Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
\ 19Ö5, SZEPTEMBER 19. * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jól áll érés termelési tervének Időarányos teljesítésével a Tisza Cipőgyár kunszentmártoni gyáregysége. A kiegyensúlyozott munka egyik feltétele, hogy stabilizálódott a gyáregység kollektívája* a korábbi években jellemző munkaerő-vándorlás a jelentős bérfejlesztések és a munkakörülmények javítása révén a minimálisra csökkent. Az tdén 23 felnőtt kezdte el a különböző cipőipari szakmák elsajátítását. A gyáregység az idén 350 ezer pár szabadidőcipőt gyárt és 1 millió 300 ezer pár cipőfelsőrészt szállít a martfűi anyagyárnak. Képünkön: naponta mintegy 800 pár női szandál kerül le a tűződe szalagjairól T. K. L. Jászberényben Megdrágulva ér vissza a paprika Országos jelenség, hogy folyamatosan csökken a zöldség és gyümölcs termelésére fordított terület. Szolnok megyében is, az utóbbi öt év alatt, felére zsugorodott a mezőgazdasági nagyüzemek zöldségtermő területe, és ez a tendencia jellemző a Jászságra is. A jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta a zöldséggyümölcstermesztés és a piaci ármozgások összefüggéseit. Vizsgálatuk során a népi ellenőrök követték az áru útját a termelőtől a fogyasztóig, és tanulmányozták, hogy mi történik a termékkel a különböző állomásokon. Legszembetűnőbb természetesen az volt, hogy drágul, de az áremelkedés sokszor független a ráfordításoktól. A kereslet — kínálat egyensúlyának kialakulását a lánckereskedelem és az eltérő gazdasági érdekek akadályozzák. Mindezt a fogyasztók érzik meg legjobban, egyrészt a pénztárcájukon, másrészt azon, hogy kevesebb jut az asztalra. A zöldség-gyümölcstermesztésnek hagyományai vannak a Jászságban, mégis több tsz felszámolta 'ezt az ágazatát. A nagy termesztők évekkel ezelőtt szakosították a kertészetüket, hogy gazdaságosabban dolgozzanak, korábban ugyanis összehangolás nélkül, ötletszerűen, a pillanatnyi nyereség reményében fogtak egy-egy fajta termesztésébe. A szakosodáshoz fűzött remények azonban nem váltak valóra Igyekeztek tehát a tsz-ek megszabadulni a termőterületüktől, gyümölcsösök is áldozatul estek a gazdaságos- sági követelményeknek. Állandóan növekedtek a költségek, az anyagárak mellett (műtrágya, növényvédőszerek, vetőmagvak, facsemeték) a munkaerő is drágult (33 százalékos SZTK elvonás). A mezőgazdaságban is fogy a kézi munkás, a gépesítésnek pedig a fejlesztési források hiánya szab gátat. (A Jászszentandrási Haladás Tsz kertészetében a 70-es évek végén hatszázan voltak, ma csak tizedannyian dolgoznak. A Jászfényszarui Béke Tsz, amely zöldpaprika és görögdinnye termesztésére szakosodott, az önköltség csökkentését kilátástalannak ítéli.) A háztáji és kisegítő gazdaságok azonban kedvező lehetőségeket kínálnak, ezt több tsz is felismerte. A vállalkozó tagokat anyagg/.l (fólia, váz, műtrágyák, szaporítóanyagok), munkával (szántás, szállítás) és az értékesítéssel segítik. Tisztességes kockázatot vállal mindkét fél, és általában gyümölcsöző az együttműködésük. A magántermelők támogatása elsősorban az áfész feladata, az érdeke is ezt kívánja. Az Egyesült Jászsági Áfész 3 zöldséggyümölcs szakcsoportot működtet, és évenként 300—500 kistermelővel köt szerződést. A szerződésekről a NEB megállapította, hogy a termelő kiszolgáltatott helyzetben van, mert a felvásárló (Hungarofruct, hűtőipar. konzervgyár, Zöldért, stb.) NEB vizsgálat a zöldség-gyümölcs termesztéséről alacsony áraival minden kockázatot elhárít magáról. Nem csoda, ha csökken a termelési kedv, de az is tapasztalható, hogy az indokolatlanul alacsony felvásárlási ár miatt (Zöldért) inkább máshol értékesítenek a tsz-ek, kistermelők. A jászsági paprika, burgonya, stb. így hosszabb utazás után, megdrágulva kerül vissza. A vizsgálatot követő ankéten, afiol jelen voltak a termelés7 és az értékesítés különböző fázisaiban érdekelt szervek képviselői. a kistermelők elmondták, hogy a Jászságban nem szervezték meg kellőén a felvásárlást. Hiányzik a tájékoztatás, a szerződő felek nem egyenrangúak, a magas árrés pedig csak a felvásárlót juttatja haszonhoz (például a 12 forintért vásárolt őszibarackért 30 forintot kértek az üzletben.) Az is kiderült azonban, hogy a jászberényi áfésznél az árrés nem minden évben fedezte a kiadásokat. Az idén megalákult Zöldség-Gyümölcs Termeltető és Értékesítő Gazdasági Társuláshoz fűzött remények — javulás a város és közvetlen környékének ellátásában — egyelőre nem teljesülnek. A termelés biztonságát, az áru útjának rövidítését, a nyereség és a választék bővítését szolgáló együttműködés lehetőségei kihasználatlanok. Lukácsi Pál Uj, jövedelmezőbb termelésre ösztönző szabályozók (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságokat, hogy fajtaváltásokkal, az apaállatokkal, megfelelő takarmányellátással biztosítsák a sertések stabilitását. A szabályozók nem titkolt célja az is, hogy azonos feltételeket teremtsen a kis- és nagyüzemeknél. Persze ez nem egy-kétéves feladat, hanem hosszú távú program. így a jövő év ennek előkészítése jegyében telik el. Szó van arról is, hogy a szerződések alapján a kí.ter- melők takarmányt — így kukoricát, fehérje tartalmú takarmányokat — kapnak. A vágóbaromfiaknál bevezetik a téli és a nyári felvásárlási árakat. A téli két forinttal több, a nyári 1 forinttal kevesebb lesz a jelenleginél. A kukoricatermelés érdekeltségi rendszere is változik. Hek£*- ronként 800 forintos adókedvezményt biztosítanak a gazdaságoknak a fővetésű és silókukorica betakarított területe után. 1986-ban megnő az állami támogatás is. Például tejtermelő tehenészeti telepek építéséhez, korszerűsítéséhez 50 százalékos, míg baromfitelepek építéséhez, korszerűsítéséhez 30 százalékos támogatást biztosít az állam. A szabályozóváltozások lehetővé teszik, hogy a mező- gazdasági jövedelem a nagyüzemek számára kedvezően változzon. Ez mintegy másfél müliárd forintos többlet- jövedélmet jelent a következő esztendőben — fejezte be több mint kétórás tájékoztatóját Szabó Ferenc miniszterhelyettes. Kommunista közösség I. Baljaszinszkij látogatása Tegnap a megyébe látogatott Izjaszláv Baljaszinszkij főkonzul, a Szovjetunió Debreceni Konzulátusának vezetője. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. A találkozón részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően I. Baljaszinszkij Fábián Péter társaságában felkereste a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központot, majd ellátogatott a Szolnoki Papírgyárba. Az üzemben Kardos György, a Papírgyár igazgatója adott tájékoztatást a rekonstrukcióról és a termelésről. Délután a Tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezetbe látogatott I. Baljaszinszkij, ahová elkísérte Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára és Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A vendéget Bugán Mihály, a gazdaság elnöke tájékoztatta a termelőszövetkezet tevékenységéről, majd megtekintették a gazdaság nagyiváni melléküzemét. I. Baljaszinszkij az esti órákban visszautazott Debrecenbe. Szárítás napenergiával Olajat vagy gázt takarítanak meg Napkollektorral működő szénaszárítót és ehhez kapcsolódó gazdaságos betakarítási technológiát mutattak be tegnap Nemes vámoson és Tótvázsonyban a Balatonfü- red—Csopaktája Termelőszövetkezet, a Takarmányozási Kutató Intézet, valamint a KSZE Termelési Rendszer szervezésében. A magyar mezőgazdaságban ma még egyedülálló, napenergiát hasznosító szárítót a Takarmányozási Kutató Intézet szakemberei fejlesztették ki. Működési alapelvét tekintve eltér a más területen nálunk alkalmazottaktól. A napenergia ugyanis nem a vizet melegíti a kollektorokban, hanem közvetlenül a levegőt, amelyet ventillátorokkal juttatnak be a szárítókba. Egy egység ezer tonna széna szárítására alkalmas, és a napenergia felhasználásával tonnánként 32 kilogramm olajat vagy 40 köbméter gázt takaríthatnak meg. Betakarították a lent és a kendert Az idén jó termést takarítottak be kenderből és lenből, mindkét ipari növény-' nek folyamatban van az átvétele. Az értékes rostnövények minősége is kiváló. A kendertermés — hasonlóan az előző évekhez — fedezi a hazai szükségletet, lenből azonban a feldolgozóipar igénye nagyobb, mint amennyi hazánkban terem. A magyar talaj- és éghajlati viszonyok különösen kedveznek a kendernek, a nyersnövény magas és karcsú, szakítószilárdsága kiváló, színe világos. Mindezek a tulajdonságok lehetővé teszik, hogy míg világszerte csak zsineget és kötelet készítenek a kenderből, addig hazánkban szövőfonalat, s abból különleges tulajdonságú műszaki ponyvát is szőnek. A kender termőterülete a különleges minőség és a jó termesztési lehetőségek ellenére sem növekszik évi ötezer hektár fölé, pedig a 7— 9 tonnás hektáronkénti átlag a világszínvonal kétszerese. A mezőgazdasági üzemek csak nehezen vállalják a nehéz fizikai munkát, és a sok gondoskodást igénylő kender termesztését. Ugyanez a helyzet a len termesztésével is. Egy munkásimber mondta el az alábbi véle- ményt új pártszervezete közösségi életéről. Harmincéves párttagság után súlyos balesete miatt kényszerült munkahelyet és alapszervezetet cserélni. Gyári alapszervezete emlékezetes, meleghangú taggyűlésen vett búcsút tőle. Ott volt a párt-' bizottság titkára is, aki a gyár emblémáját viselő emlékplakettel és könyvekkel ajándékozta meg. Elvtársai pedig azzal búcsúztak, hogy a sokéves közös munka so-' rán kialakult baráti kapcsolatot a jövőben is ápolni szeretnék. Ismerősöm a kisváros eevik szolgáltató üzemében kapott egészségi állapotának) megfelelő munkát, s mivel ott pártszervezet nem mű-1 ködött, a lakóhelye szerinti !i Illetékes alapszervezetnél jelentkezett. Illetve először csak jelentkezett volna, mert napokon át nem talált senkit a pártirodán, aki érdemiben törődhetett volna vele. Amint mondja, már az is szöget ütött a fejébe, hogy amikor a párthelyisé- get kereste, a környék lakói csak hosszas tanakodás után tudták útbaigazítani. Vajon milyen kapcsolat létezhet az ilyen „visszavonul- tan” működő pártszervezet és a területén élő lakosság között? Visszaemlékezett arra az időre, amikor szülőfalujában jóformán még gyerekfejjel jelentkezett a pártba. Az ő pártszervezetük nem csupán munkában jól' összetartó egységes közösség volt, de a falu népével is szoros kapcsolatban, gyü- Imölcsöző együttműködésben élt. Pártházuk címét nem-, csak ismerték az ottaniak, de bizalommal be is kopogtattak bármilyen ügyes-bajos dolgukban, mert számíthattak a kommunisták segítségére. A falu népe mindig tudta, mikor tartanak taggyűlést, és ha késő estig tanácskoztak is, az emberek sokasága ébren várta. hogy. miről és hogyan döntöttek a kommunisták. S a beszél ge-, tés ilyenkor tovább folyt á kiskapukban', a házak kerítéseinél. a közös .dolgoknóL Végül mégis talált vala-, kit új alapszervezetében. Adminisztrátor vette át a jelentkezését. meglehetős közönnyel adva tudtára, hogy a titkár elvtárs nem lehetett jelen, mivel nagyon elfoglalt ember. Ha mégis találkozni akar vele, arra is alkalom nyílik majd a legközelebbi taggyűlésen. A taggyűlés ideje el is érkezett, s a titkár nem látszott barátságtalan embernek. Hosszabb beszélgetésre ugyan nem futotta az idejéből, de megnyugtatta az újonnan érkezőt, hogy aí többiektől mindent megtud majd, ami érdekelheti. Á taggyűlés, amelyen állítólag az influenza miatt, a tagoknak alig fele vett részt, nem tartott sokáig. Illetve nem tartott volna, ha az új elvtárs nem tesz fel néhány, egyesek számára kényelmetlennek tűnő kérdést. Amikor a meglehetősen hivatalosan hangzó, és inkább csak általános politikai kérdéseket taglaló beszámoló után a hozzászólások következtek volna, egyetlen jelentkező sem akadt, ö sem kért szót De amikor a titkár bejeden-i tette, hogy egyik tagtársuki kilépett a pártból,, egy másik idős elvtársnak pedig jiéhány nap múlva lesz a (temetése, pvár nem maradhatott közönyös. Érdeklődni kezdett hogy mi indokolja ,a kilépést és mint vélekedik erről az alapszerveaet A titkár csak ennyit tudott mondani, hogy 50 év körüli értelmiségiről van szó, aki betegsége, állítólagos itíeg-l összeroppanása miatt szánj fca el magát a lépésre. Q ugyan bevallotta, hogy saej mélyesen nem beszélt vele; N. elvtársat kérte meg aa eset tisztázására N. 'elvtára kénytelen-kelletlen szót kért, hosszasan magyarázta hogy ő kereste ugyan a kilépőt) de mivel az kórházban volt,' csak a feleségével beszélhetett. Egyébként szerinte kád firtatni a dolgot, a kilép® nem sokat törődött a párttal. Vele vajon törődtek-e az eTvtársak? — firtatta tovább a témát az új ember, és fejtegetni kezdte, hogyan járt volna el hasonló esetben az előző pártszervezete. Az 6 közösségükben ilyen esetben íratlan törvény volt a beteglátogatás, a családdal való törődés, beszélgetés. Elvtársi munkacsoport vette volna kezébe a dolgot, hogy elejétől végig kikutassa, miért és hogyan szánta el magét egy társuk a kilépésre. Lehet, hogy végül elfogadták, vagy legalább is megértették volna az illető indokait, de semmi esetre sem veszik tudomásul döntését, úgy, hogy egy szót se kérdeznek tőle. Az is kiderült az új embee ■kérdései nyomán, hogy a* idős elvtárs temetésére sent készülődik senki az alap- szervezetben. A titkár szerint náluk ilyen alkalommal ki-ki a saját elhatározása szerint cselekszik. Kiderült. hogy a kötelezőenl előírtakon kívül nincsenek) közös rendezvényeik, legfel-t Ijébb jelentős évfordulókon tartanak megemlékezést,1 Nem divat a családok ba- rátkozása, összejövetele, a születés- vagy névnapi kö-i 6zöntő, nem szokás közösen! kirándulni, színházba járni) hiányoznak a kommunisták-; kai közösséggé formáló kö-i zös élmények. S ami még ■rosszabb, nem hívják meg rendszeresen a pártonkívüli- eket sem eszmecserére; ba-: rátkozásra, vagyis nincs, megfelelő kapcsolatuk a lakossággal Ennek természetes következménye, hogy nem adnak és nem kapnak megfelelő tájékoztatást időszerű kérdésekről, a közhangulatról Élhet-e így Hvábh az alapszervezet? — hangzott az új elvtáfs utolsó kérdése. Valaki méltatlankodva jegyezte meg, hogy ma már meglehetősen korszerűtlenek az ilyen követelések. Egy hivatalban talán ■azok, — hangzott a válasz, — de nekünk elvtárei közösségben kellene élni. Mindenki érezte, hogy olyan igazság ez. amin nincs vitatnivaló. S talán az akarat is meglesz hozzá, hogy a felismert igazságnak érvényt szerezzenek. K. GY. Családiház, egységcsomagban Hazánkban még ismeretlen építőelem gyártását kezdte meg egy NSZK-ból vásárolt licenc alapján és egymáásal társulva a Sárisápi Űj Élet Tsz, a Dömsödi Építőipari Szövetkezeti Vállalat, valamint a Budapesti 43-as Állami Építőipari Vállalat. Áz új építőanyag pehelykönnyű, mert alapanyaga polistirol- gyöngy, amelyet vegyszerrel is dúsítanak, hogy védjék a rágcsálók ellen. A különböző méretű hungarocell^elemek a Lego-játék módjára összeil- leszthetők, egymáshoz kapcsolhatók. Belsejük üreges, ahová összeállításuk után híg betont kell tölteni. Az új építőelemeket egységcsomagban árusítja majd a gazdasági társaság. Alkalmazásukkal, miután az építkezők az alapot* elkészítették, 2—3 nap alatt házilag összeszerelhetik új otthonukat.
