Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985.» SZEPTEMBER 19. IA tudomány világa ) Szibéria területe kb. 10 millió négyzetkilométer, vagyis csaknem akkora, mint egész Európa. A nagy távolságok és a zord éghajlati viszonyok ásványi kincseinek, energiáinak a pontos számbavételét sokáig nehezítették. Csak az 50-es évek közepén értek meg annak a feltételei, hogy az államvezetés napirendre tűzze egész Szibéria bekapcsolását a Szovjetunió gazdasági vérkeringésébe, hiszen ami addig történt, jószerint csak a déli sávra korlátozódik. Nyilvánvaló volt azonban, hogy e különös természeti feltételek miatt a páratlan mennyiségű és minőségű ásványi nyersanyag kiaknázásához jól átgondolt, előre kidolgozott stratégia szükséges, vagyis a modern tudomány által megrajzolt irányvonal. Ez tette szükségessé, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részleget hozzon létre, amely sok irányban, de mégisi összehangoltan lásson hozzá a tudomány legfontosabb általános, de elsősorban helyi problémáinak a megoldásához. Helyéül No- voszibirszket jelölték ki, a nagy Ob-melléki várost, amelynek közelében, a tajga csendjében épült fel a híres tudósváros, az Akagyemgo- rodok. Huszonnégy kutató- intézet tevékenykedik itt, de a novoszibirszki központ irányítása alatt dolgoznak Szibéria más városainak a kutatóintézetei is: Tomsizk- ban, Jakutszkban, Ulan- Udéban, Irkutszkban. Krasz- nojarszkban, Habarovszkban és Vlagyivosztokban. S az akadémia szibériai részlegéből már kivált és önállósult a távol-keleti részleg. Mi sem természetesebb, mint hogy a tudósvárosban állami egyetem isi működik, amely gondoskodik a szibériai kutatóintézetek minőségi káderutánpótlásáról. Az egyetem előadói között ott találhatók a kutatóintézetek legkiválóbb munkatársai, a hallgatók pedig a kutatóintézetekben ismerkednek a legfontosabb gyakorlati ismeretekkel. Felvételünk a Magfizikai Intézetben készült, amely világszerte elismert eredményekkel büszkélkedhet, különösen az elemi részecskék tanulmányozása, az új elveken működő magfizikai gyorsítók, valamint a termonukleáris fúzió kutatása terén. A világon először itt állítottak elő plazmaállapotú, 100 millió fokos anyagot. Itt kísérletezték ki azt a gyorsítót is, amellyel sikerült antihéliumot előállítani. A képünkön VEPP—2M gyorsító látható. Szibériai kutatások flkagyemgorodok, a tudósváros A távközlés távlatai Digitális forradalom Erdőbecslés lézerrel A szovjet erdészeti kutatóintézetben új módszert dolgoztak ki az erdők fakészletének lézeres felbecsülésére. A repülőgépre szerelt lézer hullámnyalábját lefelé irányítják. A lézersugár visszaverődik a fák csúcsáról, az oda-vissza megtett út a fák magasságától függ. A jeleket mágnesszalagon rögzítik. A repülés befejezte után az adatokat számítógépbe táplálják, amely néhány perc alatt kiszámítja az erdő fakészletének mennyiségét a vizsgált területen. 1 anyagvizsgálat — nagy pontossággal A fizikai kristálytanban, a biológiában és az anyag- vizsgálatoknál ma az ún. röntgen diffrakciós módszert használják, melynek alkalmazására szovjet kutatók univerzális készüléket szerkesztettek. A műszer működése a röntgensugárnak a vizsgálandó kristályos anyag átomsíkjain történő diffrakcióján, szóródásán alapszik. A műszerben két vizsgálókamra van, egyik diffrakciómetrikus, a másik foto- grafikus vizsgálat céljára. Az elemzés eredményeit számítógépes feldolgozás céljából lyukszalagra rögzítik. Az információ elektromos továbbítására távbeszélő-, távíró- és adathálózatok, közös néven távközlő hálózatok szolgálnak. A távbesaélőhá- lózathoz öt földrész több mint félmilliárd készüléke tartozik. Az állomások száma világátlagban évente 6 százalékkal nő. A távközlőhálózatok vezetékes és vezeték nélküli jelátviteli rendszerek, valamint ezekhez kapcsolódó központok. Ez utóbbiak elektromechaniku- sak. Egy idő óta a távközlési ipart forradalmasította a digitális — csak véges számú rendszerint két jelszintet megkülönböztető — elektronikus eszközök (nagy integ- ráltságú áramkörök, mikroprocesszorok) gyártása. A digitális áramköri technika egyik előnye a kábelek, kapcsolóelemek több egyidejű beszélgetésben történő kihasználásának lehetősége. Az elektromechanikus elemek működése pedig az energia- költségek és a fennmaradó munkaerőigények csökkentését jelenti. A jövőben a kapcsoló központok vezérlését speciális digitális számítógép végzi majd. Ezzel a szolgáltatás minősége, a hálózat kihasználtsága jelentősen javulni fog, a meghibásodások, túlterhelések hatásai pedig enyhülni fognak. Nem elég csupán egyjs korszerűbb hálózatokat és központokat építeni, ki kell fejleszteni az ellenőrzésükhöz, karbantartásukhoz nélkülözhetetlen mérőkészülékeket is. Ezt a célt tartva szem előtt alakította ki egy hazai szövetkezet (Telmes) a képünkön látható telefon- technikai mérőbőröndöt, amelyet analóg és digitális áramkörökből építettek fel. Az új típusú mérőbőrönd frekvenciaállománya 100 Hz- ből 10 kHz-ig terjed. Az adó folyamatosan két körzetben hangolható: 1ÖÖ Hz-től 1 kHz-ig és 1 kHz-től 10 kHz- ig. A mérőkészülék 12 V-os telepes üzemmóddal, vagy 220 V-os hálózati csatlakoztatással egyaránt üzemeltethető. Szintmérésre, hibacsil- lapítás-mérésre, látszólagos ellenállásmérésre és még sok más feladatra használható. (KS fotó: Hauer Lajos) Az Androméda-köd magja Milliónyi Nap nagyságú oalllag Az Androméda-köd a Naprendszerhez hasonló spirális alakú csillaghalmaz. Tiszafa időben szabad szemmel is látható az Androméda-csil- lagképben, halvány fényfolt alakjában^ Már negyed százada megállapították, hogy a 2,3 millió fényévnyi távolságra lévő Androméda-köd! magja igen gyorsan kering. Űjab- ban az amerikai Lick Obszervatórium egyik kutatója behatóbban vizsgálta ezt a jelenséget. A csillagok sebességének mérésére a színképvonalaknak a csillagok mozgásából eredő eltolódását (Doppler-effektus) használta. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az Androméda-köd magja teljesen önálló képződmény. Mert ez a mag a központtól 17 fényévnyi távolságig úgy forog, mint valamilyen merev test, s e terület szélén másodpercenként 104 kilométeres sebességet ér eL Ez azt jelenti, hogy a mag minden 310 000 évben egyszer fordul meg a tengelye körül. Nagyobb távolságban a sebesség ismét csökken, mint ahogy ez olyan csillagoktól várható,' amelyek egy, a központ felé irányuló nehézségi térben vannak. Korábbi optikai és rádiócsillagászati módszerekkel az Androméda-köd külső övezetét mintegy 110 000 fényéves sugárig vizsgálták. Megállapították, hogy a forró hidrogénfelhők sebessége a Itávoisággal változik. Pél-, dául mintegy 6500 fényévnél a sebesség kb. másodpercenként 50 kilométeresre csökken. Ez arra mutat, hogy e területen a csillagsűrűség is lényegesen kisebb, mint beljebb. 32 000 fényév távolságban a gázfelhők sebessége másodpercenként 250 000 kilométer, és ez a sebesség a spirálköd széléig nagyjából meg is marad. Az Androméda-köd összesen mintegy 300 milliárd Naptömeget tartalmaz. Főként a magban igen nagy csillagsűrűség, s ott mintegy 160 millió Nap nagyságú csillag van. Míg általában egy sűrű gömbhalmazban egy köbfényévre egy-két csillag jut, ez a szám Androméda-köd központján ban mintegy száz. Képünkön az Androméda- köd látható; jól megfigyelhető a köd magja a felvételen. A veszettség veszélye Gyanús szelíd rókák Louis Pasteur francia vegyész éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1835-ben dolgozta ki, és alkalmazta először a veszettség elleni oltást, nagy szolgálatot téve ezzel az emberiségnek. Azt megelőzően ugyanis jóformán semmiféle ellenszere nem volt a veszettségnek, s rengeteg haszonállat pusztult el az alattomos kór következtében, a megmart és kegyetlen kínok közt meghalt emberi áldozatokról nem is beszélve. A veszettség (lissza) tulajdonképpen a központi ideg- rendszer súlyos fertőző betegsége, amely mindig veszett állatról terjed át az emberre. A kórokozó vírus a beteg állat harapásával, kar- molásával közvetített nyál útján kerül az emberi szervezetbe. Az emberi veszettség lappangási ideje 2—5 ■hét, a sebzés nagyságától, a harapás-marás helyének a központi idegrendszertől való távolságától, s a bejutott vírus mennyiségétől függ. Legveszélyesebb az arc és a nyak marása, ilyenkor-jóval rövidebb a betegség lappangási ideje. A veszettség vírusával való fertőzés heveny időszakában az ember hőmérséklete némileg emelkedik, a légzés szabálytalanná, kapkodóvá válik. A tünetek egyre erősödnek, deliriummal, hallucinációkkal, düh- kitürésekkel egészülnek ki, mígnem öt-hat nap elteltével beáll a kínkeserves halál. Háziállataink közül — ha nincs beoltva —, a kutya és a mecska közvetíti leggyakrabban a betegséget, de csaknem valamennyi háziállatunk mégbetegedhet. A kutya és a macska veszettsége kb. 2—6 hetes lappangás után hirtelen magatartásváltozással — rendszerint feltűnő élénkséggel — kezdődik. A kutya a veszettség dühöngő stádiumában különösen agresszív. Minden útjába eső tárgyat megmar, felfal. Bármilyen élőlényt összeharap, ha az a közelébe kerül. A veszett kutya ugatása rekedt, dühös tekintete mozdulatlan, fogát vicsorítja, és nemcsak a fogazatát, hanem az ínyét ki kimutatja A veszettséget figyelemmel kísérő nyugatnémet szakemberek az esetek 85 százalékát vadon élő állatokon 15 százalékát háziállatokon figyelték meg. A vadon élő állatok közt a rókák részesedése volt a legmagasabb: 73 százalék. (A fennmaradó 27 százalékon a görények, nyestek, menyétek, mókusok, üregi nyulak, sasok, baglyok, varjak, szarkák stb. osztoznak.). Hogy közvetlenül róka fertőzze meg az embert veszette séggel, az ritkaság, de nem lehetetlen. A veszett róka másként viselkedik, mint az egészséges: elveszti oly jellegzetes óvatosságát, közel 1 megy a lakóhelyhez, együtt sétál a marhacsordával, a háziállatok közé keveredik, és azokat megmarva terjeszti a fertőzést. És azok pedig továbbadják a veszettség vírusát. Bebizonyosodott, hogy a ró-1 kák kiváltotta veszettségi láncreakció megszakítható, ha a rókapopulációt erősen megritkítják. Ehhez persze ismerni kell, hogy a róka veszettsége milyen meghatározott törvényszerűségeknek engedelmeskedik. Ám természetesen szó sem lehet az állat kipusztításáról, hiszen a táplálékláncból való kiesése súlyos következményekkel járna. Ügy vélik, az az optimális rókalétszám, ha minden 25 hektárnyi területen egy róka marad. ©yanús marás esetén —i a hosszú lappangási idő miatt — lehetőség van' a megmart egyén aktív védőoltására* Kezdetben a veszettség elleni védőoltásokat a világon mindenütt a Pasteurről elnevezett intézetekben végezték, Magyarországon az ebek védőoltását a világon az elsők között (1939) tették kötelezővé, amivel a veszettség veszélye minimálisra csökkent. Ezért a Pasteur Intézet Budapesten meg lehetett szüntetni. Az esetleg szükségessé váló védőoltásokat ma hazánkban mindenütt a területileg illetékes! körzeti orvos végzi. A veszettség elleni védőoltást azonban alaposan mérlegelni kell, mivel az meglehetősen fájdalmas, másrészt az oltás igen ritkán ugyan, de súlyos idegrendszeri szövődménnyel is járhat. Ha veszett állat az embert megharapja, a védőoltást legkésőbb egy nap alatt be kell adni. A harapás megtörténte után azonnal gondosan ki kell mosni a sebet és jóddal, ecettel, hidrogén-hi- peroxiddal, alkohollal vagy más fertőtlenítőszerrel bekenni. A vírus a szervezetbe a szemen, vagy az orr és az ajak nyálkahártyáján át is bejuthat. A természetellenesen szelíd rókát ki kell irtani. Nem szabad játszadozni vele, s természetesen megnyúzni sem a szép bőréért Érintése — akár a nagyfeszültségű vezetéké — életveszélyes! K. G.
