Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s 1985. OKTOBER 31. Kommentar R hágai döntés Nehéz döntés előtt áll a holland kormány: holnap — tegyük hozzá, többszöri halasztás után — állást kell foglalnia, hogy engedélyezi, e az amerikai robotrepülő­gépek (elterjedt, közhaszná­latú nevén a szárnyasraké­ták) telepítését az ország területén. Ügy tűnik, a ka­binet végső voksa minden bizonnyal beleegyező lesz, vagyis Hágában nem gör­dítenek akadályt a nukleá­ris eszközök elhelyezése el­len. Erre utal az is, hogy a múlt héten, hosszas, éles vitákkal tarkított ülések után a parlament már meg­szavazta a telepítésről kö­tött holland—^amerikai szer­ződéstervezetet, mintegy lelőkészítve a lubbem-kk>r- rnány döntését. A jelek szerint tehát nem fogadják el az ellenzéki «söpörtök ellenjavaslatadt, amelyek alkotmányelle­nesnek akarták nyilvánítani az új atomfegyverek been­gedését, s a kabinet fi­gyelmen kívül hagyja azt a széles körű tiltakozást is, ami a lakosság szinte min­den rétegében megnyilvá­nult. (néhány napja például a holland békeszervezetek képviselői mintegy négy millió állampolgár nevében, aláírásával adta át petíciót a miniszterelnöknek, amely­ben kérték, hogy bírálja felül a telepítési terveket.) Kérdés persze, lehetett-e, le­het-e egyáltalán más dön­tést várni a hágai kötélhú­zásban. Reálisan tekintve nem. Már így is Hollandia volt az utolsó NATO-tagál- lam, amely — a washing­toni sürgetéseket bizonyos fokig túllépve — újra és újra határidőt tűzött ki a kérdésben. Van azonban a hágai vi­táknak egy másik, kiemelés­re érdemes vetülete. Hi­szen a Hollandiába szánt 48 robotrakéta beengedése, vagy elutasítása önmagában Inyilvánvalóan nem katonai szempontból jelentős, nem befolyásolja az európai — még kevésbé az átfogó — erőegyensúlyt. így a genfi csúcstalálkozó előtt is in­kább hangulati, szimboli­kus fontossága lehet. Is­mét felveti viszont, méghoz­zá meglehetősen kiélezetten, a NATO-n belüli viszony, konkrétan Washington és a kisebb tagországok kapcsola­tát, amely a múltban isjó- néhányszor vezetett súrlódá­sokhoz. Mikor és ki vetheti be a szárnyasrakétákat? Kié a parancskiadás joga, kié az ellenőrzésé? Mit jelentés meddig terjed az „előzetes konzultáció” „együttes ál­lásfoglalás” és az a kitétel, hogy az Egyesült Államok „köteles figyelembe venni” a holland véleményt? — ezek a megfogalmazások szerepelnek az egyelőre öt évre szóló szerződésterve­zetben. A (NATO-hadügyminiszte­rek nukleáris tervező cso­portjának tegnap Brüsszel­ben befejeződött ülése, a Fehér Ház címére intézett nem­egyszer határozott bírála­tok (igaz. ezek főként az űrfegyverkezés témakörében hangzottak el) szintén azt jelezték, hogy Washington nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebb tagállamok vé­leményét. S ezen a tanulsá­gon még az amerikai raké­tatelepítési tervekhez il­leszkedő, várható hágai döntés sem változtat. Sz. G. London várja magyar vendégét Brit politikai és sajtókörök­ben érdeklődéssel várják Kádár János ma kezdődő Nagy-Britanniai látogatását, amely egyfajta értelemben harmincéves hagyományt szakít meg: 1955 óta nem járt ugyanis európai szocia­lista ország pártvezetője — ebben a minőségben — brit földön. Bilaterális értelemben azonban, mint hivatalos he­lyen hangsúlyozzák, nem kezdetről, hanem folytatás­ról van szó. Az MSZMP fő­titkára Margaret Thatcher 1984 februári, budapesti lá­togatását viszonozza, és a viszontlátogatás mindkét ve­zetőnek módot ad arra, hogy áttekintsék: hogyan alakult a világpolitika és a kétolda­lú kapcsolat azóta. Egy pozitív változás fel­tétlenül van: az itteni po­litikai közvélemény érdek­lődő része többet tud a ma­gyar politikáról és szemé­lyesen Kádár Jánosról, mint másfél évvel ezelőtt. Ennek Az amerikai képviselőház, a háttérben folytatott hosz- szas viták után, elfogadta az 1986-ra szóló katonai költ­ségvetést. A kétpárti egyeztető bi­zottság által kidolgozott tör­vény minden korábbit felül­múló összeget, 302,5 milliárd dollárt irányzott elő e célra. A szavazás 251:164 arányú volt. A törvény — amely csak a fő célokat és össze­geket határozza meg — 1969 óta először engedélyezi ve­oka. hogy a magyar vezető beszédeiből és interjúiból a Pergamon Press kiadónál válogatás jelent meg, és ez a kötet tartalmazta Gyurkó László „Arcképvázlat törté­nelmi háttérrel” c. portré­könyvének angol változatát is. A kötet anyagának egyes elemei felbukkantak két nagy londoni lap, a The Sunday Telegraph és a The Times saját „arcképvázlatá­ban” is, amelyeket a szer­kesztők a látogatás elé idő­zítettek. E két nagy írás mondanivalója — a hazaitól merőben elütő, sokszor az­zal ellentétes megközelítési és értelmezési mód dacára is — alapvetően kedvező mind az MSZMP főtitkárá­ra, mind Magyarország há­rom évtizedes múltjára néz­ve. A The Sunday Telegraph szerint például Kádár János „látványos sikert” ért el ab­ban hogy a szocializmus becsületét és hírnevét (1956 gyi fegyverek előállítását. Folytatódik az „MX” inter­kontinentális rakétaprogram, valamint a „Midgetman”- rakéták kifejlesztése, s 2 milliárd 750 millió dollárt folyósítanak az űrfegyverke­zési tervekre. A szenátus már korábban jóváhagyta a katonai költ­ségvetési törvényt. Hátravan még a pontos kiadási ösz- szegek törvénybe foglalása, ami különálló folyamat. után) visszaszerezte. Ugyan­ez a lap nagyon méltóan nyilatkozott egyfelől arról, amit Magyarország „gazda­sági pragmatizmusának” ne­vezett, másfelől arról, amit odahaza a társadalmi köz- megegyezés fogalma tükröz. Azt is pozitív kicsengéssel jelezte, hogy Magyarország azokat a módszereket, ame­lyeket a szocializmus építé­se közben felmerült prob­lémák megoldására alkal­maz — nem tekinti általá­nos gyógymódnak. A The Times a Kádár­portré felrajzolása közben kiemelte, hogy a magyar nép az 1956--OS megrázkód­tatások után eljutott a nem­zeti önbecsülésig, mai ten­nivalóinak végrehajtása közben pedig nem hajszol „romantikus eszményeket)”. Ügy vélte, hogy a józan észnek abban a politikájá­ban, ami ma érvényesül, visszatükröződik a magyar vezetők egyénisége is. Kiszabadultak a szovjet diplomaták Szabadon bocsátották azt a három szovjet állampol­gárt — a Libanonban mű­ködő szovjet intézmények munkatársait —, akiket egy hónappal ezelőtt raboltak el Bejrútban — jelentette a szovjet televízió tegnap esti híradója, a Vremja. A há­rom szovjet állampolgárt a libanoni szovjet nagykövet­ség épületébe szállították. Negyedik elrabolt társukat, a libanoni szovjet nagykö­vetség konzuli osztályának titkárát, Arkagyij Katkovot az emberrablók megölték. Portugália — kormányalakítás Cavaco Silva kapott megbízatást Ramalho Eanes portugál államfő hivatalosan Cavaco Silvát, a Portugál Szociálde­mokrata Párt vezetőjét ne­vezte ki kormányfővé és bíz­ta meg kisebbségi kormány megalakításával. Az 1974. évi portugáliai fordulat óta ez lesz az ország 16. kor­mánya. A 46 esztendős volt pénz­ügyminiszter pártja győzött az október 6-án tartott par­lamenti választásokon. A norvég kormányfő felhívása Reagan elnökhöz Norvégiának az az állás­pontja, hogy Washingtonnak be kell vonnia űrfegyverke­zési programját az amerikai —szovjet leszerelési tárgya­lásokba. Kaare Wüloch norvég kor­mányfő a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt három héttel Ronald Reagan ame­rikai elnökhöz intézett le­velében rámutat: eredmé­nyesebbnek bizonyulna, ha az Egyesült Államok hajlan­dóságot mutatna a tárgyalá­sokra a stratégiai védelmi kezideményezíésniek nevezett katonai űrprogramról is. A kormányfő alapvető fontosságúnak minősítette, hogy Washington tiszteletben tartsa a rakétaelhárító ra­kétarendszerek korlátozásá­ról 1972-ben kötött ABM- szerződést és a stratégiai fegyverrendszerek korlátozá- • sáról 1979-ben kötött SALT— II szerződést. Kaare Willoch végezetül ar­ra kérte Reagan elnököt, hogy a genfi csúcstalálkozón vitassa meg Mihail Gorba­csov szovjet vezetővel a ke­let—nyugati gazdasági együttműködés fokozásának kérdéseit is. amerikai katonai költségvetés Folytatódik az MX-program 750 millió dollár űrfegyverkezésre PÁRIZS Roland Dumas francia külügyminiszter tegnap négynapos afrikai körútra indult, amelynek során fel­keresi Kamerunt, Nigériát és Mauritániát. A látogatá­sok középpontjában a kétol­dalú politikai és gazdasági kapcsolatok építése áll, de a párizsi diplomácia vezetője tájékozódni kíván afrikai, partnerei véleményéről a fekete földrész olyan gond­jait illetően is, mint Dél- Afrika, az észak—dél vi­szony és az eladósodás. WASHINGTON Nyugatnémet megrende­lésre indult tegnap egyhetes útra a Challenger amerikai űrrepülőgép. A Challenger magával viszi az Európai Űrkutatási Hivatal által szerkesztett Spacelab űrla­boratóriumot, amelyben csaknem nyolcvan kísérletet végez el a tervek szerint két NSZK-beli és egy hol­land kutató. Reinhard Fur- rer és Ernst Messerschmidt, illetve a holland Wubbo Oc- kels az öt amerikai űrhajós segítségével kristálynövesz- tési, anyagszerkezeti, bioló­giai kísérleteket szándékozik végrehajtani, tanulmányoz­za az űrrepülés hatását az emberi szervezetre. KAIRO Jasszer Arafat tegnap es­te Ammanból a szaúd-ará- biai Rijadba érkezett. Egy szóvivő szerint Bagdadba és Kairóba is készül. KABUL Tiltakozó jegyzéket ijdtak át az afgán külügyminiszté­riumban Pakisztán ideigle­nes ügyvivőjének amiatt, hogy Pakisztán folyamato­san beavatkozik Afganisztán belügyeibe. A jegyzék em­lékeztet arra, hogy néhány nappal ezelőtt az afgán ha­tóságok kémkedés vádjával őrizetbe vették Afganisztán­ban a pakisztáni titkosszol­gálat egyik emberét, aki Kandahár afgán városban a pakisztáni főkonzul tisztét töltötte be és diplomáciai beosztását használta fel hír­szerzői tevékenységének lep­lezésére. BAGDAD Egy bagdadi katonai köz­lemény szerint az iraki lé­gierő tegnap iráni tengeri olaj kutakat támadott a Perzsa-öböl északi részén. A támadás részleteit nem is­mertették, a közlemény csak azt említette, hogy a beve­tésben résztvett valamennyi gép sértetlenül visszatért támaszpontjára. LISSZABON A NATO katonai felkészü­lésének keretében tegnap „Jupiter ’85” kódjellel por­tugál—spanyol közös had­gyakorlat kezdődött Portu­gáliában. A november 8-ig tartó manőverek során azt gyakorolják, hogy a két or­szág légiereje miként tud csapatokat átdobni Közép- Európába. GENF A nukleáris és űrfegyver­zettel foglalkozó genfi szov­jet)—amerikai tárgyalásokon ülést tartott az űrfegyver­zettel foglalkozó munkacso­port. WASHINGTON A Reagan-kormányzat po­litikája ellen intézett éles hangú támadások jegyében ülésezik a californiai Ana- heimben az AFL-CIO szak- szervezeti szövetség kong­resszusa. A kongresszus egyik fő kérdése az amerikai (szakszervezeti mozglalom visszaesése. Elhunyt Nánási László ", Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Nánási László or­szággyűlési képviselő, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségi tagja, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Taná­csa Felügyelő Bizottságának elnöke 1985. október 30-án hosszantartó betegség után elhunyt. Nánási László búcsúztatása 1985. november 11-én 14.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. Az elhunyt barátai, volt munkatársai 13.30 órától róhat­ják le kegyeletüket a ravatalnál. a Magyar Népköztársaság Országgyűlése a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Nánási László 1906. már­cius 31-én született a Szol­nok megyei Kisújszálláson. Szülei földművesek voltak. Korán megismerkedett a sze­gényemberek életével, a Ta­nácsköztársaság idején isko­lás gyermekként eszmélt, s mélységesen megrendítette a fehérterror tobzódása. 1945- ig földművesként dolgozott Agrájrszocialistta környezete és a közéleti problémák irán­ti fogékonysága korán a po­litizáló emberek közé vitte: a harmincas években össze­köttetésbe került a Márciusi Fronttal és a népi írókkal. Nagy hatással volt rá Veres Péter és Szabó Pál, akikkel fiatalon megismerkedett. 1939-ben részt vett a Nem­zeti Parasztpárt megalakítá­sában. s a Szabad Szó című lap külső munkatársaként tevékenykedett. A Paraszt­pártnak ahhoz a szárnyához tartozott, amely a munkás­sággal való szövetséget hir­dette. Így lett. 1945-ben a Nemzeti Paraszjibárt egyik vezetője, főtitkárhelyettese. Pesten 1945-ben kapcsoló­dott be a képviselői mun­kába, s azóta is tagja volt a Parlamentnek, mindig szü- lőmegyéjét), paraszttársait képviselve a törvényhozó testületben. Az Elnöki Ta­nácsnak is tagja volt a tes­tület megalakulása, 1949 óta. Megértette a munkás-pa­raszt szövetség fontosságát, s mint a népfront híve. te­vékeny harcosa volt a nem­zeti összefogásnak. A Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának tagjaként tevékenv- kedett 1954-től, majd 1957 és 1964 között annak egyik tit­kára. s egv időben az Or­szágos Béketanács alelnöke is volt. 1964-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnökségi tagjaként vál­lalt szerepet a mozgalom életében. A Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjeként a szövet­kezeti mozgalom mellett kö­telezte el magát. Amikor megalakult a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa (Szövosz), e szervezet egyik vezetője, főtitkárhe­lyettese, majd haláláig a felügyelő bizottság elnöke volt. A parasztság ügyét 1945 után a Szabad Szó című lap szerkesztőjeként, illetve fő­szerkesztőjeként is képvisel­te. Éveken át tagja volt a Magyar Nemzet szerkesztő- bizottságának, s két évtize­den keresztül betöltötte a Szövetkezet című lap főszer­kesztői tisztét. Munkásságát számos ma­gas kitüntetéssel ismertékel: kétszer kapta meg a Munka Érdemrend aranv fokozatát, birtokosa volt a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendjének, és ez év tavaszán vehette át a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászló­rendjét. Nánási László halála a magvar közélet fájdalmas vesztesége. Sevardnadze hazaérkezett Tegnap hazaérkezett Moszkvába Eduard Sevard­nadze, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter. Eduard Sevardnadze a Szov­jetunió képviselőjeként részt vett New Yorkban az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszakán, majd a Kubai Kommunista Párt vezetősége és a kubai kormány meghí­vására baráti látogatást tett Kubában. NflTO-atomtervezö csoport Weinberger vádaskodása A NATO egyesített kato­nai szervezetéhez tartozó or­szágok hadügyminiszterei a NATO atomtervező csoport­ja keretében tegnap folytat­ták tanácskozásukat, ame­lyen a közelgő szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó előtt egybehangolják nézeteiket a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tagországai új lesze­relési javaslatai kapcsán. A NATO európai tagorszá­gai már korábban felrótták Washingtonnak: űrháborús kutatásával és kísérleteivel megszegi a rakétaelhárító rakétarendszereket korláto­zó ABM-egyezményt, s ezzel lehetetlenné teszi a tárgya­lást az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Weinberger amerikai had­ügyminiszter támadással vé­dekezett: azt bizonygatta, hogy nem az Egyesült Álla­mok, hanem a Szovjetunió sértette meg az egyezményt, mert az abban engedélyezet­ten túli jelző radarállomáso­kat szerelt fel Szibériában. Weinberger a SALT—II. megsértésével is vádolta a Szovjetuniót. Szerinte az amerikai kódrendszerben SS—25-nek nevezett közép­hatótávolságú rakétán a SALT—2 egyezményben megengedett korszerűsítésen túli változásokat eszközöltek azzal, hogy mozgatható indí­tóállásról indíthatók. A tanácskozáson nagy te­ret szenteltek a Belgiumba és Hollandiába telepített, il­letve telepítendő rakéták vé­delmére esetleges terrorista merényletek ellen. A meg­előző rendszabályokat, ame­lyek költségét teljesen Wa­shington fedezi, úgy akar­ják megalkotni, hogy azokat 'béketüntetők ellen is fel­használhassák.

Next

/
Thumbnails
Contents