkodó, a ..Piacról élő” szétvezet sem tenné — mondotta, s ebben a főkertésznek is van némi igaza. Csak hát a gonddal, fáradsággal felnevelt csemeték azért még hamuvá válnak. L. M L. Ötexer tonna fűszerpaprika a Tiszazugból ötezer tonna nyers fű- szerpaprika termett idén a hazánk harmadik fűszer-i paprika-termő körzetévé előlépett Tiszazugban. A háztáji és kisegítő gazdaságok gondjaira bízott és a nagyüzemek által támogatott termelés az idén jól .sikerült. Az utóbbi időben a hiánycikkek listáján szerepelt ételízesítőből kétszer szüreteltek. Az első úgynevezett főszedés után — a fagy beállta előtt — a még nem teljesen beérett csöveket is leszüretelték, és utóérlelés után a mezőhéki Táncsics Tsz speciális szárítóüzemébe szállították. A szárítóberendezések folyamatosan működnek. A teljes termésmennyiséget december közepére szárítják meg és továbbítják félkész állapotban a kalocsai paprikafeldolgozó vállalathoz. A tájkörzetben — az idei jó termés után — növekszik a termelési kedv, ezért a mezőhéki Táncsics Tsz — a kalocsai vállalattal együttműködve — a szárítóberendezések bővítését tervezi. I kongresszusra készülés eseményekben gazdag időszaka után munkájuk újabb fontos állomásához érkeztek a pártalap- szervezetek. Az alapszervezetek vezetőségei számot adnak a párt legmagasabb fórumán, a XIII. kongresszuson elfogadott határozat feldolgozásáról és a végrehajtás megkezdéséről. A taggyűléseken megvitatják az eddig végzett munka helyi tapasztalatait és meghatározzák a jövő évi feladatokat. A november közepén kezdődő beszámoló taggyűlésekre a korábbi években kialakult hagyományok szerint kerül sor. A vezetőségek előzetesen elbeszélgetnek a párttagokkal a végzett munkáról, a teendőkről, ezt az alkalmat felhasználják a helyi problémák, gondok megismerésére is. Ezekben a napokban már megkezdődtek a pártcso- port-értekezletek, amelyeken mérlegre teszik a kisebb közösségek tevékenységét, a tagok egyéni magatartását és a pártmegbízatások teljesítését. E munkának hosszú évek alatt kiforrott gyakorlata van, amely során bebizonyosodott, hogy a pártcsoportok értékelései nélkülözhetetlen alapját jelentik a beszámoló taggyű- Jések eredményességének. Az eszmecserék kötetlen jellege, őszinte hangvétele pedig pezsdíti a pártéletet, erősíti a demokratikus légkört. A jó hagyományok arra is köteleznek, hogy keressük az új megoldásokat és módszereket. A szocialista építőmunka jelenlegi feltételei és a megoldandó feladatok bonyolultsága nap mint nap igazolják, hogy a pártalap- szervezetek csak nyitottabb munkával, szorosabb egységben képesek a helyi politikai vezető szerepre. Ezért lényeges, hogy a vezetőségek szánjanak több időt a pártonkívüliek véleményének meghallgatására is. Ismertessék meg velük az alapszervezet tevékenységét, vonják be őket a közös munkába, a feladatok együttes megoldásába. Az utóbbi időben mind gyakrabban zajlanak le beszélgetések párttagok és pártonkívüliek között a beszámoló taggyűléseket megelőzően. A párt tömegkapcsolatait, tömegbefolyását elősegítő eszmecseréket tovább kell szélesíteni. Az alapszervezetek ismerjék meg a környezetükben élő, dolgozó pártonkívüliek véleményét a párt- munkáról, igényeljék javaslataikat. A párttagok tekintsék az aktív politizálás egyik lehetőségének ezeket a beszélgetéseket, segítsék elő a pártélet nyitottabbá tételét. Érezze környezetük, hogy az alapszervezet mindannyiunk érdekében, mindannyiunk munkájára számítva dolgozik. Ezek a beszélgetések ugyanis lehetőséget teremtenek olyan kérdések tisztázására is, mint a gazdasági nehézségek okai, vagy a nemzetközi helyzet feszültségeinek hatása hazánk életére; így jól szolgálhatják az egységesebb szemléletű cselekvést. Mindez sokszorosan megtérülő politikai hatással segítheti a beszámoló taggyűlések munkájának eredményességét is. Az idei számadás azért is jelentős, mert ez az év a XIII. kongresszus határozata végrehajtását kezdő év. Ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság megkülönböztetett figyelmet fordít a beszámoló taggyűlések előkészítésére. A testület két kérdéskört emelt ki állás- foglalásában: egyrészt azt, hogy a beszámolók értékeljék a határozat megismertetésének és feldolgozásának politikai tapasztalatait; minősítsék az alapszervezetek működési területén folyó szakmai munka eredményességét, és mutassanak rá, hogy ez milyen összhangban van a kongresszuson megjelölt célokkal. Másrészt, a rendezvények járuljanak hozzá a pártmunka fejlődéséhez, a céloknak megfelelő szemlélet és munkamódszer változáshoz. Szükség van arra is, hogy az alapszervezetek elemezzék a fogyatékosságok okait és körvonalazzák a továbblépés helyi teendőit. Természetesen ezek a feladatok — részleteikben — a gazdasági, az államigazgatási, a közművelődési és az egészségügyi területen működő alapszervezetek tevékenysége jellegének megfelelően módosulnak. A gazdasági élet területén működő alapszervezetek a termelés hatékonyságát, a takarékos költséggazdálkodást, a szervezést és a munkafegyelmet értékeljék. Ne elégedjenek meg az eredményeket jelző adatok puszta felsorolásával. A taggyűléseken elsősorban azt vitassák meg, hogy a párttagok — vezetők és beosztottak egyaránt — mit tettek munkahelyükön azért, hogy a kongresszusi- és saját határozataik megvalósuljanak. Elemezzék a műszaki, technikai megújulás ütemét, azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák a fejlődést. Lényeges az is, hogy az alapszervezetek tagjai ismerjék meg mélyebben a munkahelyükön folyó termelőmunka külső és belső nehézségeit, mert ez nagyban hozzájárulhat az egységesebb cselekvés kialakulásához. B megyében jelentős azoknak az alapszervezeteknek a száma, amelyek munkája közvetlenül a lakóterület politikai életéhez kapcsolódik. Az országgyűlési képviselői és tanácstagi, választások is bizonyították az itt végzett pártmunka jelentőségét, de rámutattak annak gyenge pontjaira is. A tapasztalatok alapján a tanácsi apparátusokban és a lakóterületeken működő pártalapszerveze- tek tevékenysége fokozott figyelmet kíván. Indokolt, hogy ezeken a taggyűléseken szót váltsanak a lakossági kezdeményezésekről, a tervezés és a végrehajtás társadalmi demokratizmusának helyzetéről is. Közös érdek az is, hogy a tanácstagi munka színvonala javuljon, ezért ennek értékelésével is foglalkozni kell. A XIII. kongresszus állást foglalt abban is, hogy az általános és szakmai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak fontos feltétele. A közművelődési intézményekben működő alapszervezeteknek ezért elsősorban azzal kell foglalkozniuk, hogy az intézmények munkája hogyan járul hozzá a szocialista értékek megismertetéséhez, a különböző rétegek kulturális igényeinek kielégítéséhez, a nem vagy kevésbé művelődő rétegek megnyeréséhez. Alapvető társadalmi érdek az egészségügyi ellátás színvonalának emelése. A kongresszus, és legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság is részletesen foglalkozott ezzel. Ezért lényeges, hogy az egészségügyi párt- alapszervezetek minősítsék az egészségügyi alapellátás és a megelőző munka helyzetének, feltételeinek alakulását; s értékeljék, hogy az alapszervezetek működési területén hogyan alakul az egészségügyi dolgozók és a betegek kapcsolata; milyen az etikai helyzet. Rendkívül szerteágazó, egymástól a részletekben eltérő, sajátos feladatok megoldását igényli az alapszervezetektől az idei beszámoló taggyűlések politikai előkészítése és lebonyolítása. A sajátosságok hangsúlyozásakor azonban nem feledkezhetünk meg azokról az általános feladatokról, amelyeket valamennyi alapszervezetnek el kell végeznie annak érdekében, hogy az adott terület még határozottabb és elismertebb politikai irányítója legyen, s ezzel hozzájáruljon a kongresszusi határozat végrehajtásához, a párt vezető szerepének erősítéséhez. A XIII. kongresszus hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka további sikerei nagymértékben függnek a pártélet színvonalától is. Ezért szükséges, hogy valamennyi alapszervezetben napirendre kerüljön néhány elvi jelentőségű kérdés megtárgyalása is, amelyek a párt munkastílusának fejlesztését segítik. Lényeges, hogy a beszámolók részletesen foglalkozzanak a határozatok helyi végrehajtásának helyzetével; minősítsék a döntések ismertetésének és a végrehajtás szervezésének gyakorlatát. Értékeljék, hogy a kommunisták milyen konkrét feladatot kaptak a helyi teendők megvalósításában, és ezeket hogyan hajtják végre. Nagy jelentősége van annak is, hogy az alapszervezetek reálisan értékeljék a párttagság eszmei, politikai felkészültségét, eszméink terjesztésében betöltött szerepét. Ennek érdekében a taggyűlés vizsgálja meg azoknak a kommunista erkölcsi és magatartási normáknak az érvényesülését is, amelyekhez a párttagoknak igazodniuk kell; ezért személyre szólóan az alapszervezetek értékeljék a kommunisták munkáját. Különösen fontos ez a fiatal párttagok esetében, akiknek kevés még a tapasztalatuk a politikai munkában, a párttagokkal szemben támasztott követelményekről. Helyes gyakorlat az is, ha az idősebb, a nyugdíjhoz közel álló kommunisták helyzetével is foglalkoznak, felkészítik őket a lakóterületen később végzendő munkájukra. Kedvező hatást vált ki a kiemelkedő munkát végzők egész közösség előtti elismerése, megjutalmazása, és legalább ilyen nagy jelentőségű a határozott fellépés a fegyelmezetlenkedőkkel szemben. Ezzel azért is indokolt foglalkozni, mert a pártszerűtlen, az erkölcsi normákat sértő magatartás csorbítja a párt tekintélyét, politikai befolyásának érvényesülését. A pártélet színvonala a taggyűlések munkáján múlik, különösen azon, hogy az alapszervezetek milyen lépéseket tesznek a demokratikus légkör fejlesztése érdekében. Ezért indokolt azt is minősíteni, hogy a kommunisták mennyire kezdeményezők a problémák feltárásában; a helytelen gyakorlat kiigazításában; menynyire aktívak a döntések végrehajtásában. Az idei beszámoló taggyűlések előkészítése és lebonyolítása tehát a pártalap- szervezetek számára nem kis próbatételt jelent. Feladatuk megoldásában azonban nem maradnak magukra. Az irányító pártszerveknek most az az egyik legfontosabb feladata, hogy megfelelően segítsék a beszámoló taggyűléseket előkészítő politikai munkát. MeflgYflzMésSnk hogy a beszámoló taggyűlések kiemelkedő jelentőségűek és eredményesek lesznek. A hatásukra kibontakozó aktív politikai légkör felgyorsítja a kongresszus határozatainak végrehajtását, felszínre hozza a további tartalékokat, és hozzájárul az alapszervezeti pártmunka színvonalának fejlődéséhez. Fodor Gyula a megyei pártbizottság osztályvezetője Kisújszálláson Városi népfrontküldöttértekezlet i
