Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 12. Kommentár Contadora­kilátások Döntő jelentőségű találko­zó — így jellemezte a pana­mai diplomácia vezetője a Contadora-csoportban részt vevő országok. Panamaváros­ban ma kezdődő (tanácskozá­sát. A közép-amerikai vál­sággal behatóbban foglalko­zó megfigyelők véleménye tökéletesen egybeesik a külügyminiszter értékelésé­vel. Valóban úgy tűnik, hogy a karibi krízisben hosszabb ideje közvetítő államok ak­ciója most egyfajta vízvá­lasztóhoz érkezett, sőt, az se elképzelhetetlen, hogy Mexikó, Panama, Kolumbia és Venezuela egybehangolt akciói a térségben uralkodó feszültség csökkentésére most végképp összeomlanak. Mi indokolja ezt a ború­látást? — kérdezhetik azok, akik figyelemmel kísérték a Nicaragua körül összponto­suló válság megoldására ed­dig tett diplomáciai lépése­ket, s hozzászokhattak, hogy a managuai kezdeményezé- •seket általában elutasítás fogadta, s a Contadora ál­tal kidolgozott béketerveze- fet sem sikerült mind ez- ideig tető alá hozni. Nos, a változás az eddigi patt­helyzethez képest leginkább az Egyesült Államok ma­gatartásában jelentkezik. Washingtonban a jelék sze­rint egyre inkább előtérbe kerül a Contadora-folyamat- tal való szakítás szándéka, s — ami ezzel szorosan ösz- szefügg — a nicaraguai el­lenforradalmárok sokolda­lúbb, katonai téren is job­ban érezhető segítése. Épp a hét elején rendeztek (szintén Panamában) a latin-ameri­kai nagykövetek számára égy olyan, szigorúan zárt ajtók mögötti értekezletet, amelynek napirendjén a jö­vőbeli Managua-ellenes lé­pések szerepeltek. (A titkos­ságra jellemző, hogy még a tanácskozás helyszíne sem volt ismeretes.) Ez a találkozó enyhén szólva sötét árnyékot vet a ; Cantadora-külügyminiszterek' ma kezdődő konferenciájára. Nem kevésbé baljós az az időzítés, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői épp a hét közepén kezdtek újabb hétnapos haditengerészeti gyakorlatot „Exotic Palm” fedőnévvel a karibi térség­ben. A manőversorozat jól tükrözi a Managuára gya­korolt, fokozódó washingto­ni nyomást. Kérdés, tud-e változtatni a borús összké­pen az újabb közvetítő pró­bálkozás? Jelent-e segítsé­get, hogy az elmúlt hetek­ben létrejött az úgynevezett „limai egyeztető csoport”, hogy Argentína, Uruguay, Brazília és Peru bekapcsoló­dása révén gyorsítsa meg a megfeneklett diplomáciai próbálk ozás okát ? Nem kevés múlik tehát a mostani panamai tanácskozá­son, s csak remélni lehet, hogy nem a pesszimista for­gatókönyv válik valóra, te­ret hagyva így a kibontako­zásnak az évek óta egyre sú­lyosbodó közép-amerikai válságban. E. é. BONN Kazimierz Barcikowski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki hétfő óta tartóz­kodik parlamenti küldöttség élén az NSZK-ban, tegnap Észak-Rajna-Vesztfália tar­tomány kormányával és a Német Szakszervezeti Szövet­ség (DGB) vezetésével tár­gyalt. KABUL Afganisztán életének rend­kívül fontos eseményére ke­rül sor a közeli napokban: Kabulban tartják meg az af­gán törzsek képviselőinek legfelső szintű tanácskozását, a dzsirgát. Az afgán főváros­ba 12 határmenti törzs mint­egy kétezer küldöttét várják, akik mindenekelőtt az or­Marjai József Algériában Czinege Lajos Mongóliában Marjai Józsefet, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét fogadta Abdelhamid Bra- himi. az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság miniszterelnöke. A magyar miniszterelnök-helyettes — a Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN Központi Bi­zottságának székházában — (véleménycserét folytatott Szaid Ait Masszandennel, az FLN KB állandó titkársága tagjával, a gazdasági ügyek felelősével is. A találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást or­szágaik helyzetéről és fel­adatairól, a mindkét orszá­got érintő nemzetközi és világgazdasági kérdésekről, áttekintették a magyar—al­gériai kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy kap­csolataink minden terüle­ten a barátság és köl­csönös megértés szellemé­ben. Sadli Bendzsedid, az FLN főtitkára, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke 1984. évi magyarországi látogatásakor létrejött megállapodásoknak megfelelően eredményesen és gyors ütemben fejlődnek. Egyetértettek olyan egyez­tetett intézkedések kidolgo­zásának szükségességében, amelyek a .kapcsolatok, ezen belül különösen a gazdasá­gi együttműködés széles kö­rű gyors továbbfejlődését biztosítják és tartósítják. A Minisztertanács elnök- helyettese algériai látogatása során tárgyalt az algériai kormány több tagjával, s meglátogatott fővárosi és vi­déki intézményeket, vállala­tokat. Czinege Lajos miniszter­elnök-helyettest, a magyar— mongol gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnökét tegnap Ulánbátorban fogad­ta Dumágin Szodnom, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnöke a Mongol Né­pi Forradalmi Párt KB PB tagja. A Czinege Lajos vezette magyar küldöttség a kor­mányközi bizottság XVIII. tanácskozására érkezett a mongol fővárosba. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP főtitkára és Losoncz Pál, az Elnöki Tanács elnöke Etió­pia nemzeti ünnepe, a for­radalom 11. évfordulója al­kalmából táviratban fejez­ték ki jókívánságaikat Men- gisztu Hailé Mariamnak, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkárának, az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnökének. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Bissau-Gui­nea Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban üdvözölte Joao Berdardo Vieira-t az ország államfő­jét. Rau hazautazott Moszkváből Johannes Rau, az NSZK- beli Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke tegnap elutazott a Szovjet­unióból. A nyugatnémet po­litikus vasárnap érkezett Moszkvába az oroszoTszfei föderáció minisztertanácsá­nak meghívására. Johannes Raut a repülőtéren Vitalij Vorotynyikov, az SZKp KB PB tagja, az oroszországi föderáció minisztertanácsá­nak elnöke búcsúztatta. Libanon Vissza lehet szorítani a szélsőséges erőket Heves harcok a Zöld vonat mentén (Folytatás az 1. oldalról.) szerű kérdéseit áttekintve nagyra értékélték az új szov­jet békekezdeményezéseket, amelyek jelentősen hozzájá­rulnak a nemzetközi helyzet javításához, a fegyverkezési verseny fokozódásának, s a világűrre történő kiterjeszté­sének megakadályozásához. A látogatásról kiadott köz­leményben többek között hangsúlyozták: A két fél szi­lárd meggyőződése, hogy a feszült nemzetközi helyzet­ben is van reális esély a szélsőséges erők törekvései­nek visszaszorítására, a ve­szélyes folyamatok megállí­tására és visszafordítására. Ehhez kedvező feltételeket teremtene a genfi szovjet— amerikai tárgyalások sikere. Üdvözüik a küszöbön álló szághatár védelmével kapcso­latos kérdéseket fogják meg­vitatni. PEKING Kína tegnap elutasította, hogy bármilyen formában tárgyalások legyenek Peking és Hanoi között a két fél kapcsolatainak normalizálá­sáról mindaddig, amíg viet­nami csapatok tartózkodnak Kambodzsában. WASHINGTON A hétfői thaiföldi puccskí­sérlet három vezetője Szin­szovjeit—amerikai felső szin­tű találkozót. Csehszlovákiai hivatalos baráti látogatását befejezve Várkonyi Péter csütörtökön, a kora reggeli órákban utazik haza Budapestre. A Fehér Ház még kedden sietősen elutasította a leg­újabb szovjet javaslatot, azt. hogy Közép-Európában húz­zanak létre vegyi fegyverek­től mentes övezetet. Az el­nök irodájának szóvivője gapurba menekült és politi­kai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. A hírt a washingtoni külügyminisz­térium szóvivője közölte. PÁRIZS Párizsban meglepetést kel­tett az a bejelentés, hogy Mitterrand elnök pénteken a csendes-óceáni Mururoa szi­getre utazik, ahol a francia nukleáris kísérletek központ­ja működik. 1966 óta, amikor de Gaulle Mururoón részt vett egy nukleáris, kísérlet­nél, francia államfő mégnem látogatott el erre a csendes­óceáni atollra. A hivatalos közlemény szerint az elnök elhatározta egy dél-csendes- óceáni koordinációs bizottság megalakítását s pénteken e bizottság első ülésén vesz részt Mururoa szigetén. Három halottja és hét se­besültje volt a tegnapi ös­szecsapásoknak Bejrutban. A libanoni fővárost kettévá­lasztó „Zöld vonal” mentén, elsősorban Bordzs el-Ea- radzsne tábor környékén voltak heves harcok a pa­lesztin harcosok és a siita fegyveresek között. A nyol­cadik napja tartó lövöldözé­sleknek 55 halottja és 254 se­besültje van. Dél-iLibanonban ugyanak­kor újabb — sorrendben már a 'kilencedik — öngyil­kos pokolgépes merényletet követték el az Izraelt ki­szolgáló milícia egy forga­lom-ellenőrző pontja ellen. Az izraeli rádió szerint a robbanóanyaggal megrakott gépkocsi vezetője életét vesztette, két milicista meg­sebesült. A bejrúti televízió viszont arról számolt be. hogy a merényletnek 18 ha­lottja van, közöttük az iz­raeli felderítés több tisztje. „tendenziózusnak és hamis­nak” minős(ítette a Mihail Gorbacsov által felvetett ja­vaslatot és ismét a Szovjet­uniót igyekezett felelőssé tenni azért, hogy eddig nem született megállapodás a vegyi fegyverek teljes eltil­tásáról. Az elutasítást azzal indokolták, hogy adott eset­ben a Szovjetunió „könnyeb­ben tudná visszavinni a tér­ségbe vegyi fegyvereit, mint az Egyesült Államok”. Az elutasítás annak elle­nére történt, hogy ReajJan elnök kedden több alkalmat is felhasznált annak bizo­nyítására: az Egyesült Álla­mok a novemberi csúcstalál­kozón eredményeket akar elérni a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetke­zett feszültség csökkentése terén. Az elnök azonban vál­tozatlanul úgy értékelte a Szovjetunió kezdeménye- seit, hogy azok „propaganda- jellegűek” s elsősorban „konkrét javaslatokra” van szükség ahhoz, hogy a fontos kérdéseket meg lehessen ol­dani. A Fehér Ház ismét visszautasította a szovjet javaslatot Magyar—japán kapcsolatok ígéretes lehetőségek Ha hazánkba irányuló ja­pán idegenforgalmi jellegze­tességeit vizsgálnánk alig­hanem azonnal feltűnne Kecskemét vonzereje. Az első pillanatra talán érthe­tetlennek tűnő jelenség ma­gyarázata egyszerű: a távol­keleti állam zeneművészeit, énektanárait évről évre ide­csábítja a Kodály intézet, a magyar zeneoktatás messze földön híres, s a felkelő nap országában különösen nagy becsben tartott tanítási mód­szere. De említhetjük Kocsis Zoltán vagy Ránki Dezső nevét, Liszt vagy Partók műveit — mindegyik jól cseng a magas kulturális igényeiről ismert Japánban. Vonzó nevek A zene, a kultúra persze csak kiragadott példa: szá­mos más területet, szeren­csére gyorsan bővülő listát kellene felidézni, ha a ma­gyar—japán kapcsolatok helyzetét, változásait és táv­latait akarjuk szemügyre venni. A kultúránál marad­va, ki ne emlékezne a kar­mesterverseny-győztes Ko- bajasi Kenicsiro magyaror­szági diadalútjára vagy a magyar mozikban is kirob­banó sikerrel játszott Ku- rasawa-filmekre? A nevek vonzerejét említve ki tagad­hatná, hogy egy Canon, Ni­kon, JVC, Sanyo vagy Sony márkanév a magyar szakér­tők, mérnökök és vásárlók szemében is biztosítékot je­lent a megbízhatóságra, a kiváló minőségre? A küszöbön álló magas szintű magyar kormánykül­döttség látogatása kapcsán örömmel állapíthatjuk meg: a két ország viszonya az el­múlt időszakban kedvezően alakult, politikailag rende-j zett, nem terheli jelentős vi­tás kérdés, s mindkét rész­ről megvan az igény a kon­taktusok további szélesítésé­re. Ennek nem mond ellent államaink eltérő társadalmi berendezkedése, különböző politikai elkötelezettsége sem. Az utóbbi évtizedek leg­fontosabb (kétoldalú esemé­nyeinek felvillantása is ér­zékelteti ezt a folyamatot. A második világháború után került sor kapcsolataink új­raértékelésére. A diplomáciai viszonyt 1959-ben állították helyre. Az 1970-es évtized elején alakult meg a keres­kedelmi kamarák közremű­ködésével a magyar—japán, illetve a japán—magyar gaz­dasági klub. E két testület célja napjainkig változatlan: a kereskedelmi kötelékek erősítése, az áruforgalom ki- szélesítése, sokoldalúbbá té­tele új módszereinek felku­tatása. A két ország első ke­reskedelmi és hajózási egyezményét 1975-ben írták alá, addig is. majd a későb­biekben a klubok segítették elő a külkereskedelmi cégek, majd az iparvállalatok kö­zelebb kerülését, mind ki- terjedtebb együttműködését, nekik is köszönhető, hogy a kezdeti szinthez képest meg­többszöröződött az árucsere- forgalom. I jövő piaca Persze nem azonos mér­tékben: jóval magasabbra kúszott a Japánból behozott cikkek, anyagok mennyisége, mint amilyen értékben ha­zánk szállítani képes. S ez­zel máris ott vagyunk a kétoldalú kapcsolatok egyik alapkérdésénél — milyen ki­látásai vannak a gazdasági együttműködésnek, hol kép­zelhető el reális fejlődés? Nos, a szakértők egybehang­zó véleménye alapján úgy tűnik, hogy lehetőségeink koránt sincsenek kihasznál­va, kölcsönös erőfeszítések és hatékonyabb tevékenység révén meg lehetne találni a módot egyrészt az áruforga­lom további emelésére, más­részt a hátrányunkra jelent­kező mérleghiány csökken­tésére. Igaz, azt aligha re­mélhetjük, hogy a magyar— japán kereskedelem telje­sen kiegyensúlyozottá vá- Jik — ez a japán exportsi­kerekre panaszkodó legfej­lettebb tőkés országoknak sem sikerül —, de azt min­denképp kitartóbban kelle­ne keresni, hol vannak a ja­pán piacon azok az ígéretes, kínálkozó „rések”, ahol a magyar vállalatok is betör­hetnek. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogv a ja­pán piac a jövő piaca,, s az együttműködés számtalan le­hetőséget kínál harmadik or­szágokban történő egyezte­tett fellépésre is. Nem keve­set tanulhatunk természete­sen a japán munkaszervezés, a kereskedelmi módszerek terén is. ami pedig a japán közreműködéssel megsze­rezhető technológiát illeti, az kétségkívül a világszín­vonalat képviseli. Az eddig elért eredmények egyelőre szerények, inkább csak a távlatokat villantják fel. Néhány területen már sikerült kooperációs szerző­déseket létrehozni. A ma­gyar üzletekben kapósak az Akai—Videoton együttmű­ködéssel gyártott hi-fi-tor- nyok, sőt nemrég megjelen­tek a boltokban az ugyan­ebben a konstrukcióban elő­állított videomagnók is. (A vetélytárs, az Orion a Ma- cusita-céggel tárgyal.) Ta­valy jött létre az első ma­gyarországi székhelyű ma­gyar—japán termelő , ve­gyesvállalat: a polifoam po­lietilén habot gyárt japán technológia alapján hazai és külföldi értékesítésre. A tá­vol-keleti szigetország nagy kereskedőházainak érdek­lődését jelzi, hogy Budapes­ten már féltucatnyian nyi­tottak képviseleti irodát, köztük olyan mammutcégek, mint a Marubeni vagy a C. Itoh. Természetesen látni kell a korlátokat is: a földrajzi tá­volságot, a magas japán el­várásokat, a gyártási szín­vonal eltéréseit, a vámjel­legű és egyéb sorompókat, mint például azt, hogy ja­pán elsősorban nyersanyago­kat és energiahordozókat vásárol külföldön. Az igazi feladat tehát — ezek figye­lembevételével — a reális lehetőségek felmérése, s mi­nél tökéletesebb kihasználá­sa. Tokió, mint a nemzetkö­zi pénzpiac egyre megbe­csültebb láncszeme fontos szerepet játszik a magyar hitelfelvételekben, kölcsön- szervezésekben, s néhány éve a nemzeti bank képvi­seleti irodát tart fenn a helyszínen. Magas szintű látogatások A gazdasági kapcsolato­kat, a kulturális tudomá­nyos és sportkötelékeket szervesen egészíti ki — s persze vissza is hat rájuk — a politikai kontaktusok­nak az a sora, amely az el­múlt években mind maga­sabb szintre emelkedett. A hetvenes évtizedben minisz­teri (köztük külügyminiszte­ri) látogatásokra éppúgy sor került, mint a két törvény- hozás delegációinak cseréjé­re. Most pedig — a folya­mat eddigi legkiemelkedőbb állomásaként — Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével magyar kormányküldöttség látogat Tokióba. A magyar kormányfő út­ja — a kétoldalú kapcsola­tok, az ígéretes lehetőségek áttekintése mellett — alkal­mat kínál a nemzetközi élet aktuális problémáinak meg­vizsgálására, a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­dések megvitatására is, s remélhetőleg érezhetően, hosszabb távon is elősegíti majd a magyar—japán együttműködés fokozatos bő­vítését. Prágában Gustáv Husák fogadta Várkonyi Pétert (Telefotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents