Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

1985. SZEPTEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mit hoz a jövő óvad 7 Párbeszéd a nézőkkel Sminhóxi közönségszervezők találkozója Minden színháznak ki kell nevelnie a maga közönsé­gét, és meg is kell tartania. Ha szem elől téveszti, hogy közös a játék, légüres térben marad. Lapunk már hírt adott róla: a Szigligeti Szín­házban megkezdődött az új évad. Alig indultak el a pró­bák s a belső műhelymunka, amikor a színház vezetői baráti beszélgetésre hívták meg a közönségszervezőket. A kezdeményezés nem új. De a résztvevők számában Is megmutatkozó nagyfokú érdeklődés a szokásosnál is fontosabbá tette az ered­ményt. Csizmadia Tibor főrende­ző adott részletes tájékozta­tást a műsortervről, a tár­sulat művészi elképzelései­ről, és tömören kettős célt fogalmazott meg: az érté­kes hagyományok ápolása mellett tartalmi, formai újí­tásokra is készülnek. A nagyszínházban zömmel magyar szerzők műveit tűz­ték műsorra, s továbbra is a nézők széles rétegeinek Igényeit kívánják színvona­lasan kielégíteni. A legif­jabbaknak szól az E. T. A. 'Hoffmann regénye alapján készült Cinóber, avagy Hü­velyk Matyi miniszter lesz című tündérjáték. A közép- iskolások is megtalálhatják a műsortervben azokat az előadásokat, amelyek segítik őket a klasszikusok megis­merésében. Bizonyára nagy érdeklő­dés kíséri majd a Táncdal- fesztivál ’66 című előadást, melynek alcíme is jelzi kü­lönlegességét: Vidám puncs- szeletek a ’60-as évekből. Ez a koridézés a harmincasok nemzedéke számára is egy­fajta lehetőség, hogy újra átélje felhőtlennek tűnő gyermekkorát. Az idősebb korosztály szá­mára elgondolkodtató lehet majd Sárospataki István Drágamama c. darabja, amelyet Garas Dezső állít színpadra. A többi bemuta­tó is azt jelzi, hogy mind az igényes, magas színvonalú szórakoztatás jegyében ké­szül. A Szobaszínház továbbra is kísérletezések színtere marad. Viszont új kezdemé­nyezés, hogy a társulat együttműködik az Egri Gár­donyi Géza Színházzal és a Gödöllői Művelődési Köz­ponttal. Az üzemi népművelők, ta­nárok, intézményvezetők — a párbeszéd résztvevői — tetszéssel fogadták a műsor­tervet. A beszélgetésben el­mondták: a közönség a mű­vészeti munka nagyobb saj­tónyilvánosságát, a jobb és több propagandát, az elő­adásokkal kapcsolatos nép­szerűsítő kiadványok megje­lentetését igényelné. A már szinte önálló műalkotássá vált műsorfüzetek — az esz­tétikai ízlésnevelés mellett, — szolgálják tartalmasab­ban az ismeretterjesztést. Hogy színészek és a kö­zönség közelebb kerülhessen egymáshoz, rendszeresen kell találkozniuk a színház­ban és azon kívül is. A rendhagyó irodalomórákat, az iskolaszínház előadásait, a próbák látogatását, a táj­előadások rendszerét jó esz­köznek kell tekinteni ah­hoz, hogy a nézők minden rétege egyenrangú partner­ré váljék. Az ifjúság nevelé­sének is nagyon fontos te­re a művészet. Maradandó katarzis-élményt csak a ma­gyar nyelv tisztaságát őrző, minden elemében igényes, értékes produkció adhat szá­mukra. A közönségszervezők, akik a legnehezebb körülmények között is vállalják a színhá­zi kultúra terjesztését, mun­kájuk megkönnyítéséhez a bérletrendszer rugalmasabb kezelését, az előadások üte­mezésének átgondoltabb ter­vezését kérték. Sehwajda György igazga­tó azzal zárta a beszélgetést, hogy a résztvevők vélemé­nye azonos a színház törek­véseivel : legyen egyszerre élmény színész és néző szá­mára mindaz, ami a színpa­don történik. — bálint — Tanulás családi körben és videóval Újdonságok a TIT-nyelvoktatásban Ügy tűnik, az idegen nyel­vek tanulását ma már nem csupán szorgalmazzuk, ha­nem egyre több azok száma, akik szorgalmasan tanulják is. Ezt bizonyítják a TIT Szolnok Megyei Szervezeté­nek nyári tanfolyamai is, amelyek évről évre sok ér­deklődőt vonzanak. A tanfo­lyamok hallgatóinak külö­nös érdeme, hogy e tipiku­san üdülésre, pihenésre szánt évszakot sem restek köny­vek mellett tanulással tölte­ni. Ezen a nyáron a német és angol nyelv alapjaival is­merkedtek harmincötén a TIT szolnoki Jubileum téri „tantermeiben”. Közülük jó- néhányan az ősszel induló tanfolyamokon folytatják tanulmányaikat. Ám nem csupán nekik nyílik erre le­hetőségük, hanem a legkü­lönbözőbb igényekkel érke­zőknek is. i „Nem kis fába vágták a fejszéjüket” például alzok, akik beiratkoztak a TIT — idén először induló — 300 órás intenzív nyelvtanfolya­mára. Pedig nincsenek is kevesen. A megye csaknem mindegyik nagyvállalata el­küldte hallgatóját a Magyar Keneskedelmi Kamara Észak-alföldi Eizottságával és a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Idegennyelvi Tanszékével közösen szerve­zett tanfolyamra. A hallga­tók hetente egy teljes napot fordítanak az angol és a né­met nyelv tanulására, s a tanfolyam végén — előme­netelüktől függően — közép vagy alapfokú nyelvvizsgát tehetnek. Az oktatást öt cso­portban — hétfői, illetve szerdai napokon — végzik a Közgazdasági Egyetem, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem. illetve az Ybl Mik­lós Építőipari Műszaki Fő­iskola nyelvtanárai. A legnagyobb érdeklődés idén is a hagyományos nyelvtanfolyamok iránt mu­tatkozik. A három évfolya­mon angolul, németül, ola­szul és latinul tanulhatnak a jelentkezők. Hagyományos módon, de dupla óraszám­ban az angol, a német, a francia és a külföldiek szá­mára a magyar nyelv tanu­lására nyílik lehetőség. Az úgynevezett „gyorsított” tan­folyamok hallgatói év végén ..házivizsgát” tehetnek. He­ti 6 órás, intenzív nyelvtan- folyamokat is indít a TIT. Az első és második évfo­lyamra az angol, a német, a francia és a spanyol nyelv iránt érdeklődőket várják. A tanfolyam elvégzése után fakultatív vizsgalehetőséget biztosít a TIT. Idén is indul­nak angol és német nyelv- tanfolyamok nyugdíjasok­nak. Kedvező tapasztalat, hogy a tavalyi „elsősök” kö­zül idén sokan folytatják a tanulást a második évfo­lyamon, de természetesen most is várják a kezdőket. A haladóknak, az alap és középfokú nyelvvizsgára ké­szülő hallgatóknak előkészí­tő tanfolyamokat hirdettek. Az oktatás kislétszámú cso­portokban angol, német, francia és orosz nyelven in- 'duil. Újdonságnak számííta-, nak és ugyancsak nyelvvizs­gára készítenek elő az ide­gennyelvi videós-sorozato­kat felhasználó tanfolyamok. Ezekre azok jelentkezését várják, akik érettségi vizs­gát tettek, vagy a TIT nyelv­tanfolyamának mindhárom évfolyamát elvégezték az adott nyelvből. A gyerekek idén ugyancsak „osztott” csoportokban — külön az al­só illetve felső tagozatos diákok — tanulhatnak an­golul és németül. Remél­hetőleg sokan élnek majd a családi nyelvtanulás lehető­ségével is. Ennek lényege; szülők és gyerekeik közösen sajátíthatják el az angol és német nyelvet a hétvégi, szombaton délelőttönként tartott foglalkozásokon. Ugyancsak idén indít elő­ször idegennyelvű társalgá­si köröket a TIT. A klub­szerű összejövetelek célja a nyelvtudás szintentartása lesz. Ide az angol, a német a francia és az orosz nyel­veket beszélő felnőtteket várják. A nyelvtanfolyamokra még szeptember 15-ig jelent­kezhetnek az érdeklődök. Ktinvvkiállítás az Európai Kulturális Fórum idején Ablak a Az ősszel Budapesten meg­rendezendő Európai Kultu­rális Fórum idején könyvki­állítás nyílik a Budai Várban levő Munkásmozgalmi Mú­zeumban. Az Ablak a világ­ra című tárlaton a helsinki záróokmányt aláíró államok népeinek irodalmából Ma­gyarországon megjelent kö­tetekből, illetve az ezen or­szágokról szóló, magyar szer­zők tollából származó írá­sokból látható reprezenta­tív válogatás. Hazánk politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális életét 900 könyv mutatja be. A 3100 kötetet felvonultató kiállítást a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülése rende­zi. A mai Magyarország életé­vel megismertető — magyar és idegen nyelven hazai könyvműhelyekben készült — alkotások mellett száz, az Országos Széchényi Könyv­tár gyűjteményében őrzött bibliofil kiadvány is helyet kap a tárlaton, Küldöttgyűlés előtt a népművelők egyesülete Beszélgetés Horváth Attilával, az MNE alel nőkével A közeljövőben tartja második küldöttgyűlését a Ma­gyar Népművelők Egyesülete. A fiatal szervezet ma már több, mint kétezres tagsága az elmúlt három esztendőben végzett munka tapasztalatait, eredményeit összegzi ezen a fórumon. Horváth Attilát, az MNE alelnökét, a Szolnok me­gyei szervezet titkárát is egyfajta visszatekintésre kértük. — Annak idején, 1979-ben mi indokolta az egyesület létrejöttét? — Akkoriban számos egye­sület alakult országszerte A népművelők is úgy vélték, hogy szakmai érdekeiket közvetlenebbül, eredménye­sebben képviselhetik, ha egyesületet alakítanak. Ugyanakkor nagy szükség volt a szakmai összetartozás erősítésére is, hiszen jelentős azoknak a népművelőknek a száma, akik majdnem telje­sen „elszigetelten” dolgoznak, lia(kóhelyükön . semmiféle szakmai közösségre nem szá­míthatnak. Az ország két és fél ezer művelődési háza kö­zül ezer „egyszemélyes”, Szolnok megye települései­nek egyharmadán jellemző ugyanez. — Mindehhez hozzátehet­jük, hogy a közművelődés­nek nem kizárólagos „hajlé­kai” a művelődési házak. A szakemberek meglehetősen szerteágazó területen dol­goznak. — Az egyesület éppen ezért nyitottabb más hasonló szakmai szervezeteknél. A vállalati szefnélyzetis éppúgy tagja, mint a termelőszövet­kezeti vagy éppen a múzeu­mi népművelő, a tanácsnál dolgozó közművelődési szak­ember, vagy a művelődési ház pénzügyi előadója. A népművelők egyesülete alig­hanem az egyetlen olyan szakmai szervezet, amelyben a szakmai létet nem feltétle­nül a diploma igazolja. A tagság összetétele így megle­hetősen heterogén. Ennek előnye az egyesület széles körű társadalmi kapcsolatain mérhető, hátránya talán, hogy nehéz a sokféle igényt kollegákéval. — Az egyesület Szolnok megyei szervezete az elsők között, már 1980-ban meg­alakult. — A harminc alapító tag mellé azóta százharmincán csatlakoztak. A jelenlegi létszám megközelítőleg azo­nos a megye művelődési ott­honaiban dolgozó főhivatású kollégákéval. — Milyen tervekkel indul­tak? — Nagy hangsúlyt helyez­tünk a szakmai tevékenység­re. Az elmúlt 5 esztendő alatt jó néhány jelentős prog­ramot meg is valósítottunk. A kultúra és a demokrácia kérdéseit, összefüggéseit elemző „Szolnoki párbeszé­det” említeném például, amelyre több megyéből ér­keztek kollégák. Sikernek könyvelhetjük el azt is, hogy az országban elsőként a Szol­nok megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságán valósult meg a középfokú népműve­lőképzés. A képzés tematiká­ját trü készítettük el s ezt az ország több megyéjében átvették. A szolnoki mintára máshol is bevezették a há­roméves középfokú szakem­berképzést, szakképzettséget igazoló oklevelet egyelőre azonban csak a mi hallga­tóink kapnak. A szakmai programok szervezése mel­lett azonban az utóbbi esz­tendőkben egyre több ener­giát kellett fordítanunk a jo­gos érdekképviseletre. — Miért? — Sok nyugtalanító jelen­séget tapasztalunk. A közel­múltban a megyében széles körű felmérést végeztünk a népművelők élet* és munka- körülményeiről. Sajnos azt kellett megállapítanunk, hogy a réteg hátrányba ke­rült más értelmiségiekhez ké­pest. Ennek következmé­nyeként egyre inkább szá­molnunk kell a dekvalifiká- cióval is. A felsőfokú vég­zettségű szakemberek sorra hagyják el a pálvát, vagy pedig termelőüzemekben, szövetkezetekben vállalnak népművelői munkát. Termé­szetesen mindezt a nagyobb jövedelem reményében te­szik. Helyüket a művelődési otthoni hálózatban többnyire csak képesítés nélküli vagy kevésbé (képzlett sirakeijibe­rekkel tudják betölteni. Ügy vélem erre a jelenségre na­gyobb figyelmet kellene for­dítani, hiszen nem csupán a szakma jövőjét, teszi kétsé­gessé, hanem súlyos társadal­mi következményekkel is járhat. — Az egyesület mit tud tenni a kedvezőtlen jelensé­gek felszámolásáért? — Szorgalmazzuk a köz­ponti intézkedéseket, ámbár nem hiszünk azok egyedüli „megváltó” voltában. A helyi tanácsok is sokat tehetnének annak érdekében, hogy meg­tartsák a szakembereket. Legkézenfekvőbb az összeha­sonlítás a pedagógusok hely­zetével. Nem megy ritkaság­számba, hogy a népművelő ugyanazzal a végzettséggel, „A természet” címmel rendezte!; nemzetközi tárlatot a Pécsi Galériában. A kiállítás­ra 26 ország 126 művésze küldte el alkotását, festményeket, grafikákat, fényképekéi és szobrokat, melyek mind a természet sokszínűségét matatják be. A képien; Christ« (USA): Becsomagolt pari diplomával 800—1000 forint­tal kevesebb fizetést kap, nem szólva arról, hogy az egyéb juttatásokból sem ré­szesül. Félreértés ne essék, nem a pedagógusok bérét so- kalljuk, és irigyeljük, hanem a népművelőkét keveselljük. — A pálya megtartó ere­jét a kedvezőtlen munkafel­tételek és körülmények sem növelik. — Való igaz, csak egy példát említenék. Akkor, amikor az 5 napos munka­hét bevezetésével, növeke­dett és felértékelődött a sza­badidő, a népművelők sza­badideje egyre kevesebb. Különös mértékben érinti ez az „egyszemélyes” intéz­ményekben dolgozó szakem­bereket. Nekik úgyszólván egyetlen szabadnapjuk sincs. Ugyanakkor az intézmények egyharmada teljesen, sok helyen a használhatatlansá­gig „leromlott”. Kevés azok­nak a művelődési házaknak, klubkönyvtáraknak a száma, amelyek valóban megfelelő körülményeket biztosítanák a munkához. Tisztában va­gyunk azzal, hogy ennek jó­részt gazdasági okai vannak, de azt is tapasztaljuk, hogy a takarékossági intézkedéseket nem egy településen legelő­ször éppen a közművelődés „sínyli” meg. Az állami tá­mogatás mértéke sem tud lépést tartani az igényekkel, nem szólva arról, hogy az üzemi, vállalati, termelőszö­vetkezeti támogatások ösz- szege is tendenciájában csök­kenő. Az egyesület egyik leg­fontosabb feladatának éppen azt tekinti, hogy segítsen ab­ban, hogy a népművelők „át­vészeljék” ezt a nehéz idő­szakot s a rossz körülmények ellenére is eredményeket produkáljanak. — Milyen lehetőségeik vannak erre? — Ügy tapasztaljuk, hogy az egyesület iránt van biza­lom. Ezt bizonyítja az is. hogy évről évre növelni tud­tuk sorainkat. Sajnos, ko­rántsem tudunk még annyit tenni, mint szeretnénk, de például a szakmai elismeré­sek, kitüntetések odaítélése­kor már támaszkodnak az egyesület véleményére. Ér­dekvédelmi munkacsopor­tunk több esetben sikerrel képviselte jogos panasszal élő kollegáinkat. Törekszünk arra is, hogy minél több al­kalmat teremtsünk szakmai, baráti kapcsolatok kialakítá­sára. Sikeresek külföldi szak­mai kirándulásaink, a far­sangi összejövetelek. A jö­vőben szeretnénk, ha tag­jaink egyre inkább bekap­csolódnának az országos szakmai szervezetek prog­ramjaiba is. Már említet­tem, hogy tagságunk összeté­tele meglehetősen heterogén, az igények sokfélék. Ezért az egyesületen bélül szakmai csoportokat alkítottunk, ame­lyek a speciális igények ki­elégítésére hivatottak. Mun­kánknak szaporodnak a Pár­tolói is. Bázisintézményünk­kel, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal és a me­gyei tanáccsal az élen a Te- szöv, a Mészöv, a Kiszöv, va­lamint a Jászalsószentgyör- gyi Petőfi Tsz mindig kész a segítségre. A nyári zebegé- nyi családi szabadidőtábort például — amely az ország­ban is egyedülálló — lénye­gében a Teszövvel közösen szervezte, rendezte a megyei szervezet. Reméljük, a jövő­ben gyümölcsözőbb lesz az együttműködésünk a Közal­kalmazottak Szakszervezel tével is. Eredményt várunk attól az „ajánlástól” is, ame­lyet az élet- és munkakörül­mények vizsgálata után1 jut­tattunk el a községi, városi tanácsokhoz, pártszervek- hez, hisz meggyőződésünk, hogy sokat segíthetnek a népművelők egyáltalán nem könnyű helyzetének javítá­sában TÜrök Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents