Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

1985. SZEPTEMBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 | A tévé ■ ■ * «• lneper nyoie e kitt 1 A Népszínház vendégjátéka Lengyel Menyhért: Róza néni Minden bajok okozója Gyurika, a gyerek. A zord atya (Komlós Róbert) a szerelmes ifjú (Garay Róbert), a mama (Lestyán Katalin), Róza, a mindentudó (Sándor Jolán) és az ál­dozat (Incze Ildikó) Jó dolog, hogy megszokott és kedvelt műsoraink egyi- ke-másika új munkatársak­kal, műsorvezetők csatasor­ba állításával frissít, ily módon is új színekkel gazda­gítván tartalmát. Régi műsorok— új arcok Ez történt mostanában A Hét háza táján és a kulturá­lis magazinnál is. Űj arc, új egyéniség, új színek! Példá­ul a Vinkó Józsefé, akit a JStúdió ’8^-ben( üdvözölhet - tünk kedden este, s aki mel- lésleg csupán „bedolgozó'1, azaz nem főhivatású televí­ziós, de megnyerő egyénisé­ge, kulturális felkészültsége révén — úgy érzem — hama­rosan kedvenceink közé tar­tozik majd. Esetében nem áll az öreg bölcsesség, hogy tud­niillik, nőmén est omen ne­ve ellenére — vinkó ugyanis gyenge, savanyú bort jelent — maradva az italoknál, ne­mes kadarkája lehet az Érdi Nándor főszer készt étté ma­gazinnak. Vele talán tovább erősödhet a magazin kritikai magatartása, hisz Vinkó Jó­zsef kitűnő ismerője a szín­ház és dráma világának, ma­ga is gyakorló színházi em­ber, a Vidám Színpad iro­dalmi vezetője, élénk szelle­me és széles körű érdeklődé, se olyan területeit is bevon­hatja a Stúdió figyelemkö­rébe, amely eddig kívül esett, vagy kevesebb fényt kapott. Az új arcok megjelenésé­vel mindenképpen olyan je­lenségről van szó, mely üd­vözlendő; amely szervesen illeszkedik a televízió szük­ségszerű megújulásának ter­mészetes folyamatába. Váradi Hédi varázsa És egy másik arcról, aki vasárnap esti vendégként je­lent meg a képernyőn, s aki nem ismeretlen a művészet barátai előtt, de ezúttal még­is valahogy egészen másnak tűnt, mint ahogyan meg­szoktuk őt — egy színész ar­ca, mely szépségét tekintve ugyan mit sem változott, de különös fénybe vonta gondo­latainak ragyogása. Igen, Váradi Hédiről van szó, akit a mesterség titkairól Hubay Miklós faggatott. S bár a kérdező író a szavak embere, ezúttal a színész mondatai gondolatai voltak plasztiku- sabbak, kiérleltebbek. Igaz, Váradi Hédi bevallotta, hogy régóta gyakorolja az írást is, naplót vezet gyermekkorá­tól fogva, mégis olyan éret­ten gondolkodó, olyan mély­ségesen bölcs és okos embert ismerhettünk meg benne ez­úttal, akit sokszor nyafogó, butuska leányszerepei után aligha gondoltunk volna. Ez a Váradi Hédi szenzációs meglepetés! Ritka az az em­ber, akiben ilyen világosan el vannak rendeződve a világ dolgai, aki ily tisztán képes Kétoldalú szerződések alapján megkezdődött az audiovizuális taneszközök cseréje Magyarország, vala­mint Ausztria, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK és az NSZK oktatási intéz­ményei között. A dia- és videofilmek, valamint e ké­pek cseréjét az UNESCO Avinter nevű szervezete koordinálja, amelynek a tit­kársága Veszprémben, az Országos Oktatástechnikai Központban van. Eddig 16 ország jelentette be érdek­lődését az audiovizuális tan­meghúzni szerep és egyéni­ség határait. Említettem „fiatalosságát”, nem akartam hinni a sze­memnek; még a lexikont is felütöttem, igen, az igazság: Váradi Hédi 56 éves, köze­lebb a hatvanhoz, mint az ötvenhez, de most is nyu­godtan eljátszhatná egykori szerepét, Évát a Tragédiából, vonzó nőiességéből semmit nem veszített. Az ember nem is nagyon érti, hogy miért kopott ki színpadjaink­ról, miért nem láthatjuk őt gyakrabban akár filmen is! Az érett, emberségében meg­izmosodott művészt, hozzá igazán méltó szerepben. És nem olyan feladatban, mint amilyen például épp e vasárnap esti beszélgetést előzte ffieg, egy gyengécske színdarab gyengécske szere­pében, a Hal négyesben vén­lányainak egyikeként. Egy olyan tévéjátékban, amely komédia lett volna, de még csak el se mosolyodhattunk rajta, pedig a kitűnő szinész- négyes igencsak iparkodott, hogy valamit kicsiholjon eb­ből a se nem krimi, bár az is akadt benne, se nem sza­tíra, bár az is keveredett benne, se nem vígjáték, bár helyzetei alapján ennek is nevezhető művecskéből. Ma­ga Bán Róbert se igen tudott mit kezdeni vele — ő ren­dezte képernyőre — „tisz­tes” tévájékként vonult be a műfaj történetébe. Egy azonban itt is feltűnt: Vá­radi Hédi karikírozó tehetsé­ge, az a tulajdonsága, ame­lyet főleg rajzfilmek figurái­nak hangjában is megismer­hettünk tőle. Mutató A Hal négyesben mérsé­kelt sikere azért kellemetlen meglepetés, mert a televízió nyilván kifejezetten szóra­koztatásnak, gondot űző vi­dámságnak szánta. Az az ér­zésem, mostanában valahogy nincs szerencséje a tévének az efféle produkciókkal. Több siker koronázza más területeken tett próbálkozá­sait: így minden bizonnyal népszerűvé válik a Kockázat új testvére, a magát gazda­sági szemlének nevező Mu­tató. Egyébként jól kiegészí­tik egymást, míg Gubcsi La­jos műsora a világgazdasági jelenségekre figyel, addig a rádiós Turgonyi Júlia vezet­te Mutató hazai dolgainkat pásztázza szorgalmasan, egy asztaltársaság keretében, meghívott szakemberek rész­vételével. De nem beszélge­tő műsor, hanem televíziós program — sok képpé}, vál­tozatos tartalommal. A Mu­tató időszerű szemle — a gazdasági kérdések iránt egyre erőteljesebben meg­nyilvánuló érdeklődés nép­szerű formában történő ki­elégítése. Sok sikert Mutató! Azon azonban érdemes lenne elgondolkodni, hogy a két magazinjellegű prog­ram, egymás után, ugyan* azon az estén nem túl sok_e a jóból. eszközök cseréje iránt, s en­nek szervezésében ez első lépés a kétoldalú együttmű­ködések kialakítása. Az Avinter titkárság szín­helyének veszprémi kijelö­lése az Országos Oktatás- technikai Központ tevékeny­ségének elismerését jelenti. Az elmúlt tíz év alatt ugyan­is ennél az intézménynél csaknem 200 video- és 16 milliméteres oktatófilm ké­szült, zömmel a fizika, a kémia, a történelem és a magyar nyelv és irodalom oktatásának a segítésére. Harmadik generáció Szabadegyetem nyugdíjasoknak Szolnok Város Tanácsa egészségügyi és szociális osztálya, a HNF városi bi­zottsága, a Vöröskereszt vá­rosi szervezete, a Hetényi Géza Kórház- és Rendelőin­tézet, az Egyesített Szociá­lis Intézmény vöröskeresz­tes alapszervezete, a Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság Megyei Igazgatósága és a TIT városi szervezete a nyugdíjasoknak szabadegye­temet szervez. A szabad- egyetem kétéves, felvételi nélkül bármelyik érdeklődő nyugdíjas beiratkozhat. Az első félév — amely részvé­teli díja összesen 20 forint — hat összejövetelén szó lesz az idős korúak testi és szellemi tréningje jelentősé­géről, majd a szociálpolitika időszerű kérdéseiről hall­hatnak ismertetést. Ezt kö­vetően A görögországi szi­getvilág csodái, azután Az antik világ embereszménye és társadalma, majd A nyugdíjasok helye, szerepe a ma társadalmában, to­vábbá A zene és a munka jelentősége az életünkben című előadások, vetítettké­pes élménybeszámolók hangzanak el. A foglalkozások mindig a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Megyei Igazga­tóságának földszinti tanács­termében (Szolnok, Kossuth tér 5/a) lesznek, hétfői na­pokon délután 4 órától: kétszer 45 perces időtartam­ban. Jelentkezni október 10-ig 8—16 óra között itt, vagy az Eötvös téri úgyne­vezett öregek napközijében lehet. A szabadegyetem megnyitóját szeptember 30- án, hétfőn tartják. Megyénk zenei életének je­les dátuma volt szeptember 23-a amikor a Bartók Béla Zeneiskola vendégeként Szolnokon tartózkodott a Bu­dapesti fúvósötös. Hűen az együttes nagy ha­gyományú zenepedagógiád te­vékenységéhez, egésznapos programjának első részében a megye 7 zeneiskolájában tanító fafúvós tanárok szá­mára tartott továbbképzésit, ezzel együtt az ősszel meg­rendezendő országos fafúvós versenyre készülő növendé­kek számára konzultációt Meizl Ferenc, a fúvósötös vezetője, a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető taná­ra elmondta: a koncertező művészek és a gyakorló ze­netanárok közötti tapaszta­latcsere rendszeresi Szolno­kon második alkalommal ke­rül' sor Ilyen továbbképzés­re, amelynek nagyon egysze­rűen' megfogalmazható cél­ja az, — hogy közelebb hoz­zák egymáshoz aiz ifjúság ze­nei nevelését is szolgáló el­méleti és gyakorlati képzést Ennek érdekében az együt­tes minden tagja készített olyan zenepedagógiai műm kát. amelyben a saját hang­szere — klarinét, oboa, kürt, fagott, fuvola — módszerta­nát dolgozta fel. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a magyar vonószenei kultúra mellé művészd rangban úgy tudott felzárkózni a fúvós- kultúra, hogy eközben' saját hagyományát is meg kellett teremtenie; hiszen a felsza­badulás előtt sajátosan ma­Hétfőn este a MÁV Jár­műjavító Művelődési Köz­pontjának színpadán a Nép­színház társulata Lengyel Menyhért Róza nénd című háromfelvonásos vígjátéká­nak ősbemutatójával indí­totta ej négy előadásból álló szolnoki vendégjátékát Lengyel Menyhért aki Molnár Ferenc, Szép Ernő, Kosztolányi Dezső pályatár­sa volt. a Nyugat első nem­zedékéhez tartozott. 1974-ben bekövetkezett haláláig több mint ötven színművet és tu­catnyi filmforgatókönyvet írt — köztük Marlene Diet­rich híres Kék angyaláét. Ennek ellenére a magyar színpadokon csaknem elfe­ledett szerzőnek számít, bár a hetvenes években néhány gyár. ugyanakkor vdlásszín- vonadiú fúvószenekart művé­szeti képzés alig volt Az együttes pedagógiai tevé­kenységének eredménye az is, hogy hatására számos magyar fúvósötös alakult — inspirálva a magyar zene­szerzőket új kamaraművek megírására is. A program második részé­iben este hét órákor a zeneis­kola aulájában a Budapesti fúvósötös hangversenyt adott az október 1-d zenei világnap tiszteletére. Műsorain szere­pelt Joseph Haydn oboára, fagottra, fuvolára írt Londo­ni triója, Mozart C-dlir fú­vósötöse és Beethoven Esz­darabjait — A Waterlooi cso- tót, a Sancho Panza király- sáigát — felújították színhá­zaink. Így az 1912-ben írt Róza néni műsorra tűzése több szempontból fontos vállalko­zása a Népszínház országjá­ró együttesének. Megvan a darabban min­den, ami egy élvezetes víg­játékhoz: ikell: fordulatos cselekmény — a félreértések­re oiköt adó helyzetek soro­zata; az egyes szerepekben az emberi gyarlóságoki ösz- saes típusa. Mindezt köny- nyedén, magától) értetődő természetességgel és nagy kedvvel jáitszotta el a Nép­színház társulata. A címsze­replő, a ravasz rákossaentmi- hályi özvegy, Török Róza diúr zongarós kvintettje. A koncert második részének különleges zenei csemegéje volt a Meizi Ferenc által hangszerelt Bartók-mű, a Mikrokozmosz-szvit bemuta­tója, Az előadást Sugár Re­zső zongorás szextettjének bemutatásával; zárták. A zenei évad első hangverse­nyén fuvolán Farsang Zol­tán, oboán Szeszler Tibor, kürtön Medveczky András, fagotton Nagy András, kla­rinéton Meizl Ferenc ját­szott. Zongorán kísért La- ibáth Valéria. — bju — Fotó: Nagy Zsolt szerepében' Sándor Jolán re­mekelt. A telhetetlen anyát, a naiv és esendő lányt, a lé­ha és kártyás, világfi csábí­tót, a ihalikszavú és gátlásos szerelmest játszó színészek is mind felszabad ült együt­tes játékkal hoztak létre egy olyan előadást, amelynek minden pillanata lekötötte a nézők figyelmét. Az előadás színpadra állításában közre­működőket és a rendezőt, Konter Lászlót is csak dicsé­ret illeti. A 'bérleti előadássorozat második darabja — Donizet­ti: Az ezred' lánya című mű­ve — október 28-án kerül színre. Olaszországba utazott az Operabáz balettegySttese Olaszországi vendégsze­replésre utazott tegnap a Magyar Állami Operaház balettegyüttese. A társulat szeptember 26. és október 2. között Torinóban hat alka­lommal lép fel a Teatro Régióban Adam Gisella cí­mű balettjével. Az előadá­sokon a vendéglátó színház zenekara működik közre. Nemzetközi tanácskozás Napirenden az Ismeretterjesztés A szocialista országok is­meretterjesztő társulatai ve­zetőinek részvételével teg­nap nemzetközi tanácskozás kezdődött Budapesten, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetében. A ta­nácskozáson Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Romá­nia, a Szovjetunió, Vietpam és hazánk ismeretterjesz­téssel foglalkozó szerveze­teinek vezetői megvitatják, hogy miként szolgálja a tu­dományos ismeretterjesztés a szocialista termelőmunkát. Véleményt cserélnek arról, milyen szerepe van az álta­lános és a szakmai mű­veltségnek a szocialista ter­melőmunkában. A konfe­rencia résztvevői megtár­gyalják az egészséges élet­mód kialakításának, a sza­badidő hasznos eltöltésének, az új tudományos eredmé­nyek ipari üzemekben és. szövetkezetekben való szé­leskörű alkalmazásának is­meretterjesztési kérdéseit is. — VM — Oktatófilmek nemzetközi cseréje — b — fotó: Dede Géza Továbbképzés és hangverseny A Budapesti fúvósötös Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents