Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-02 / 180. szám

xxxvi. évf. 180. sz., 1985. augusztus 2., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Piroskai változások Fekete gólyák „személyi igazolvánnyal” A rádió és a televízió jövő heti műsora Befejeződött a külügyminiszterek találkozója Helsinkiben Várkonyi Péter felszólalása Grísz Károly a megyében Látogatás a Tisza Cipőgyárban és a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben — Találkozás a megyeszékhely vezetőivel Aktívaülés a megyei pártszókházban Majoros Károly a megye társadalmi, politikai és gazdasági életéről tájékoztatja Grósz Károlyt (A képen balról jobbra Grósz Károly, Majoros Tegnap befejező napjához érkezett a helsinki jubileu­mi külügyminiszteri talál­kozó. A délelőtti plenáris ülésen elsőként Várkonyi Péter szólalt fel. A magyar kormány nem­zetközi kapcsolatokban kö­vetett céljai és gyakorlati lé­pései összhangban vannak a helsinki záróokmánnyal hangsúlyozta felszólalásában Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, majd így folytatta: — Egy háborúktól sokat szenvedett nemzet ne­vében szólunk, amikor a né­pek és országok együttműkö­dését szorgalmazzuk. Egy olyan nemzet nevében tesz- szük ezt, amely, úgy érezzük, képes volt levonni a tanul­ságokat súlyos történelmi múltjából, és túllépve a na­cionalizmus bénító korlá­tain — immár négy évtizede a népek közötti őszinte ba­rátság és megértés útjára lé­pett. Emlékeztetve arra, hogy több mint másfél évtizede a Varsói Szerződés tagálla­maival együtt a Magyar Népköztársaság az 1969-es Budapesti Felhívásban konk­rét javaslatot tett egy össz­európai értekezlet összehí­vására, a magyar külügy­miniszter aláhúzta: — Kormányom külpoliti­kájában megkülönböztetett helyet foglalnak el az euró­pai béke és együttműködés kérdései. Következetesen tartottuk magunkat az álla­mok kapcsolatait szabályozó tíz elvhez, s ezen az alapon az együttműködést szorgal­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanácsi tegnapi ülésén áttekintette a gazda­sági folyamatok 1985. első félévi alakuiliását. Megálla­pította, hogy az idei népgaz­dasági terv megvalósítása a vártnál nehezebb körülmé­nyek között történik. A vál­lalatok nagyobb erőfeszíté­se, valamint' a javuló gaz- öasiágirányító tevékenység ellenére is kisebb a gazda­sági növekedés üteme a számítottnál. Az eddigi eredmények nem elegendő­ek a terv céljainak elérésé­hez, a kedvezetőtlen hatá­sok ellensúlyozásához. A termelés szerkezetének át­alakításában és hatékonysá­gának javításában is a kel­leténél lassúbb az előreha­ladás. Felhívta aiz állami Az év elejétől július vé­géig csaknem 16 000 tonna szenet küldtek felszínre ter­vükön felül a dorogi bányá­szok. Teljesítményük érté­két növeli, hogy az időköz­ben keletkezett elmaradásu­kat pótolva teljesítették túl a hét hónapra eső szénter­melési tervüket. Az év ele­jén ugyanis vízbetörési aka­mazva és a konfrontációt el­vetve, kihasználva minden tényleges lehetőséget, a zá­róokmány valamennyi aján­lásának két- és többoldalú kapcsolatainkban való mara­déktalan végrehajtására tö­rekedtünk. Kormányomnak az elmúlt tíz évben Helsinki szellemében folytatott tevé­kenysége, kapcsolataink szá­mottevő fejlődése Európa valamennyi orázjpgával, az Egyesült Államokkal és Ka­nadával azt bizonyítja, hogy az olyan kis .országok, mint Magyarország is, eredménye. (sen hozzáQáruihatnak az európai béke védelmét, a biztonság és a bizalom erősí­tését célzó erőfeszítésekhez. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a Magyar Népköz- társaság aktívan közremű­Várkonyi Péter felszólalt a helsinki találkozón gazdaságirámyító szerveket, hogy következetesen hajtsák végre az érvényben lévő kormányhatározatokat. A gazdálkodó szervezetek fo­kozzák munkájuk haté­konyságát és erőteljesebben járuljanak hozzá a külgaz­dasági egyensúly megszilár­dításához. Munkaszervezési intézkedésekkel, szükség esetén pótműszakok beveze­tésével növeljék a kivitelt. elégítsék ki a hazai keresle­tet. Gondoskodjanak arról, hogy a keresetek a tényle­ges gazdasági eredmények­kel összhangban alakulja­nak. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal el­nökének jelentését a VII. ötéves terv kidolgozásának helyzetéről, és állást foglalt a munka további menetéről. dályozta hosszabb ideig a termelést a 21-es aknában, de az emiatt keletkezett termeléskiesés pótlására több szenet termeltek a vál­lalat más bányaüzemének dolgozói. Csaknem minden szombaton, sőt vasárnapon­ként is szerveztek termelő műszakot, hogy több szenet szállithassanak a lakosság­nak. ködöttt olyan kezdeményezé­sek kidolgozásában, ame­lyek Európában a fegyverke­zési verseny megfékezését, a katonai szembenállás szint­jének csökkentését tűzték ki célul, mert meggyőződése, hogy az európai enyhülés folyamata csak. akkor válhat végérvényesen visszafordít­hatatlanná, ha a katonai te­rületre is kiterjed. Ebből in­dultak ki a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-tagálla- mokhoz intézett 1984. májusi felhívásukban, amikor java­solták, hogy kössenek szer­ződést a katonai erő alkal­mazásáról való kölcsönös le­mondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. — Számunkra Helsinki megegyezésre törekvést je­lent. Nagyobb politikai biz­tonságot adhat, szélesre tár­hatja az együttműködés fo­lyamatát. A helsinki folya­mat legfontosabb tapasztala­ta az, hogy a tíz évvel ezelőtt aláírt záróokmány a 35 alá­író állam kapcsolatainak je­lentős tényezőjévé vált. Nem képzelhető el köztük olyan kapcsolatrendszer, amely nem Helsinki elveire tá­maszkodik — hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, majd rámutatott, hogy kor­mánya a békés egymás mel­lett élés szellemében a karv. csolatok javulását és hosszú távra szóló fejlesztését szor­galmazza a más társadalmi berendezkedésű országok­kal. Olyan párbeszéd fenn­tartására, olyan együttműkö­Jászladányi BUBIV- fejlesztések Bútorgyáriák együttműködése A Budapesti Bútoripari Vállalat és a Jás:jladányi Vegyesipari Szövetkezei hosszú távú együttműködé­si megállapodást kötött, melynek értelmében a szö­vetkezet különböző méretű és típusú bútorlapokat gyárt a vállaltat részére. A BUBIV pedig azit vállalta, hogy a szövetkezet termelé­sének bőví/eséhez modern famegmunkáló gépeket ad bérbe partnerének. Ehhez máris mintegy hatmillió fo­rint értékben szállított nagy teljesítményű prést, maró- és éllezáró gépet a szövet­kezetnek. A nagyvállalat be­tanítja a vegyesipari szö­vetkezet dolgozóit, és elvég­zi a modern berendezések nagy szakértelmet kívánó karbantartását. A szövetkezet erre az évre 230 ezer négyzetméter bú­torlapborító készítését 300 ezer négyzetméter iapalikat- rész ragasztásiát, és további 210 ezer egyéb bútbraüikat- rész, szekrényajtó, asztallap gyártását vállalta. A megál­lapodás szerint a BUBIV partnere évről évre bővülő mértékben gyárt bútoral­katrészeket a vállalat szá­mára. A BUBIV a mostani együttműködés kialakításá­val igyekszik enyhíteni munkaerőgondjain. Erre azért is szüksége van, mert az utóbbi időben a vállalat korszerűsítette gyártmány- szerkezeiét. bővítette ter­mékeinek körét. Tegnap Szolnok me­gyébe látogatott Grósz Károly, a Politikai Bi­zottság tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titkára, akit Majoros Ká­roly, a megyei pártbi­zottság első titkára fo­gadott. Ezt követően Grósz Károly találko­zott a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagjai­val, és meghallgatta Ma­joros Károly tájékozta­tóját a megye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A tájékoztatóban — töb­bek között — elhangzott, hogy megyénkben élénk po­litizáló légkör van. Betud­ható ez a pártkongresszusra való alapos felkészülésnek és a kongresszusi határozatok­nak, amelyek végrehajtása elé nagy várakozással tekin­tenek az emberek. Szó esett a párt belső életéről, az ipar­ról és mezőgazdaságról. Ez utóbbiakról az is elhangzott, hogy a tél okozta károkat megannyi intézkedés ered­ményeként a harmadik ne­gyedév végére pótolják. Grósz Károly a tájékoztató meghallgatása után a Poli­tikai Bizottság és Kádár Já­nos üdvözletét tolmácsolta a megyei párt-végrehajtóbi- zottság tagjainak, majd — többek között — azt ecse­telte, hogy a politikai han­gulat lényegében a főváros­ban is olyan, mint Szolnok megyében. A politikai fel­adatokról szólva kiemelte, hogy megkezdődött a sziszte­matikus munka a pártkong­resszus határozatainak meg­valósításáért, ezt konkrét té­nyekkel is bizonyíthatjuk. A megyei pártbizottságon tett látogatás után a martfűi Tisza Cipőgyárba vezetett Grósz Károly útja. Az üzem­be elkísérte őt Majoros Ká­roly mellett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Fá­bián Péter, a megyei párt- bizottság titkára és Földesi István, a Központi Bizottság munkatársa. A Tisza Cipő­gyár bejáratánál Varga Sán­dorrá, a szolnoki városi párt- bizottság' első titkára. Maczó László, a gyár vezérigazgató­ja, Telek Zoltán, az üzemi nártbizottság titkára. Szálai Szilárd, a helyi szakszerve­zeti bizottság titkára. No- votniné Kocsis Gabriella, az üzemi KISZ-bizottság titkára, valamint az üzemi párt-vég- reha.itóbizottság több tagja fogadta a vendé­geket. Maczó Lász­ló tartott tájékoz­tatót a vállalat életéről, eredmé­nyeiről és gond­jairól. Mind a tájékoz­tatón. mind az azt követő üzemláto­gatáson Grósz (Ká­roly több kérdést tett fel. Érdeklő­dött például arról, hogy vannak-e á cipőgyárban vál­lalati munkakö­zösségek? A ve­zérigazgató vála­sza szerint azokon a helyeken mű­ködnek, ahol a termelésben szűk a keresztmetszet, összesen 15 vgmk dolgozik. Koráb­ban például ren­geteg pénzt fi­zettek vagonállá - sért. Nem vélet- • len, hogy vagon­kirakásra alakult az első vgmk. Ügyelnek arra, hogy ezek a gazdasági munkakö­zösségek megtalálják számí­tásaikat, de jövedelmük ne okozzon különös bérfeszült­séget. Az üzemlátogatás során Grósz Károly gyakran meg­állt a gépek mellett, és mun­kájukról, életükről kérdezte a munkásnőket és a munká­sokat. Pásztor Tivadarné örömmel újságolta neki, hogy számára igen jó a minőségi prémium, mert ő valamivel lassabban dolgozik, mint az átlag, de kiváló terméket ad ki a keze alól. Bár panasz­kodott, hogy Törökszentmik- lósról kell neki bejárni, és a gép melletti állástól tönk­remennek a lábai, azt mond­ta: a cipőgyárból akar nyug­díjba menni, annyira meg­szerette az üzemet. Más mű­helyekben a munkafolyama­tokról, a gyes hatásáról (ne feledjük; túlnyomóan nőket' foglalkoztató üzemről van szó,) a nyersanyag minőségé­ről érdeklődött Grósz Ká­roly. Az egyik műhelyben Forgács lmréné. a Vámos Ilona Szocialista Brigád ne­vében virágcsokorral kö­szöntötte és megkérte: írjon néhány sort az 1973-ban ala­kult brigád naplójába. Az üzem életébe való alaposabb bepillantás után évődve je­gyezte meg Grósz Károly: — A könnyűiparnak is meg­vannak a maga nehézségei. Martfű után a Rákóczifalvi 'Rákóczi Termelőszövetkezet szajoli növényháza volt Károly és Földesi István) Grósz Károly látogatásának következő állomása. Ott Be- reczki László tsz-elnök, Kozma Imre üzemi párttit­kár és Godó Zoltán üzemi KISZ-titkár fogadta a ven­dégeket. Rövid tájékoztatójá­ban a tsz-elnök örömmel új­ságolta, hogy estére befeje­zik az aratást. Bár nem érik el a várt termésátlagot, hek­táronként öt mázsával ígf is többet takarítottak be, mint tavaly. Grósz Károly erre jegyezte meg, hogy ha be­fejezték az aratásit, akkor es­tétől kezdve jöhet az eső. — Bizony jöhetne — mondta Bereczki László, — mert ha így folytatódik a szárazság, akkor baj lesz a kukoricával. Az egyik növényházban gierberatenger pompázott. — A napokban névnapra szálanként húsz forintért vettem gerberát. Maguk mennyiért adják? — kér­dezte a vendég. — örülünk, ha szálanként öt forintot kapunk, — vála­szolt az elnök. — Látják, ezt a különbsé­get nem lehet megmagyaráz­ni a pestieknek, — mondta Grósz Károly. — És így van ez a paprikával, paradicsom­mal, minden zöldséggel és gyümölccsel. A növényház után a Tisza Cipőgyár termelőszövetke­zetbe kihelyezett üzemét te­kintették meg a vendégek, majd tovább indultak a Szol­noki Városi Tanácshoz, ahol Fenyvesi József tanácselnök és Márton Ernő, a hivatali pártbizottság titkára fogadta őket. Ezt követően Grósz Károly találkozott Szolnok város párt-, állami és tö­megszervezeti vezetőivel. A megyeszékhely történe­téről, helyzetéről és fejlesz­tési elképzeléseiről Fenyvesi József tartott tájékoztatót. Grósz Károly ezt meghall- gaitva azt mondta, hogy bár másabb nagyságrendbe.?!, de lényegében Budapesten is azonos gondokkal kell meg­küzdeni, mint Szolnokon. A találkozó ezért voltaképpen jó tapasztalatcserének is bi­zonyult. A város vezetőivel való találkozást a megyei párt- bizottság épületében tartott aktívaülés követte. Grósz Károly az aktíva után az esti órákban visszautazott a fővárosba. (Grósz Károly elvtársnak az aktívaülésen elmondott be­szédét szombati lapunkban közöljük.) S. B. (Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács Ulósőn Áttekintették a gazdasági folyamatok idei alakulasat Pótolták elmaradásukat a dorogi bányászok Néhány soros bejegyzés a cipőgyári látogatás emlékére a Vámos Hona Szocialista Brigád naplójába

Next

/
Thumbnails
Contents