Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
1985. OKTÓBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Vetőmagtermeltetö és Értékesítő Vállalat kunszentmártoni Özemében fűmagot tisztítanak. Az idei szezonban az Alföldről mintegy 70 vagon fűmag várható, amelyet feldolgozás után belföldi, valamint szocialista és nyugati , megrendelőknek szállítanak. Felvételünkön a vetőmagok csíraképességét és minőségét vizsgálják a laboratóriumban Fotó: D. G. Értesítés a szolnoki műszerésztől Hallókészülékek orvosa Javítás az országban csak két helyen Audiológiai műszerész — ez Faragó Péter foglalkozásának hivatalos neve. Munkahelye a szolnoki MÁV- kórházban van; a MÁV és az Omker alkalmazottja. Mivel is foglalkozik az audiológiai műszerész? Feladata az audiométerek (hallásvizsgáló berendezések) karbantartása, javítása, a MÁV egészségügyi intézményekben. A vasutas kórházakban, rendelőintézetekben ő az audiométerek egyedüli „orvosa”. Szolnokon kívül Miskolc, Szeged. Pécs, Budapest, Szombathely, Debrecen, Záhony, Békéscsaba, Dunakeszi a munkaterülete. Hét különböző típusú (magyar, osztrák és NDK gyártmányú) jó és kevésbé jó állapotú, komplett és egyszerűbb hallásvizsgáló berendezések igénylik a karbantartást, alkatrészcserét, javítást. Az audiológiai műszerész másik feladata a hallásjavító (közismert nevén halló) készülékek javítása, karbantartása. A dobozos, a fül mögé illeszthető, vagy a szemüvegszárba épített készülékek javítása az országban csak két helyen, Budapesten — az Omkernél és Szolnokon történik. A fővárosit központi fekvése miatt többen ismerik, keresik. De nem panaszkodhat a szolnoki műszerész sem, az ország minden részéből hozzák a páciensek a meghibásodott készülékeket. Faragó Péter feladata nemcsak a vasutas, hanem az SZTK-s betegek készülékeinek javítása is. A térítési díj kedvezményes, 15 százalékos. A kedvezmény természetesen csak az olyan készülékekre vonatkozik, amelyek rendelkeznek nyilvántartási lappal, a magánúton beszerzettek és nyilvántartási lappal nem rendelkező készülékek javítása teljes térítési díj ellenében történik. A javítás, a karbantartás időigényes munka. Előfordul, hogy a műszerész rögtön orvosolni tudja a panaszt. A beteg — aki sokszor többszáz kilométert is utazik, hogy Szolnokra eljusson — elmondja, mi a baj, a műszerész megnézi a készüléket, és ha van alkatrész, valamint rövid időn belül elhárítható a hiba, azonnal meg is csinálja. A kevésbé szerencsések „üres kézzel” mehetnek haza, és várnak, amíg a műszerész elküldi az értesítőt, hogy elkészült a javítással. Fontos, hogy Szolnokon a hallókészülékhez „egyéni” fülillesztéket kap minden beteg. A javítás olykor nemcsak azért húzódik, mert időigényes a miniatűr szerkezetekkel dolgozni, hanem inkább azért, mert nincs alkatrész. Sokféle hallókészülék van forgalomban, a gyártók dánok, osztrákok, egy fajta pedig osztrák licenc alapján, hazai termék. Előfordult már, hogy háromnegyed évet is kellett várni egy alkatrészre. És akkor háromnegyed évet vár a beteg? — vetődik fel jogosan a kérdés. A helyzet azért nem ilyen éles. Bár mind az öt típus más-más, vannak megegyező alkatrészek. Több típus rendelkezik például egyforma mikrofonnal. Faragó Péter elve. hogy semmit nem szabad eldobni, még azt sem, ami rossz. Ezért a hibás, kicserélt alkatrészeket elteszi, mert bizonyos részei épek, jók, használhatók. így aztán előfordul, ho~y két rossz alkat"1 vesszőfonás alighanem a legősibb kéz- ■J műves mesterségek egyike. A fák, bokrok hajlékony ágai, vesszői kínálták magukat a fölhasználásra: a halászó ember varsát, a gyűjtögető kosarat, a földművelő nagyobb méretű tartó-tároló alkalmatosságot font a hajlékony anyagból, de a lakóépületek készítésekor is leleményesen kihasználták a vesszők ió tulajdonságait. lEgy hihető, ugyanakkor költőien szép föltételezés szerint az ősember a fészekrakó madaraktól kapta az indíttatást a vessző- lonáshoz. Folyók, vízjárta területek vidékén — a Tiszántúl a folyószabályozásokig ilyen volt részből szerkeszt egy jót. Természetesen térítésmentesen, hogy a készülék működőképes legyen. Fontos a készülékek karbantartása is. Évelte legalább egyszer tisztíttatni kellene. Persze ezt nem mindenki tartja be. Sokszor még a használati utasítást sem értelmezik helyesen. így előfordul, hogy hanyagság miatt tönkremegy a készülék. A külföldön gyártottakat ugyanis a magyar elemmel működtetik, és előfordul, hogy az elemből kifolyik a folyadék, „megeszi” a műanyag és fém részeket. Éjszakára ki kellene venni a készülékből az elemet, és hűtőszekrényben tartani, a tartalékelemekkel együtt Sokan mellőzik ezt az aranyszabályt. Persze, nem mindig a páciensek a vétkesek. Előfordul az is, hogy nem készítik fel kellőképpen a beteget a készülék használatára, és ez a hiány sok vélt, feltételezett hibát okozhat. P. É. — mindenütt, ahol megtermett a fűz, magától értetődő természetességgel és kifogyhatatlan leleménnyel gyakorolták a mesterséget évszázadokon át. Gabonatároló építményeket, a már említett halászszerszámokat, patics- falú házat, fekvő- és ülőhelyeket, kocsisaroglyát. gyerekjátékokat — s ezernyi más tárgyat — hajlítottak, fontak az erős, rugalmas vesszőkből. A legügyesebb kosárfonók természetesen piacra, eladásra is dolgoztak, illetve dolgoznak ma is — üzemi, vagy szövetkezeti keretek között. Tiszafüreden, 'ahol nagy hagyománya és szép jelene van a mesterségnek, a Fesz- ty Árpád utcában lakik a vesszőfonás titkainak egy beVersenybon rr Őszi nagytakarítas Huszonöt éves a Magyar Eszperanté Szövetség Ezelőtt 30 évvel, az 1955 szeptember 17—lB ján megrendezett országos eszperantó-találkozó résztvevői kimondták az Országos Eszpje- rantó Tanácsadó Bizottság (később Országos Eszperantó Tanács) megalakulását. Huszonöt évvel ezelőtt pedig, az 1960 október 29—30-i találkozón alakult meg a Magyar Eszperantó Szövetség. A kettős évforduló alkalmából ma a SZOT székház tanácstermében ünnepi üléssel jubileumi napok kezdődnek a szövetség szjerve- zésében. A program a Láng Művelődési Otthonban folytatódik szakbizottsági ülésekkel, író-olvasó találkozókkal. A Hungara Vivo, a Bu- dapesta Informilo és a Világ és Nyelv szerkesztőivel, Jmunkatánsaival beszélgethetnek a lapok olvasói. A kétnapos eseménysorozat — amelyen négytagú küldöttség képviseli a Szolnok megyei eszperantistákat, — országos választmányi üléssel zárul. Sokadik alkalommal indították útjára ez év szeptemberében Szolnok társadalmi és tanácsi szervei az „őszi nagytakarítási akciót”, de az idei az első, amikor a városi tanács Közterületfenntartó Intézménye kezdeményezésére a KISZ városi bizottsága versenyt indított a munkahelyi és az iskolai KISZ- szervezetek között. Nem kétséges, az őszi akció többszöri nyeresége. Egyrészt tisztább lesz a város, másrészt éppen a fiatalok buzgólkodhatnak ennek érdekében. A munkahelyi és az iskolai kategóriákban indított verseny helyezettjei igen értékes — 30 ezer. 20 ezer és 10 ezer forint értékű — támogatást kapnak a Közterületfenntartó _ Intézménytől arra. hogy saját környezetüket igényeik szerint formálják, alakítsák. Kérhetnek füvesítést, fásítást, pihenőpadokat, parkrendezést, de alighanem akkor járnak legjobban, ha inkább csak a fűmagot, a facsemetét és a cserjét igénylik és társadalmi munkában vetnek, ültetnek, hiszen akkor a munkáért nyilvánvalóan nem kell fizetni a Közterületfenntartó Intézménynek a „nyereményből”. Az akcióba a megye- székhely 120 iskolája és munkahelyi kollektívája nevezett be. A városi tanács Közterületfenntartó Intézménye „testre szabott” feladatokat tűzött ki valameny- nyiük számára, hogy egyértelmű legyen az elvégzendő munka, és kézzelfogható ösz- szehasonlításra nyíljon lehetőség az értékeléskor. A városban évente 8—9 forint jut tanácsi pénzből egy négyzetméter- karbantartására — állapította meg a közelmúltban a megyei népi ellenőrzési bizottság, amikor a zöldterületek gondozását vizsgálta meg a megyében. Éppen ezjért lehet hasznos minden új ötlet, minden új kezdeményezés, akár az őszi nagytakarítási akció eredményesebbé tételére is. Mivel az értékelésre november első hetében kerül sor, az elkövetkező hét jelentheti a finist a munkában. Tegnap a megyeszékhelyen Iskolai honvédelmi klubtilkárok tanácskozása Az MHSZ megyei vezetőségének székházában a honvédelmi nevelésről tanácskoztak tegnap a tanintézetek honvédelmi klubtitkárai. Dobos Ferenc megyei titkárhelyettes ismertette az iskolai honvédelmi klubok tevékenységét, szervezeti helyzetét, további feladatait. A hozzászólásokat és konzultációt követően a tanácskozás tapasztalatait Vass Lajos ezredes. megyei titkár foglalta össze. Az értekezlet résztvevői ezután megtekintették a székházban létrehozott emlékszobát, majd ellátogattak a 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet honvédelmi klubjába. Miklósi fiatalok a Hegy alján Mozgalmas hónap végéhez közeledik a törökszentmiklósi szövetkezetek Csikós József Ifjúsági Klubja. Tagjai október elején együtt barangoltak a debreceni Mihály-napi vásár forgatagában, majd vendégül látták a nyíregyházi Periszkóp pantomims.túdiót, Vácott megkoszorúzták névadójuk sírját. Tegnap dr. Veres Pál orvospszichológussal beszélgettek az alkohol következményeiről, a hónap végére pedig a híres borvidéken, a Hegyalján vállaltak kétnapos munkát. Nemzetközi darufigyelés Európa több mint tíz országának negyvennél több tudósa, ornitológusa figyeli napok óta a Hortobágyon és környékén, továbbá Békés megye két természetvédelmi területén a darvak vonulását, s tanácskozik arról: hogyan lehetne elérni, hogy a ma már nagyon ritka madarak a jelenleginél délebbre is költsenek. A rendkívül félénk darvak egyébként az idén már évtizedek óta nem látott nagy tömegben vonulnak délre. Esetenként több százas csapataik ütnek hosz- szabb-rövidebb időre tanyát a Hortobágyon., A kipusztulófélben lévő címermadár utoljára 1895- ben költött hazánkban, a fonyódi Nagyberekben. Hajdan, még a nagy vízrendezések előtt fészkelt az efcse- di lápon, a Sárrét és a Hanság mocsárrengetegeiben is. Ma már csak a messzi északi tájakon költ. Hosszú idő után az idén első ízben történt meg, hogy negyven daru folyamatosan a Hortobágyon maradt, de ezek sem költöttek itt fiókákat. Kézművesek, kismesterek 0 füredi „üallygyűrő” avatottja: Nagy János. 1952- től huszonnyolc éven át dolgozott a háziipari szövetkezetben, de nyugdíjasként sem tette le a fehér, vagy aranyszínű vesszők behasítá- sára szolgáló bicskát. — Jó szakma, szép szakma ez — mondja az apró termetű, erős kezű férfi. — Jó mert kenyeret adott, ha nem is nagyot, de akkorát mindig, hogy a három gyerekünket föl tudtuk nevelni, szép, mert lehet ezt szeretni, ha az ember ebből a semmi, sáros vesszőből, széket, fotelt, kosarat tud csinálni, vagy éppen egy borosdemizsont szépít meg vele. A műhely: a konyha egyik sarka. Az udvaron teknőben ázik a vessző. Aztán — a beavatatlan számára — ördöginek tűnő műveletek következnek. Bicskával négy ..szárnyra” bevágja a vessző végét a hasítékba illeszti a hasítót. A hasítékot egy egyszerű szerkezettel simára gyalulja: egy másik apró szerszámmal egyenletesre keskenyíti — s a finom, ám erős vesszőcskével másís lehet szépíteni az ormótlan egyliteres üvegedényt. Azt mondják a fürediek — s nincs miért kételkedni — üvegfonásban nehéz fölvenni a versenyt Nagy Jánossal: nincs az a kacifántos formájú üveg, amit ő be ne tudna fonni. De ismeri ő a kosár- és a székfonás minden csinját-bínját is: a háziipari szövetkezetben nem véletlenül bízták rá a kezdők betanítását. No, és egy másik jó tulajdonsága is a latba esett. — Selejtet, rosszul sikerült munkát én ki nem adok a a kezemből. Nézze meg itt a gangon ezt a „békési” fotelt — nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, nem is adtam oda. Nézem a szóban forgó ülőalkalmatosságot, kipróbálom — semmi hibáját nem lelem. Aztán a házigazda felvilágosit, nézzem meg alaposan az ülőlap oválisát, Hát ugye, hogy ferde egy picit? Tényleg az. Valaha — enyhe gúnnyal — gallygyűrőknek nevezték Füreden azokat, akik úgy hitték, meg lehet élni a vesz- szőfonásból. Ma már ritkán hallani a szót, érezni a ma- líciát: — a mesterség, a Nagy Jánoshoz hasonló ügyes kezű, természetadta formaérzékkel megáldott művelői által — mesterséggé vált. Vágner János Fotó: Dede Géza
