Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-21 / 222. szám

1985. SZEPTEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A művelődós háza Például Jászladányban Ha belepillantunk egy-egy (községi .műveHődésd1 otthon költségvetésébe, s összeha­sonlítjuk a tíz évvel ezelőtti­vel; rezignált fejcsóválással megértjük, hogy a közműve­lődési szakemberek mostaná­ban miért beszélnek oly so­kat a kultúra és a gazdasági helyzet kapcsolatáról. Akasz­tófahumor buggyant ki egy közművelődési fórumon ? hozzászólóból: „Két eset le­hetséges. Vagy feleségül adom a művelődési ház gaz­dasági vezetőjét egy olaj­sejkhez — és akkor talán fel tudom fűteni a nagytermet. Vagy kicserélik széntüzelésű­re az olajkazánokat — és ak­kor, vagy lesz pénz szénre, vagy nem”. Később kiderült — és ez általában is igaz — a re­cessziós gazdasági helyzet a közösségi működtetésű (és rendeltetésű) kulturális in­tézmények esetében nem idé­zett elő mély válságot. „Leg­följebb” annyi történt, hogy a közművelődési szakembe­rek — állásaik föladása nél­kül — alkalmazkodtak a kö­rülményekhez, megtanul­ták az anyag- és energiata­karékosságot, a tervezés, szervezés stádiumában élet­bevágóan fontos dolognak kezelték az igényeket és az érdekeltségeket; magyarán szólva az adott körülmények között a lehető legkeveseb­ből a lehető legtöbbet igye­keztek nyújtani. A jászladányi művelődési ház számos jó szakmai pél­dával szolgált az elmúlt év­tizedben. (Tegyük hozzá: mindez a nagyközség lakó- közösségének dicsérete is.) A kulturális igények tekinteté­ben korántsem homogén te­lepülés (értelmiségiek, me­zőgazdaságban, iparban dol­gozók, eljárók, ingázók, ci- gányfekosíság) művelődési otthonát — jól felmérve az árakat — akkor bővítették és újították fel, amikor szük­ség volt rá, és — amikor még volt rá pénz. Kapkodás nél­kül, de nem fogadva el az olcsó megoldásokat. A körültekintés végered­ménye: egy nem látványo­san, de annál jobban műkö­dő intézmény, egy olyan kul­turális létesítmény, amelyet a szó legjobb értelmében ar­ra lehet használni, amire va­ló. Külsőségeiről, állapotáról csak annyit: érdemes ünnep­lőbe öltözni, ha színházi elő­adás van a művelődési ház­ban. Csak a teljesség ked­véért jegyezzük meg: évente nem kevesebb, mint tíz szín­házi produkciót nézhetnek meg a jászladányiak; más (kérdés^ hogy előadásonként 2—3000 forint a művelődési ház ráfizetése, annak elle­nére, hogy a belépőjegyek átlagos ára 40 forint. Ami fontos: Jászladányban telt ház van a művelődési ház­ban, amikor színészek lép­nek a világot jelentő desz­kákra. S a legkisebbek is (manadandó élményhez jut­hatnak: a bábszínházi elő­adásokat is nagy érdeklődés kíséri. Félreértés ne essék: szóra­koztató rendezvényekben sincs hiány a jászladányi művelődési házban. Erre utal az a „szigorú” tény, hogy az intézmény az idei bevételi tervét — 27Ö ezer forintot — jelentősen túlteljesíti az esztendő végéig. A hétköznapi átlagos es­ték sem üresek. Ma már or­szágszerte híres a ladányi au­diovizuális stúdió, a szocia­lista brigádok (és a tagok családjai) jószerével második otthonuknak tekintik a mű­velődési házat. Újabban büszkék lehetnek a gyermek és a felnőtt társastánc-cso­port munkájára, nemrégiben pedig — 25 taggal — megala­kult a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat községi szervezete: agrárszakembe­rek, tanácsi vezetők, pedagó­gusok egyaránt bekapcsolód­tak a munkába. Ezekben a napokban már az őszi megyei könyvhetek megnyitójára készülődnek Jászladányban: szeretnének igazi közösségi könyvünne­pet rendezni. A közösségi in­díttatású munkával nem ta­karékoskodnak ezúttal sem. — v. j. — Wojciach Jaruzelski könyve Wojoiech Járuzelsfcinek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének 1980. október 5. és 1984. december 22. között el­hangzott beszédeiből jelent meg válogatás A szocialista megújulásért címmel a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban. E beszédek megvilágít­ják az 1980. utáni lengyel politikai, társadalmi, gazda­sági fejleményeket, érzékel­tetik azt a bonyolult feltétel- rendszert, amelynek közepet­te a szocialista megújulás po­litikája megvalósul Lengyel- országban. Szüret1 napok Sopronban Szőlészeti-, és borászat­történeti kiállítással tegnap megkezdődtek a soproni szü­reti napok eseményei. A Liszt Ferenc művelődési központban közszemlére tett írásos dokumentumok, le­véltári emlékek, a szőlőmű­veléssel, borkezeléssel fog­lalkozó régi kézikönyvek ke­resztmetszetet adnak a sop­roni történelmi borvidék év­százados történetéről. Ugyancsak a Liszt Ferenc művelődési központ ad ott­hont a virágkötészeti bemu­tatónak, amely péntektől va­sárnapig tekinthető meg. Az október 5-ig tartó ese­ménysorozaton sok érdekes­nek ígérkező kulturális és szórakoztató program közül válogathatnak a soproniak és a várost felkereső turis­ták. A Petőfi Színházban a Magyar Színkör bemutatja a Ludas Matyi című musi­calt és Arisztophanesz: Nők diadala című komédiáját, a festőteremben megnyílik Szarka Árpád festőművész életműkiállítása, az október 1-i zenei világnapot ünnepi koncerttel köszönti a Sop­roni Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Nőikar. Kiállítások, tanáeskozások, előadások A múzeumi hónap megyei eseményeiből „Lenne bár mindig napfény!” Rajzpályázat tiszaburai iskolásoknak A tiszaburai általános mű­velődési központ a képzőmű­vészeti világhét tiszteletére rajzpályázatot írt ki Lenne bár mindig napfény címmel kisdobosok és úttörők számá­ra. A béke, a barátság és a szolidaritás témakörben ké­szült, bármilyen technikával kivitelezett alkotásokat szep­tember 25-én, déli tizenkét óráig várják a művelődési központban. A legjobb pá­lyamunkákat {könyvekkel, rajzeszközökkel és játékok­kal jutalmazzák. Magyar nyelven a Scientific American Tudomány címmel szep­tembertől magyar kiadásban is megjelenik a világszerte ismert tudományos folyó­irat, a Scientific American. A magyar változatot a ha­zai szerkesztők tegnap az Uránia Csillagvizsgálóban tartott sajtótájékoztatón mutatták be. A lapot 35 ezer példány­ban nyomják, újságárusok­nál és postai előfizetés útján kapható, ára 98 forint. A jövő hét végén, szom­baton, Kunszentmártonban lesz a múzeumi hónap Szol­nok megyei eseménysoroza­tának első rendezvénye: a honismereti mozgalom, a múzeumügy és a műemlék- védelem iránti érdeklődést tápláló programsorozatot Ürmössy Ildikó, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitja meg. E napon a tiszazugi városi jogú nagyközségben tanácskozást rendeznek Mú- zeológia és honismeret cím­mel, amelyen a megye mú­zeumi szakemberei, a honis­mereti mozgalom képviselői vesznek részt. A Körös-parti település helytörténeti mú­zeumában kiállítás nyílik a Szolnok megyében élő, Nép­művészet mestere kitüntetést kapott alkotók munkáiból; ugyanitt a kiállított tárgyak és dokumentumok segítségé­vel ismerhetik meg a látoga­tók a helytörténeti múzeuín születésének körülményeit. Széles a múzeumi hónap alkalmából rendezendő kiál­lítások skálája: a Szolnoki Galériában október 12-én Szász Endre munkáiból, ok­tóber 10-én a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban Beré- nyi Ferenc festményeiből, a túrkevei Finta Múzeumban — már szeptember 25-én — a lámaizmus dokumentu­maiból álló tárlat nyílik. A karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban szep­tember 24. és október 30. között Bérezi István fotóit láthatják a nézők: A népi írók és Balatonszárszó 1943 című kiállítást Czine Mihály irodalomtörténész nyitja meg. A tiszaföldvári Tisza­zugi Földrajzi Múzeumban Zádor István festményeit tárják az érdeklődők elé, a jászberényi Jász Múzeum­ban pedig a jászok régésze­ti emlékeiből nyílik kiállí­tás. A kiállítások szinte mind­egyikéhez kiegészítő progra­mok csatlakoznak: diavetí­tés, tárlatvezetés, múzeumi óra, ismeretterjesztő elő­adás. Több helyen — példá­ul Jászberényben és Túrke- vén — nyűt múzeumi órák keretében tekinthetnek be az intézmény mindennapi munkájába pedagógusok és tanítványaik. A szolnoki Damjanich Múzeumban rendhagyó történelemórákon, napközis foglalkozásokon idézik föl a szolnoki vár tö­rök kori életét — ebből a témából a múzeum tovább­képzést is rendez történe­lemtanárok számára. A múzeumi hónap ese­ménysorozata október 26-án zárul: ekkor lesz a néprajzi és helytörténeti pályázatok értékelése, eredményhirde­tése. Debreceni Akadémiai Bizottság A Tiszántúl tudományos műhelyévé vált Eredményesen dolgoznak megyénk szakemberei a munkabizottságokban Jövőre lesz kereken tíz esztendeje, hogy megalakult a Magyar Tudományos Aka­démia Debreceni Akadémiai Bizottsága. Egy új szervezet­tel, fórummal gyarapodott a Tiszántúl. hiszen a DAB alapvető célkitűzése három megye Hajdú-Bi.har. Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok tudományos tevékenységé­nek összefogása, ösztönzése, a kutatási eredmények nép­szerűsítése és gyakorlati megvalósításuk elősegítése. Tíz esztendő nem nagy idő egy tudományos intézet tör­ténetében, a bizottság veze­tői mégis jelentős eredmé­nyekről adhatnak számot. A DAB pezsgőbbé tette a régió tudományos életét, nö­velte a kutatási kedvet, részt vállalt számtalan helyi és országos program kidolgozá­sában is. Amíg 1980-ban a 38 munkabizottságban hat­százötvenen dolgoztak, ta­valy a 48 munkabizottság­ban és 4 munkacsoportban több mint nyolcszázan vé­geztek tudományos munkát. Évről évre örvendetesen gyarapodik a minősítéssel rendelkezők száma, jelenleg 14 akadémikus, közel száz tudományok doktora és több mint háromszáz kandidátus tevékenykedik a nyolc szak- Ibiízottság csoportjaiban. Kutatások, felmérések, tanulmányok Új lehetőségeket teremtett a tudományos élet további fellendítésében az 1981-ben Debrecenben felavatott szék­ház. A korszerű, impozáns épületben közel száz külön­böző, a legmodernebb audio­vizuális esteközökkel felsze­relt helyiség, előadó- és ta­nácskozóterem, klubkönyv­tár várja a vendégeket a különböző konferenciákra, rendezvényekre — vagy csak egyszerűen beszélgetésre, is­merkedésre. A székház a három megye kutatóinak ta­lálkozóhelyévé, szellemi központjává vált. Szinte lehetetlen felsorol­ni azokat a tudományos eredményeket, amelyekkel a DAB az eltelt kilenc év alatt gyarapította elsősorban a Tiszántúlt, de az egész or­szágot is. A Debreceni Aka­démiai Bizottság kezdemé­nyezésére, — a tudományos eredmények alapján — épí­tette be programjába a MÉM a Tiszántúl mezőgaz­dasági fejlesztését, s alakí­totta 'ki az ehhez kapcsoló­dó kutatási feladatokat. Részt vállaltak a három me­gye környezetvédelmi szak­emberei az ország agro- ökológiai potenciáljának fel­mérésében. , Ugyancsak or­szágos jelentőségű kutatást végeznek az agrofizikai munkabizottságban a sugár­zástechnikai módszerek al­kalmazásáról, az építőipari lmunlkaibizottságban a szennyvízelvezetésről és a szemétszállításról. S említ­hetnénk még tovább a ha­sonló sikerű példákat a tár­sadalom és természettudo­mányok széles skálájából. A helyi feladatok megol­dásának tudományos meg­alapozásában is eredménye­sen vett részt a bizottság. Ilyen kutatás volt többek között a három megye leve­gő-, víz-, talaj- és élelmi­szer-szennyeződésének hely­zetét bemutató és összegző tanulmány, vagy a regioná­lis és településrendezési ter­vezés korszerűsítésének irányelveiről készített érté­kelés. Pályázati témák üzemekből A DAB alapvető feladatai között szerepel a tudomány és a gyakorlat kapcsolatá­nak erősítése. A bizottság közvetítésével is jó együtt­működés alakult ki a kuta­tóintézetek és a termelőüze­mek között, gyakorlati szak­emberek százai kapcsolódtak be a munkabizottságok tevé­kenységébe. A pályázati fel­hívásokban egyre több a va­lamilyen. üzemmel , intéz­ménnyel közösen meghirde­tett kutatási téma. Ugyan­csak a tudományos eredmé­nyek gyakorlati megvalósu­lását szolgálják az egy-egy kiemelt területhez kapcsoló­dó évenkénti plenáris ülé­sek. 1982-ben Debrecenben a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról!, 1983-ban Nyír­egyházán a környezet és természetvédelem kérdései­ről, tavaly pedig Szolnokon az elsődleges biomassza fel- használásának és növelésé­nek kelet-magyarországi le­hetőségeiről tanácskoztak a szakemberek. Az idén óira Debrecenben kerül sor tudo­mányos ülésre, amelven a szocialista munkaerkölcs és a hatékonyság összefüggései­ről rendeznék tanácskozást. Hogyan kapcsolódott be a !DiAB munkájába Szolnok megye? Hogyan értékelik szűkebb hazánk tudományos tevékenységét? Erről is ér­deklődtünk a bizottság veze­tőitől.. köztük Bognár Rezső akadémikustól, a DAB elnö­kétől, Megyénk szakemberei kö­zül százharmincán vesznek részt a szakbizottságok mun­kájában, s értékes kutatási eredményekkel gyarapítják a Tiszántúl tudományos éle­tét. önálló olajkutató szak­bizottság is alakult Szolno­kon. Jelentős és színvonalas tanulmányokkal szerepelnék megyénk kutatói a bizottság pályázatain. Az utóbbi öt esztendő alatt tizenegy pá­lyaművet küldtek el a me­gyéből a DAB felhívására, s nagyobb részét díjazták is a bíráló bizottságok. A legtöbb tanulmányt dr. Tóth Tibor, a Hetényi Géza Kórház or­vosa, Szabó László kandidá­tus, a Damjanich Múzeum tudományos főmunkatársa, és örsi Julianna, a túrkevei múzeum igazgatója készí­tette. Kiemelt nagydíjat ka­pott Urbán László négy ter­melőszövetkezeti városról szóló pályamunkájáért. A pályatételek meghirde­tésében élen járnak a me­gye intézményei, szervezetei. Az idei felhívásban kutatási témát jelölt meg — többek között — a jászberényi Hű­tőgépgyár, a szolnoki Mező­gép, a megyei tanács, a He­tényi Géza Kórház, a Kő­olajkutató Vállalat, a KISZ Megyei Bizottsága, és a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Ez is jelzi, hogy a megyében egyre nagyobb in­tenzitással bontakozik ki a kutatási tevékenység, az in­tézmények, vállalatok egyre jobban igénylik mindennapi munkájukhoz a tudomány segítségét. Szélesedő kapcsolatok Az eltelt csaknem tíz esztendő alatt a DAB és me­gyénk számtalan közös tu­dományos eszmecserét, ta­nácskozást rendezett. Ülésen emlékeztek meg Kunhegye­sen Zsiigmond Ferenc iroda­lomtörténész, nyelvész aka­démikusról, a nagyközség szülöttéről. Eredményes vi­tát rendeztek többek között az iskolái történelem okta­tásról, a termálvíz hasznosí­tásáról, az állattartás kér­déseiről, s Kunmadaras ju- hászata címmel könyvet is kiadott a DAB illetve Szol­nok megye Jó munkakapcsolat ala­kult ki a bizottság s a me­gye kutató intézetei, felső­oktatási, közművelődési in­tézményei, termelőszövetke­zetei, vállalatai között. A lehetőségek kihasználása azonban még korántsem tel­jes. Az akadémiai bizottság szívesen fogadna szakbizott­ságaiba még több Szolnok megyei kutatót. S ennek ér­dekében keresik a kapcsola­tot azokkal a szakemberek­kel, akik az elmúlt években különböző tudományos mi­nősítést szereztek. vagy olyan kutatást végeznek, amivel a DAB keretein be­lül is foglalkoznak. A kapcsolatok szélesítése természetesen nem egyolda­lú szándék. Hasonló törek­vésekről szóltak az alig két esztendeje megalakult me­gyei tudománypolitikai bi­zottság képviselői — lapunk hasábjain is. A szándékhoz, az elképzelésekhez adott a lehetőség, amelynek kihasz­nálása újabb eredményeket hozhat a Tiszántúl tudomá­nyos életében, azaz minden­napi életünk, munkánk ész­szerű szervezésében. Tál Gizella Bálint Endre Kossuth-díjas festőművész kép élből nyílt kiállítás tegnap Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A tárlat október 10-ig tekinthető meg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents