Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1985. SZEPTEMBER 17.

HAJÓZNI SZÜKSÉGES...

Navigare necesse est — tartja a latin közmondás. Hajózni szükséges — a megélhetéshez. A városok kialakulásakor az ivóvíz, az átkelőhely mellett egyik fontos szempont volt a folyók hajózhatósága. Szolnok a Tisza partjára települt.

Az emlék olyan régi, hogy talán már csalóka, délutánokon ültünk a Vár alatti Tisza-parton és vártuk i,,a hajót”. Ogy délután 2 óra után meg is jelent, vitte fölfelé a Tiszán az utasokat a Délibáb. Aztán a hatvanas években végleg bealkonyult a menetrendszerű hajójáratoknak a Tiszán. Hiába, az autóbusz a település központjából indul, menetrendszerűen, közlekedése nem függ a vízállástól — csupán az útviszonyoktól. A MAHART szolnoki hajóállomásának épülete még ezt a régi, személyhajózási időt tükrözi; a tornácról a váróterembe lépünk, a fal mellett megvannak a beépített padok, a pénztárfülke fölül üveges ajtaján ott a kis ablak, és a másik ajtón a föl- irat: „Főnök”.

Nem tudják, mit kezdjenek velünk

A ..főnök” most Török László. Egyébként hajóvezető a Dunán, néhány hónapja naponta ingázik Mindszentről Szolnokra, amíg nem találnak ügynökségvezetőt. Riasztó hírt közöl: fölöttes szerve nem járult hozzá beszélgetésünkhöz.

— Dehát azt sem tudják, miről érdeklődnék — vitatkozom. Megpróbáljuk telefonon fölhívni a MAHART- ot Budapesten. Sokadik próbálkozásra sikerül, és a vonal túl oldalán egy férfihang mentegetőzik: sokat foglalkozik a MAHART-tal mostanában a sajtó, különben is nyilatkoztak az MTI- nek és a közeljövőben legfelső szintű határozat várható a folyami hajózásról, ne „befolyásoljuk” a közvéleményt.

Nagy nehezen meggyőzöm az illetőt, hogy az érdeklődés oka nyilvánvalóan az, hogy egyre többeket érdekel a belvízi hajózás jelene. Megkapom a hozzájárulást.

A kép valóban nem túl rózsás a Tiszán. A menet- rendszerű szeimélyha józásnak több évtizede befellegzett, a vízügy saját céljára szállít, az egyetlen bérfuvarozó vállalat — legalábbis a Tisza Szolnok megyei szakaszán. — a MAHART. Homokot, füredi homokot, sódert, kavicsot és követ száj- lít. Csakhogy a megrendelések csökkennek, kevesebb az építkezés.

— Az a baj, hogy nem tudunk minőségi árut megfogni — bosszankodik az ügynökségvezető. — Persze, ez nem egyedül a mi hibánk! A vállalatok, a tsz-ek közönyösek, nem tudják mit kezdjenek velünk. Igaz, nem egyszerű a ki- és berakodás a {Tisza ingadozó vízszintje miatt.

Lóerők és üzemanyag

— Mely vállalatok jöhetnének számításba?

— Én mondjam? Számításba jöhetne a Vegyiművek, a Tiszai Vegyikombinát Le- ninvárosban, aztán a Cukorgyárnak a cukorrépa, és a tárház kémé a gabonaszállítást. Az előző években indítottunk is egy-egy uszályt a Szovjetunióba. Aztán itt vannak a tsz-ek. Ma már rengeteg műtrágyát használnak, és a műtrágyát is Le- ninvárosban gyártják. Képzelje el, egy nyolchengeres Tátra teherautó 10 tonnát hoz el egy fordulóval. Mi egy hajóval, amelyet egy hathengeres Csepel-motor működtet, 400 tonnát, tehát a negyvenszeresét tudjuk elszállítani.

— Csakhát nincs kikötő.

— Alkalmi rakodóhelyek vannak. Ahol volt kikötő — például a cukorgyáré — ott is szétbontották.

A szállítási díjakról nem beszél Török László. Azt mondja, lehetetlen helyzetbe került a MAHART, amikor a közlekedési koncepció a közútra és a vasútra terelte az árufuvarozást.

De alighanem jogos a számítása, éppen a lóerőkkel és az üzemanyaggal. Mert ezek a hathengeres 90 —110 lóerős Csepel- és Rába- Imotonok (gondoljuk meg, már egy Zsiguli is 50 lóerős) 400 tonnát, tehát körülbelül 20 vasúti kocsira való terhet szállítanak egyszerre. Persze kikötők kellenek, azokhoz pénz, előtte meg elhatározás.

A Tiszatour előadójának, Vincze Adriennek, az 1980- as évek elején született meg a javaslata; nyári szolgáltatásait bővítse a Tiszatour a ..kedvtelési célú” hajózással. Meg is érkezett a Dunáról előbb á Hortobágy, aztán a Tihany vízibusz. 1982 júniusában megindultak a „rendszeres” járatok a Tiszatour szervezésében. Kiderült, hogv délelőttönként az óvodahajó. nyáron « napközis táborok hajói a legnépszerűbbek, de szívesen hajóznak az úttörők. a vállalati kollektívák, a különböző tudományos tanácskozások. kulturális ren- riezvr'iovek résztvevői:

— Kutattuk, hogy tudnánk a Tisza hosszabb szakaszát hasznosítani. Kínálkozott a tiszakürti arborétum és Tiszakécske. Mindkét helyen a tanácsok segítettek: a

tiszakürtiek például a Berettyóról kerítettek egy régi kompot, az lett a kikötő. Ti- szakécskén a tanács épített kikötőt, úgyhogy 1983-ban már fölfelé is (Tiszapüspöki, Kisköre) és lefelé is (Tísza- ikürt. Tiszakécske) indultak hajók, de szívesen beszáll- nának az emberek Nagykörűben, Tiszapüspökiben és Martfűn is.

— ' Mi a hivatal mérlege? Meddig nem ráfizetéses a hajózás?

SzinfoSt

a hajókirándulás

— Az áraink elég magasak, 150, forint például a Szolnok—Tiszakürt—Szolnok hajóút. Erre még rátenni tisztességtelen volna. Tehát az eredményben gyakorlatilag

a nullán tartunk, de bebizonyosodott, hogy a Tiszán lehet hajózni, kellemes, szép színfolt a hajózás a szolgáltatásaink között. Most jutottunk el oda, hogy az utazási irodák már beírják programjaikba a hajózási lehetőséget Szolnoknál.

Jó volna, ha a lelkesedés megőrizné a „szép, kellemes” színfoltot. A Tiszán ugyanis egyedülálló ez a lehetőség, csupán a Körösön közlekedik nyaranta a Hortobágy vízibusz. Azt egy gazdasági társulás üzemelteti. Érdemes volna megkérdezni őket a nyereségről.

Egri Sándor

Megjelent a belkereskedelmi évkönyv

A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a belkereskedelmi évkönyv.

Az adatok szerint mind a kereskedelmi elárusító és vendéglátóhelyek száma, mind pedig alapterületük folyamatosan gyarapodott az elmúlt években. Az élelmiszerek közül csökkent a zsír és a zsírszalonna, a kenyér, a cukor, egyes édességek, a kávé és a sör forgalma, növekedett viszont a baromfié, a sajtoké és a vajé. Az adatok egy része azt mutatja, hogy a kereslet az egészségesebb élelmiszerek felé tolódott, de áttekintést ad a hiánycikkekről is. Például a szaláminak egy év alatt 6, a gyulai kolbásznak 2,2, vagy a fagyasztott hal forgalmának 0,5 százalékos csökkenése azt mutatja, hogy ezekből a közkedvelt termékekből a kereskedelem nem biztosított elegendő mennyiséget.

A ruházati cikkek közül ki- sebb-nagyobb mértékben majd mindegyiknek csökkent a forgalma, mindössze a harisnyanadrágoké. illetve a férfi alsóneműké nőtt jelentősebb mértékben: egy év alatt 11,7, illetve 14 százalékkal.

Az iparcikkek közül — a gyakori hiányok ellenére — a háztartási villamos hűtőszekrények forgalma 32,7 százalékkal, a színes televízióé 24,8 százalékkal nőtt, viszont a mosógépeké 0,4 százalékkal, a porszívóké 2,3 százalékkal, a villanyboyleroké 5,4 százalékkal csökkent.

Csongrád megyei megrendelésre mintegy 10 millió forint értékű asztalosmunkát végez — bútorokat, belső berendezési tárgyakat gyárt — a kunszentmártoni Uniszöv. A képen látható portáspult a szövetkezet öcsödi szakembereinek munkáját dicséri Fotó: T. Katona László

|R*M6 I

SZOLNOKI STCDIO:

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

— 17.05: Ester Philips és Donovan slágerdalaiPól. — 17.20:

Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Gulyás Erika.. — 17.35: Oj felvételeinkből. A Jászberényi Székely Mihály Általános Iskola kórusa énekel. — 17.40: Üzemi lapszemle. — 17.45: Régi lemezalbumok. Kovács Kati: in- terzia. — 18.00—18.30: Alföldi

krónika.

KOSSUTH:

8.20: Társalgó. — 10.05: Ady történeti érzékéről. — 10.35:

Éneklő ifjúság. — 10.53: UJ

Melódia-lemezeinkből. — 11.39:

A kelletlen, lekhy- — 1E.30:

KI nyer ma? — 12.45: A Rádió Dalszínháza — A comwalli kalóz, avagy a becsület rabja. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok — a hajhullásról. — 14 30: Dzsessz. —15.00: Elő világirodalom: Finnország.

— 15.20: Szimfonikus zene. —

16.05: Varáz.skörben. — 17.00:

Az igazi Benyovszky. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Szabó család... — 19.15: Gondolat. — 20.00: Diszkotéka. —

21.00: Régi híres előadóművészek lemezeiből. — 21.30: Receptek a kilábalásra. — 22.30: Nóták. — 22.50: Munkásutánpótlás. — 23 00: Aida — Részletek. — 0.15—4.20: É1fél után.

PETŐFI:

8.08: Slágermúzeum. — 8.50:

Tíz perc külpolitika. — 9.05:

Napközben. — 12 10: Magyar

dallamok. — 12.30: Népi zene.

13.05: Popzene. — 14.00: Horváth Eszter énekel. — 14.15:

Népdalkórusok. — 14.45: Régen

találkoztunk ... — 15.05: Idrányi Iván táncdalaiból. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Tinitoiilk. — 18.30: Táncházi muzsika. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Közvetítés a Novotel

Szálló Karolina étterméből. — 20.33: Indul a bakterház. — 21.05: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című -folyóiratban? — 21.15: Filmfül. — 22.16: Zeneközeiben a hallgató ... — 0.15— 4.20: Éjfél után

3. MŰSOR:

9.08: Zenekari muzsika. —

10.36: A Shadows együttes felvételei. — 12.00: Mignon — Részletek. — 12.45: Külpolitikai arc- képcsarnok. — 13.05: A Magyar Állami Hangversenyzenekar

hangversenye. — 14.36: Mefisto- fele — Részletek. — 15.30:

Négyszemközt Kodállyal. —

16.00: Zenekari muzsika. —

17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 18.00: Madrigálok. —

18.30: Na maternjem jezyku. — 19 05: In der Muttersprache. — 19.35: Operaest. — 20.30: Floyd Cramer zongorázik. — 21.00:

Paul Valéry költészete. — 21.34: A Drezdai Állami Zenekar hangversenye. — 23.12: Michael

Breeker és a Claus Ogerman zenekar játszik.

Televízió

1. MŰSOR:

9 15: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 9.20: Iskolatévé:

Pszichológiai csapdák. I. Az emlékezés csapdái I. (isim.). — 9.50: Lottósorsolás. — 10.00:

Nyúl a kalapban és egyéb történetek. NSZK tévéfilm (ism.) —

11.20: Képújság. — 15.45: Iskolatévé: Nevelési helyzetek I.

Továbbképzés pedagógusoknak (ism.). — 16.20: Hírek. — 16.25:

A velünk élő történelem. VII/3 rész. „Sej a mi lobogónkat.. .” (ism.). — 17.25: Képújság- — 17.30: Jöttem én a semmiből. Csongrádi Kata műsora (ism.).

— 17.50: Három nap tévéműsora

— 17.55: Reklám. — 18.00: Nemcsak nőknek! — 18.20: T. Bíróság! — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szerelem és barátság története. Olasz tévé- filmsorozat VI/3. rész. Az üldöztetés. 1938—1940. — 21.05: Stúdió ’85 A televízió kulturális hetilapja. — 22.05: Mutató. — 22.50: Tv-híradó 3. — 23.00: Himnusz.

2. MŰSOR;

18.05: Képújság. — 18.10: A

zenélő golyóbisok — 18.30:

Körzeti adások: Budapest. Pécs, Szeged. — 19.05: Táplálkozzunk egészségesen! NDK rövidfilm. — 19.15 > Utak és állomások egy világsztár életében. Peter Schreier (ism.). — 20.00: ...mert

az olyan érdekes. Az ifjúsági szerkesztőség műsora. — 20.45:

Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács filmje: Kerékpárral az iskoláiba. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Reklám — 21.25:

Csakhogy megszabadultam tőle. Kanadai film (L6 éven felülieknek!). — 23.15: Képjújság.

MOSZKVA I.

12.30: Hírek. — 12.50: Beszélő kövek — dokumentumfilm. — 13.00: Néni motívumok. — 13.20: Möndeníki stadionja. — 13.50:

Hírek. — 13.55: Egy hosszú élet akkordjai — film II. rész. — 15 10: Dokumentumfilm. —16.15: A mi kertünk. — 16.45: Ma történt a világban. — 17.00: sakk- VB. — 17.05: Az ember és a

törvény. — 17.35: A második tavasz — film. — 19.00: Híradó.

— 19.35: Az opera színpadmes- terei. — 20.45: Sakk-VB. — 21.00: Ma a világban. — 21.20: Az első örömök — film II. rész. — 22.27: Hírek. — 22.32: A győzelem stratégiája — film. —23.32: L. zikina műsora.

SZLOVÁK TELEVÍZIÓ:

16.25: Hírek — 16.30: A 2000. év nemzedéke — Riportműsor.

— 17.00: Fejezetek a modern pszichológiából 3. rész. — 17.25: Slavia Praha—FC St. Mirren UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés. — 19.18: Esti mese (ism.).

— 19.30: Tv-friiradó. — 20.00:

Fiatalok tv-klubja. — 21.30:

Időszerű események. — 21.56:

Időiá rásjelentés. — 22.00: Ez

történt 24 óra alatt. — 22.10: A harmadik vendég — Svájci bűnügyi filmsorozat 3. rész (ism.).

BUKAREST:

20.00: Tv-híradó. — 20.20: Gazdasági figyelő. — 20.35: Családi kör. — 20.55: George Enescu- fesztivál. — 21.35: Fórum. —

21.50: Tv-híradó.

I MŰSOROK I

Egyenjogúság a munkában

Forró kása ez még mindig a legtöbb munkahelyen, mármint a nők egyenjogúsága. Az ünnepekkel, az akkorra sizánt szép szavakkal Ugyanis nincsen ibaj. A baj akkor kezdődik — és mélyre nyúló gyökerekkel van jelen a gyakorlatban;—, amikor annak az egy Nagy Zsuzsannának. Kis Piroskának a képességeit, munkáját teljesítményét kell — kellene tárgyilagosan elbírálni. Mert igaz, a munkája mindenben megfelel a várakozásnak, de... s a de szócska után tülekednek az indoknak látszó előítéletek, fenntartások.

Meghökkenti) helyzet

Természetes, hogy a nők és a férfiak biológiai adottságai különböznek. Eltérnek bizonyos munkakövetelmények, munkafeladatok Is, sőt. szakmák, munkakörök — mint például a bányászatban me- legüzemektoen stb. — meghatározott csoportjában jogszabályok tiltják a nők. foglalkoztatását. Azon is kevesen akadnak fenn, hogy a textilipar soki üzemében a művezető, a segédművezető férfi, összes beosztottjuk viszont nő. A két férfi kötelességei közé ugyanis olyan nehéz fizikai megterheléssel járó feladatok tartoznak, — mint amilyen például a bálabontás, a lánchengerek cseréje és így tovább —. amelyeket nem lehet, nem szabad nőkre bízni. A textiliparnál maradva: azt sem tarthatjuk

furcsának, hogy jó néhány munkahelyen a hónap bizonyos napjaira könnyített beosztást kapnak a leányok, asszonyok, ez ugyanis nem a m|unkában való egyen, jloigú- sítás megsértése, hanem biológiai tényezők tisztelete, amint e tisztelet diktálta például a kismama-szalagok szervezését is.

Ne keveredjék tehát össze az, aminek semmi köze egymáshoz! A biológiai adottságoknak ugyanis nincsen része a meghökkentő helyzetben: az azonos munkakörben dolgozó azonos munkafeladatot ellátó nők átlagos keresete — amint azt a termelő és a nem termelő ágazatokra kiteriedő reprezentatív elemzés feltárta — húsz százalékkal kisebb a férfiakénál.

Meghökkentő a helyzet azért, mert kiderült belőle, a munkában egyen jogúsí tó társadalom — annak intézményei, szervezetei, tisztségviselői — megadja az ösz- szevetés lehetőségét munkában, a javadalmazást azonban korántsem igazítja hozzá ehhez. Még nyersebben fogalmazva. legyen csak az a nő műszerész, tanácselnök főosztályvezető. üzletigazgató, jogtanácsos, tanár, betanított gépmunkás, legyen csak joga ezeken az adott helyeken a férfiakéval megegyező teljesítmény felmutatása, ám milyen alapon lenne joga azt hinni, az erkölcsi, anyagi megbecsülés is azonos lesz?

Tévhitek, előítéletek

Néhány, eligazodást,

arányt megismertető szám. A szocialista szektor 4,7 millió aktív keresőjéből 2,2 millió a nő. A népgazdaság egészében tizenkilenc százalék a nők aránya a szakmunkások

között, továbbá 52,2 százalék a betanított és 60,7 százalék a segédmunkások táborában. A műszakiak csoportjából ugyanakkor csupán 23,7 százalék a nők részesedése... Objektív tényezők következményei éppúgy sűrűsödnek az előbbi számsorban, arányokban, mint a képzés, szakképzés, sokféle szubjektív elemet is magában foglaló hatásai. Ahogy mondani szokták: az igazságtalanságoknak már abban fellelhető az egyik, vastag gyökere, hogy ugyan, egyen- jogúsit, de nem mindegy, milyen munkában egyenjo- gúsít a társadalom. Köznapibban kimondva, mit kínál fel választási lehetőségként a leánynak, asszonynak? Napjainkban a női aktiv keresők 2,2 millió fős táborán belül a legjelentősebb létszámú csoport a negyven-öt- vennégy éveseké. Azoké tehát, akiknek — történelmi okok kivédhetetlen következményeként is, a képzésben elkövetett hibák, tévedések hatására is — gyakran még a választás látszatát sem kínálták fel. mert az az egy munkahely volt, az az egyféle beosztás.

Ezeknek a felfogásoknak, vélekedéseknek — és a nyomukban, hatásaikra kialakult gyakorlatnak — meghatározó szerepe van abban, hogy az élelmiszeriparban például minden száz szakmunkás köziül csupán tizennyolc az asszony, a leány, de a • textilruházati iparban nyolcvanegy, a gép- és gépi- berendezés-iparban mindösz- sze négy... Valóban biológiai különbségek tükröződése lenne ez vagy valami egészen másnak vetülete a foglalkoztatási szerkezet egy-egy részterepére?

Lehetőséget a választásra

A munkát egyenjogúsító társadalomnak — a lényeges haladás ellenére is — sokféle további teendője van abban, hogy a nők fizikai, fiziológiai különbségeinek okos mérlegelésével tágítsa a lehetőségek körét a szakmák, munkafeladatok. munkakörök választása tényleges egyenjogúságának megteremtésével, Még több azonban a társadalom — intézményei, szervezetei, tisztségviselői — dolina, feladata a munkában. Vagyis a munkaterhekben, — követelményekben. (illetve a munka eredményében. a teliesítménv mennyi- séeéíben. minőségében) már esvaniorúvá tett. lett asszonyok. leánvnk erkölcsi, anyaöl meoVwsültséeének. java- d a1 m a z.á.cq j ffn osá grxisá ognak levitájában. Sőt. némely tekintetben ennek az iionzsá- gosságnak a megteremtése a teendői. Ennek a teendókör- nek a jogosultságát aligha vitatja bárki is, az elvek magasztos mezején járva. Csak éppen a gyakorlat rögös útjain, menve, botladozva elelfelejtődnek ezek az elvek, s talán nem is az a gond, hogy akadnak feledékenyek, hanem az, hogy ők — szemben az érintettekkel! — semmiféle hátrányát nem érzik, nem szenvedik ennék a furcsa emlékezetkiesésnek.

M. O.

Életmentő Emlékérem

Életmentő Emlékéremmel tüntették ki Molnár Imre 26 éves gépkocsivezetőt, aki — mint ismeretes — szeptember 1-én saját élete feláldozásával mentette ki a Dunából a folyóba csúszott személygépkocsi utasait. Molnár Imre előbb kisegítette a vízből a part közelében úszó férfit, majd — mintegy 800 méteren keresztül — addig segítette az úszni nem tudó nőt, amíg a BKV pontonjáról bedobott mentőövvel sikerült őt kiemelni. Az életmentési után, a pontontól

15—20 méternyire a taxisofőr elmerült, s a vízbe fulladt.

A post morten — halála után megítélt — Életmentő Emlékérmet Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke tegnap adta át az önfeláldozó taxisofőr édesanyjának, Hősies magatartásáért a Magyar Kommunisita Ifjúsági Szövetség Ságvári Endre Érmet adományozott Molnár Imrének. A kitüntetést ugyancsak tegnap Szedliczky Gábor, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára nyújtotta át.