Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 24. IA tudomány világa ) Szigorú intézkedések a megelőzésre Új járványos betegség a láthatáron Az egészségügyi miniszter nemrég megjelent utasítása (10/1985. sz.) elrendelte az AIDS-es és az AIDS-gyanús megbetegedések kötelező be­jelentését, és intézkedett a megbetegedés előfordulása esetén követendő eljárásról. Az AIDS a szervezet im­munhiányos tünetcsoport an­gol elnevezésének (acquired immune deficiency syndro­me) rövidítése. Ezzel egy­idejűleg közöltek egy mód­szertani levelet, amely rész­letes tájékoztatást, ad az or­vosok számára a betegség felismeréséről, tüneteiről, la­boratóriumi és klinikai ki­vizsgálásáról. a kórházi be­utalás rendjéről. Ez azt je­lenti, hogy a magyar egész­ségügyi hatóság felkészült egy eddig nálunk nem ész­lelt új betegség fogadására. De mi ez az új betegség? A nyolcvanas évek pestise? — tette fel nemrég a meg­hökkentő kérdést a New- sveek magazin a nemrég fel­ismert járványos betegségről szóló cikkében. Valóban mindannyian veszélyben vol­nánk, vagy esetleg csak pá­nikról van szó? 1981. január­jában egy fiatal homosze­xuális férfit kezdtek kezelni a Los Angeles-i orvosi köz­pontban rendkívül súlyos gombás fertőzéssel. Szerve­zetének védekező rendszere működésképtelenné vált. Két héttel később olyan tüdő- gyulladásban betegedett meg, amely szinte kizárólag im­munhiányos állapotban, az immunrendszer működését gátló — immunszupresszív szerek alkalmazásakor fordul elő. A beteg tünetei azon­ban egvik ismert immunhiá­nyos betegségre sem emlé­keztettek. Ezután egymást követték az új betegek — szinte valamennyien fiatal, azelőtt egészséges homosze­xuális férfiak, később a né­pesség más csoportjaihoz tartozó esetek is — főleg New Yorkban. San Francis­cóban és Los Angelesben. Ez év augusztusáig több mint 12 000 esetet jelentettek he. a betegség az Egyesült Álla­mokból átterjedt Nyugat- Európába is (1985. június 30-ig 15 országban 1226 eset) a Karib-tengeri szigetvilág­ba. Kanadába. Dél-Amerikába és Ausztráliába. Kiemelkedően magas a megbetegedések száma Afrikában, különösen a közép-afrikai országok nagyvárosaiban. A járvány eddigi terjedé­se alapján azt prognosztizál­ják, hogy 1986 végéig az USA-ban 40 000 megbetege­dett lesz. Az Egészségügyi Világszervezet párizsi AIDS­központja adatai szerint — ha az eddigi növekedési arány folytatódik, — 1990-re 30 000 európai beteggel szá­molhatunk. Európában je­lenleg az egymillió lakosra számított megbetegedési arány legmagasabb a követ­kező országokban: Belgium (10), Svájc (9,7). Dánia (9,4), Franciaország (7,0). De meg­jelent már a betegség — több halálos áldozatot köve­telve — Ausztriában is. Világszerte óriási appará­tus igyekszik minél több is­merethez jutni a betegség okára és lényegére vonatko­zóan, illetve a gyógyítás kul­csát megtalálni. Azt már pon­tosan tudjuk, hogy a beteg­ség vírusos fertőzés, a bűnös az úgynevezett HTLV—in­nak nevezett vírus. Elsősor­ban a nyiroksejteket. ezen belül a szervezet immun- rendszerének „karmesterét”, az úgynevezett segítő (hel­per) T sejteket támadja meg és pusztítja el. A megbete­gedettekből a vírus kimutat­ható, és a betegek többségé­ben ellenanyagok jelennek meg a vírus antigénjeivel szemben. A fertőzötteknek azonban csak kicsi hányadá­ban fejlődik ki a betegség. Nagy számú vizsgálat alap­ján megállapították, hogy minden e vírussal fertőzött száz egyén közül kb. tízben fejlődik ki súlyos formában a tünetegyüttes, további ti­zenötben enyhébb tünetek jelentkeznek! n fertőzöttek háromnegyed része azonban tünetmentes marad. A fertő­zést minden HTLV—III ví­russal fertőzött terjesztheti, tehát a tünetmentes éppúgy, mint a betegség enyhe vagy súlyos tüneteit mutató egyén. A betegség fontos tulaj­donsága, hogy elsősorban a homoszexuális férfiak fogé­konyak rá, de veszélyeztetet­tek azok a kábítószerélvezők is, akik tűvel adják be ma­guknak a szert, és azok a vérzékeny betegek, illetve vérátömlesztésre szorulók, akiket rendszeresen vérplaz­mából előállított készítmé­nyekkel kezelnek. Természe­tesen ugyancsak veszélyezte­tettek a fertőzöttek nemi partnerei, valamint a fertő­zött anyák gyermekei is. Tény, hogy az USA-ban és Nyugat-Európáfoajn a bete­geknek kb. háromnegyedré­sze homoszexuális férfi. A fertőzés a kisebb nyálkahár­tya-sérüléseken át, vagy a vírusokat tartalmazó ondó­nak, illetve a fertőzött vér­nek egyik partnerből a má­sikba történő közvetlen átke- rülése révén jön létre. Szerencsére a vírus na­gyon érzékeny, a külvilágba jutva hamar elveszíti fertő­zőképességét. A fertőzés te­hát nem terjed a minden­napos közvetlen (kézfogás, érintés), vagy közvetett (a fertőzött egyén által hasz­nált tárgy) érintkezés útján. Ugyancsak kizárt a levegő, víz, élelmiszer közvetítésével történő fertőzés. Eddigi is­mereteink szerint ugyanis a fertőzésnek gyakorlatilag csak két módja van: a nemi érintkezés és a fertőzött vér­nek a szervezetbe kerülése,. E két fertőzési lehetőségen kívül trópusokon esetleg ro­varcsípéssel is terjedhet, vagy az anyáról az újszü­löttre a szülés alatt, esetleg anyatej útján. A legújabb adatok szerint a prostituál­tak is fokozottan veszélyez­tetettek, legalábbis akik erősen promiszkuus hetero­szexuális nemi életet foly­tatnak. Mint említettük, a betegek immunrendszere jelentős mértékben legyengül, sok­szor teljesen hiányzik. En­nek következtében a betegek hajlamosakká válnak olyan kórokozókkal való súlyos, gyakran halálos kimenetelű fertőzésekre, amelyek ép immunrendszerű egyéneket nem, vagy csak enyhe formá­ban betegítenek meg. Más esetben a betegeknél olyan rosszindulatú és igen súlyos formában lezajló daganatok jelennek meg, amelyek kü­lönben ritkán fordulnak elő, és lassan fejlődnek ki. Sajnos a betegség gyógyí­tására még nem áll rendel­kezésre megbízható gyógy­szer, noha a nyugati orszá­gokban nem is egy kipróbá­lás alatt áll. Az igazán po­zitív eredmény azonban még várat magára. Addig is a legfontosabb, hogy a homoszexuálisok a szexuális kapcsolat bizton­ságos, vagy aránylag bizton­ságos módját éljék, és külö­nösen tartózkodjanak a gya­kori partnerváltástól. És ami a legfontosabb: semmikép­pen se adjanak vért! Tény, hogy a vícjus már hazánkban is jelen van, bár megbetegedést még nem ész­leltek. A szűrővizsgálatok azonban két olyan személyt derítettek fel, akik a rizikó- csoportba tartoznak és vé­rükben a vírus elleni ellen­anyag jelen volt, tehát fer­tőzésen átestek. Ez nagyon is indokolja az egészségügyi kormányzat felkészülését, különösen a véradás céljaira levett vérek szűrővizsgála­tának megvalósítását. H. J. Versenyfutás a kilométerekkel Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt új korszak kezdődött a közlekedésben: csillo­gó sínpárokkal kezdtek összekötni tele­püléseket és országokat. A gőzmeghajtású közlekedési eszköz felgyorsította az ipa­rosodás folyamatát, előmozdította a gaz­dasági növekedést, az embereknek pedig egy addig ismeretlen mozgási szabadságot ajándékozott. Gyorsan, olcsón, a keres­kedelmet fellendítve működött, s úgy tűnt, hogy semmiféle konkurencia nem fenyegeti. A növekedő motorizáció azonban — a század derekától kezdve — bizonyos te­rületeken elhódította az ügyfeleket a vasúttól. Az úthálózat kiépülésével, az egyre sűrűbbé váló autópályahálózat ré­vén a teherautók világszerte fenyegető ve- télytársává váltak a vasútnak. Ugyan­ilyen riválissá lett a sokkal kényelme­sebb és gyorsabb utazást lehetővé tévő repülőgép is. Az eredeti kötelezettség pe­dig hogy a ki nem fizetődő pályákat is üzemeltethesse a vasút a lakosság érde­kében, elnyelte a más területeken meg­szerzett nyereséget. A ,,más terület” alatt itt a síni teherforgalmat kell érteni, mert időközben csökkenni kezdett a konkur- rencia hatása, különösen attól kezdve, hogy — a rakodási műveletek egyszerű­södése révén, a konténer-rendszer kiépü­lésével — felgyorsult a vasúti teherszál­lítás is. Több technikailag fejlett és jómódú or­szágban akként lettek úrrá a vasúti sze­mélyszállítás válságán, hogy egyre gyor­sabb vonatokat állítottak üzembe. Az NSZK-ban például az óránkénti 200 km- es sebességet is elérő Intercity-vonatok ma már öt állandó vonalon közlekednek, s 42 nagyjelentőségű pályaudvart kötnek össze. Ezeket a vonatokat az E—103-as, 7300 kw-os mozdony továbbítja. Képünkön azt a nyugatnémet kísérleti szerelvényt láthatjuk, amelynek menet- sebessége 250—300 km/óra között van,' tervezett, végsebessége pedig megközelí­ti a 350 km/ó-t. Ez a gyorsvasútpályákon haladó vonat a következő évtizedben egy új vasúti korszakot fog nyitni. (KS) fl gépesítés árnyoldalai A kertészeti gépesítéssel kapcsolatosan már figyel­meztető fenntartások is hangzanak el. Bár nálunk még nem a kertészet túlzott gépesítése a gondok okozó­ja, hanem éppen a koránt­sem kielégítő ellátás, a nagy­arányú gépesítésből fakadó árnyoldalakat azért ma' már nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Tömérdek megoldás nap­világot látott már a kerté­szeti növények termesztésé­nek és előkészítésének, hasz­nosításának gépesítésére. Van olyan ország, ahol ma úgyszólván teljes egészében géppel törik a csemegekuko­ricát, gépekkel szedik a burgonyát, dinnyét, vala­mint gép takarítja be a bor­sót. a babot és így tovább. A szőlőkben a gépi szüret aránya néhol máris megkö­zelítheti a teljes termésbe­takarítás felét. Rázógépek takarítják be a mandulát, a mogyorót, a diót és az al­ma legnagyobb részét. ®é- pek segédkezhetnek a mál­na, ribiszke, cseresznye, meggy, szilva szüretelésében. A rókaprém divatja Hidegben szépülő bundák A rókaprém a húszas­harmincas években jött di­vatba, s akkor világszerte fellendült a nemes prémű rókák tenyésztése. A nagy kereslet nyomán világszerte sorra alakultak a tenyész- farmok, ia vadászok pedig f-uméletlenül ritkították az értékesebb prémes vadat. A (második! világháború véget vetett a divatnak, a hosszú szőrű — meglehetősen drá­ga — prémek iránt évtizede­ken át nem volt kereslet. A hetvenes évektől azonban ismét fellendülőben van 1 a hosszú szőrű prémek divat­ja. Napjainkban számos or­szágban foglalkoznak ró- Skatenyésztéssel; a Szovjet­unióban, Lengyelországban, az USA-ban. Kanadában, több skandináv országban — és újabban hazánkban is. A nemes prémű rókák fő­képp két, egymástól hatá­rozottan különböző fajtól származnak. Az egyik az amerikai vörösróka, amely­nek van egy ezüstös szőrű mutációja: az ezüstróka. Másféle mutációk sora hoz­ta létre a platinaróka, a gyöngyróka és az opálróka prémjét. A másik alapfaj, a sarki róka, amely színes szőrzettel jön a világra, do bundája az idő előrehaladá­sával fehéredik, s télre ra­gyogó hófehér színt vesz fel. A szűcsök a fehér bundát kedvelik, de még ennél is jobban a melanisztikus mu­táció révén létrejött kékró­kát. Megjelenése után na­gyon hamar divatos lett, s a tenyésztése is megindult. A kékrókaprém annál értéke­sebb, minél kékebb árnyala­tú, s farka minél vastagabb. A kékróka kényes jószág. A fertőzéstől betegségtől fo­kozottan kell óvni, s más­más törődést igényel a kü­lönböző időszakokban. A tél a prémesedés ideje: a drót­hálós ketrecekbe akadályta­lanul behatoló hideg hatásá­ra fejlődik ki a tömött, dús .pehelyszerű prém. Prémró­kák tenyésztésével csak ott érdemes foglalkozni, ahol sok állati hulladék keletke­zik (például baromfifeldol­gozók, sertésvágóhidak tő- szomszédságában) . Képünkön: egy kivétele­sen szép kékróka-példányt láthatunk a dróthálós te- nyészketreoben. Az olyan kényesebb csont­héjas gyümölcsökhöz, mint amilyen a kajszi- és az őszi­barack, felfújható műanyag újjak nyúlnak, és kímélete­sen csomagolják bélelt reke­szekbe. Virághagymaszedő, osztályozó, csomagoló gé­pek is használatosak. Több zöldségféle emberi kéz érin­tése nélkül is eljuthat az el- árusítóhelyig, tvagy a kon­zerváló, feldolgozó üzemek­be. Csakhogy az 'ilyen nagy­arányú gépesítésnek máris megvannak a kedvezőtlen hatásai. Elsősorban beszű­kül a fajtaválaszték. Csupán azok a fajták állják a ver­senyt, amelyek képesek az ilyen technikai bánásmód­hoz jól alkalmazkodni. Különösképpen érvényes ez a paradicsomra és az almá­ra. Sajnálatos, hogy amíg például az aknából egy év­százada még közel 8 ezer fajtát termesztettek világ­szerte, ma az üzleteinkben jószerével csak két-hárjom almafajta, a Jonatán, a Golden Delicius és a Star- king kapható. A talán még súlyosabb gond a gépesítéssel egyre növekvő energiaigény. Egyes számítások azt jelzik, hogy a kertészeti termék-előállí­tás során egy Joule táplá­lékenergia előállítása — a talajművelő, növényvédő és egyéb gépet, vegyszert, mű­trágyát, szállítóeszközt, cso­magolást, hűtőláncot is be­leértve — kereken 15 Joule energiát emészthet fel. Az élőmunka-hányad ugyanak­kor fokozatosan csökken. Mindez pedig még meny­nyire messze van attól, ami­re majd a robotok lesznek képesek a kertészet terüle­tén. A kertészeti robotosítás aligha késhet sokáig. A robotok kertészeti hasz­nosítását máris sokan vizs­gálják. A jövő évtizedben már megjelenhetnek az ipari robotokkal tökéletesített kertészeti hasznosítású gé­pek. Úttörőként az önműkö­dő vezérléssel ellátott trak- torvontatású gépek megje1 lenése várható. Manipulátorok alkalmazá­sa mindenekelőtt olyan tech­nológiai műveleteknél ígér­kezik jónak, amilyen a cse­répbe, konténerbe vagy ép­pen szabadföldbe ültetés, a termésbetakarítás, a virág­Mint a csapok nyúlnak ki az erőgépről az egyes művele­teket végző karok szedés, majd az osztályozás, számolás, csomagolás és ra­kodás, továbbá a permete­zőszerek és egyéb használa­tos kémiai készítmények ke­zelése, adagolása. Kifejlesz­tés alatt áll olyan robottech­nikai rendszer, amely az üveg vagy fólia-borítású nö­vényházak, esetleg más ter­mesztőberendezések adott­ságait képes szabályozni a benne termesztésre kerülő növényféleség mindenkori igényének és a külső körül­ményeknek megfelelően. Ké­szíthető olyan berendezés, amely a talaj ápolás, gyomir­tás. növénykezelés különféle műveleteit végezheti telje­sen önműködően. Szerkesz­tettek is már egy sajátos ro­botot, amely a rászerelt mik­roprocesszorok segítségével képes felismerni a talaj- és a növényállapotot, valamint megkülönböztetheti a ter­mesztett növénytől a többit, így a gyomokat is. Lényegé­ben számítógép és lézersuga­ras egység irányítja a mű­ködését. A kiskertekben is használ­ható, valóságos robot-kertész feltűnése talán nálunk sem sokáig várat magára. Bizo­nyára lesznek sokan, akik már státusszimbólumból megveszik. Pedig éppen a kiskert az, ahol a kétkezi tevékenységet jelentő kerti munkavégzés egyfajta alko­tás izgalmát és élvezetét kí­nálja. Kár lenne erről le­mondani. Komiszár Lajos Kert! robotok

Next

/
Thumbnails
Contents