Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-25 / 225. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 25. Mezőőrök Különös eset történt az egyik állami gazdaság földjén,: a szolgálatot teljesítő mezőőr káposztalo- pásom érti két férfit, akik — a mezőőrt észrevéve — autójukba vágták magukat s el- szeleltek. Erre a mezőőr fegyverét használta, A gumikerekekre célzott, de elszámította magát, és ibélelőtt a személyautóba: a bentülők életveszélyes sérülést szenveditek... Az eset kapcsán kézenfekvő a kérdés: jogosan használta-e fegyverét a mezőőr? És egyáltalán, mennyire gyakoriak a hasonló epizódok? Vajon a mezőőri szolgálat képes-e ellátni a feladatát? Talán sejthető, a szóban forgó esetiben a mezőőr túllépte a hatáskörét, súlyos hibát követett el. Fegyverét csak önvédelemből használhatta volna Sietve hozzáteszem: hasonló eset nagyon ritka, sokkal gyakoribb az olyan; amikor a lefülelt tolvajok a fenyegetéstől, sőt a tettlegességtől sem riadnak vissza. Ebből is látható, a mezőőri szolgálat nem tartozik a könnyű mesterségek közé. Az egyikori csőszök örökébe a 60-as években léptek a mezőőrök, a hálózatot 1968- ban szervezték meg. A mai mezőőri szolgálat alapjait 1980-ban rakták le. Két évvel később újabb rendelet született, amely engedélyezte, hogy a tanácsok és a mezőgazdasági üzemek együttesen is foglalkoztathatnak mezőőrt, illetve tágította a mezőőrök munkavállalási lehetőségeit. Jelenleg mintegy 5000— 6000 mezőőrt foglalkoztatnak az országiban. Az alkalmazás feltételei sokrétűek. Szolgálatot csak büntetlen előéletű. fegyvertartási engedéllyel rendelkező, politikailag és erkölcsileg megbízható. rátermett személyek vállalhatnak. A munkakör fokozott felelősségét tükrözi, hogy a szolgálatba lépők esküt tesznek. A mezőőri hálózat kialakítását nehezítette — részben ma ás nehezíti — a feladat lebecsülése. 1982-ig iobbára olyanokra bízták ezt a munkát, akik másutt nem kellettek. De három éve, — az említett rendeletnék köszönhetően — már fiatalok, sőt diplomások is vállalják ezt a munkakört. Az újabb jelentkezőket elsősorban a természet közelsége és szépsége csábítja a határba. Sokan — az egészségesebb éltetköriiű.- ményekért — még az alacsonyabb fizetést is vállalják. Persze, egyes helyeken borravalóra is van lehetőségi A hétvégi telkek, üdülők őrzése például nem tartozik az üzemi mezőőri feladatok közé, ám az értékesebb házak tulajdonosai szívesen nyomnak egy-egy ötszázast a körzetükben szolgálatot teljesítő őrnek, mondván: vessen egy pillantást az ő telkükre is. A mezőőrök kiválasztása ma még eléggé esetleges, a nyolc általános iskolai végzettség nem kötelező. A jelentkezők négy előadást hallgatnak meg majd vizsgát tesznek. A szolgálatba lépők közül nemi mindenki kér fegyvert, van. aki a használatát nem tartja szükségszerűnek. Az biztos, hogy a jövőben jobban kell törődni a mezőőrök kiválasztásával, szakmai képzésükkel. Különös tekintettél a fegyverhasználatra. Megengedhetetlen ugyanis, hogv a helyzetet rosszul felismerő, netán hatalmaskodó mezőőr fegyvert fogjon a néhány szem cseresznyét eltulajdonítóra. Általában ott működik jól a mezőőri szolgálat, aholi körültekintően szervezték meg az üzemi rendészetet. Ebinek keretében megoldható a rendszeres szakmai képzés, az ellenőlr- zés, a mezőőrök védelme. A mezőőri munkában sok függ a fellépéstől. Az agresszív ember könnyen felbőszítheti a fülön csípett tolvajt, amiből konfliktus lehet. A jó mezőőr higgadt, tapintatos, s a nehéz helyzetekben is feltalálja magát. Abból indul ki; az emberek azért fogadnak fel mezőőrt, mert hasznosnak, nélkülözhetetlennek tartják a munkáját Ha pedig annak tartják, a tolvajok ellenében is támogatják. Számíthat rájuk. Cs. J. Hz MNB és a vállalatok kapcsolatainak változásai Tanácskozást szervez a Közgazdasági Társaság Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei szervezete és a Magyar /Közgazdasági Társaság megyei szervezete ma délelőtt 10 órára hívta össze a Szolnok megyei tagvállalatok vezetőit és szakembereit konzultációra, a SZOTÉV József Attila út 36. szám alatti földszinti tanácstermében. A téma az 1986. évi gazdasági szabályozók várható változásait öleli fel, vagyis a Magyar Nemzeti Bank és a vállalatok újszerű kapcsolatait ecseteld az érdekeltek előtt. Az előadást dr. Barta László, az MNB Szolnok Megyei Igazgatóságának osztályvezetője tartja, s ő vezeti a konzultációt is. Több ezer vizsgálat — Rendelés éjjel-nappal Négylábú betegek A karcagi áliatkórház betegei között megtalálható az elefánttól kezdve a gyöngy- házteknőcökig mándenfajta állat Elsősorban mégis a gazdasági haszonállatok, juh ló, szarvasmarha, sertés gyógyításával foglalkoznak ott. Az 1976-ban épült kórház mint járványfelügyeleti intézmény is működik, három fertőtlenítő gépkocsival látja el ezt a feladatot. A beteg állat felvételekor fertőtlenítő mosáson esik át, hogy elkerüljék az utófertőzést, majd a műtét vagy a kezelés elvégzése után külön öoxba kerül. A pontos diagnózis megállapítását elősegítik a laborhelyiségekiben elvégezhető vizsgálatok. Nagyobb testű állatok fogadását rakodórámpák teszik lehetővé. A gazdasági haszonállatok gyógyulásig a kórház területén kapnak férőhelyet. A kedvtelésből tartott állatok elhelyezése sem jelentene gondot, de erre ezddáig nem volt igény, mivei a kisállat- forgalom kiesik a karcagi betegellátásból; elsősorban a városban a város területi elhelyezkedése miatt. A haszonállat vizsgálati díja államilag támogatott, összesen 60 forintba kerül, a kedvtelésből tartott álatoké viszont 110 forint. A rendőrségi és vakvezető kutyák vizsgálata természetesen jóval kevesebb ennél, alkalmanként 40 forint. Évente 3 ezer 500 állatot kezelnek a karcagi állatkór- házban. A személyzet 24 órás munkaidőben, éjjel-nappal várja az orvosi segítségre szoruló négy- és kétlábú panaszosokat. Szociális tervek Irányelvek a vállalatoknak A VII. ötéves vállalati tervekhez kapcsolódó szociális tervek kidolgozásához irányelveket adott ki a Pénzügyminisztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen. A szociális tervek új elemeiről, a legfontosabb tennivalókról — amelyekre az irányelvekben is felhívják a vállalatok figyelmét — a SZOT- ban tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták: az új középtávú szociális tervek elsősorban abban különböznek majd az eddigiektől, hogy a jövőben csak azokat a szociális juttatásokat tartalmazzák, amelyeket a dolgozók a vállalattól kapnak valamilyen formában. Korábban ugyanis á vállalatok szociális tervekben vették számba a munkavégzés biztonságát fokozó intézkedéseket is, de miután a munkavédelem irányítása állami feladat lett, tervezése is elvált a szociális feladatoktól. A gazdasági és a szociális tervek összhangjával kapcsolatban az irányelvek felhívják a vállalatokat: műszaki gazdasági fejlesztési elgondolásaik kidolgozásakor eleve vegyék figyelembe, hogy a változások, az új beruházások, az új követelmények milyen hatással vannak a dolgozókra. Anyagi lehetőségeik jobb kihasználása érdekében a vállalatok keressék az együttműködés lehetőségeit más külső szervekkel, főként a környékbeli vállalatokkal, a helyi tanácsokkal. A SZOT- ban ehhez hozzáfűzték: a vállalatok kultúrházai nagyobb részt kihasználatlanul állnak, holott számos olyan rendezvénynek adhatnának otthont, ahová nemcsak a gyáriak, hanem a környékbeli lakók is szívesen ellátogatnának, de a vállalati sportpályákat is megnyithatnák a külső érdeklődők előtt. A fenntartási költségeket csökkentené továbbá, ha a vállalati üdülőket — amelyek általában csak július—augusztus hónapokban foglaltak — a nyári főszezonon kívül is igénybe lehetne venni pihenésre, továbbképzésre például az IBUSZ vagy más utazási irodák közvetítésével. A közös üzemeltetési formák bevezetésével azok a vállalatok is többet tudnának nyújtani dolgozóiknak, amelyeknek anyagi lehetőségei nem tesznek lehetővé új szociális beruházásokat. „Szeretnék felmutatni valamit” — mondja a tanácstag haláazasszony A Vágóhíd u. 30. sarokház. A telek végében a Tisza, az utca túloldalán egy üres, beke- rítetlen telek. Most. egy kis Polski és egy lakókocsi áll rajta. Ifjú Kovács Gézáné, a halász-tanácstag olyan „ami szívemen, a számon”, szókimondó fiatalasszony. — Hogyan lettem halász? Ügy, hogy férjhez mentem, és egy halászdinasztiába kerültem. A férjem családjában mindenki halász. Nekem nagyon megtetszett a mesterség, talán azért is, mert Vaján, ahonnan származom, nem ismerik. 1981-ben kerültem a tsz-ihez, mint halász. A férjem a szolnoki brigád vezetője, az édesapjával együtt hálásaik. A Tiszán egyénileg dolgoznak, a csatornákra, meg a halastavakhoz brigáddal járnak. Sokan irigylik a halászokat a kötetlen munkaidő miatt. Csak azt nem tudják, az irigyek, hogy borzasztóan nehéz fizikai munka ez. Na, jó, a nőknek segítenek, a halászathoz kell a férfierő. Nyáron hajnali háromkor kelünk, hogy reggel hétre végezzünk, mert a halai, nem lehet melegben tartani. Általában két ladikból halászunk, ha kecézünk, akkor mindenki külön-külön megy. Milyen volt az idei nyár? Az egyik nap megáradt, a másik nap megapadt a Tisza, ez nem jó. A tavaszi áradás a jó, ha a víz nem hideg, akkor előjönnek a halak. Az idén volt áradás, de a víz hideg maradt. Mi tetszik a halászatban? Hát tényleg az, hogy kötetlen foglalkozás, nem parancsol senki. Mi magunkat hajtjuk. Hogy lettem tanácstag? Szülői munkaközösség elnöke voltam az Újvárosi Általános Iskolában és az iskola igazgatója javasolt, úgy keresett meg a népfront. A jelölőgyűlésen még Balázs Géza bácsit is javasolták a népfront két jelöltje mellé, hármunk közül engem választottak meg. Hát nem gondoltam, hogy ennyire el vagyunk hanyagolva, eny- nyire nincs pénz a fejlesztésre a sorompótól a kórházig terjedő 59-es körzetnek. Mire elég az az évi 80 ezer forint, amit a tanácstagi körzet kap? Kellene járda, egy jól ellátott ABC, normális körülmények a lengyel piacon, mert ha kimegy az ember az utcára, néznie kell, hova lép. A gázt szeretnék bevezetni a Durst János utca lakói, ha megkapnák rá az engedélyt. Jártam a tanács műszaki osztályán, és megmondták, hogy mivel új az útburkolat, nem járulnak hozzá a felbontásához. Ezt megértem, csakhogy az emberek 70—80 százaléka igényelné a gázt. Aztán: nagyon kellene egy gyalogátkelőhely a Fenyő étterem környékén, vagy legalábbis kitennének egy figyelmeztető táblát a járműveknek! Megint csak a műszaki osztály válaszolt: forgalomszámlálást végeztek, szerintük nem indokolt, hogy itt gyalogátkelőhely legyen. Dehogyis nem indokolt! Csak nehogy baleset legyen a figyelmeztető! Aztán az iskola. A városban már csak az újvárosiban van váltott műszakú tanítás. Kevés a tanterem. Nagyon, meg érezzük, hogy peremkerület vagyunk. Megijesztettek: na, itt várhatod a társadalmi munkát. Én úgy látom, mozgósíthatók az emberek, ha értelmét látják. Azt hiszem, csinálom öt évig, ha látom, hogy van eredménye, akkor talán tovább is. Ha nincs, akkor leköszönök. De szeretnék valamit felkutatni. Egri Sándor Felvételeink a jászberényi állat- és kirakodó- vásáron készültek — nzs — VÁSÁRI P I L L A N A T O K
