Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

1985. OKTÓBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Augusztusban kezdődött meg a munka a Kuhhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegyvernek! varrodájában. A huszonhat nőt foglalkoztató üzem a kisújszállási KUNSZÖV részére készít női 'ruhákat 1'. K. L­Közösen a közért A jó hagyomány erősíthető A kunszentmártoni népfrontbizottság terveiről Azt tartja a mondás: együtt könnyebb. Ezt a régi bölcs elvet ismerik a kunszentmártoniak is, csak ők az elmúlt évek tapasztalatai alapján „csavarintottak” rajta egyet, s azt vallják, hogy a közért végzett munka együtt, közös összefogással eredményesebb. Ez derült ki abból a beszámolóból is, amelyet néhány nappal ezelőtt a községi népfrontbizotrtság terjesztett az ötéves munkát értékelő s új tisztségviselőket választó falugyűlés elé. A végzett munka tapasztalatairól és a következő időszak feladatai­ról beszélgettünk Szamecz Bétával, a HNF kunszentmár­toni községi bizottságának új titkárával. — Tulajdonképpen azért lehetett ez a mondás a be­számolónk mottója, mert tény, hogy a nehezebb kö­rülmények között is jelentős eredményeket sikerült elér­nünk a községfejlesztési és lakóterületi munkában — kezdte válaszát. — S mind­ezt csak úgy érhettük el, hogy a jószándékú, a szülő­vagy mostani lakóhelyhez kötődő, érte tenni is akaró emberek többsége (összefo­gott. Hogy néhány konkrét adatot is említsek bizonyí­tására: a lakosság által vég­zett társadalmi munka érté­ke az 1980-as 8.2 millió fo­rintról 17,7 millióra nőtt; ami azt jelenti, hogv öt év alatt az emberek közel 60 millió forint értékű önzetlen munkával járultak hozzá a település gvaranodásához: — vagv a hulladékhasznosítási akciók eredménveként 310 ezer forint értékű másod- nyersanyagot adtunk át új­rafelhasználásra a MÉH-nek. De említhetném azt is. hogy öt év alatt 30 ezer négyzet- méter úi zöldterület létesült, és közel tízezer új ültetésű fa bontott lombot. — A tanácstaaok és or­szággyűlési képviselők vá­lasztásának úi rendje ts je­lentős feladatok elé állította a helyi névfrontszerreket. Hogyan oldották meo őket? — A június 8-i választá­sok előkészítése és lebonvo- lítása — az új vonások elle­nére — nem okozott különö­sebb gondot, mert nagv hangsúlyt fektettünk az elő­zetes tájékoztatásra és arra, hogy a jelölő gyűléseken olyan kérdésekről essék szó, amelyek mindenkit érdekel­nek. s a közös boldogulást szolgálják. így az a több mint kétezer állampolgár, aki aktívan részt vett a ren­dezvényeiken, világos prog­ramról hallott, s minden fel­vetődött kérdésre érdemi vá­laszt kapott. — Jellemző volt-e ez az aktivitás most. a népfront­választások előkészítése so­rán? — De mennyire! Azt ta­pasztaltuk. hogv az emberek nyíltan, őszintén, szépítés nélkül elmondják örömüket, gondjaikat. javaslataikat egyaránt. De ehhez az is kellett, hogy szinte körze­tenként más és más problé­makörről szóljunk, hiszen mindenki szűkebb környe­zetében, munkahelyén, utcá­jában van otthon, és első­sorban az érdekli, hogy ott, ahol él és dolgozik, mi vár­ható. mit kell megoldani. A népfrontmunkában is nap mint; nap tapasztaljuk, hogy elmúlt a nagy szavak, az el­vont általánosítások és a puszta ígérgetések ideje. Cse­lekedni kell, ésszerűen és a többség javára. — Ez szinte már egyfajta programnak is felfogható a jövőre nézve. — Mindenképpen. Azt sze­retnénk elérni, ha öt év múlva arról adhatnánk számot, hogy a mi mozgalmi tevékenységünk is hozzá- jlárult Kunszentmárton vá­rossá válásához. Ehhez azon­ban még elevenebb összefo­gás, és következetesebb ér­dekrangsorolás szükséges. — Mit ért ezen? — Mindenekelőtt azt, hogy jobban kell ismernünk az egyes rétegek — fiatalok, idősek, munkások, tsz-dolgo- zók, értelmiségiek, az anyák és az egyedülállók — hely­zetét, gondjait: azt, hogy hol kell segíteni és miben lehet leginkább hasznosítani mun­kájukat. Csakis reális hely­zetismeretre alapozva kép­zelhető enedménvesj diffe­renciált közéleti munka. Vagyis közelebb kell kerül­nünk az emberekhez, mert csak így tudjuk a köznek megnverni őket. Nagyon lényeges ebben a folyamatban az is, hogy ész­szerű munkamegosztás ala­kuljon ki a társadalmi és tömegszenvezelieik, valamint a tanácsi szervek között. — Még konkrétabban, mit terveznek? — Jobb és partneribb kapcsolatot a nagyközségi tanáccsal; őszinte párbeszé­det a lakossággal; reális, megvalósítható, értelmes fel­adatokat a társadalmi mun­kában; a művelődés, tudat- formálás terén pedig a Bé­ke úti oktatási központ lehe­tőségeinek jobb kihasználá­sát. Múnkánk főként a köz­ségfejlesztési célkitűzések megvalósulásának segítésére; a családvédelemre és az ér­dekeltségi rendszer helyi fej­lesztésére irányul. — Az újjáválasztott nép­frontbizottságokban ^milyen arányban vannak jelen az egyes rétegek képviselői? — A most megválasztott népfrontaktivisták, tisztség- viselők több mint kétharma­da pártonkívüli, s örvende­tesen nőtt közöttük a 30 év alattiak száma is. Kedvező, hogy nemre, korra, világné­zetre való tekintet nélkül szinte mindenki vállalta — és hangsúlyoznám, hogy fe­lelősséggel megfontolva vál­lalta — a közéleti megbíza­tást, amely komoly munká­val, elfoglaltsággal jár — és ezt is őszintén meg kell mondanunk — nem min­denki számára vonzó. — És ön miért vállalta a közséoi titkári funkciót? — Évtizedek óta itt élek, ismerek mindenkit. Meg­tisztelt a falugyűlés bizal­ma és a bizalomra bizonyí­tással helyes felelni. S azt, is tudom, hogv munkámban ugyanúgy számíthatok az emberek többségének támo­gatására. mint ahogyan a népfrontbizottság tagjainak, illetve a járási jogú nagy­községi pártbizottság segítsé­gére.- És együtt minden bi­zonnyal eredményesebb lesz. ' L. Gy. Az elmúlt napokban megkezdődtek a városig HNF- küldöttértekezletek. A rendezvények sorát a megyében a karcagi tanácskozás nyitotta szombaton, amelyen részt vett Földest István, az MSZMP KB munkatársa és Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Földesi István felszólalt a küldöttértekezleten. A százkilencven küldött megválasztotta az ötvenegy tagú új városi nép­frontbizottságot. amelynek elnöke Erős András, titkára ismét Kurucz Jánosné lett. . Tiszafüreden hétfőn rendezték a küldöttértekezletet, melyen részt vett dr. Rábold Gábor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. A tanácskozáson a száznyolcvan kül­dött megválasztotta a negyvenkilenc tagú új városi nép­frontbizottságot, amelynek elnöke Sólyom János, titkára Nagy Miklós lett. A városi küldöttértekezletek a hét végén a szolno­kival és a törökszentmiklósival folytatódnak. Ünnepi megemlékezés 'Folytatás az 1. oldalról.) tanácselnök szólt a tanácsok harmincöt évéről, a megala­kulás óta eltelt évtizedek fejlődéséről, változásairól. A megmelékezés végén össze­foglalta a tanácsok előtt álló legfontosabb feladatokat is: — Az állami munka kor­szerűsítése, a működés, a munkamódszerek tökéletesí­tése, feltételeinek javítása folyamatos, mindennapi fel­adat, s fő irányai a jövőt te­kintve a következőkben fog­lalható össze: általános kö­vetelmény, hogy a lakosság minél szélesebb köre vegyen részt a közügyek intézésé­ben, a helyi tanácstestületek tekintélyének növelésében. Célszerűbb településgazdál­kodási, szervezettebb lakos­sági ellátást kell biztosítani. A tanácsoknak növekvő mértékben szerepet kell vál­lalnia a gazdasági élet élén­kítésében. Az élet követel­ményeihez igazodó állam- igazgatást kell megvalósíta­ni. Az ünnepség kitüntetések átadásával zárult. A Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke három és félévti­zeden át kifejtett eredmé­nyes munkájuk elismerése­ként Kiváló Munkáért ki­tüntetésit adományozott: Deák Endrének, az Űjszászi Nagyközségi Tanács csoport- vezetőjének és Muhari Ist­vánnak, az Alattyáni Községi Közös Tanács előadójának. A megyei tanács elnöke a tanácsi apparátusban több mint három évtizeden át kifejtett tevékenysége elis­meréseként a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetést ado­mányozta: Bakosné Ruskó Ilonának, az Abádszalóki Nagyközségi Közös Tanács tiszaderzsi kirendeltség veze­tőjének, Pazsa Imrénének, a Megyei Tanács Költségvetési Elszámolási Hivatal főelő­adójának, Strapecz Pálnak, Tiszabő Tanács nyugalma­zott elnökének, a Kunhegye- si Nagyközségi Tanács fő­előadójának. A településpolitikai, tele­pülésfejlesztési feladatok szervezésében kifejtett tevé­kenységért a tanácstestületi munkáért Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntető érmet kapott: Fodor Mihály, a me­gyei tanács nyugalmazott el­nöke, Haraszti Károly, a tervosztály csoportvezetője, Kanyó Sándor Csépa nyugal­mazott községi tanácselnöke, tanácstag, Kiss Béla Zagy- varékas nyugalmazott ta­nácselnöke, tanácstag. Kul­csár Pál iskolaigazgató, kar­cagi tanácstag. Nagy Imréné, a Tiszaföldvári Hajnóczy Jó­zsef Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola igazgatóhe­lyettese, Oláh Lajos Kisúj­szállás nyugalmazott tanács­elnök-helyettese, tanácstag és Polónyi Szűcs Lajos, megyei tanácstag. A kitüntetéseket Mohácsi Ottó megyei tanácselnök adta át s kívánt további eredményes éveket a jubilá- lóknak. A Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Deák Endréné, az tJjszász Nagyközségi Tanács főelőadója Az élelmiszeriparban Javuló munkakörülmények Panelekből Kertvárosnegyed Házgyári panelekből fel­építhető csoportos családi há­zak típusterveit készítették el a Dél-magyarországi Épí­tő Vállalat és a Szegedi Ter­vező Vállalat Közös Ter­mékfejlesztési Irodájának szakemberei. Ennek felhasz­nálásával Újszegeden ezer lakásos kertvárosnegyedet alakítanak ki a következő években. A tanács által ren­delkezésre bocsátott telkek közművesítési költségét az építő vállalat megelőlegezi,; s ezt beszámítják az építke­zés árába. Az egyenként mintegy 100 négyzetméteres lakóterű, tetőtér-beépítéses, teraszos, garázsos házakhoz elő- és hátsókért tartozik. A hatodik ötéves terv idő­szakában végrehajtott üzemi rekonstrukciók, műszaki felújítások nyomán javultak a munkakörülmények az élelmiszeriparban — állapí­totta meg az ÉDOSZ átfogó elemzése. A vizsgálat szerint az ága­zatban mintegy 50 ezer dol­gozó munkája vált egészsé­gesebbé és biztonságosabbá. Sokat segített a gyártás­technológia korszerűsítése. Egyebek között például a kaposvári, a gyulai és a sze­gedi húsüzemben, a török­szentmiklósi baromfifeldol­gozóban és a zalai hűtőház­ban fordítottak jelentős ösz- szegeket a munka-környezet korszerűsítésére. Az anyag- mozgatást jó ütemben gépe­sítették, például a sütőipar­ban, ahol a felhasznált liszt hozzávetőleg egynegyedét ömlesztett állapotban szál­lítják, s konténerekre „bíz­zák” — mintegy 30 százalé­kos arányban — a készter­mékek szállítását. A cukor­iparban a szakszervezet vizs­gálata szerint, a gépesítés eredményeként mintegy 14 —15 ezer dolgozó nehéz fizi­kai munkáját helyettesítik új gépekkel, szerkezetekkel. A Nagykunsági Főcsatorna abádszalóki hídja közelében új szivárgócsatornát épít a KÖTIVIZIG. A már meglé­vő szivárgókat pedig több kilométer hosszan felújít­ják T. K. L. „Házhoz” (önnek a külkereskedők Bemutatkozik a Hungexpo . A Magyar Kereskedelmi Kamara a területi bizottsá­gok munkáján keresztül is szorgalmazza a vállalatok külpiaci tevékenységének fejlesztését. Ezt szolgálja az MKK Észak-alföldi Területi Bizotftságának kezdeménye­zésével létrehozott, a külke­reskedelmi vállalatok vidéki bemutatkozását magában foglaló rendezvénysorozat. A budapesti székhelyű kül­kereskedelmi vállalatok részletesen ismertetik tevé­kenységüket, export- (és im­port) lehetőségeiket. Az ér­deklődő vidéki vállalatoknak pedig kiváló alkalom lesz az ismeret- és tapasztaltszer­zésre, az ismerkedésre és az ugyancsak fontos szemé­lyes kapcsolatteremtésre. A Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában októ­ber 25-én 10 órakor megnyí­ló rendezvényen, amelyen a Hungexpo mutatkozik be, különösen a Szolnok. Sza- bolcs-Szatmár és Hajdú-Bi- har megyei érdeklődőket várják. A bemutatók főszereplői, a külkereskedők, komoly vára­kozással érkeznek, bíznak abban, hogy megteremtődnek az alapjai egy olyan hosz- szabb távú együttműködés­nek, amely újabb termékek és gyártók exportba való be­kapcsolását eredményezi.

Next

/
Thumbnails
Contents