Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-26 / 226. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 26. folyamán gyorsan eltárvoillt. ják a lebegő szilárd és folyékony szennyező részecskéket. Az eső levegötisztító hatása viszont nem. terjed ki a légnemű szennyező anyagokra. például az ipari füst- bőL származó kéndioxidra, mert gázokat nem lehet vízpermetezés útján eltávolítani. A másik fontos tényező a porképződés megszüntetése. A lehulló kiadós eső nedvessé teszi a földet, és ezzel véget vet a porképződésnek. Ismét fontos hatás. hogy a zivatarfelhő belsejében rendkívül, heves felszálló légmozgás uralkodik. Ennek sebessége sokszor 10—20 méter másodpercenként. Ez annyit jelent, hogy a zivatarok belsejében óriási levegőmennyiség száll fél a magasba. A felszálló mozgás a zivatar- felhő 'legfelső részéig terjed, amely sokszor 6—8 km magasságban, van. de néha 8—11 km közti magasságban,. Ezek a felszálló légoszlopok igen nagy mennyiségű szennyezést visznek magukkal a magasabb levegőrétegekbe. E nagy felszálló légmozgás igen hasznos az alsó levegő- réteg megtisztítása szempontjából, mert ezzel a szennyezés jelentékeny felhígítását hozza létre. A zivatarok alkalmával új légtömegek érkeznek, amelyek tisztábbak, mint a zivatar előtti meleg, fülledt légtömeg. Képünkön,: közelgő zivatarfelhő. KÁBÁK ÉS HÉBER A tökfélék a kétszikű növények egyik rendjét alkotják. Lágyszárú, egyéves kúszónövények, leveleik ka - réjosak, virágjaik rendszerint nagyok, sárgák. Termésük kábák, azaz nagy, sokmagvú bogyó, amelynek külső kérge pergamenszerű, belső rétege húsos, leves. A tökfélék kb. 800 fajának nagyrésze trópusi, de kontinensünkön is sok meghonosodott (sütőtök, pézsmatök, görögdinnye, sárgadinnye, uborka stb.) Az India és Afrika trópusairól származó lopótök (Lagenaria vulgaris) két hazai változata a kábák- és a hébértök. Melegebb vidékeinken mindkettőnek eléggé megkeményedik a külső termés héjrétege ahhoz, hogy borlopónak, víztartónak vagy akár boros- és pálin- kásbutykosnak is használni lehessen. A kábák- és hébértököt annak idején a pásztorok ültették. ősszel, amikor a termés megérett, leszedték, a kéményben felfüstölték, hogy vörösesbarna alapszínt kapjon, majd kifúrták, kitisztították a tököt. A mintázatot faragó-bizsókkal karcolták bele a tárgyba. Legtöbbször előrajzolás nélkül. A karcolt mintát kalapzsírral, korommal dörzsölték be, a hátteret pedig savak keverékével színezték barnás, sárgás árnyalatúra. A Dunántúlon a pásztorok ilyen kábák ban tartották ivóvizüket, s mert szijjal erősítették a nadrágszíjukra, a tárgy nyakát legtöbbször nem díszítették. A hébére- ket — a bornak a hordóból történő kiszívására használt lopótököket — ugyancsak rajzolatos karcolásokkal díszítették. De ma már ez is csak dísztárgy, hiszen a gyakorlatban sokkal praktikusabb és higiénikusabb az üvegből íúvott lopó. Képünkön a kabaktök díszítésének nagy műgondot és szakértelmet, művészi érzéket kívánó munkáját láthatjuk egy „aranykezű” mester keze nyomán. |A tudomány világa Prognózis a világűrből A pontosabb meteorológiai előrejelzésért — Az űrkutatást — negyedszázados múltja ellenére még ma is sokan valamiféle földi dolgoktól elrugaszkodott, magasztos tudománynak tartják. Különösen a kozmosz kutatásának -kezdeti szakaszában elképzelni is nehéz volt, hogy mindezek az eredmények a hétköznapi embernek is hasznára lehetnek. A felhasználók sorában elsőként jelentkeztek a me- teorólógusok — mondja Kozák Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese. — A közelmúltban egy olyan hazai vevőállomás megépítéséről született döntés, amelynek segítségével a korábbiaknál jóval több információt kaphatnak a világűrből a meteorológusok, s rajtuk keresztül az egész népgazdaság. Kérem, vázolja röviden azt az utat, amely idáig vezetett. — Már az űrkutatás kezdete előtt is jól kiépített megfigyelőhálózat állt a világ időjáráskutatóinak rendelkezésére, ám ezen a hálózaton nagy lyukak is voltak. A tengereken például nem lehetett rendszeres megfigyeléseket méréseket végezni, pedig köztudott, hogy a kontinensek időjárása szempontjából legfontosabb légköri események zöme az óceánok térségében játszódik le. 1960_ban állították pályára az első olyan mesterséges holdat, amely meteorológiai adatokat szolgálatott, akkor még főleg a felhőborítottság- ról. Kétségtelenül nagy technikai bravúr volt, de az így nyert adatok kissé idegenek voltak a hagyományos földi eszközökkel nyert adatok között. Gyakorlatilag csak a két űrkutatási nagyhatalom vette érdemi hasznát. Kutatási célokra természetesen bármely ország hozzájuthatott a felvételekhez, de ezak csak esettanulmányok voltak égy olyan gyorsan változó rendszer szempontjából, mint az időjárás. Igazi változást az hozott, amikor a hatvanas évek derekán működni kezdtek az automatikus képtovábbító rendszerek, ame(- lyeknek az adásához — nyílt adásról lévén szó — bármely ország hozzáférhetett. Nálunk 1967 novemberében készült el az első vevőállomás, amelynek segítségével ezeket a képeket venni lehetett. Időközben kiderült, hogy a műholdakról nyerhető információk tartalmát lényegesen ki lehet szélesíteni. Bármilyen csodálatos műszer az emberi szem, a meteorológia szempontjából nem mindig a lényegesebbet látja. Megjelentek a közeli, majd a távoli infravörös tartományban felvételeket készítő kamerák. Az is kiderült, hogy a meteorológusok által használt 137 MHzi-es hullámhosszon nagy felbontású felvételeket nem lehet továbbítani. A hagyományos felvétel nyolcszáz sorból áll, soronként nyolcszáz képelemet tartalmaz. Az információtovábbítás növelésének igénye hívta életre a hetvenes évek közepén azt a berendezést, amellyel négyezer kép elemet lehelt soronként továbbítani. Ilyen adattömeg azonban vizuálisan már feldolgozhatatlan. fogadásukhoz számítógép szükséges. A két technika közötti különbséget talán a hagyományos és a digitális hanglemezek közötti különbséghez tudnám hasonlítani. A műholdról továbbított adatok az úi eljárás szerint nem analóg módon, hanem számszerű értékek formáiéban digitális úton érkeznek a Földre. Ehhez szükséges a szóban forgó vevőállomás. — Mennyibe kerül az or- szánnak az. hogy hozzájussunk ezekhez az adatokhoz? — Egyelőre semmibe. Az űrkutatási nagyhatalmak, amelyek a műholdakat felbocsátják. nem ifizettetik meg a felhasználókkal a ráfordítások tetemes részét kitevő hordozórakétákat, fedélzeti berendezések árát. Nekünk csupán a vevőállomást kell felépítenünk. Ez az új berendezés esetében kb. 70 millió forintos költséget igényel, amelyre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyújtott fedezetet. — Megéri ez nekünk? — Alaposan elemeztük, hogyan térülnek meg az egyes gazdasági ágazatok számára nyújtott meteorológiai szolgáltatások. Meg kell jegyezni, hogy ez a haszon nem nálunk, a szolgálatnál, hanem országos szinten jelentkezik elsősorban. Végül is úgy ítéltük meg, hogy az új (Vevőállomás ‘,'2—4! éven belül megtermeli az árát. A hazai szellemi kapacitás képes az előállítására. A fő vállalkozók a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem. Az elsődleges felhasználók a meteorológusok, de természetesen nem öncélúan, hiszen az általunk feldolgozott és továbbított adatoknak nagyon sok haszon- élvezője van. — Mekkora a népgazdasági igény az önök szolgáltatásaira? — Megvizsgáltuk az egyes gazdasági ágazatok időjárástól való függőségét. A legjobban a mezőgazdaság, a légi- és a közúti közlekedés van ráutalva a szolgáltatásainkra. Hogy csak egy példát mondjak: közismert, hogy mennyi kárt okoznak nálunk a korai fagyok, s hogy az újfajta, magas termést hozó vetőmagok milyen érzékenyek a talajhőmérsékletre. Az ország 6 millió hektáros vetésterületén nem lehet mindenütt talajhőmérőket elhelyezni. A műholdak felvételei alapján felhőmentes időben 0,5 C-fokos pontossággal meg lehet állapítani a felszín hőmérsékletét, s ebből több évtizedes adatsorok alapján a szakemberek már azt is tudják, mennyi a hőmérséklet 5 cm mélyen. De hasonló információkkal szolgálhatunk a taljanedves- ségről, vagy például a repülőknek, autósoknak, a vasútnak a ködviszonyokról, a távfűtőműveknek, a nyaralni indulóknak a várható hőmérsékletről, stb. — Mivel az időjárás gyorsan változó rendszer, ezeknek az információknak akkor van igazán értékük, ha minél gyorsabban továbbítani lehet a felhasználókhoz. Ezt hogyan képzelik el? Gondolom, nem telefonon. — Az új vevőállomás azt is lehetővé teszi, hogy az akár félóránként érkező adatokat azonnal leldolgozzuk, és rögtön továbbítsuk is. Most tárgyalunk a televíziós Képújsággal, amelynek segítségével a leggyorsabban és a legolcsóbban továbbíthatnánk bárki számára. — Mikor és hol épül meg az állomás? — A Központi Előrejelző Intézetbe telepítjük, az év végére fog elkészülni. Ez a berendezés egy jó évtizedig biztosítja a helyünket a fejlett meteorológiai szolgáltatásokat nyújtó országok sorában. Németh Géza Bárki megfigyelheti, hogy a nagy nyári zivatarok előtt a levegő többnyire erősen szennyezett, a zivatar után pedig tiszta, üdítő levegő vesz körül bennünket. Sokáig azt hitték, hogy a villámok tüze „elégeti” a levegőbe jutó szennyező anyagokat Ma azonban, mór tudjuk, hogy a villáimban nincs tűz, nincs égés, hanem csak izzó levegői, amely fényt lövelli ki magáiból. A meteorológiai kutatás kiderítette, hogy többféle hatás játszik közire a levegő meg- ttsztótásáiban.. A .Legnyilvánvalóbb a zivataros esők kimosó hatása az alsóbb levegőrétegekre. A zivataros eső különlegesen nagy vízcsap-, pekiből áll, ezek zuhogásuk Óriás vizi erőmű Szinte fantasztikus méretű építkezés folyik Dél- Amerikában. A kontinens három állama — Argentína, Brazília és Paraguay elhatározta, hogy közös erővel épít duzzasztógátat és erőművet a hármas határvidéken. A munkálatok befejezési határideje 1989. Ekkorra a teljes erőműnek el kell készülnie. 18 turbinája 12 600 000 kilowatt teljesítményre lesz képes. Hogy milyen óriási szám ez, talán azzal érzékelhető legjobban, ha az épülő paksi atom - erőmű teljesítőképességével vetjük össze. Az Itaipu- erőmű mintegy tizenötször több villamos energiát szolgáltat majd. Ehhez másodpercenként 58000 köbméter víz folyik át rajta. 220 méteres szintkülönbséget legyőzve. Teknősrezervátum Francia-Guyanának 320 km hosszú a tengerpartja, az itt élő teknősök egyik fő tojáslerakó helye. A hatalmas méretű kérgesteknős súlya elérheti az 500 kg-ot, átmérője a 2,5 métert. A hüllők nagy világvándora; jelzett példányokkal bizonyították, hogy 5000—6000 km-es távolságot is megtesz az óceánban. Ennek a fajnak mintegy 15000 nősténye rakja évente párzás után a guyanai tengerpart homokjába teniszlabda nagyságú tojásait. Még négy faj jár ide hasonló célból, többek között a levesteknős is, az ínyenc- konyhák csemegéje. Az utóbbi évtizedben végzett felmérések szerint azonban igen sok tojás pusztul el. Sok természetes ellensége mellett legveszélyesebb ir- tója az ember. Francia kezdeményezésre a guyanai hatóságok úgy döntöttek, hogy 22000 hektáros területen három teknősrezervátumot hoznak létre, ahol szigorúan tilos a tojásgyűjtés. Ma már rengeteg területen alkalmaz zák a különböző műanyagokat. Ilyenkor persize tekintettel! kell lenni arra, hogy a műanyagok és a hagyományos szerkezeti anyagok tulajdonságai eltérőek, ezért alkalmazási, felhasználási módjaik is különbözőek. Mindenesetre tény. hogy a műanyagok jelentősen kibővítették a szerkezeti anyagok választékát. így történt ez a vízgazdálkodásban, és a vele kapcsolatos területeken is. Kétségtelen, hogy voltok és vannak kellemetlen tapasztalatok a sok nagyszerű eredmény mellett, de ez a helytelen műanyag- felhasználásnak köszönhető, és nem magának a műanyagnak, miután rossz műanyagok nem léteznek. Vízgazdálkodási szempontból a fóliás és műanyaglapé« megoldások a legújabbak. Számos országban ma már műanyagfólSával biztosítják a következő vízgazdálkodási feladatok véghezvitelét; öntöző-, belvíz- és zápor-vízcsatornák burkolása, úszómedencék, tárológödrök szigetelése. A mező- gazdaságban a hígtrágyát és a folyékony műtrágyát is erős fóliával kibélelt gödrökben raktározhatjuk. Képünk a műanyaglapok egyik speciális alkalmazását mutatja. A töltések jobb és biztonságosabb megerősítésére Terrafix néven különleges műanyag szűrőszövedéket hozott forgalomba egy nyugatnémet cég, amely a vizet átibocsátja, de az eróziót meggátolja. Az igény abból adódott, hogy a vízi utak egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, a gyors és nagy hajók — az előidézett nagy vízmozgással, hul- •lámikeltéssel — sok kárt tesznek. A hegesztéssel egyesített pofi am id - poliészter szűrőlapok lerakását, és ezt követően, a betonnal össze- <|rősí tett .kövek elhelyezését speciális hajókról, a forgalom akadályozása nélkül végzik. A töltésvédelmet nemesacél drótokkal függesztik fel a töltéskoronára. végül a töltést zöld növénytakaróval illesztik be a tájképibe. ■ Aiu ILyOllf2!nr y'w'öVoY **&Éf**Mdf?y " ■ . '■%■":■ -■■’■■ :*\•**“ " ' ■'•s *JgLi -v. - '--LúíTöltésvédelem műanyaglapokkal
